Új Néplap, 2000. május (11. évfolyam, 101-126. szám)

2000-05-31 / 126. szám

6. OLDAL 2000. MÁJUS 31., SZERDA Szándék marad az állatotthon? A tavasz, a nyár nem csak a felhőtlen örömök ideje. Az élet árnyékos oldalán ilyenkor is számtalan élőlény szenved körülöttünk. Ám amíg a szomorú emberi sorsok gyakran reflektorfénybe kerülnek, addig egykori kedvenceink hét­köznapi tragédiái csupán néhány érzékenyebb lelkű járó­kelőnek parancsolnak megálljt egy-egy pillanatra. S a kó­bor állatok ennél többre — úgy tűnik — a közeljövőben sem számíthatnak. Antológia a könyvhétre Az idei könyvhétre irodal­mi antológia jelenik meg Szolnokon Torkolat cím­mel. A megyében élő írók-költők mű­veiből már jelentek meg gyűjte­ményes kötetek, de a város ilyennel eddig még nem jelent­kezett. A gazdagodó kulturális élet jele, hogy más művészeti ágak mellett az irodalom is egy­re nagyobb súllyal van jelen Szolnokon. A millenniumi ünnepségek tiszteletére Szolnoki Téka néven az idén és jövőre megjelenő, 5-6 kötetből álló sorozatot terveztek Szolnokon, ennek a sorozatnak az első darabja a Torkolat. Ki­adója a szolnoki önkormányzat, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának támogatásá­val. A mintegy 150 oldalas kötet 11 szerző, 5 prózaíró és 6 költő műveit közli, akik között több könyvvel rendelkezők és kez­dők is vannak, akik azonban rangos folyóiratokban és antoló­giákban bizonyították tehetsé­güket. Többségük Szolnokon él, vagy innen származik, és igen erős kapcsolatokat őrzött meg a várossal. A 600 példányban megjelenő kötetet Jenei Gyula és P. Nagy István szerkesztette. Szolnokon már-már hagyománya van az állatotthon-létesítés elkép­zeléseinek, előkészületeinek. A szándék évek óta megvan egy ilyen komplexum létrehozására, csupán az hibádzik a dologban, hogy még a megvalósítás kezdeti szakaszáig sem jutott el az elkép­zelés. Ennek okairól kérdeztük Fodor György alpolgármestert.- A kóbor állatok biztonságos és emberséges elhelyezésének kérdése 1993 óta folyamatosan foglalkoztatja a városi önkor­mányzatot. Abban az évben e cél­ra jött létre a Szolnok Városi Ál­latotthon Alapítványt is, amely - repülőrajtot véve - rövidesen jog­erős építési engedéllyel és konk­rét tervekkel rendelkezett a beru­házáshoz. A tervek szerint a Thö­köly út mentén fekvő, akkor még szabad területen épült volna meg a menhely, mintegy 30 millió fo­rintos költségvetéssel. Közbe­szólt azonban az ott lakók élénk tiltakozása, amelynek nyomán olyan döntés született: a kivitele­zést csak egy másik, alkalmasabb területen szabad elkezdeni. Az új hely keresése közben el­telt négy esztendő, s eközben még a törvényben előírt legszük­ségesebb állatmegfigyelési és ka- ranténozási kapacitása sem volt meg a városnak. 