Új Néplap, 2000. május (11. évfolyam, 101-126. szám)
2000-05-31 / 126. szám
6. OLDAL 2000. MÁJUS 31., SZERDA Szándék marad az állatotthon? A tavasz, a nyár nem csak a felhőtlen örömök ideje. Az élet árnyékos oldalán ilyenkor is számtalan élőlény szenved körülöttünk. Ám amíg a szomorú emberi sorsok gyakran reflektorfénybe kerülnek, addig egykori kedvenceink hétköznapi tragédiái csupán néhány érzékenyebb lelkű járókelőnek parancsolnak megálljt egy-egy pillanatra. S a kóbor állatok ennél többre — úgy tűnik — a közeljövőben sem számíthatnak. Antológia a könyvhétre Az idei könyvhétre irodalmi antológia jelenik meg Szolnokon Torkolat címmel. A megyében élő írók-költők műveiből már jelentek meg gyűjteményes kötetek, de a város ilyennel eddig még nem jelentkezett. A gazdagodó kulturális élet jele, hogy más művészeti ágak mellett az irodalom is egyre nagyobb súllyal van jelen Szolnokon. A millenniumi ünnepségek tiszteletére Szolnoki Téka néven az idén és jövőre megjelenő, 5-6 kötetből álló sorozatot terveztek Szolnokon, ennek a sorozatnak az első darabja a Torkolat. Kiadója a szolnoki önkormányzat, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának támogatásával. A mintegy 150 oldalas kötet 11 szerző, 5 prózaíró és 6 költő műveit közli, akik között több könyvvel rendelkezők és kezdők is vannak, akik azonban rangos folyóiratokban és antológiákban bizonyították tehetségüket. Többségük Szolnokon él, vagy innen származik, és igen erős kapcsolatokat őrzött meg a várossal. A 600 példányban megjelenő kötetet Jenei Gyula és P. Nagy István szerkesztette. Szolnokon már-már hagyománya van az állatotthon-létesítés elképzeléseinek, előkészületeinek. A szándék évek óta megvan egy ilyen komplexum létrehozására, csupán az hibádzik a dologban, hogy még a megvalósítás kezdeti szakaszáig sem jutott el az elképzelés. Ennek okairól kérdeztük Fodor György alpolgármestert.- A kóbor állatok biztonságos és emberséges elhelyezésének kérdése 1993 óta folyamatosan foglalkoztatja a városi önkormányzatot. Abban az évben e célra jött létre a Szolnok Városi Állatotthon Alapítványt is, amely - repülőrajtot véve - rövidesen jogerős építési engedéllyel és konkrét tervekkel rendelkezett a beruházáshoz. A tervek szerint a Thököly út mentén fekvő, akkor még szabad területen épült volna meg a menhely, mintegy 30 millió forintos költségvetéssel. Közbeszólt azonban az ott lakók élénk tiltakozása, amelynek nyomán olyan döntés született: a kivitelezést csak egy másik, alkalmasabb területen szabad elkezdeni. Az új hely keresése közben eltelt négy esztendő, s eközben még a törvényben előírt legszükségesebb állatmegfigyelési és ka- ranténozási kapacitása sem volt meg a városnak. 1997 végén aztán megfelelőbb, jobban kiépíthető területre bukkant az önkormányzat Ószandán, azaz Szanda- szőlős és Rákóczifalva határán. A tavalyi év végére pedig részletes rendezési terv is készült. Az új helyen tehát minden feltétel adott az állatotthon kivitelezésének indításához, csupán egyetlen „apróság” hiányzik: a pénz. Az eltelt esztendők alatt ugyanis mintegy 120-150 millió forintra növekedett a beruházás költsége. Elkezdeni ma már csupán úgy volna érdemes, ha a pénz negyed-ötödrésze rendelkezésre állna. Márpedig az önkormányzat költségvetésében nem szerepel erre szánt forrás, a megvalósítást tehát csupán külső segítség tenné lehetővé. Pályázatot már több alkalommal is benyújtottunk a szükséges anyagi keret előteremtése érdekében, ám mindeddig sikertelenül. Szolnokon évente átlag 1600 kóbor ebet fog be, majd kényszerül elpusztítani a gyepmester FOTÓI B. J. Folyamatos kapcsolatokat ápolunk külföldi állatvédő szervezetekkel is, de ez ideig ilyen irányú próbálkozásaink sem vezettek eredményre. Az elképzelésről azonban nem mondtunk le. Jómagam személy szerint is igen súlyos és mielőbb megoldásra váró problémának érzem, hogy Szolnokon évente átlag 1600 kóbor ebet fog