Új Néplap, 2000. július (11. évfolyam, 152-177. szám)

2000-07-22 / 170. szám

4. OLDAL HAZAI TÜKÖR 2000. Július 22., szombat KATONAI DIPLOMAOSZTÓ. A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemet sikeresen befejező 124 tiszt vette át tegnap diplomáját. Az ünnepségen a Honvédelmi Minisztérium politikai államtitkára a kiképzés színvonalának javítását szorgalmazta, míg az egyetem rektora arról beszélt, hogy a több alkalommal vég­rehajtott létszámcsökkentés már az oktatás színvonalát veszélyezteti. fotó. europress/kallus qyöroy Eldőlt, hogy ki tanulhat tovább Sokak számára csalódást hozott a felsőoktatási felvételi ponthatárok tegnapi kihirdetése. A 142 ezer felvételiző ke­vesebb mint harmada jutott be valamelyik főiskolára, illet­ve egyetemre. Némi remény azért a többieknek is maradt, mert a pótfelvételik után néhány ezer fiatalt még felvehet­nek az intézmények. Budapest Államilag finanszírozott, nappali tagozatos alapképzésre a pont­számok meghatározása után 41371-en nyertek felvételt, azaz első körben nem telt be a 43 500 fős keretszám. Az esti és levelező tagozatokra is kevesebben jutot­tak be, a 9 ezer helyen csak 7 ez­ren kezdenek tanulni szeptem­berben. A még üres férőhelyekre augusztus 7-ig lehet jelentkezni. Most azonban már mindenki csak egy helyre nyújthat be kérelmet, közvetlenül a felsőoktatási intéz­ményhez. Az jelentkezhet, akit egyetlen helyre sem vettek fel, il­letve aki a rendes eljárás során nem kérte felvételét. A kérelmező majdnem bizonyos lehet abban, hogy nem tartanak felvételi vizs­gát az intézmények, a középisko­lai osztályzatok vagy a korábbi felvételi eredménye alapján dön­tenek, várhatóan szeptember első napjaiban. Kiss Ádám, az Oktatá­si Minisztérium helyettes államtit­kára tegnapi sajtótájékoztatóján érdekességként elmondta, hogy a legmagasabb felvételi pontszám, 200 pont a Zeneművészeti Főisko­la trombita szakán volt, míg építő- mérnöki képzésre 130 ponttal, műszaki menedzser szakra 128 ponttal lehetett a Budapesti Mű­szaki Egyetemre bekerülni. A legnépszerűbb változatlanul a közgazdász és a jogász szak. A helyettes államtitkár azt is el­mondta, hogy az informatikai képzés fontosságára való tekintet­tel az eredeti, 3300-as keretszám­nál 855 hallgatóval többet vehet­nek fel. Jövőre a mintegy 460 szakot várhatóan 14 szakcsoportba oszt­ják, és az oktatási minisztér hatá­rozza majd meg, hogy melyik csoportba, hány diákot lehet fel­venni. A szabályozással azt akar­ják elérni, hogy az oktatási intéz­ményekben folyó képzés igazod­jon a munkaerő-piaci kereslethez. A felvételi eredmények elolvas- hatók a www.felvi.hu , valamint a www.om.hu és a www.sulinet.hu intemetcímeken. -w­Omló partfalak védelme Beszélgetőpartnerünk: a Kennedy-díjas dr. Czeizel Endre Budapest Az idei ötszázmilliós keret felét osztotta ki eddig az omló partfalak miatt ve­szélybe került település- részek megsegítésére a kü­lön erre a célra létrehozott tárcaközi bizottság. A természetes partfalak mozgása évtizedek óta veszélyt jelent több magyarországi településen, de csak 1997-ben született kor­mányhatározat, amely alapján minden évben külön költségveté­si keretből támogatják az omlás- veszély elhárítását. Az elmúlt két esztendőben 2 és fél milliárd fo­rintot osztottak szét a belügyi, a közlekedési, a földművelésügyi, a gazdasági és a pénzügyi tárca munkatársai az érintett önkor­mányzatok között. Az idén a költségvetés e célra 500 millió fo­rintot irányzott elő. László László, a tárcaközi bi­zottság elnöke elmondta, hogy 82 településről 89 pályázat érke­zett. Ezek elbírálását azonban nehezítette, hogy olyan helyekről is