1997 végén az­tán megfelelőbb, jobban kiépíthe­tő területre bukkant az önkor­mányzat Ószandán, azaz Szanda- szőlős és Rákóczifalva határán. A tavalyi év végére pedig részletes rendezési terv is készült. Az új helyen tehát minden feltétel adott az állatotthon kivitelezésének in­dításához, csupán egyetlen „ap­róság” hiányzik: a pénz. Az eltelt esztendők alatt ugyanis mintegy 120-150 millió forintra növeke­dett a beruházás költsége. Elkez­deni ma már csupán úgy volna ér­demes, ha a pénz negyed-ötödré­sze rendelkezésre állna. Márpe­dig az önkormányzat költségve­tésében nem szerepel erre szánt forrás, a megvalósítást tehát csu­pán külső segítség tenné lehető­vé. Pályázatot már több alkalom­mal is benyújtottunk a szükséges anyagi keret előteremtése érdeké­ben, ám mindeddig sikertelenül. Szolnokon évente átlag 1600 kóbor ebet fog be, majd kényszerül elpusztítani a gyepmes­ter FOTÓI B. J. Folyamatos kapcsolatokat ápo­lunk külföldi állatvédő szerveze­tekkel is, de ez ideig ilyen irányú próbálkozásaink sem vezettek eredményre. Az elképzelésről azonban nem mondtunk le. Jómagam személy szerint is igen súlyos és mielőbb megoldás­ra váró problémának érzem, hogy Szolnokon évente átlag 1600 kó­bor ebet fog be, majd kényszerül elpusztítani a gyepmester, ennek | ellenére sok gazdátlan állat csel­leng a város utcáin. Valamit eny­hít a gondjainkon, hogy az év ele­jén a Víz- és Csatornamű Kon­cessziós Rt. állatmegfigyelő hely­ként ideiglenesen átadta egyik használaton kívüli épületét, ám ez csupán átmeneti megoldás. BUGÁNY JÁNOS A távfűtésnél csak az árral van baj Az árakat tekintve a mai napig nem tör­tént változás, azon kívül, hogy több száz százalékkal megemelkedtek, azaz még most is fizetni kell alapdíjat mind a távfűtésnél, mind a melegvíz-szolgál­tatásnál. Az Alfa-Nova már hajlana az alapdíj megszüntetésére, erről azonban csak Szolnok önkormányzata hozhat döntést, ám legutóbb sem jelent meg képviselője a megyei fogyasztóvédelmi egyesület fórumán. A megyei fogyasztóvédelmi egyesület csü­törtökön fórumot tartott a közüzemi szol­gáltatásokról, ezen kiemelt helyen szere­pelt a távfűtés. A témával azért is kell kiemelten foglal­kozni, mert a fogyasztóknak nincs válasz­tási lehetőségük, így a monopolhelyzetben lévő szolgáltatóknak kiszolgáltatottak — határozta meg az egyesület tennivalóit vi­taindító előadása kezdetén Pozsonyi Mik­lós szakbizottsági elnök. Ezt követően so­rolta az áremelések mértékét: 1994-hez ké­pest a múlt évre 220 százalékkal emelked­tek a víz- és csatornadíjak, 240-nel a távfű­tés, 280 százalékkal a melegvíz-szolgálta­tás, míg 350 százalékkal az elektromos energia díjai. Ez azt is jelenti, hogy az át­lagcsaládok jövedelmük közel egyharma- dát költik lakásrezsire az 1990-es 5 száza­lékkal szemben. A konkrét témára, a szolnoki távfűtésre áttérve Pozsonyi Miklós megjegyezte: a he­lyi önkormányzat nem kéri ki a fogyasztók véleményét egy-egy rendelet meghozatalá­nál, pedig azt törvény írja elő. Ráadásul - jegyezték meg többen is a fórumon — most sem jelent meg képviselője. Pozsonyi Mik­lós ezt követően részletesen ecsetelte a gondokat. így szólt arról, hogy a helyzetü­ket javító intézkedések nem történtek, a rendelkezésre állási díj helyett alapdíjat ve­zettek be. Ráadásul a teljes fűtési díjnak mintegy 53 százaléka az alapdíj, míg a ma­radék a hődíj. Ez azért is érdekes, mert megtakarítást - bármilyen mérés bevezeté­se esetén is — csak a hődíjnál lehet elérni. Pedig a távhő eladáskor mind az önkor­mányzat, mind az új tulajdonos, az Alfa- Nova megígérte: összevont fűtési díj lesz. A cég képviselője a fórum végén válaszolt