Új Néplap, 2000. május (11. évfolyam, 101-126. szám)
2000-05-31 / 126. szám
2000. MÁJUS 31., SZERDA 7. OLDAL 1 Hírhozó A CÉSZ megyei szervezete és a Kisebbségi Jogvédő Egyesület közös szervezésében Jászapátiban adtak egymásnak randevút a jászsági cigány kisebbségi ön- kormányzatok, cigány civil szervezetek vezetői. A találkozón a jászsági régió fejlesztési, európai uniós integrációs elképzeléseit vitatták meg meghívott előadók segítségével. A résztvevők megállapították, hogy az integrációs folyamatból, a területfejlesztési elképzelések megfogalmazásából ldhagyják a cigányság választott képviselőit. * * * A Fidesz új, a kisebbségek teljes jogú képviseletét biztosító javaslatot terjesztett az Országgyűlés választási reformot előkészítő bizottsága elé. A vezető kormánypárt elképzelése szerint a kisebbségi önkormányzatok egyenként egy országos listát állíthatnának, és a szavazóknak választaniuk kellene, hogy egy párt területi listájára vagy a kisebbségi listára voksolnak. * * * Két napon át ismerkedtek a Jászladányban élő romák helyzetével a CÉSZ és a jogvédő egyesület vezetői. Az első napon a zömében cigányok lakta utcákat járták be, pályázatot készítve az elmaradottnak számító terület fejlesztésére. A második alkalommal az általános iskolában folyó oktató-nevelő munkával ismerkedtek, kiemelt figyelmet fordítva az oktatási program cigány tanulókra vonatkozó részeire. A tanácskozáson felvetették a cigány népismeret oktatásának bevezetését. ■ Pályázat, „kizárásos” alapon? Levélben tiltakozott Pokomi Zoltán oktatási miniszternél a Kisebbségi Jogvédő Egyesület. A szervezet ugyanis diszkriminatívnak véli a szaktárca nemzeti kisebbségek anyanyelvi, hagyományőrző olvasótáborok támogatására kiírt pályázatát. A támogatás elnyeréséhez olyan feltételeket támasztott az Oktatási Minisztérium, mellyel egy rejtett államosítás indulhat el — mondta érdeklődésünkre a jogvédő egyesület vezetője. Dr. Pálfi Miklós szerint legalábbis erre enged következtetni az a megkötés, hogy a kizárólag cigány kisebbségi oktatási program szerint működő oktatási intézmények és az Országos Cigány Önkormányzat (OCÖ) pályázhatnak. Mindezzel kizárják a támogatásból a helyi cigány önkormányzatokat, a roma-civil szervezeteket és közhasznú társaságokat. A szakjogász úgy látja, azon túl, hogy ezzel háttérbe szorítják a civil kezdeményezéseket, függőségi viszony alakulhat ki az OCÖ és a helyi kisebbségi önkormányzatok, valamint a civil szervezetek között. ■ Rendőrnap a Roma Esélyben Motoros és kutyás rendőrök „foglalták el” a minap a szolnoki „Roma Esély” Alternatív Alapítványi Középiskola, Szakiskola és Kollégium udvarát. A többségében cigány gyerekeket oktató intézmény ugyanis rendőrnapnak adott otthont. A nebulók a kora reggeltől késő délutánig tartó színes program- kavalkádban azonban nemcsak a motoros rendőrök ügyességének, a mindent kiszimatoló rendőrkutyáknak tapsolhattak, hanem saját ismereteiket is próbára tehették. Egyszerre öt helyszínen folytak a vetélkedők, ahol műveltségüket, állampolgári ismereteiket, KRESZ-, cigány néptörténeti, valamint a kábítószerek veszélyeiről szerzett tudásukat tehették próbára. Mindezek mellett a fiatalok rendőrtisztektől hallhattak arról, bajban hová fordulhatnak segítségért, míg a Kisebbségi Jogvédő Egyesület vezetőjétől, dr. Pálfi Miklóstól megtudhatták, mit is jelent a jogvédelem. E különleges, mindeddig példa nélküli iskolai rendőrnap alapját az az együttműködés adta, mely 1995-ben kezdődött