Új Néplap, 2000. július (11. évfolyam, 152-177. szám)
2000-07-22 / 170. szám
2000. JÚLIUS 22., SZOMBAT 3. OLDAL MEG Y E KÖRKÉP Módosul a devizatörvény Budapest Ma még a magyar állampolgárok nem tarthatják pénzüket külföldi bankban, az idegenforgalmi vállalkozások pedig szinte tiltott valutaműveletekre kényszerülnek. Külföldi vendégektől származó bevételük nem számít exportnak, így nem tehetik minden további nélkül devizaszámlára. A Pénzügyminisztériumban készülő koncepció szerint a kötöttségek 2001-től három lépcsőben megszűnnének. A tervek szerint a magyarok a jövő évtől legálisan tarthatnak pénzt, vezethetnek bankszámlát külföldön, és ezzel párhuzamosan eltörlik azt a megkötést is, hogy külföldi értékpapír csak hazai forgalmazó cég közvetítésével vásárolható. A módosítás nyomán Magyarországon mindenki számára lehetővé kívánják tenni a külföldi pénzben történő fizetést, legyen szó akár két belföldi közötti ügyletről, istsi FELÚJÍTÁS. Az önkormányzat műszaki brigádja és közcélú munkások is dolgoznak Tiszapüspökiben az intézmények karbantartási, felújítási munkáin. Vizesblokkot, kiszolgáló helyiségeket kell felújítani, burkolatot javítani, tantermet, folyosót festeni. Képünkön az iskolában folyik a munka. fotó; mészáros Drasztikusan csökkent a taglétszám Tiszai halászat A tiszai kormánybiztos szerint a Tiszának még legalább két-há- rom évig nem lesz olyan gazdag a halállománya, hogy a halászokat a korábbi életszínvonalukon eltartsa. Gönczy János az I. országos nyári halászati konferencián elmondta, hogy a tavaszi ciánszennyeződés idején a méreghullám vonulásának nyomán a folyó egyes szakaszain teljesen kipusztult a halállomány, más helyeken viszont összetorlódtak a halak. így történhetett meg, hogy helyenként sokkal nagyobb mennyiségű halat foghattak ki a vízből, mint korábban. _______■ (F olytatás az 1. oldalról) Dr. Tolnay Lajos, az MKIK elnöke szerint a taglétszám a november elsejei bejelentkezési határidőig még jócskán nőhet, ugyanis számos korábbi tag azért nem erősítette meg ez irányú szándékát, mert nem ismeri a feltételeket (tagsági díj, szolgáltatások). Ezzel együtt is életképesnek nevezte a szervezetet, mely még a drasztikus állománycsökkenéssel is a legerősebbnek mondható az országban. Az önkéntes tagok vállalkozási forma szerinti megoszlásáról elmondható, hogy csaknem a fele társas vállalkozás, másik fele pedig egyéni vállalkozó. Országos átlagban a tagságukat megerősítő vállalkozások a GDP több mint 50 százalékát képviselik. Az elnökség állásfoglalást adott ki a 2001. évi adótörvénytervezetről is. Kedvezően értékelte, hogy az MKIK számos korábbi javaslata beépült a tervezetbe, ám nem ért egyet a fejlesztési hozzájárulás bevezetésével. Nem tartja szerencsésnek egy új adónemet a meglévő adótörvények módosításával egyidejűleg, egy csomagban bevezetni, másrészt, hogy az új törvény egy olyan kört adóztatna meg, mely eddig nem fizetett sem rehabilitációs, sem szakképzési hozzájárulást, és vélhetően nem is lesz kedvezményezettje az új támogatásnak. Ezzel szemben ígéretes változásnak tartja a környezetvédelmi beruházások után járó adókedvezmény bevezetését. _____________________________M. Q. Vi lágpiaci árak, magyar fizetések Körkérdés Az elmúlt napokban számtalan híradás foglalkozott az élelmiszerek árának emelkedésével, illetve ennek következményeivel. A húsfélék drágulását a vásárlók már megtapasztalhatták, s hamarosan a pékáruk és a tejtermékek ára is növekszik. Lapunk ennek kapcsán arra volt kíváncsi, hogy az emberek miként vélekednek minderről. Varró Gézáné, 60 éves háztartásbeli:- Egyszerűen