Új Néplap, 2000. július (11. évfolyam, 152-177. szám)
2000-07-24 / 171. szám
4. OLDAL • G A Z D A S A G I TÜKÖR 2000. Jűuus 24., HÉTFŐ BÁT-ÖSSZEFOGLALÓ Élen a dollár A Budapesti Árutőzsde gabonapiacán az elmúlt héten összesen 2,7 milliárd forint értékű áruval kereskedtek a brókerek, a határidős pénzpiacon pedig 1,7 milliárd forint értékű külföldi fizető- eszköz került új tulajdonoshoz. A húspiacon nem született kötés, és az árak sem változtak - tudtuk meg a BÁT hét végi összefoglalójából. A gabonapiacon 937 kontraktus cserélt gazdát. A takarmánykukorica árai közül két lejáraté csökkent, háromé viszont erősödött. A búza négy lejárata 40 forinttal drágult, míg két lejáratának árfolyama 350 forinttal gyengült. A takarmánybúzáért decemberre 300 forinttal kevesebbet kellett fizetni, míg a két közelebbi termin értéke emelkedett. A takarmányárpa augusztusi és szeptemberi jegyzése 220, illetve 380 forintot vesztett értékékéből. A napraforgó decemberi határidejének árszintje 500 forinttal esett vissza. A határidős devizapiacon az elmúlt héten 6451 kontraktus forgott. A legkeresettebb fizetőeszköz - 2480 kontraktussal - ismét a dollár lett, az euró 1991 kontraktus adásvételével a második helyre szorult. Az amerikai dollár valamennyi lejárata 0,05 és 0,10 forinttal drágult - a stabil szeptember kivételével. Az euró három terminje 0,10 és 0,30 forinttal gyengébben fejezte be a hetet. Az angol font piacán a szeptemberi lejárat árfolyama 4,40 forintot erősödött. A japán jen árfolyamai közül a decemberi 2,30, a márciusi 3,0 forinttal emelkedett, míg a szeptemberi lejárat 2,70 forint veszteséget könyvelhetett el. __________________-uoT ámogatást ültetvényekre! Jövőre több pénzt kémek a szőlő- és bortermelők A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) szerint jövőre legalább 11-13 milliárd forintos támogatásra lenne szüksége a szőlő- és borágazatnak a központi költségvetésből. A részletesen kidolgozott javaslatokat a 2001. évi költségvetés elkészítéséhez ajánlja fel a szakmai szervezet a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumnak (FVM). Budapest Urbán András, a HNT főtitkára lapunknak elmondta: az ágazatban a legnagyobb gondot változatlanul az okozza, hogy a szőlőtermelők jelentős részének nincs elegendő tőkéje a beruházáshoz, a fejlesztéshez, és hitelképességük is korlátozott. Ezért a testület azt javasolta a földművelésügyi kormányzatnak, hogy az általános állami garanciavállalást 2001-ben terjessze ki az alaptevékenységek fejlesztésére. Ennek megfelelően kiemelten kellene támogatni a minőségi termelést, az ültetvények újratelepítését, a technológiai beruházásokat, mint például a hordók, musthűtők vásárlását, valamint az értéknövelő tárolást: a fahordós és palackos érlelést. Hasonlóképpen kiemelten kellene támogatni az ültetvénytelepítést és a szaporítóanyag-előállítást. A tapasztalatok szerint a jelenlegi támogatási konstrukció és mérték nem elegendő az ország ültetvényfelületét fenntartó méretekben elősegítem a szőlőtelepítést. A szakember szerint az uniós csatlakozásunkig hátralévő időszakban évente legalább 3-4000 hektár szőlőterület felújítására lenne szükség. Az ültetvénytelepítési támogatáshoz - a mostani bonyolult pályázati rendszer helyett - a jövőben automatikusan, normatív alapon kellene a termelőknek hozzájutni. Az állami hozzájárulást differenciáltan kellene megállapítani. A HNT elképzelése szerint a hektáronkénti tőkeszámtól, síkvidéki, hegyvidéki, Tokaj-hegyaljai jellegtől függően a normatív támogatás mértéke a várható teljes telepítési költség 60 százaléka lenne. A borvidékre jellemző régi szőlőfajták telepítése esetén pedig - borvidékenként 30 hektárig - 80 százalékos normatív támogatást lehetne meghirdetni. A meliorációra vonatkozóan olyan támogatási konstrukciót kellene kialakítani, hogy a szőlőtermesztők - pályázati úton - visszaigényelhessék a számlával igazolt költségeknek a száz százalékát. A főtitkár rámutatott: idén a szőlőültetvények után igénybe lehetett venni a földalapú támogatást. Jövőre a szőlő esetében