az Országos Cigány Önkormányzat és a Belügyminisztérium között - tudtuk meg az iskola igazgatójától. Csilléi Béla érdeklődésükre elmondta, az elmúlt hónapokban már többször tartottak az intézményben előadásokat a bűnmegelőzésről, a drog- és alkoholfogyasztás veszélyeiről a megyei rendőr-főkapitányság munkatársai. A rendőrnapnak azonban az volt a célja, hogy közelebb hozza egymáshoz a romákat és a rendőröket. Ahogy azt Mészáros János százados megfogalmazta: igazolni, a rendőrök feladata nem a büntetés, hanem a védelem. Ezt, a rendőrök és a cigányság között még meglévő űr csökkentését tartotta legfontosabbnak az Országos Cigány Önkormányzat elnöke. Farkas Flórián szerint Szolnok ebben a tekintetben is modell. Ám hogy ez a modell mennyire lesz sikeres, eredményes, az épp annyira múlik a rendőrségen, mint a romákon. A cigány politikus szerint azonban hibázni nem lehet, mert az újrakezdésre nincs lehetőség. A diákok játékos ügyességi vetélkedőkön is próbára tehették magukat és tudásukat fotó: csabai Példamutató fiatalok Megalakult a Magyarországi Kisebbségi Ifjúsági Fórum A tizenhárom országos ön- kormányzattal rendelkező kisebbség fiataljai megalakították a Magyarországi Kisebbségi Ifjúsági Fórumot. A szervezetet létrejöttét az országos kisebbségpolitika számára is példaértékűnek nevezte az ombudsman. A kisebbséghez való tartozásnak nem szabad sem előnyt, sem hátrányt jelentenie — mondta Magyarország nemzetiségi és etnikai fiataljainak budapesti kongresz- szusán tartott előadásában a nemzeti és etnikai jogok ország- gyűlési biztosa. Kaltenbach Jenő szerint ma egyes kisebbségekhez tartozni kifejezetten hátrányos Magyarországon. A kis létszámú nemzetiségek - ruszinok, ukránok — mellett ezek közé sorolta a cigányságot is. Az azonban jó jel, hogy a nemzetiségek ifjúsági közösségei - alulról szerveződve - megalakítják közös fórumukat. Mindez pozitív üzenetet hordoz az országos kisebbségi politika számára is - fejtette ki az ombudsman. Mindezzel a Magyar Gyermek és Ifjúsági Tanács képviselője is egyetértett, aki szerint a fiataloknak a közéletben példát kell mutatniuk a nagypolitikának, hogyan lehet konszenzust kialakítani a kisebbségi kérdésben. Szabó László, az Ifjúsági és Sportminisztérium (ISM) ifjúsági ügyekért felelős helyettes államtitkára a tanácskozáson felszólalva azt hangsúlyozta, hogy a tárca kiemelt feladatának tekinti a fiatalok különböző gyűjtőszervezeteivel való kapcsolattartást. Mint emlékeztetett: a párbeszéd intézményeként az ISM létrehozta stratégiai partneri körét, amelyhez a tizenhárom nemzetiség és kisebbség által létrehozandó közösség is csatlakozhat, ezzel jogot és lehetőséget kapva arra, hogy beleszóljon a tárca ifjúság- politikát érintő döntéseibe. Deutsch Tamás ifjúsági és sport- miniszter pedig a kisebbségi ifjúsági fórum megalakulása előtt kijelentette: az új szervezet számíthat arra, hogy az ISM a tárca költségvetéséből forrásokat biztosít részükre ■ Nyári sulis bulik Bár néhány hétig még várat magára a vakáció, a Lungo Drom Oktatási és Továbbképzési Központjában teljes gőzzel készülnek a nyárra. Az alapítvány munkatársai ugyanis az elmúlt évekhez hasonlóan tartalmas programokat szeretnének kínálni kicsiknek és nagyoknak. A nyári programok sora már június végén elkezdődik - tudtuk meg a központ vezetőjétől, Paksi Évától. Ekkor a szolnoki Turisztikai és Ifjúsági Központot népesítik majd be azok az iskolások, akik nem restek még a szünet első napjaiban sem tanulni. A