Új Néplap, 2000. július (11. évfolyam, 152-177. szám)

2000-07-24 / 171. szám

2000. Július 24., hétfő MEGYE I KÖRKÉP 3. OLDAL Gáterősítés a volt szivárgóknál Mezőtúr _______ M ár néhány hete megkezdődött a gáterősítés azokon a problé­más helyeken, ahol az elmúlt két évben a szokatlanul magas vízál­lás miatt nagyfokú szivárgást észleltek. Mezőtúr kertvárosi ré­szén a Körös Vidéki Vízügyi Igazgatóság felügyelete alatt a hídszegi szivattyúteleptől a köz­úti és vasúti hídig erősítik meg a gátat. Eddig a munkálatok mint­egy nyolcvan százalékával vége­zetek a szakemberek. A töltésbe egy homokfalat építettek be, amely az átszivárgó víz útját el- állja, és megakadályozza a teljes átázást, így a töltés mintegy egy- harmad része teljesen száraz marad. A felszín alá beépített csövek egy csatornán keresztül szivattyúk segítségével visszave­zetik a vizet a folyóba, így sem­mi sem veszélyezteti a lakóháza­kat a gát közvetlen közelében. Ezek a csatornák várhatóan egy hónapon belül elkészülnek majd. Mindez megfelelő védett­séget nyújt a kertvárosiak részé­re, ugyanis az irányított módon, a homokfal segítségével össze­gyűjtött víz ezután nem a lakó­házak talpazatához, hanem a ki­épített csatornába, majd a Be­rettyóba vezeti a vizet. R.SZ. Motorosok Bummja (Folytatás az 1. oldalról) Egy csapat pedig közel kétezer kilométert „húzott le” a horvát tengerpart mellől, hogy részt ve­gyen a találkozón. A kunhegye- si Speed Riders Motor Club ve­zetője, a Nagy Bumm főszerve­zője, Hadnagy József lapunknak elmondta: semmiféle rendbon­tás, probléma nem volt a csütör­töktől vasárnapig tartó rendez­vényen. A motoros felvonulás során pedig az is bepillantást kaphatott a vaslovak világába, aki nem látogatott ki a rendez­vényre. S hogy a programokról is es­sék szó: nemzetközi zsűri bírál­ta a Mad Max versenyt, azaz a hátsó kerék gumijának elkopta- tását, emellett sisakos sörkana- lazás, tűzijáték, a hagyományos indián beavatási szertartás, mo­torszépségverseny és még leg­alább kéttucatnyi vetélkedő, program tette tartalmassá, sőt felejthetetlenné a kunhegyesi motorosrandit. Minden estére legalább három koncert jutott - itt volt például Ganxta Zolee vagy az Ossián -, s az éhező­szomjazó vaslovasoknak sem kellett a táboron túlra gyalogol­niuk. A jubileumi motorostalál­kozó nem kínált jubileumi prog­ramot: épp olyan magas színvo­nalú rendezvény maradt, mint amilyet a visszajárók megszok­hattak. SZABÓ MIKLÓS TIBOR KIHÚZTÁK. Jánoshidán, a Petőfi Sándor Általános Iskola tornacsarnokában húzták ki a 6-os lottó szá­mait szombaton. A zsúfolásig megtelt csarnokban nagy sikert aratott a sorsolást „körítő” kulturális mű­sor. FOTÓ: S. J. Végre megérkeztek a vendégek Telt házas hétvége a szalóki aranyparton Abádszalók Azt kell mondani, hogy az eddigi nyár legsi­keresebb hétvégéje zajlott Abádszalókon. Nem kellett hozzá más, mint az, hogy kiváló programokat kínáljanak a szervezők. Olya­nokat, amelyek a strandolás mellett, közben és után vonzzák a vendégeket. Akik érkez­tek is szép számmal, hiszen a szombat esti „láz” idejére már elérte a tízezret az érdek­lődők száma. Már a péntek este jelezte a sikert, hiszen a nosztalgia zenésztalálkozó, főleg Orosz Győző és sztárbarátai, valamint az Androméda Old Boys együttes hathatós közreműködésével jól alapozta meg az abádszalóki hétvége jó hangu­latát. Ehhez jó partner volt végre az ismét Ti- sza-tavi fürdőzésre csábító időjárás is. A visz- szatérő nyár része volt több mint félszáz csa­pattal a Borsodi Sörgyár szponzorai védőszár­nyai alatt folyó országos strandfocibajnokság, miközben az „aranyparti” két szabadtéri szín­pad egymással versengve csábította magához a zenekedvelőket. Az egyiken megnyílt az amatőr zenekarok te­hetségkutató versenye, amelynek szünetében Ganxsta Zolee és a Kartel „bőbeszédűen fűsze­rezett döglegyes” szókimondással rombolta le a prüdéria falait. Sokakat megbotránkoztatva, de érezhetően közönségsikerrel. No comment, mondhatja erre a nyomdafestékek