a felvetésekre, így például ezzel kapcsolat­ban megjegyezte: ők hajlanak a változtatás­ra, a rendelettervezet készen van, ám a döntést a szolnoki önkormányzatnak kell meghoznia. A szakbizottsági elnök megem­lítette azt is, hogy az Alfa-Nova segítőkész volt több területen is, például nem volt gond a melegvíz-órák felszereltetésénél. A fórumon megjelent közös képviselők több­sége is elégedetten nyilatkozott a cégről, de nem rejtették véka alá gondjaikat sem. A legtöbb problémát a meleg víz alacsony hő­mérséklete okozza, mely, ha reklamálnak, csak kis ideig változik. Erre néhány közös képviselő és Pozsonyi Miklós is válaszolt: ki kell cserélni a csöveket, felújításokat kell végezni! Ezt erősítette meg Horváth István, az Alfa-Nova Kft. ügyvezető igazgatója is. A hőszolgáltatót érintő problémák mel­lett elhangzott az is, hogy a megfelelő költ­ségtakarékosság több lépésben érhető el. Ki kell javítani a szigeteléseket, el kell tün­tetni a hézagokat a panelek közül és a nyí­lászárok mellől, hogy ne az utcát fűtsék. A számlával kapcsolatban is volt panasz: átte­kinthetetlenül bonyolult. Nincs mód a számla tartalmának változtatására, mert azt jogszabályok írják elő - válaszolta a fölve­tésre Horváth István. Annyit azonban meg­ígért, hogy segítenek eligazodni a számlá­kon azoknak, akik nem értik a feltüntetett adatok összefüggéseit. Összességében a két fél - a fogyasztók és a szolgáltató - egyetértett több kérdés­ben is, s számos esetben hangsúlyozták: a kapcsolatok jók, bár problémák, vitás kér­dések akadnak. Most azonban mindketten arra várnak, hogy az önkormányzat új rendeletet fogadjon el a szolnoki távhő­szolgáltatásról. Pozsonyi István megje­gyezte: ha az alapdíj kérdésében nem lesz változás, akkor az Alkotmánybírósághoz fordulnak. EINVÁQ ZOLTÁN Sok kicsi nem sokra megy Elkészült a lista azokról a sikeres pályázókról, akik a szolnoki önkormányzat ál­tal létrehozott Közművelő­dési Alapból, illetve az Ok­tatási Alapból kisebb-na- gyobb összeget kapnak. Mint annak idején megírtuk, a két alapból ebben az évben 2,8, illetve 2 millió forintot osztanak szét az önkormányzat oktatási és kulturális bizottságának döntése alapján. A Közművelődési Alap­hoz kilencvenheten nyújtottak be pályázatot, ezek közül hatvan­négy volt többé-kevésbé sikeres. Az Oktatási Alaphoz negyven­négy pályázat érkezett, és össze­sen tizenötöt tartott a bizottság támogatásra méltónak. Bár a névsort annak terjedel­me miatt nem tudjuk közölni, ér­demes néhány megállapítást ten­ni. Először is nyilvánvaló, hogy a rendelkezésre álló pénz a meg­hirdetett célokra nem elegendő, de a rendelkezésre álló pénz álta­lában nem szokott elegendő len­ni, ezért talán hasznosabb, ha azt vizsgáljuk meg, hogy ami volt, azt milyen elvek szerint, és előre­láthatólag milyen eredményekre jogosítóan osztották el. Feltűnő, elsősorban a Közmű­velődési Alap esetében, hogy sok pályázó kapott viszonylag kis összeget. Az egy pályázóra jutó átlag 43 750 forint. Különösen a nyugdíjasklubok, különféle civil szervezetek közül sokan kaptak 20-30 ezer forintot, azzal a jelszó­val, hogy ez úgyszólván az egyet­len bevételük, működésük felté­tele. Ez méltányolható