be, majd kényszerül elpusztítani a gyepmester, ennek | ellenére sok gazdátlan állat cselleng a város utcáin. Valamit enyhít a gondjainkon, hogy az év elején a Víz- és Csatornamű Koncessziós Rt. állatmegfigyelő helyként ideiglenesen átadta egyik használaton kívüli épületét, ám ez csupán átmeneti megoldás. BUGÁNY JÁNOS A távfűtésnél csak az árral van baj Az árakat tekintve a mai napig nem történt változás, azon kívül, hogy több száz százalékkal megemelkedtek, azaz még most is fizetni kell alapdíjat mind a távfűtésnél, mind a melegvíz-szolgáltatásnál. Az Alfa-Nova már hajlana az alapdíj megszüntetésére, erről azonban csak Szolnok önkormányzata hozhat döntést, ám legutóbb sem jelent meg képviselője a megyei fogyasztóvédelmi egyesület fórumán. A megyei fogyasztóvédelmi egyesület csütörtökön fórumot tartott a közüzemi szolgáltatásokról, ezen kiemelt helyen szerepelt a távfűtés. A témával azért is kell kiemelten foglalkozni, mert a fogyasztóknak nincs választási lehetőségük, így a monopolhelyzetben lévő szolgáltatóknak kiszolgáltatottak — határozta meg az egyesület tennivalóit vitaindító előadása kezdetén Pozsonyi Miklós szakbizottsági elnök. Ezt követően sorolta az áremelések mértékét: 1994-hez képest a múlt évre 220 százalékkal emelkedtek a víz- és csatornadíjak, 240-nel a távfűtés, 280 százalékkal a melegvíz-szolgáltatás, míg 350 százalékkal az elektromos energia díjai. Ez azt is jelenti, hogy az átlagcsaládok jövedelmük közel egyharma- dát költik lakásrezsire az 1990-es 5 százalékkal szemben. A konkrét témára, a szolnoki távfűtésre áttérve Pozsonyi Miklós megjegyezte: a helyi önkormányzat nem kéri ki a fogyasztók véleményét egy-egy rendelet meghozatalánál, pedig azt törvény írja elő. Ráadásul - jegyezték meg többen is a fórumon — most sem jelent meg képviselője. Pozsonyi Miklós ezt követően részletesen ecsetelte a gondokat. így szólt arról, hogy a helyzetüket javító intézkedések nem történtek, a rendelkezésre állási díj helyett alapdíjat vezettek be. Ráadásul a teljes fűtési díjnak mintegy 53 százaléka az alapdíj, míg a maradék a hődíj. Ez azért is érdekes, mert megtakarítást - bármilyen mérés bevezetése esetén is — csak a hődíjnál lehet elérni. Pedig a távhő eladáskor mind az önkormányzat, mind az új tulajdonos, az Alfa- Nova megígérte: összevont fűtési díj lesz. A cég képviselője a fórum végén válaszolt a felvetésekre, így például ezzel kapcsolatban megjegyezte: ők hajlanak a változtatásra, a rendelettervezet készen van, ám a döntést a szolnoki önkormányzatnak kell meghoznia. A szakbizottsági elnök megemlítette azt is, hogy az Alfa-Nova segítőkész volt több területen is, például nem volt gond a melegvíz-órák felszereltetésénél. A fórumon megjelent közös képviselők többsége is elégedetten nyilatkozott a cégről, de nem rejtették véka alá gondjaikat sem. A legtöbb problémát a meleg víz alacsony hőmérséklete okozza, mely, ha reklamálnak, csak kis ideig változik. Erre néhány közös képviselő és Pozsonyi Miklós is válaszolt: ki kell cserélni a csöveket, felújításokat kell végezni! Ezt erősítette meg Horváth István, az Alfa-Nova Kft. ügyvezető igazgatója is. A hőszolgáltatót érintő problémák mellett elhangzott az is, hogy a megfelelő költségtakarékosság több lépésben érhető el. Ki kell javítani a szigeteléseket, el kell tüntetni a hézagokat a panelek közül és a nyílászárok mellől, hogy ne az utcát fűtsék. A számlával kapcsolatban is volt panasz: áttekinthetetlenül bonyolult. Nincs mód a számla tartalmának változtatására, mert azt jogszabályok írják elő - válaszolta a fölvetésre Horváth István. Annyit azonban megígért, hogy segítenek eligazodni a számlákon azoknak, akik nem értik a feltüntetett adatok összefüggéseit. Összességében a két fél - a fogyasztók és a szolgáltató - egyetértett több kérdésben is, s számos esetben hangsúlyozták: a kapcsolatok jók, bár problémák, vitás kérdések akadnak. Most azonban mindketten