indokolt lenne a kompenzáció mértékét a szántóföldi növények után megállapított támogatás négyszeresére emelni, és további 20 százalék kedvezményt nyújtani integrált növényvédelmi hozzájárulásként. Ezenkívül ösztönözni kellene a szerkezet- és technológiai átalakítást szolgáló épületberuházásokat, felújításokat, valamint a gépbeszerzést. Állami segítséget kell nyújtani továbbá a pinceszövetkezetek megalakításához, működésük beindításához. Urbán szerint a palackozott borok exporttámogatása pontosan tervezhető, de nem viseli el a késedelmes fizetést, az év közbeni forráscsökkentést. A szakember úgy véli, hogy az európai uniós csatlakozásig az ágazat nem mondhat le a kivitel speciális ösztönzéséről. Ezért indokoltnak tartja, hogy az FVM a közvetlen exporttámogatás helyett a palackozott borra literenként 40, a pezsgőre 35 forint általánosan igénybe vehető, piacra jutást segítő külön támogatást biztosítson. A meghatározott célpiacokra kiszállított asztali és tájborokra pedig literenként 12 forint szubvenciót nyújtson. Ezen túlmenően a szaktárcának ösztönözni kellene a piacra jutást elősegítő, a magyar borok imázsát növelő marketingakciókat. A jövő évtől kötelezővé váló zárjegyhasználatról szólva a főtitkár kifejtette: a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága által megfelelőnek ítélt zárjegy-előállítási és felhasználási költsége várhatóan eléri, illetve meghaladja majd a jövedéki adó mértékét. Ezért a HNT indokoltnak tartja, hogy ezt a költséget teljes egé- szében megtérítse az FVM. _____________iujváru A Z EGYES ÁGAZATOK RÉSZESEDÉSE A MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉSBŐL (%) EU NÉMETORSZÁG PORTUGÁLIA MAGYARORSZÁG Bor és szőlő 5,98 3,90 7,98 7,50 Búza 4,94 1 5,63 0,94 7,50 Összes gabona 9,35 10,88 3,39 25,00 Nyolcszázmilliárdos üzlet Sokba kerül a szennyvíztisztítás Budapest Élesedhet a verseny a sokmilliárdos megrendeléseket jelentő szennyvízberuházásokért, ugyanis annak ellenére, hogy a hazai kivitelezői kapacitás bőven elegendő a csatornák és a tisztítók megépítéséhez, a nagy üzlet iránt külföldiek is élénken érdeklődnek. Ahhoz, hogy igazán beinduljon az üzlet, még sämos változtatásra van szükség a jelenlegi szabályozásban. Jelentősen emelni kellene például a csatornabírságot, mert a mai díjtételek nemhogy elriasztanak, hanem egyenesen ösztönöznek a szennyezésre. Olyan alacsonyak ugyanis, hogy sokkal olcsóbb a szemetet a patakba engedni, mint fizetni a tisztítás költségeit - mondta el lapunknak Szabó Lajos, a Közlekedési és Vízügyi Minisztérium munkatársa. Az EU-csatlakozással kapcsolatos kötelezettségeinkből fakadóan tíz-tizenöt éven belül el kellene érnünk, hogy a mostanival ellentétben szennyvizeink többsége tisztítva kerüljön ki a természetbe. A közelmúltban született kormányhatározat ezért nemcsak a fejlesztési kötelezettségeket írja elő, hanem a kibocsátás szigorúbb ellenőrzését, valamint az adatok nyilvánossá tételét is. A kemé- nyedő kormányzati magatartáson kívül már csak azért is elkerülhetetlenek a fejlesztések, mert a lakosság is egyre türelmetlenebb. Egy közepes településen egyébként öt-hat milliárd forintba is belekerülhet a hiányzó szennyvíztisztító kiépítése, országosan pedig 800 milliárdos összegről van szó. Ennek a hatalmas üzletnek a megszerzéséért várhatóan tülekedni fognak a vállalkozók.- wCsökkenő tartalékok Budapest A magyar háztartások nincsenek eladósodva, ezért növekvő lakossági hitelfelvételekre számít az MNB. Egyebek mellett ez olvasható a jegybank munkatársainak az infláció alakulását elemző tanulmányában. Az összegzés szerint a reáljövedelmek csak kis mértékben növekedtek. Ezen belül is a munkából származó bevételek nőttek nagyobb arányban, míg a pénzbeni társadalmi juttatások reálértéke valamivel alacsonyabb volt a tavalyinál. A lakossági fogyasztás 2000 első negyedévében 4 százalékkal haladta meg az egy éwél'korábbi szintet. Mivel pedig a fogyasztás gyorsabban bővül, mint a lakosság jövedelme, törvényszerűen csökkennek a megtakarítások. Sokszor azonban a bankokban őrzött pénz