eljárás, valóban kár lenne egy működő kis közösséget megfosztani lét­alapjától. Kételyek inkább akkor merül­nek föl, amikor egy-egy meghatá­rozott célra a kért összegnek csu­pán töredékét kapják a pályázók, többnyire harmadát-negyedét, de előfordul, hogy csak hat-hét szá­zalékát. Ekkora különbséget már igen nehéz más forrásból pótolni, és fölmerül a gondolat, hogy egy­általán megvalósulhat-e így a ki­tűzött cél, azaz a megítélt össze­get föl tudják-e használni az ere­deti elképzelések szerint. Lehet­séges persze, hogy a pályázók számítanak arra, hogy a kért pénznek csak egy kis részét kap­ják meg, és’ezért eleve többet igé­nyelnek, bár az összegek még így sem tűnnek túlságosan magas­nak. A keveset nem lehet igazságo­san elosztani, mindig vannak és lesznek, akik úgy érzik, méltatla­nul mellőzték őket. Ezért elsősor­ban a kiosztható összeget kellene növelni. Ám ha erre a közeli jö­vőben nem lesz lehetőség, akkor megfontolandó, hogy egyes civil szervezetek létszükséglet szerin­ti támogatása mellett a pályázato­kat elbíráló bizottság állapítson meg bizonyos prioritásokat, olyan fontos célokat, amelyeket nagyobb összeggel támogathat­na, esetleg folyamatosan, több éven át is. így a kevesebb részre osztott pénz felhasználása talán még eredményesebb, érzékelhe­tőbb lenne. _____ ■ N yári programkavalkád A nyár kulturális program­jairól és a napokban Zseb­barát címen, fiatalok szá­mára megjelentetett infor­mációs kiadványról esett szó azon a sajtótájékozta­tón, melyet az Ifjúsági Iro­da, a Városi Diáktanács, a Városi Művelődési és Zenei Központ, valamint a Városi Ifjúsági és Sportiroda ren­dezett a közelmúltban Szol­nokon. A sajtótájékoztatót rendező in­tézmények és szervezetek kép­viselői elmondták: az idei nyár bővelkedni fog színes, a fiatalok számára is vonzó programok­ban, rendezvényekben. Június­ban például a Városi Diáktanács a Városi Művelődési és Zenei Központtal karöltve tanévzáró bulit rendez a Zenés korzó nyári rendezvénysorozat keretein be­lül. Júliusban a Városi Diáktanács és az ifjúsági iroda közös szerve­zésében hagyományos olvasótá­bor várja a tartalmas kikapcsoló­dásra vágyó fiatalokat Telkibá­nyán, míg az iroda augusztusban immár ötödik alkalommal rende­zi meg Szolnokon az ezúttal nemzetközivé bővülő folkfeszti- vált. A város augusztus 17-20. kö­zött nemzetközi testvérvárosi kulturális seregszemlének is ott­hont ad. A helyi önkormányzat kilenc ország egy-egy meglévő, avagy leendő testvérvárosának a napokban küldte el a meghívó­kat. A tájékoztatón bemutatták az ifjúsági iroda Zsebbarát címet vi­selő, elsősorban fiataloknak ké­szült kiadványának második szá­mát is, amely négy nagy téma­körben nyújt tájékoztatást fontos és érdekes tudnivalókról. így az ingyenes füzet a diákjogi fóru­moktól a munka- és nyelvtanulá­si lehetőségeken át az idei nyár legjelentősebb rendezvényeiig számtalan hasznos tanáccsal szolgál az érdeklődőknek. B. J. ÁRVÍZ UTÁNI TERÜLETRENDEZÉS. Az árvíz elleni védekezés­kor jelentős károk keletkeztek a szolnoki Verseghy parkban a Ti- sza-parton. A napokban hozzáláttak a terület rendezéséhez. ____ ____ FOTÓ: BUGÁNY JÁNOS M egerősítik a kertvárosi védvonalat Mint