szóhoz sem tudok jutni! így is egyik napról a másikra élek. A férjem elhunyt, húsz éve le vagyok százalékolva, 15 ezer forint nyugdíjat kapok. Ilyen kevés jövedelem mellett minden fillér számít. Egyszerűen nem értem, miért kell állandóan emelni az árakat. Az élelmiszerek drágulására az aszály ugyan adhat némi indokot, no de mindent azért nem lehet az időjárásra fogni... Deák Attila, 33 esztendős főiskolai tanársegéd:- Nem állítom, hogy gazdasági szempontokból nem indokolt egyik-másik áremelés, de a „csomagolásukra” nincsen mentség. Az illetékesek ugyanis ilyenkor szinte kivétel nélkül arra hivatkoznak, hogy a világpiaci árak emelkedése indokolja a hazai termékek drágulását. Márpedig ez messze nem „sportszerű” eljárás részükről, hiszen ha az árakat a világpiac határozza meg, akkor régen időszerű lett volna a béreket és fizetéseket is ehhez a szinthez igazítani. Ezen a területen azonban változatlanul 5-10-szeres a lemaradásunk. Egyébként az áremelésekkel jól haladunk. Ezt éppen Hollandiából érkezett vendégeimtől tudom, akik szerint a magyar árak lassacskán felülmúlják a hollandokat. Baliné Tátrai Teréz, 37 éves óvónő:- Az embereket minden áremelés rosszul érint, és ennek az az oka, hogy a fizetések többnyire nem követik a fogyasztási cikkek drágulását. így egyre nehezebb megélni abból a kevésből, ami van. A legszükségesebbeket persze kénytelenek vagyunk megvásárolni, de a létfenntartáson túl alig jut valamire. Lassan minden luxusnak számít már. Az élelmiszerek árának emelkedését pedig ki sem lehet védeni, hiszen ennie mindenkinek kell. Az viszont tény, hogy lassan egyre távolabb kerülünk az egészséges táplálkozás lehetőségétől, hiszen ilyen árak mellett jó, ha a legolcsóbb termékekre futja. Csabai József, 51 éves műszerész:- Felháborító, amit az árakkal művelnek! Öt-hat évvel ezelőtt háromezer forintból még dugig volt a bevásárlókosár. Most ugyanehhez tízezer forint sem elég. Ez így nem maradhat hosz- szú ideig, az államnak meg kellene húznia egy határt. Ráadásul a legrosszabb időpontot választották az áremeléshez, hiszen szeptember közeledtével a családoknak így is komoly anyagi terhet jelent az iskolás korú gyermekek tanszereinek megvásárlása. Az egyetlen megoldás, hogy végigjárjuk az üzleteket, hol van éppen leértékelés, mit hol lehet olcsóbban beszerezni. BUQÁNY Bajban a rizstermesztők Budapest Kétségbeejtő helyzetbe kerültek a hazai rizstermesztők, mikor július 1-jén életbe lépett az Európai Unió és Magyarország közötti kereskedelmi megállapodás. Az egyezmény értelmében 400 ezer tonnára nő a vámmentes magyar gabonakivitel, de cserébe az eddigi 13 ezer tonna helyett 40 ezer tonna vámmentes külföldi rizs érkezhet hazánkba. Ezzel a magyar rizsfeldolgozók számára az import nyersrizs felvásárlása sokkal kifizetődőbbé vált, mivel az jelentős exporttámogatást élvez, vagyis sokkal olcsóbban beszerezhető, mint a magyar rizs. így azonban lehetetlen helyzetbe kerültek a hazai termelők, akik az idei évtől semmiféle támogatásban nem részesülnek és nem versenyezhetnek az alacsony árral. Az ország egyik legnagyobb rizsgazdasága, a csárdaszállási Petőfi MGTSZ elnöke, Fülöp Elek lapunknak elmondta: a feldolgozók az olcsó import miatt nem hajlandók tonnánként 45 ezer forintnál többet fizetni, holott a szerződött ár 58 ezer forint. Ez egyértelműen veszteségessé teszi a termelést, s ha az ágazat nem kap állami támogatást, akkor kénytelenek lesznek felszámolni. Az egyezmény életbelépése után a termelők és a feldolgozók tanácskozást tartottak Szarvason. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium jelen lévő illetékeseinek beszámoltak a kialakult áldatlan állapotról és a tárca segítségét kérték. Az FVM még nem döntött az ügyben, de biztatta az érintetteket. Különösen azért lenne fontos, hogy a magyarországi rizs- termelés életképes maradjon, mert hazánk 15 ezer hektárnyi termőterülettel kíván belépni az Európai Unióba, ám ez nehéz lesz, ha a jelenlegi 2500 hektárt sem képes fenntartani. - •* Kevesebb táppénzes, több kiadás Megyei információ Bár megyénkben szinte évenként egyre kevesebb a táppénzen lévők napi átlagos létszáma, e csökkenéssel együtt mégis nő a táp- pénzkiadás. A táppénzes adatok előtt nem haszontalan áttekinteni azt is, miként alakult megyénk népessége az elmúlt esztendőkben. A megyei egészségbiztosítási pénztár szerkesztőségünkbe megküldött statisztikai évkönyve szerint a számok folyamatos csökkenést mutatnak. KSH-adatokat alapul véve kiderül, hogy az 1990-es, közel 428 ezres lakosságszámhoz képest 1999 januárjára már csak 414 344-en maradtunk megyénkben (1996-ban 421 ezer, 1997-ben 419 ezer, 1998-ban 414 ezer volt a lakosság száma Jász- Nagykun-Szolnokban). Ez alatt az évek alatt a halálozások száma mindig meghaladta az élveszüle- tésekét, így a természetes fogyás is egyre nőtt, ez az érték 1999- ben (előzetes adatok szerint) ezer lakosra vetítve eléri a mínusz 5,2-t (1996: -3,7, 1997: - 4,2,1998: -4,9). Megyénkben tavaly 112 995 biztosított és azonos jogállású személy volt, a lakónépességen belüli arányuk 27,3 százalék. Ezek az adatok szintén csökkenő értéket mutatnak az előző évekhez képest. A pénzbeni ellátások közül az alkalmazásban állók, egyéni vállalkozók és társas vállalkozások tagjainak összefoglaló táppénzes adatait érdemes áttekinteni. Az évkönyv által vizsgált, 1996-tól 1999-ig terjedő időszakot tekintve elmondható, hogy a jogosultak napi átlagos létszáma 1996-tól (115 256 fő) TÁPPÉNZESEK NAPI ÁTLAGOS LÉTSZÁMA (FŐ) ___ 1 996 4068 1997 3977 1998 3962 1999 3937 TÁPPÉNZES NAP (EZER)____ 1 996 1489 1997 1452 1998 1446 1999 1437 1997-re lecsökkent (106 941 fő), 1997-ben kissé nőtt (109 139 fő), míg 1999-ben ismét lecsökkent (105 395 fő). Ugyanilyen változások jellemzik a táppénzesek napi átlagos létszámának alakulását is (lásd. a táblázatot!). A táppénzes napok (szintén a táblázatban) viszont 1996-tól folyamatosan egyre csökkennek (az 1996-os 1 millió 489 ezres értékről az 1999- es 1 millió 437 ezres értékre). A táppénzkiadás, illetve az egy táppénzes napra jutó kiadás viszont ezzel szemben egyre emelkedett. A táppénzkiadás megyénkben tavaly elérte az 1 milliárd 320 millió forintot, az egy táppénzes napra jutó kiadás pedig az 1996- os napi 596 forintról 1999-re 919 forintra nőtt.______________ibcyi (Folytatás az 1. oldalról)- Ezen a paragrafuson már én is minden alkalommal elgondolkoztam - vallja be Tiszaroff polgár- mestere. Mészáros Lászlónak azonban nem kellett sokat törnie a fejét, hiszen a falu ezer háza közül mindössze tizenöt van külföldiek tulajdonában. Több engedélyt nem adott ki, igaz, nem is kértek. Nem úgy Abádszalókon. A Ti- sza-tavi üdülőfalu polgármestere, Bordás Imre évente 40-50 engedélyt ír alá. Kérelmet még ő sem utasított el. Bár megfogalmazni ő is csak nehézkesen tudja, mit is érthet a törvény önkormányzati vagy társadalmi érdeken, ám tiszaroffi kollégájánál sokkal határozottabb. A falu vezető állítja: megtagadná az engedélyt, ha olyan házat kívánnának megvásárolni, amire az önkormányzat is szemet vetett, útépítés vagy más egyéb miatt ki kíván sajátítani.