többesztendős múltra visz- szatekintő olvasótáborban ugyanis a játék mellett a hagyományok megismerésére, ápolására is lehetőséget kínálnak a szervezők. De hagyományosnak mondható már a cigány gyerekek iskolai előkészítője is, hiszen az elsőt két esztendeje szervezték meg. A foglalkozásokra ezúttal is azokat a leendő első osztályosokat várják, akik nem jártak óvodába. Az eddigi tapasztalatok azt bizonyítják, gyereknek, tanárnak megéri az egy hét, hiszen a felkészítőn részt vett lányok, fiúk könnyebben megbarátkoztak az iskolai élettel. A gyerekek mellett a felnőttekről sem feledkeznek el. A tervek szerint ugyanis szeptembertől a számítógép kezelésének rejtelmeibe avatnák be a komputerek iránt érdeklődőket. TELEKI JÓZSEF Tanulj! i A cigányság egyetlen esélye a felemelkedésre az oktatás - hangoztatják úton-útfélen politikusok, szakemberek. Mégis, mintha pont ezen a téren indulna meg legnehezebben a változás. A főiskolákon, egyetemeken alig-alig találni roma származású fiatalt. De az érettségig eljutó diákok között - hiába az országos, sőt európai hírnévre szert tett Gandhi Gimnázium és a „Roma Esély” - elenyésző a cigányok száma. Nem csoda, ha a nemzeti és etnikai jogok országgyűlési biztosa minapi parlamenti beszámolójában fontosnak tartotta megemlíteni: sok a teendő a kisebbségi szempontból stratégiai ügynek tekinthető oktatás területén. ........,........................Pedig a szándék a válA z igényt is fel kell kelteni "j" Äff a tanulásra lokban sem- Legalábbis ezt jelzik az elmúlt időszakban az oktatási tárca és az Országos Cigány Önkormányzat között született megállapodások. Ez nagy előrelépés, még akkor is, ha egyelőre csak papíron léteznek az újabb „esélyt” adó középiskolák, kollégiumok. A legnagyobb gondot azonban talán nem az intézmények hiánya jelenti, hanem az, hogy a számos családnak az „ingyenes” oktatás is megfizethetetlen. Bár léteznek különböző ösztöndíjak, melyekből a rászorulók fedezhetnék az iskoláztatás (tanszerek, utazás stb.) költségeit, csakhogy ezekről a támogatásokról sokszor nem is tudnak a diákok és szüleik. A polgárosodáshoz nélkülözhetetlen cigány értelmiség kineveléséhez azonban nem elég az ösztöndíj, az iskolák. Az igényt is fel kell kelteni a tanulásra. A gyakorló pedagógusok ma még gyakran szembetalálkoznak azzal a ténnyel, hogy a cigány családok többségében csodabogárnak tekintik azt a 17-18 éves fiút, de még inkább lányt, aki munka, családalapítás helyett az iskolapadot választja. Pedig a választás igen nehéz, hiszen az évszázados hagyományokkal, berögződésekkel úgy kel megküzdeniük, hogy kérdéses, anyagilag is megéri-e majd az erőfeszítés, nem szaporítják-e majd például az állástalan tanárok sorát. Néhány éve - mikor még magam is a katedrán álltam - egy jó fejű tiszabői fiú mindezt így fogalmazta meg: „Miért menjek főiskolára, mikor a bátyám kőművesként a fővárosban kétszer any- nyit keres, mint itt egy tanár?” No, de ez már messzire vezet... Lurkó Ki mit tud? Szépen szólt a citera is a cigány gyermekek megyei Ki mit tud?-ján fotó: cs. i. A Lungo Drom „Oktatási és Továbbképzési Központ” Alapítvány idén már nyolcadik alkalommal hívta találkozóra és versengésre Jász-Nagykun-Szolnok tehetséges roma fiataljait. A siker ezúttal sem maradt el, hiszen a cigány gyermekek Ki mit tud?