arra várnak, hogy az önkormányzat új rendeletet fogadjon el a szolnoki távhőszolgáltatásról. Pozsonyi István megjegyezte: ha az alapdíj kérdésében nem lesz változás, akkor az Alkotmánybírósághoz fordulnak. EINVÁQ ZOLTÁN Sok kicsi nem sokra megy Elkészült a lista azokról a sikeres pályázókról, akik a szolnoki önkormányzat által létrehozott Közművelődési Alapból, illetve az Oktatási Alapból kisebb-na- gyobb összeget kapnak. Mint annak idején megírtuk, a két alapból ebben az évben 2,8, illetve 2 millió forintot osztanak szét az önkormányzat oktatási és kulturális bizottságának döntése alapján. A Közművelődési Alaphoz kilencvenheten nyújtottak be pályázatot, ezek közül hatvannégy volt többé-kevésbé sikeres. Az Oktatási Alaphoz negyvennégy pályázat érkezett, és összesen tizenötöt tartott a bizottság támogatásra méltónak. Bár a névsort annak terjedelme miatt nem tudjuk közölni, érdemes néhány megállapítást tenni. Először is nyilvánvaló, hogy a rendelkezésre álló pénz a meghirdetett célokra nem elegendő, de a rendelkezésre álló pénz általában nem szokott elegendő lenni, ezért talán hasznosabb, ha azt vizsgáljuk meg, hogy ami volt, azt milyen elvek szerint, és előreláthatólag milyen eredményekre jogosítóan osztották el. Feltűnő, elsősorban a Közművelődési Alap esetében, hogy sok pályázó kapott viszonylag kis összeget. Az egy pályázóra jutó átlag 43 750 forint. Különösen a nyugdíjasklubok, különféle civil szervezetek közül sokan kaptak 20-30 ezer forintot, azzal a jelszóval, hogy ez úgyszólván az egyetlen bevételük, működésük feltétele. Ez méltányolható eljárás, valóban kár lenne egy működő kis közösséget megfosztani létalapjától. Kételyek inkább akkor merülnek föl, amikor egy-egy meghatározott célra a kért összegnek csupán töredékét kapják a pályázók, többnyire harmadát-negyedét, de előfordul, hogy csak hat-hét százalékát. Ekkora különbséget már igen nehéz más forrásból pótolni, és fölmerül a gondolat, hogy egyáltalán megvalósulhat-e így a kitűzött cél, azaz a megítélt összeget föl tudják-e használni az eredeti elképzelések szerint. Lehetséges persze, hogy a pályázók számítanak arra, hogy a kért pénznek csak egy kis részét kapják meg, és’ezért eleve többet igényelnek, bár az összegek még így sem tűnnek túlságosan magasnak. A keveset nem lehet igazságosan elosztani, mindig vannak és lesznek, akik úgy érzik, méltatlanul mellőzték őket. Ezért elsősorban a kiosztható összeget kellene növelni. Ám ha erre a közeli jövőben nem lesz lehetőség, akkor megfontolandó, hogy egyes civil szervezetek létszükséglet szerinti támogatása mellett a pályázatokat elbíráló bizottság állapítson meg bizonyos prioritásokat, olyan fontos célokat, amelyeket nagyobb összeggel támogathatna, esetleg folyamatosan, több éven át is. így a kevesebb részre osztott pénz felhasználása talán még eredményesebb, érzékelhetőbb lenne. _____ ■ N yári programkavalkád A nyár kulturális programjairól és a napokban Zsebbarát címen, fiatalok számára megjelentetett információs kiadványról esett szó azon a sajtótájékoztatón, melyet az Ifjúsági Iroda, a Városi Diáktanács, a Városi Művelődési és Zenei Központ, valamint a Városi Ifjúsági és Sportiroda rendezett a közelmúltban Szolnokon. A sajtótájékoztatót rendező intézmények és szervezetek képviselői elmondták: az idei nyár bővelkedni fog színes, a fiatalok számára is vonzó programokban, rendezvényekben. Júniusban például a Városi Diáktanács a Városi Művelődési és Zenei Központtal karöltve tanévzáró bulit rendez a Zenés korzó nyári rendezvénysorozat keretein belül. Júliusban a Városi Diáktanács és az ifjúsági iroda közös szervezésében hagyományos olvasótábor várja a tartalmas kikapcsolódásra vágyó fiatalokat Telkibányán, míg az iroda augusztusban immár ötödik alkalommal rendezi meg Szolnokon az ezúttal nemzetközivé bővülő folkfeszti- vált. A város augusztus 17-20. között nemzetközi testvérvárosi kulturális