mennyiségének csökkenése pusztán az jelenti, hogy az emberek más befektetési lehetőségeket keresnek, a tőkepiacra viszik át pénzüket. A befektetési jegyek fokozatos térnyerésével párhuzamosan azonban továbbra sem mondható jelentősnek a lakosság tőzsdei részvények iránti érdeklődése. Dinamikusan nő viszont a nyugdíjpénztárakba és az életjáradékokba fektetett pénz- mennyis^ ________________■ C ENTRUM SZOLNOK- ffifi© M /*\ ^ BEMED VjM/MtiiJŰl SÄ MOHszínben és fazonban ____________ N ői pólók 1990 Ft több színben és fazonban Férfisortok QQn többféle színben 77U r¥*tÓI Női szoknya többszínben 2990 Ft MÁRKÁS FÉRFIINGEK 30-40 % engedménnyel Pierre Carden, Ted Lapidus Alain Delon Női, fférffi- és gyermekszandálok . 0 Függöny-, dekoranyag- és ágyneművásár 40-50 % engedménnyelJ * Akció július 17-től 30-ig, illetve amíg a készlet tart! www.sc.hu Drága a gyümölcsexport Az Unió nehezen nyitja meg piacait Magyarországról szinte korlátlan mennyiségben szállítható gyümölcs az Európai Unióba. A szakemberek szerint a kertészeti ágazat az ország kitörési pontja lehetne. A gyümölcspiaci „belépőnek” azonban ára van. Budapest Az Unióban érvényben lévő szabályozás szerint a harmadik országból származó gyümölcsök valamint paradicsomfélék csak a helyi piaci áraknál tíz-tizenöt százalékkal magasabb belépési árakon exportálhatók. Ez komoly korlátokat állít a hazai termékek elé is, amelyek majd uniós taggá válásunk után szűnnek csak meg. Most mindenesetre a szabályozás révén más agrártermékekkel ellentétben a gyümölcsök halmozottan hátrányos helyzetben vannak az uniós piacokon. Beviteli mennyiségi korlátozás valóban nincs - erősítette meg a Gyümölcstermesztők Szövetségének képviselője -, de az esetek többségében az uniós belföldi átlagáraknál magasabbak a belépési árak, ezért kevesen vállalkoznak a magyar gyümölcs importjára. Az értékesítés az étkezési gyümölcsök esetében okoz komoly nehézséget. Ez legfeljebb átmenetileg enyhülhet, abban az esetben, ha az EU-ban hiány lépne fel valamely gyümölcsfajtából, s ezért drasztikusan megemelkedik a belföldi ár. A szakértők szerint a belépési árakat nem lehet kikerülni, mert az súlyos következményekkel jár. Amennyiben ugyanis a valós ár alacsonyabb a belépési árnál, akkor az eltérés mértékének a függvényében súlyos büntetővámot fizettetnek a vétkessel. Másfelől a belépődíj megfizetése csak az étkezési gyümölcsökre vonatkozik, az ipari gyümölcsökre nem - tudtuk meg. Azok a termékek pedig, amelyekre nincs megállapítva belépési ár, egyáltalán nem exportálhatók az EU országaiba. Az ipari gyümölcsök exportját illetően Magyarország - a cseresznyéhez és a meggyhez hasonlóan - az ipari szilvára is kérte a kedvezményes belépési ár megállapítását Brüsszeltől. Az engedély megadásának uniós feltétele a többi között az, hogy az exportált ipari szilva jól megkülönböztethető legyen - például csomagolásban - az étkezési szilvától. Az ipari gyümölcsök körének bővítése Magyarország számára azért is fontos, mivel korábban (1995-ig) ipari feldolgozásra jelentős mennyiségű gyümölcsöt szállítottunk az akkor még EFTA országokba, Ausztriába, Finnországba és Svédországba. ___________________________________-uT ERMÉK MISKOLC ÁR: FT/KG HETI NAGYBANI PIACI ÁRAK BÉKÉSCSABA ÁR: FT/KG KECSKEMÉT ÁR: FT/KG SZEGED ÁR: FT/KG Burgonya 69- 90 70-100 40-60 40- 80 Paradicsom 80-100 110-180 80-120 150-250 Zöldpaprika 100-180 70-200 130-160 100-300 Fejes káposzta 30- 45 80-110 25- 60 30- 60 Kelkáposzta 65-100 120-160 80-110 60- 90 Vöröshagyma 80- 90 90-200 70-110 40- 70 Fokhagyma 160-220 200-400 180-200 300-400 Uborka 90-140 90-140 150-180 120-200 Alma 100-180 70-150 120-140 100-160 Petrezselyem 100-130 300-350 70-140 60-100 Meggy 200-250 320-350 200-260 300-310 Karalábé 20- 30 70-140 120-160 80-100 Karfiol 40- 70 130-150 100-120 60- 85 Sárgarépa 90-220 250-300 110-150 40- 90 Görögdinnye 45- 60 80-100 100-120 70-100 Sárgabarack 170-210 300-350 200-250 130-170 Őszibarack 180-300 210-350 150-230 70-300 Sárgadinnye 100-120 160-200 180-200 160-170 Tojás/db 15- 17 15- 17 16- 17 12- 14