emlékezetes, a Tiszán levonult árhullám tetőzése idején vészterhes órákat él­tek át a Kertváros lakói, és még a szakemberek számá­ra is rejtegetett váratlan meglepetéseket a városrész védelmét ellátó Debreceni úti gátszakasz. A biztonsá­gosnak hitt töltés ugyanis a legkritikusabb pillanatok­ban egy szakaszon váratlan megcsúszott, s ezzel bebizo­nyosodott: itt is szükség van a védmű megerősítésére. A munkálatok előkészítése az­óta már elkezdődött. Ezzel kapcsolatban Csibrán Zol­tántól, a Közép-Tisza Vidéki Víz­ügyi Igazgatóság árvízvédelmi csoportvezetőjétől megtudtuk, hogy a napokban befejeződött a töltés tetején lévő úttest ideigle­nes helyreállítása. Ennek köszön­hetően hétfőn a személygépjár­művek és a tömegközlekedési eszközök forgalma is megindul­hatott ezen a szakaszon. A szak­ember azonban hangsúlyozta, hogy a tehergépjárműveknek a munkák végleges befejezéséig ti­los lesz áthaladniuk az egykori négyes úton, és a gátőrház kör­nyékén mindvégig egy sávra szű­kül majd a forgalom. A csoportvezető a gát megerő­sítéséről elmondta: elkezdődtek és folyamatosan zajlanak a gáttest összetételét elemző talajvizsgála­tok, és a víz felőli oldalon húzódó kubikgödrök lecsapolásáról is gondoskodnak. Ez utóbbi több szempontból is hasznos, hiszen a talaj Íciszárításával lehetőség nyí­lik a szúnyogok jelentős felületű szaporodóhelyének felszámolá­sára. Másrészt a védvonal meg­erősítését célzó beruházás csu­pán a gát kiszáradását követően kezdődhet. A kivitelezés ezt kö­vetően az időjárástól és vízállás­tól függően zajlik, ám a szakem­berek feltett szándéka szerint eb­ben az esztendőben mindenkép­pen elkészül. Bár a helyreállítás szükséges­ségét a kormány már helyben­hagyta, a kivitelezés tervei még készülnek, és a kabinet a közeljö­vőben dönt ezek elfogadásáról. Az előzetes számítások szerint azonban több száz millió forintra lesz szükség a debreceni úti gát­szakasz megerősítéséhez. A készülő tervekről, a megva­lósításra vonatkozó elképzelések­ről Fodor György alpolgármester­rel beszélgettünk. Véleménye szerint az idei árvíz végérvénye­sen megmutatta, hogy a gátak helyreállítása elodázhatatlan fel­adat. A tervezés már a védekezés során elkezdődött, és - bár még közel sem végleges - elképzelé­sek születtek a kertvárosi töltés helyreállítására is. Ezek szerint a szádlemezek leverése nem folyta­tódik tovább, viszont az egész vízoldali szakaszt úgynevezett agyagpaplannal vonják be, így akadályozva meg a gáttest átázá­sát. A kerékpárutat elbontják, mint ahogy erre a sorsra jut a mentett oldal felé eső forgalmi sáv jelen­tős része is. A Kertváros felé eső aszfaltcsík feltörésére azért van szükség, mert innen kezdődik majd a töltés rézsűje, amelyet így enyhébb lejtésűre formálnak. Az úttest emiatt közel egysávnyival tolódik majd az ártér felé, és en­nek szélén — a levert kétsornyi pátrialemez között — épül újra a kerékpárút. A nagyszabású mun­kálatok kiegészítéseként valószí­nűleg a kubikgödrök feltöltésére is sor kerül, s ezzel elkerülhető lesz, hogy az árhullámok levonu­lását követően még hosszú ideig vízben álljon a kertvárosi töltés lába. ___________________________________ BUGÁNY

Next

/
Oldalképek
Tartalom