seregszemlének is otthont ad. A helyi önkormányzat kilenc ország egy-egy meglévő, avagy leendő testvérvárosának a napokban küldte el a meghívókat. A tájékoztatón bemutatták az ifjúsági iroda Zsebbarát címet viselő, elsősorban fiataloknak készült kiadványának második számát is, amely négy nagy témakörben nyújt tájékoztatást fontos és érdekes tudnivalókról. így az ingyenes füzet a diákjogi fórumoktól a munka- és nyelvtanulási lehetőségeken át az idei nyár legjelentősebb rendezvényeiig számtalan hasznos tanáccsal szolgál az érdeklődőknek. B. J. ÁRVÍZ UTÁNI TERÜLETRENDEZÉS. Az árvíz elleni védekezéskor jelentős károk keletkeztek a szolnoki Verseghy parkban a Ti- sza-parton. A napokban hozzáláttak a terület rendezéséhez. ____ ____ FOTÓ: BUGÁNY JÁNOS M egerősítik a kertvárosi védvonalat Mint emlékezetes, a Tiszán levonult árhullám tetőzése idején vészterhes órákat éltek át a Kertváros lakói, és még a szakemberek számára is rejtegetett váratlan meglepetéseket a városrész védelmét ellátó Debreceni úti gátszakasz. A biztonságosnak hitt töltés ugyanis a legkritikusabb pillanatokban egy szakaszon váratlan megcsúszott, s ezzel bebizonyosodott: itt is szükség van a védmű megerősítésére. A munkálatok előkészítése azóta már elkezdődött. Ezzel kapcsolatban Csibrán Zoltántól, a Közép-Tisza Vidéki Vízügyi Igazgatóság árvízvédelmi csoportvezetőjétől megtudtuk, hogy a napokban befejeződött a töltés tetején lévő úttest ideiglenes helyreállítása. Ennek köszönhetően hétfőn a személygépjárművek és a tömegközlekedési eszközök forgalma is megindulhatott ezen a szakaszon. A szakember azonban hangsúlyozta, hogy a tehergépjárműveknek a munkák végleges befejezéséig tilos lesz áthaladniuk az egykori négyes úton, és a gátőrház környékén mindvégig egy sávra szűkül majd a forgalom. A csoportvezető a gát megerősítéséről elmondta: elkezdődtek és folyamatosan zajlanak a gáttest összetételét elemző talajvizsgálatok, és a víz felőli oldalon húzódó kubikgödrök lecsapolásáról is gondoskodnak. Ez utóbbi több szempontból is hasznos, hiszen a talaj Íciszárításával lehetőség nyílik a szúnyogok jelentős felületű szaporodóhelyének felszámolására. Másrészt a védvonal megerősítését célzó beruházás csupán a gát kiszáradását követően kezdődhet. A kivitelezés ezt követően az időjárástól és vízállástól függően zajlik, ám a szakemberek feltett szándéka szerint ebben az esztendőben mindenképpen elkészül. Bár a helyreállítás szükségességét a kormány már helybenhagyta, a kivitelezés tervei még készülnek, és a kabinet a közeljövőben dönt ezek elfogadásáról. Az előzetes számítások szerint azonban több száz millió forintra lesz szükség a debreceni úti gátszakasz megerősítéséhez. A készülő tervekről, a megvalósításra vonatkozó elképzelésekről Fodor György alpolgármesterrel beszélgettünk. Véleménye szerint az idei árvíz végérvényesen megmutatta, hogy a gátak helyreállítása elodázhatatlan feladat. A tervezés már a védekezés során elkezdődött, és - bár még közel sem végleges - elképzelések születtek a kertvárosi töltés helyreállítására is. Ezek szerint a szádlemezek leverése nem folytatódik tovább, viszont az egész vízoldali szakaszt úgynevezett agyagpaplannal vonják be, így akadályozva meg a gáttest átázását. A kerékpárutat elbontják, mint ahogy erre a sorsra jut a mentett oldal felé eső forgalmi sáv jelentős része is. A Kertváros felé eső aszfaltcsík feltörésére azért van szükség, mert innen kezdődik majd a töltés rézsűje, amelyet így enyhébb lejtésűre formálnak. Az úttest emiatt közel egysávnyival tolódik majd az ártér felé, és ennek szélén — a levert kétsornyi pátrialemez között — épül újra a kerékpárút. A nagyszabású munkálatok kiegészítéseként valószínűleg a kubikgödrök feltöltésére is sor kerül, s ezzel elkerülhető lesz, hogy az árhullámok levonulását követően még hosszú ideig vízben álljon a kertvárosi töltés lába. ___________________________________ BUGÁNY