korlátái közé szorított tudósító, mert látszott: erre is van ma Magyarországon kereslet. Ezzel együtt az „amatőrök” elég jó nívójú kordában tartották magukat, bebizonyítva köz­ben azt is, hogy Abádszalókon minden évben felbukkannak azért szépreményű tehetségek is. Közülük az aranylemezes sztárok egész sorát felvonultató zsűri - például Németh Gábor (Skorpió), Závodi János (Piramis), Jenei Szil­veszter — a valóban igényes zenét játszó szolno­ki NCW együttesnek ítélte az első díjat. Az „elsőség” jutalma az Orosz György által felaján­lott 100 ezer forintos stúdiófel­vétel volt. A NCW-t a dobogón követő együttesek, a Periféria és a Crack-Up pedig abádszaló­ki üdüléseket „zsebelhetett be”. A korábbi győztesek gáláját követően pedig valóban kitört a szombat esti láz, aminek fel­szökésében jelentős szerepet vállalt a Borsodi Sörgyár road- show-ja. A csúszda melletti színpadnál lenyűgöző volt a látvány: színes lampionokkal, foszforeszkáló léggömbökkel legalább tízezren várták a Republic együttest, melynek tagjai sztárvendégi produkció­val hálálták meg ezt a bizalmat. És akkor még nem volt vége, mert „a műsornak mennie kell” elvei alapján, a benti, fedett kőszínpadon az Ossián várta a rockereket, akik nem csalódtak, hiszen Paksi Endre és csapata kora hajnalig tolta ki a vendégcsúcsokat döntő sikernap záróráját, a szervezők és a vendégek legnagyobb örömére. A tehetségkutató győztese, a szolnoki NCW kiérdemelte lapunk különdíját is VELEMENY Célt tévesztett pénz? BANKA CSABA Miért nem az elvégzett munkához méltó bért adnak? Kalandos út után, a várthoz képest kicsit ké­sőbb, valamivel kevesebb is, de legalább itt van. Az egészségügyben dolgozók „100 ezer forintos” támogatásáról van szó. A napokban kaptam a hírt, hogy az egyik megyénkbéli város OTP-fiókjában a helyi kórház számlájára érkezett az a 40 millió 200 ezer forint, mely hivatott fedezni az egyszeri juttatást. A bérszámfejtők már szétosztották, hogy ki- nek-kinek mennyi jár. A központi utasítás sze­rint egyhavi bérnek megfelelő, de maxi­mum 75 ezer forint le­het, amit egy dolgozó­nak kiosztanak. Mivel ebben a kórházban - az igazgató elmon­dása szerint — sokan vannak, akik 75 ezernél többet keresnek egy hónapban, ami marad, azt a kisebb keresetűek között oszt­ják szét. Ha a miniszteri bejelentést a pluszjuttatásról csak az utóbbi néhány napban hallottunk volna először, most mindenki öröm­mel fogadná a hírt. Sajnos azonban ez a támogatás is úgy érke­zett, ahogyan az egészségügy helyzete kinéz országunkban. Be­tegen, lefogyva, elhasználódva. Célját gyaníthatóan nem tölti be. A kórházak, rendelők nap mint nap (ki) fáradó dolgozóit anyagi nehézségeikből aligha segítheti ki ez a „talált” pénz. Ha pedig egy kis politikai tőkét szeretett volna kovácsolni belőle a kor­mány vagy a tárca, nos, a véleményeket hallgatva, olvasva, az sem biztos, hogy sikerült. De mint mindennek, nézzük hát e juttatásnak is a pozitív ol­dalát: legalább elkönyvelhetjük, hogy a szaktárca érzi és tudja, hogy valamit tenni kellene az egészségügyi dolgozók bérével, mert a jelenlegi állapot tarthatatlan. A réges-régóta, kormányo­kon áthúzódó gond inkább az, hogy miért nem egy emberhez, az elvégzett munkához méltó bért adnak, s miért egy alamizsna­szerű adománnyal próbálnak „tüzet oltani”. A legnagyobb prob­léma, hogy a legtöbb érdekelt nem teheti meg, hogy egy bohém gesztussal visszaküldje a pénzt, mert igenis szüksége van rá, hi­szen minden fillérnek helye van a családi költségvetésben. Anyagi elismerésre várva Egyszeri juttatás a szociális szférában is? Körkérdés Az ígéretek szerint a szoci­ális dolgozók is kapnak egyszeri juttatást. Várják-e a pénzt, és mit jelent ez az összeg? — ennek jártunk utána a megye néhány in­tézményében. Kóródi Lászlóné (vezetőhe­lyettes, Törökszentmiklós, Szoci­ális Gondozási Központ): - A központban harmincötén dol­goznak, tizenketten szociális gondozónők. Mindenki nagyon várja a pénzt, mert a jövedelmek elég alacsonyak. Emberileg