- Ezzel nemcsak azt kerülnénk el, hogy később sokkal többet kelljen fizetnünk az ingatlanért, de a vevőt is sok kellemetTelkek, házak - határok nélkül lenségtől óvnánk meg — magyarázza Bordás Imre. Az abádszalóki polgármester egyébként örül, ha külföldi települ meg a faluban. A németek, hollandok ugyanis szépítik azzal a községet, hogy újjávarázsolják a régi parasztházakat. Sőt már az is előfordult, hogy egy kisebb utcát, ahol már több épület is külföldieké volt, saját költségükre kikövez- tettek. A megye túlsó szegletében lévő Cserkeszőlőn sem panaszkodnak az idegenekre. Igaz, az ott letelepült németek már nem is annyira idegenek. Többségében a háború után hazánkat kényszerből vagy önként elhagyók vásárolnak házakat a gyógyfürdője miatt kedvelt településen. Ok pedig - mondja Fiilöpné dr. Sisák Zsuzsanna jegyző - gyorsan beilleszkednek a falu közösségébe. Némiképpen még lokálpatrióták is lettek. Legutóbb például a zsebükbe nyúltak, hogy szökőkútja lehessen a községnek. Nincs ez másként Tiszaroffon sem. A polgármester szerint egyetlen árnyoldala mégis van a németek, hollandok, belgák és más nemzethez tartozók letelepedésének: felverik a házak árait. Gavris Jánosáé, a Kvalitás ingatlanközvetítő iroda vezetője viszont úgy látja, csak vágyálom, hogy a külföldieknek drágábban lehet eladni a házakat. Többségük ugyanis úgy érkezik Magyar- országra, hogy tisztában van az ingatlanok itteni értékével. Ráadásul megyénkben - a Dunántúlhoz képest - elenyészően kevés külföldi keres házat, üdülőt. A drágulást inkább az okozta, hogy sokan az állampapíroknál, részvényeknél biztonságosabb befektetésnek ítélik az ingatlant. Az árak alakulása is azt mutatja, hogy a külföldieknek nem volt számottevő hatása a kereslet nö- A megyei közigazgatási hiva- vekedésére. talban ezzel szemben még nem Tavaly októbertől hat hóna- érzékelik, hogy kevesebb ingat- pon át folyamatosan drágultak lant vásárolnának a külföldiek, az ingatlanok, március óta azon- Tavaly 148 lakás, ház, nyaraló, bán stagnálnak az árak. Éppen tanya került külhoni állampol- az idegenforgalmi szezon kezde- gárok kezébe. Idén is már 52 en- te óta nehéz lakást, házat értéke- gedélyt adott ki a főhatóság. A hi- síteni. vatalvezető szerint ez átlagosnak- Az elmúlt években sok né- mondható, hiszen évente körülmet keresett meg bennünket az interneten, hogy a Tisza MEGYÉNKBEN INGATLANOKAT VÁSÁRLÓ KÜLFÖLDIEK SZÁMA mellett házat, horgásztanyát, üdülőt vásárolna. Idén vi1999. Francia 2 Német 101 szont jóval kevesebRomán 10 2000.1. félév, ben fordulnak hozOsztrák 12 Német 24 zánk. Többeket elriSvájci 6 Román 10 asztott a ciánszenKanadai 3 Osztrák 8 nyezés, az árvíz. No Ukrán 2 Ukrán 4 meg az, hogy a Tisza mentén számos Holland 6 Holland 2 Svéd 1 Svájci 1 hétvégi házat törtek fel és raboltak ki USA 2 Kínai 1 Belga 1 USA 1 véli Gavris Jánosné. Orosz 1 Forrás: megyei közigazgatási hivatal belül 100-150 kérelmet bírálnak el. Dr. Tóta Áronné megerősítette, hogy elsősorban a folyóparti településeken és a Tisza-tónál keresnek házakat. Tavaly például Tiszafüredről és Abádszalókról érkezett a legtöbb kérelem. Idén viszont Szolnok is felzárkózott az „élbolyhoz”. Az elmúlt másfél esztendőben a legtöbb ingatlant németek vásároltak meg. Tavaly például több mint száz ház került német család tulajdonába. De szép számmal akadnak a vevők között osztrákok és románok is, sőt volt ház, ami a tengerentúlon, Kanadában és az Egyesült Államokban talált vevőre. Azt a közigazgatási hivatalban sem tudták megmondani, melyük település a „legnemzetközibb”, azaz melyik faluban, városban van a legtöbb ingatlan külföldi tulajdonban. Erre ugyanis sem megfelelő számítógépes nyilvántartása, sem embere nincs a hivatalnak. TELEKI JÓZSEF