- ján több száz, megyénk különböző részén élő iskolás fiú és lány gyűlt össze, hogy bemutassa tudása legjavát. A zenés, táncos produkciókat, próza- és versmondókat, színpadi jeleneteket látva volt is oka tapsolni a szolnoki Városi Művelődési és Zenei Központ színháztermét megtöltő közönségnek. A zsűri végül is a hetvenhárom műsorszám közül a legjobbnak hangszerszóló, zenekar kategóriában a túrkevei Horváth Tamás játékát találta. Az énekesek között a szolnoki Roma Esély tanulója, Rafael Ágnes, a táncosoknál a tiszapüspöki Vajaké Savóra együttes tagjai állhatták fel a képzeletbeli dobogó legfelső fokára. A vers- és prózamondók között a tiszabői Mányi József, míg a színpadi jelenetet bemutató csoportok közül a karcagi Zádor Úti Általános Iskola a Tojás mesével nyerte el az első díjat. ________■ R AJZVERSENY. A szolnoki Városi Művelődési és Zenei Központban állították ki azokat a rajzokat, festményeket, melyeket a megye általános iskoláiba járó cigány gyerekek küldtek az Oktatási és Továbbképzési Központ megyei rajzversenyére. A másfél száz alkotás beküldője közül az alsó tagozatosoknál a karcagi Zádor Úti Általános Iskolába járó 3. osztályos Gyöngyösi Alexandra, a felsősöknél pedig a hetedikes Lencse Julianna (szolnoki Mátyás Király Általános és Alapfokú Művészeti Iskola) vehette át a legjobb rajz készítőjének járó díjat. Külön elismerést kapott a legtöbb szép rajzot beküldő három iskola, a zagyvarékasi, a kunmadarasi és a karcagi Zádor Úti Általános Iskola. ■ Cigányvilág gyerekszemmel A közelmúltban jelent meg a Ti- szabőn 1992—1996 között működött Freinet-műhely osztályújságjának, a Palacsintának írásaiból összeállított könyv. A cikk megjelenése utáni visszajelzések arra ösztönöztek bennünket, hogy rendszeresen szemelgessünk az írásokból, vagy ahogy a műhelyben nevezték, a szabad szövegekből. Úgy hisszük, nem minden tanulság nélküli az, ahogyan a cigány gyerekek látták a világot. A családom: Mága Julianna, Mága László, Mága Mária, Mága László, Mága Kálmán, Mága Irén. Mága Györgyi, iskolás, elsős. Mága Borbála, Mága Ilona, aki már nagy és segít anyukámnak. (Mága Anna) Az anyukám egy olyan asszony, aki jól bánik velem, nem bánt. Szoktam vele mindenről beszélgetni. Végighallgat, aztán ő beszél. Megért engem, és a testvéreimet is. Nagyon szeretem, örülök, hogy ilyen anyukám van, aki szorgalmas, jól tud főzni és a többi házimunkát is jól csinálja. (Mága Edit) Úgy élek, hogy jó modorral, jó kedvvel és szórakozással, még úgy élek, hogy itt vagyok az iskolába meg otthon. Otthon szoktam takarítani az udvart és apukámnak segíteni. A családom jó én- hozzám, és én is jó vagyok hozzájuk. Az apukám munkanélküli, mert beteges egy kicsit. Az anyukám is jó hozzám és én is jó vagyok őhozzá. Ők adnak nekem enni és inni. Az anyukám adott nekem életet. (Mága Dóra) Nagy házban lakunk és hatan vagyunk testvérek. Összesen 32 unoka- testvérem van. Apa magas, fekete a haja és cigizik. Anya kövér, nagy a haja, szőke, és ő is cigizik. Apámmal azt szoktam beszélgetni, hogy miről tanulunk az iskolában. Mindig mondja, hogy menjek cigiért. Anyámmal arról szoktam beszélgetni, hogy mit hozzak a boltból, és amikor hazamegyek, elküld tojásért, vagy hozzak vizet, meg vigyem a kislányt. (Mága Rita) Jól élek, otthon minden megvan, azt főznek, amit mondok. A természetem nagyon jó, de van amikor egy kicsit rossz. Pl. akkor, amikor nem kapok rendesen enni. Értek varrni, levelet írni, hímezni stb. A családom nagyon jó, szeretem őket, de legjobban a kishúgo- mat, őt nagyon szeretem. Apukámat is szeretem, de van, amikor nem. Pl. akkor, amikor nem kapok rendesen enni. Szóval én szeretem a családom. (Farkas Andi)