min­den elismerést megkapunk az önkormányzattól, de az anyagi elismerés is jót tenne. Igaz, hogy az alacsony jövedelem ellenéi e mindenki lelkiismeretesen dol­gozik, de akkor is tény, hogy ezek a fizetések a tervezett létmi­nimum alatt vannak. Pappné Szabó Janka (vezető, Platán nyugdíjasház, Tiszafü­red): — Nagyon várják a dolgo­zók a pénzt, amit minél előbb szeretnének látni. Sokan ugyanis úgy gondolják, hogy ilyenkor, is­kolakezdés előtt jól jön. Negyvenketten dolgoznak a ház­ban, a munka nehéz, és a nyolc óránál gyakran többet kell teljesí­teni. Más kérdés, hogy ez az ösz- szeg sem fogja megváltani az ala­csony béreket. Kiszámoltuk, hogy körülbelül 20-30 ezer forin­tot kaphat kézhez egy dolgozó. Lakatos Ferencné (vezetőhe­lyettes, Humán Szolgáltató Köz­pont, Szolnok): — Azt tapaszta­lom, hogy a munkatársak között egyáltalán nem téma ez az egy­szeri juttatás. A magánvélemé­nyem szerint azért nem, mert lát­tuk, hogy az egészségügyi dolgo­zók esetében mi történt az egy­szeri juttatással. Ez a pénz lénye­gesen nem változtat a helyzeten. A bérek alacsonyak, a dolgozók egyik hónapról a másikra élnek, különösen a pályakezdők. Aki el­kötelezte magát e mellett a mun­ka mellett, az ezért a pénzért is itt marad, de a fiatalok között nagy az elvándorlás. A problémát hosszabb távon a bérrendezés ol­daná meg. P. É. Romanap az egész falunak Tiszabura „Ilyen még nem volt!” — ta­lán ez is lehetne a mottója annak a tartalmas hétvégé­nek, amelyet a Fiatal Romák Országos Szövetsége és a he­lyi cigány kisebbségi önkor­mányzat számtalan segítő és támogató révén nyugodt szívvel ajánlhatott minden­kinek. Már péntek estére érkeztek ven­dégek: a faluból, a környékről, de az ország legtávolabbi zugából is, romák és nem romák egyaránt. Fáradságuk jutalma a Kalyi Jag és a Fekete Vonat utcabállal egybe­kötött műsora volt. Szerény becs­lések szerint jó kétezren voltak tanúi annak, hogy a Kalyi Jag ci­gányfolklórja valóban kultúránk igazi kincse, valamint annak is, hogy Fekete Vonat rappel fűszere­zett romarockos hagyományőrzé­se tényleg sínen van. Az utcabál­ra virradó szombat azonban még több meglepetést is kínált. A sor távirati stílusban is hosszú: kezd­ve Váradi Gábor, Ihász József fes­tők és Vadász M. Dániel fafaragó kiállításával, amelyek a művelő­dési házban nívós kísérői voltak Sztojkó József tárlatának, amely egy nyolc négyzetméteres terep­asztalon korhű jelmezes bábuk­kal, dokumentum értékű életké­pekkel dolgozta fel, illetve mutat­ta be a cigányság történetét és történelmét. Ám ahogy azt mondani szok­ták, a szabadtéri kínálat sem volt „kutya”, hiszen a helyi sportpá­lyán volt helikopteres bemutató, rendőrségi akcióparádé, nyolcte- lepüléses fociderbi, autós- motoros-kerékpáros ügyességi verseny, erős emberek vetélkedő­je, szépségkirálynő-választás, hu­szár-, lovas-íjász és csikósbemu- tató. Kiszolgálva minden korosz­tály igényét, amiben a szervezői szerviz révén egy igazi lacikony- hás, zenés vásári forgatag is segí­tett. A győztesek büszkeségéhez azért dukálhat, hogy megemlé­kezzünk róluk, így elmondható, hogy Farkas Jancsi örökségét a focipályán a tiszaburai csapat ápolta a legjobban, a falu Toldi Miklósa Varga Attila lett, míg a legszebb burai lány királynői ko­ronája Tyukodi Csilla fejére ke­rült — hogy aztán amerikai, fran­cia, belga, macedón, horvát, ro­mán és magyar tánccsoportok gá­lája és Kolostyák Gyula nótaéne­kes műsora is megkoronázhassa a tiszaburai romaünnepet. _______________________ -PM­K ÖVEK A PARKHOZ. Jászalsószentgyörgyön az önkormányzat a Szentgyörgyért Alapítvány, vala­mint helyi vállalkozók támogatásával pihenőpark kialakításához fogott, amelyet - szándékaik szerint — az augusztus 19-i falunapra teljes egészében szeretnének megépíteni. A park éke lesz a kis tér köze­pén felállítandó kerámia szökőkút. Képünkön teherautójával épp a sziklakerthez szükséges anyagot hozta meg Dobróka László pálosvörösmarti vállalkozó.______ _____fotó: sárközi

Next

/
Oldalképek
Tartalom