pályáztak, ahol nem elsősor­ban a partfalomlás jelent ve­szélyt, hanem például a föld­rétegcsúszás, mint Leányfalu esetében. A pénzek elosztásánál előnyben részesítették azokat a városokat és községeket, ahol középületek kerültek veszélybe, iskolák, óvodák vagy közutak alatt csúszott meg a föld. Természetesen a pályázóknak költségvetésük függvényében ki- sebb-nagyobb mértékű önrészt is kellett vállalni a munkák elvégzé­séhez. Az összes támogatási igény csaknem 1 milliárd forint volt. A belügyminiszter a tárca­közi bizottság helyszíni vizsgála­tai, s a pályázatok értékelése alapján a 89 pályázatból 42-t fo­gadott el, s ezek támogatására 250 millió forintot ítélt oda. Várhatóan szeptember elején döntenek az újabb pályázatokról, illetve akkor kaphatnak támoga­tást azok a települések is, ame­lyek most kimaradtak, bár jogos az igényük. A térvek szerint a keretből tartalékol­nak 40 milliónyi ösz- szeget, hogy a várat­lan katasztrófahely­zetekben azonnali segítséget tudjanak nyújtani a bajba ju­tott települések ön- kormányzatainak. KOÓSTAMÁS OMLÓ PARTFALAK MEGERŐSÍTÉSÉHEZ ADOTT TÁMOGATÁS (2000. ELSŐ FÉLÉV) Rácalmás-Ófalu 20 millió Pécs 16 millió Ercsi 15 millió Solymár 10 millió További 38 település 10 millió alatti összeg Összesen 255 millió Megyék csapdában Budapest Nehéz helyzetben vannak a megyei önkormányzatok, hiszen nincsenek önálló adóbevételeik, ugyanakkor egyre több intézmény fenn­tartását kapják meg a megye településeitől. Nem kapott még választ a Vas megyei önkormányzat arra a bel­ügyminiszterhez intézett levelé­re, amelyben 150 millió forintos költségvetési hiányukra kértek „kivételes méltányosságból” anyagi orvoslatot - közölte la­punkkal dr. Kun László főjegyző. Amennyiben Pintér Sándor el­utasítja a kérelmet, úgy a megye a tulajdonában lévő ingatlanok eladásával kényszerül kiegészíte­ni költségvetését. A megyei ön- kormányzat azért került ilyen helyzetbe, mert tavaly 126 millió forint hitelt vett fel, hogy a me­gyei Markusovszky Kórházat megóvja az összeomlástól. Az eset afféle állatorvosi ló. Létezik egy keret az önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe került önkormányzatok megsegítésére, melyet röviden ÖNHIKI-nek ne­veznek. Egy pénzügyminisztéri­umi illetékestől megtudtuk: az idén nyolc megyei önkormány­zat igényelte ezt a pénzügyi se­gítséget az államtól, s ebből hét kérelmet ítéltek megalapozott­nak. A támogatott megyék: Bor- sod-Abaúj-Zemplén, Heves, Ko- márom-Esztergom, Nógrád, So­mogy, Vas és Zala nem először folyamodtak ehhez a megoldás­hoz. Ezen régiók közül többen alacsony népességszámuk miatt kerültek bajba, hisz az éves álla­mi normatívát lakosságszám alapján és fix összegben kapják, azonban a kötelező feladatokat (középiskolai, szakiskolai és kol­légiumi ellátás, kulturális javak gyűjtése, őrzése, feldolgozása, stb.) ugyanúgy el kell látniuk, mint egy sűrűn lakott térségnek. A megyei önkormányzatok­nak nincs adókivetési joguk, mint a helyieknek, amely pénzt hozna a konyhára, vannak vi­szont fenntartandó intézménye­ik, amelyek finanszírozása milli- árdokat is felemészthet évente. A Pénzügy- és as Belügyminisztéri­um a költségvetési törvény alap­ján igyekszik a támogatás felté­teleit úgy kialakítani, hogy az ön- kormányzatok ne kényszerülje- nek vagyonuk felélésére. - ré ­Életünk könyve a kezünkben van Augusztus 2-án Washingtonban Ken- nedy-díjjal tüntetik ki dr. Czeizel Endre genetikust azért a gyakorlati hasznú felfedezésért, amely igazolta a magzat­védő vitamin hatását a fejlődési rendel­lenességek kivédésében. Munkatár­sunk ebből az alkalomból beszélt az ismert orvos-tudóssal.- Milyen távra nyúlnak vissza ennek a ki­tüntetésnek az előzményei?- Egy angol tudós, Smithells professzor gondolata volt, hogy az újszülöttek fejlődési rendellenességei összefügghetnek a táplál­kozással, s ha megfelelő kiegészítő vitami­nokat adunk a leendő anyának, még a fo­gamzás előtt, meg lehet előzni az olyan sú­lyos eseteket, mint a nyitott gerinc és az agykoponyahiány. Ennek nyomán kezdtük el itthon - az Egészségügy Világszervezet tá­mogatásával - a családtervezési programot, mégpedig „dupla vak” módszerrel: úgy ad­tunk magzatvédő vitamint, illetve hatóanyag nélküli tablettákat kétezerötszáz-kétezer- ötszáz kismamának, hogy sem ők, sem mi nem tudtuk, melyik kísérleti csoport jutott hozzá az igazi táplálékadalékhoz. 1992-re sikerült bizonyítanunk, hogy a magzatvédő vitamin 90 százalékos biztonsággal kivédi A Kennedy-díj A kitüntetést az Egyesült Államokban a Kennedy család alapította, miután ki­derült, hogy a későbbi elnök, John hú­ga értelmi fogyatékos. A hasonló nevű alapítvány intézeteket működtet és 1962-től ötévenként azokat a tudóso­kat díjazza, akik a legtöbbet tettek a gyermekek egészségéért, a fogyaté­kosságok megelőzéséért. Néhány díjazott: J. Lejeune (francia) a Down-kór kro­moszóma-elváltozás felfedezése A. Wiener (amerikai) az Rh vércsoport összeférhetetlenségének tisztázása R. Guthrie (amerikai) az értelmi fogya­tékossági szűrés módszertanának ki­dolgozása Smithells&Wald (angol) a folsav szere­pének bizonyítása a szülési rendelle­nességek megelőzésében. a központi idegrendszer rendellenességeit. Váratlan eredmény volt, hogy nagy eséllyel megelőzhető a ve­se, a szív- és végtag-rendel­lenességek nagy része is.- Hogyan és milyen vitamin téríti jó útra a szervezetet?- A legújabb kutatások sze­rint a fejlődési rendellenes­ségek nem elsősorban a táplálék hiányosságainak rovására írhatók, hanem egy génhibára: az emberek egyharmada nem képes le­bontani egy mérgező ami- nosavat, ami különösen terhességnél veszélyes, de - mint rájöttek - szív- és érrendszeri betegségeknek is előidé­zője. Ha azonban beviszünk a szervezetbe három B-vitamin-fajtát, köztük a szintetikus folsavat, a méregtelenítő enzim el kezd dol­gozni.- A tudományos világ ezek szerint elisme­réssel fogadta az ön kutatásait.- És nem csak a tudósok. Alig három hónappal azután, hogy megjelent az erről szóló cikkem, az Egyesült Államokban, Kanadában, majd több európai országban előírták a folsav adását a fogamzás előtt és a terhesség első három hónapjában. Két éve pedig az USA-ban a kenyérlisztet köte­lezően folsawal dúsítják, ugyanúgy, ahogy- más célból - jódozzák a konyhasót is. A döntés nyilvánvalóan azon a felismeré­sen alapszik, hogy a folsav egyfelől bizto­sítja az egészséges születést, másfelől hoz­zájárul az egészséges élet meghosszabbí­tásához.- Mindezek után furcsa, hogy épp nálunk hiányzik e módszer hivatalos népszerűsítése és támogatása.- Pedig mi sem lenne egyszerűbb, mint a Táltos kenyér mintájára minden pékárut fol- sawal dúsítani.- Hogyan viszonyul a fejlődési rendelle­nességek ön által szorgalmazott megelőzése a legutóbbi évek genetikai vívmányaihoz?- A genetika sajnos elment egy nagyon rossz irányba. Az orvostudomány modern eszközeinek jóvoltából rendkívül megnőtt a terhesség alatti rendellenességek felismerhetőségének ará­nya. Ennek az a következ­ménye, hogy létrejött az új Taigetosz (mint emlék­szünk, az ókori Spártában erre a hegyre rakták ki a „hibás” gyerekeket), csak a ma társadalma nem meghalni hagyja a kicsi­ket, hanem saját maga öli meg, amikor rekordszám­ban szakítják meg a ter­hességeket. Mi ehelyett a megelőzést ajánljuk. A magzatvédő vitamin ar­ra mutat példát, hogy ha az ember rájön, milyen hibás génje van, akkor azt ki kell javítani. A Kennedy-díj tehát annak elismerése is, hogy a magzati diagnosztika és az abortusz mellett van egy másik alternatíva.- Ön szerint a génábécé megvalósítása sem egyértelmű siker?- A siker egyértelmű, de hasonlít a nuk­leáris energia felfedezéséhez: a baj az, hogy először atombombát csináltak, nem erőműveket. A gének „olvasásának” a lehe­tősége, ami néhány év múlva elérhető lesz, teljesen megváltoztatja az egészségvédel­met. Eddig, ugye, azt mondtuk mindenki­nek, hogy élj egészségesen, ne dohányozz, ne igyál sokat, stb., hogy tovább élhess. Ha azonban megállapítható lesz, hogy te in­farktust fogsz kapni, neked rákod lesz, megteremtődik a lehetőség arra, hogy az emberek 20-25 évvel tovább éljenek, s a gyerekeiket is megóvják számos betegség­től. A kérdés az, hogy mikor nézzék meg a géneket - fogamzás előtt, magzati állapot­ban, születés után -, továbbá, hogy mi le­gyen a „hibás” egyedekkel: netán kiselej­tezzék őket? Ugyancsak felvetődik majd, hogy ki használhatja fel genetikai terv­rajzunkat: esetleg az életbiztosító vagy a munkaadó is? S végül: ki engedheti meg magának az ilyen vizsgálatokat? Lehet, hogy a világ még inkább kettészakad - gaz­dagokra és esélytelen szegényekre? Raj­tunk, az emberiségen múlik, hogy milyen válaszokat adunk ezekre a kérdésekre. Éle­tünk könyve a mi kezünkben van. _______________________ CSÁK ELEMÉR C sökkent a bűncselekmények száma Az első félévben befejezett nyomozásokban az ismertté vált bűncselekmények száma 11,1 százalékkal csökkent a tava­lyi azonos időszakhoz viszonyítva, szám szerint 246 243-ról 218 932-re. Az ORFK stratégiai elemző osztálya tájékoztatá­sa szerint ez elsősorban a személy elleni bűncselekmé­nyek, az embercsempészet, a lopás, a betöréses lopás és a csalás bűncselekmények számának csökkenéséből fakad. Budapest Az ismertté vált bűncselekmé­nyek három megyében és a fővá­rosban növekedtek: Budapesten 1,3, Baranya megyében 3,2, Ko- márom-Esztergom megyében 9,4 és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 19,2 százalékkal. Ti­zenhat megyében 1,4 és 35,1 szá­zalék között mérséklődött a bűn- cselekmények száma, a legjobb eredményekkel Borsod-Abaúj- Zemplén és Veszprém megye büszkélkedhet. A ország legfer­tőzöttebb területe a főváros, ahol százezer lakosra 3297 bűncse­lekmény jut. Ezt követi Komá- rom-Esztergom, Pest, Csongrád, Győr-Moson-Sopron és Szabolcs­Szatmár-Bereg megye. Az év el­ső öt hónapjában - az előző év azonos időszakához viszonyítva 5,8 százalékkal kevesebb közte­rületen elkövetett bűncselek­ményt rögzítettek a hatóságok. Az emberölések száma 136-ról ­16,2 százalékkal - 114-re, az em­berölési kísérleteké 87-ről - 16,1 százalékkal — 73-ra csökkent. Hasonló tendencia tapasztalható a közlekedési bűncselekmények­nél is, azonban a mérséklődés ki­sebb, mindössze 2,6 százalékos. A gazdasági bűncselekmények száma 10,5 százalékkal, 5027-ről 5554-re növekedett. Ezen bűn- cselekményeken belül az adó- és társadalombiztosítási csalások 33,4, a pénzhamisítások pedig 34,2 százalékkal emelkedtek. Ez­zel ellentétesen több mint 15 százalékkal lett kevesebb a va­gyon elleni bűncselekmények száma. A személygépkocsi-lopá­sok száma (4.615) majdnem 18 százalékkal volt alacsonyabb az . előző év első félévében rögzített­nél. A legfertőzöttebb továbbra is a főváros, ahol a járműlopások 68 százaléka történik. A gazda­sági bűncselekmények elköveté­si értéke 17,4 százalékkal, 14 mil- liárdról 16,5 milliárd forintra emelkedett.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom