Új Néplap, 2000. május (11. évfolyam, 101-126. szám)

2000-05-04 / 103. szám

| 2000. MÁJUS 4., CSÜTÖRTÖK MEGYEI 3. OLDAL KORKÉP A széllel hadakoznak (Folytatás az 1. oldalról) Dr. Nagy István szerint az utób­bi évek árvizei bebizonyították, hogy ennek a szakasznak a vé­delmét véglegesen meg kell ol­dani. így a Kötivízig tervei sze­rint új út épülne a fehérjefeldol­gozó és Tószeg között. Az ÁNTSZ megyei intézete május 5-ig az érintett települése­ken felméri a fertőtlenítendő épületek, területek mennyisé­gét, hogy körülbelül mennyi fer­tőtlenítő anyag szükséges - je­lentette be a megyei tiszti főor­vos Dr. Kovács László elmondta, a fertőtlenítésnek mindenképp ki kell terjednie az óvodák, böl­csődék, iskolák, szociális ottho­nok, sportpályák területeire. Ez­úttal a szükséges klórmeszet központi keretből megkapják az érintett települések. A szakem­ber ígéri: fertőtlenítőszerből nem lesz hiány. Eddig 30 mázsa klórmeszet szórtak ld megyénk településein. Napokban hatvan mázsa fertőtlenítő érkezik az ÁNTSZ-hez, és további 90 má- zsányit megrendeltek. ______t.j. Ü zletközpontok... (Folytatás az 1. oldalról) Szalay Ferenc elmondta, május 1-től megszűnt a munkanélküli­ek jövedelempótló támogatása. Aki a munkanélküli ellátás 9 hó­napja alatt nem talál munkát, közcélú munkát kérhet az ön- kormányzattól, amely 30 napon át köteles elfoglaltságot biztosí­tani. Azok a tartós munkanélkü­liek, akik ezután sem találnak munkát, a rászorultságtól füg­gően segélyt kaphatnak. Az önkormányzat fenntartá­sában működő öt szakközépis­kola rendkívüli felvételit hirdet május 2. és 10. között 14 szak­mára, illetve szakmacsoportra azoknak a fiataloknak, aldket a következő tanévre még sehová sem vettek föl. Új jelentkezési lapokat kell kitölteni, ezekhez az érintett középiskolában vagy az általános iskolában lehet hozzájutni. Az ideiglenes árvízvédelmi művek elbontására, a környezet helyreállítására máris sok diák jelentkezett, az önkormányzat azonban a város többi lakosát is várja. Tíz-tizenöt fős szervezett csoportokban lehet jelentkezni a tiszaligeti védelmi központ­ban. BISTEY ANDRÁS Út Apáti és Szentgyörgy között? Összesen 14 millió forintba ke­rül annak az új útnak az építé­se, melyet a héten kezdtek el Jászalsószentgyörgyön. JÁSZALSÓSZENTGYÖRGY Újabb útszakasszal gyarapodik Jászalsószentgyörgy. fotó: sárközi j. A közel hétszáz méter hosszú út­szakasz anyagi hátterét az önkor­mányzat forrásaiból, lakossági hozzájárulásból, valamint pályá­zati pénzből sikerül előteremteni. Várhatóan - ha az időjárás nem szól közbe - május 10-re be is fe­jezik az új út építését. Dr. Tóth János polgármester el­mondta, hogy a közeljövőben egy ennél jóval nagyobb volumenű beruházást is sze­retnének elkezdeni. Nevezetesen a Jászalsó- szentgyörgyöt Jászapátival összekötő út hiányzó szakaszának kiépítéséről volna szó. A 6,2 kilo­méter hosszúságú szakasz megépítése várhatóan 180-200 millió forintos költséget jelent majd. A kivitelezésre országos, illetve megyei alapokhoz is benyújtották pályázataikat. A munka indítása attól függ, hogy mennyi pénzt tudnak összegyűj­teni különböző forrásokból. Mint arról korábban már írtunk, a Jásztelek határában épülő regionális hulladéklerakó kiegé­szítő beruházásaként a kivitelező megépíti a köz­ség és a hulladéktároló közötti útszakaszt, illetve megerősíti és kiszélesíti a Jászapátit a teleppel összekötő aszfaltutat. A terv szerint a Jászapáti­ból induló utat folytatnák egészen Jászalsószent- györgyig, jócskán lerövidítve ezzel a két település közötti távolságot. BCS Randalírozó nő az iskolában Kunszentmárton „Erőszakos cselekményről” érkezett bejelentés kedden kora délután a rendőrségre. A hívás a szelevényi iskolá­ból érkezett, ahol egy hely­beli nő botrányos viselkedé­se keltett aggodalmat. Mint később kiderült, a nő előtt sem volt világos, hogy miért ron­tott be az iskolába és ordítozott magából kivetkőzve. Viselkedésé­vel mindenesetre nem kis riadal­mat keltett. Először berohant az igazgatói irodába, és ordítozva az igazgatót követelte. Az intéz­mény vezetője azonban nem volt ott, így távozott. De a nyugalom nem tartott tíz percnél tovább, K. Mária ugyanis ismét megjelent és ordított tovább: „Szétverek min­dent!” A gondnoknak ismét sike­rült kivezetnie az épületből az ámokfutót, de a nő megint csak visszajött. Ezúttal a tanáriban randalírozott: lesöpört az asztal­ról mindent, szétdobálta a napló­kat. Mire a rendőr kiért, addigra Mária ismét elment. A lakásán ta­lálták meg, de ittassága miatt nem volt kihallgatható állapot­ban. Tegnap aztán sikerült szóra bírni a 49 éves, többszörösen büntetett előéletű nőt, ám olyat akkor sem tudott mondani, ami­vel megmagyarázta volna az elő­ző napi eseményeket. A nyomo­zóknak csupán annyit mondha­tott: részeg volt, így nem emlék­szik arra, hogy merre járt és mit csinált. K. Mária ellen garázdaság alapos gyanúja miatt indítottak eljárást. H.OY. Segély az árvíz- károsultaknak A Magyar Vöröskereszt el­nöke, dr. Andics László se­gélyt adott át tegnap Szol­nokon az árvíz sújtotta Ti- szavárkony és Vezseny helyreállítási munkálatai­nak elősegítésére, valamint hét család támogatására. Felvételünkön Hatvani La­jos vezsenyi polgármester (balról) veszi át az egymil­lió forintot dr. Andics Lász­lótól. FOTÓ: MÉSZÁROS AMIRŐL BESZELÜNK PAULINA ÉVA A gyerekek igavonókat lepipálva dolgoznak Mikor felejt a gyerek? Augusztus 28-i iskolakezdéssel rémisztgetik a gyerekeket és a szülőket a következő tanévre vonatkozóan. Az érvek persze azonnal össze­csapnak egy ilyen hír hallatán. Nagyon sokan már csak megszokásból is ragaszkodnának a szeptember 1-jéhez, mivel az hagyományo­san, évti­zedek óta az iskolakezdés napja Magyarországon. Mások a jól megérdemelt családi nyugalmat féltik, nem egy família tervezett úgy eddig évek óta, hogy augusztus utolsó hetében nyaralni mennek. A másik oldalon érvelők egy része azon az álláspon­ton van, hogy hosszú a nyá­ri szünet, ez idő alatt sokat felejtenek a gyerekek. Mindezekből egyenesen következik, hogy a felejtés zöme augusztus 28-a és szeptember 1-je között törté­nik, ezért olyan sürgős hamarabb megkezdeni a tanévet. De mi, gyakorló szülők tudjuk, hogy ez nem így van. A felejtés sokszor már a tanórán kezdődik, amikor például a nebulóknak az előző évekhez képest gyengébb tanerővel kell beérniük. Aztán maga a tanterv is keményen számol azzal, hogy az iskolaév során nagy­fokú felejtés lép fel. Az én gyerekem életében például kétszer volt tananyag a Himnusz ugyanabban az iskolában. De maguk a diákok is szorgalmazzák a felejtést. Ugyanis olyan nagymértékű információhalmazt igyekeznek a fejükbe tömni, hogy - saját bevallásuk szerint is - már csak úgy tudják elsajátítani az új anyagot, ha sürgősen elfelejtik a régit. A gyerekek igavonó álla­tokat lepipálva dolgoznak, napi hét-nyolc órákat az iskolában, utána még négyet-ötöt otthon - vajon melyik felnőtt bírná ki ezt éveken keresztül? A túlterheltség ellen aztán jön a védeke­zés: felejtsük el, ami nem az adott napra, órára kell. Értem én azt is, hogy megint a Nyugathoz akarunk igazodni az augusztusi iskolakezdést illetően. Mert a nyugati országok­ban augusztus közepén-végén visszamennek a suliba a nebu­lók. Az igazság másik oldala azonban az, hogy mindennap déli egy órakor már jönnek is haza. Meg az is, hogy a téli szünet sí­szünet, vagyis aktív pihenést jelent. Az a síszünet nem azonos a magyarországival, amikor a gazdag csemeték elmennek szüleik­kel. Nyugaton minden diák elmegy síelni, mert mindenkinek a szülei meg tudják fizetni. És igaz, hogy van őszi szünet is, amit nálunk is terveznek ezután. Csakhogy azzal nem számol senki, hogy Magyarországon az őszi szünet inkább gondot jelent a szülők többségének, mert nem tudja elhelyezni a gyereket, és nem tud megfizetni számára a programot vagy olyan személyt, aki foglalkozna vele. Az iskolásokra és szüleikre nehezedő anyagi és egyéb terhek így is igen nehéz helyzetbe hoznak sok családot. Inkább azért kellene tenni valamit (már „tegnaptól”), hogy az a bizonyos is­kolatáska könnyebb legyen. A többit meg egyelőre felejtsük el... „Angolosan” a kisebbségekért A Kisebbségi Jogvédő Egyesület val ismerkedett. Kocsis Krisztina több kezdeményezését is támo- figyelemre méltónak ítélte a gatásra méltónak találta tegnap diszkriminációt csökkentő, a Szolnokon járva a brit nagykő- konfliktusokat megelőző progra- vetség munkatársa. A szakember mókát, de felkeltette érdeklődé- tegnap az egyesület tevékenysé- sét a szociálismunkás-hálózat is. .gével, illetve a Roma Esély iskolá- ______________________ __Lá M ájus 17-én kezdődik a Whiskys néven elhíresült rabló bírósági tár­gyalása. Ambrus Attila most má­sodszor van lakat alatt. Hat évig tartó bankrablássorozat, majd le­bukás után tavaly júliusban sike­rült megszöknie. Két ismert újság­író, Gyuricza Péter és Kardos Ernő kinyomozta a Whiskys szökésének és egyik legnagyobb rablásának körülményeit, találkozott bújtatói- val és barátnőivel, áldozataival és őreivel. Lapunk a megjelenés előtt álló könyvből közöl exkluzív ré- 1 székét. Ambrus Attila naplójából: Én már tudtam, el akarok menni az or­szágból. Ehhez pénz kell, tehát újra ra­bolni fogok. Ha nem jutok nagyobb ősz- szeghez, addig csinálom, amíg nem sike­rül. Az új élet elkezdéséhez 20-25 millió kellett. Ebből Erdélyben vagy valamelyik banánköztársaságban főúrként élhettem volna. Nehezítette a helyzetemet, hogy segítségre nem számíthattam. Mirellánál sem maradhattam sokáig, hiába jó nála, lassan éreztem, terhes a jelenlétem. Sze­gény lány attól rettegett, nehogy valaki belásson a lakásba. Az éjjel-nappal besö­tétített lakás egy idő után gyanússá vál­hat. Egy telefon a megfelelő helyre és máris ugrott a banánköztársaság... Egy hét után leléptem Mirellától, ek­kor került képbe a Domokos. A srácot ko­rábban nem ismertem, mégis vállalta a ri­zikót. Kölcsönadta Nagy Lajos király úti lakását. Sokan drukkoltak ekkor nekem, más azonban a szimpátia és más a konk­rét segítség. Én csak azért lehettem nép­___________________Szökésben a Whiskys 8.___________________ Ú ti cél: banánköztársaság szerű, mert az emberek elégedetlenek voltak a rendőrök teljesítményével. Ezért a rokonszenvnek nem tulajdonítottam nagy jelentőséget. Én csak eszköz voltam a nemtetszés kifejezésére. A forgalmas kereszteződésben még napközben sem mehettem ki a teraszra, legfeljebb éjfél után. Olyankor egy üveg whisky társaságában vártam meg a nap­felkeltét. Órákon keresztül tudtam egy helyben ülni, nézni a csillagokat és a jö- vőmön töprengeni. Meg a következő bal­hé szervezésén. Józanul minden sivár­nak, szürkének, borúsnak látszott. A csil­lagok állása szerint nehéz időszak várt rám. Tegyük fel: sikerül a balhé, elhozok egy kalap pénzt, de akkor még nem tar­tok előrébb. Azt tudtam, a tiltott gyü­mölcs ízét akkor élvezhetem, ha elha­gyom az országot. Amit nem szívesen tettem. Magyar és székely vagyok. Ide­húz a szívem. Úgy éreztem, kitoltak ve­lem. Hiába akartam leülni a büntetése­met, hiába akartam megjavulni, a másik oldal ebben nem volt partner. Én nem követtem el emberölési kísérletet, elég nekem 27 rablásért ülni. Berágtam. Az akkori stratégia szerint két lehető­ségem volt. Az első: román papírok birto­kában meghúzom magam egy erdélyi ta­nyán. Elkezdek gazdálkodni, utána majdcsak lesz valahogy. A második: fél év alatt megtanulok annyira angolul, hogy valamelyik Karib-tengeri országban be tudjak illeszkedni. Ezek a gondolatok naponta megfordultak a fejemben. Mind­ez álomnak tűnt. Sejtettem, a történetnek csak a mesében jó a vége. Az élet nem er­ről szól. Újságokkal rendszeresen ellátott a Do­monkos. így mindenről naprakészen in­formálódtam. Hetente két-három alka­lommal feljött, ilyenkor fölírtam, mire van szükségem. Soha nem mentem le semmiért, tulajdonképpen mindent Do­monkos szerzett be. Szerencsére a lősze­rem, meg a fegyverem korábbról megma­radt, így nem kellett azután sem járnom. Úgy gondoltam, meglátogatom a Grassal- kovich úton lévő OTP-t. Korábban Orbán Gáborral háromszor nulláztuk le ezt a bankot. Mint törzsvendég, reméltem kel­lő tiszteletet tanúsítanak. Megértik, hogy most nagyobb szükségem van pénzre, mint valaha, és nem gördítenek akadályt. A bankot meg a környéket úgy ismertem, mint a tenyeremet. Bár sejtettem, nem lesz könnyű móka, bíztam magamban. Ezekben a napokban Mirellánál húztam meg magam. Ő tudta, ki vagyok, azt is tudta, mit szándékozom tenni, de nem csinált jelenetet. Tudomásul vette, ah­hoz, hogy lelépjek az országból, pénzhez kell jutnom. Amíg itt laktam, úgy éltem mint egy kiskirály. Finomabbnál fino­mabb ételekkel traktáltak, Mirella mamá­ja, egy végtelenül kedves nő, még a ked­venc ételemet, a bablevest is megfőzte. A még magabiztos Ambrus fotó: e. várkonyi péter Ahogy a mamája, úgy a lánya is kedves, aranyos teremtés, lefeküdtem vele, szó­val nem panaszkodhattam. Végül is nem csak én akartam a szexet, ez kölcsönös volt. Ha Mirella nem kezdeményez, én bizony nem merek próbálkozni. Soha nem voltam önző az ágyban, viszont a nagy akarásnak majdnem nyögés lett a vége. Nekem baromi jó volt, viszont nem tudom, mennyire volt jó Mirellának. A mostani balhém előkészületénél is ragaszkodtam a két rend ruhához. A sze­relésemet baseballsapkával meg szem­üveggel egészítem ki. Itt még majdnem kopasz voltam, úgy fél centi hosszú lehe­tett a hajam. A haj fontos eleme a balhé után kialakult képnek, ugyanis a zsaruk azt mondták, hogy hajmintát találtak a helyszínen. De még nem tartunk ott, majd elmondom, miért nem mondtak igazat. Régen taxit használtam a mene­küléshez, mivel most már a zsaruk is tudták, mivel közlekedem, a balhé után túl kockázatossá vált, ezért egyedül a tö­megközlekedés maradt. Július akárhányadikán a délelőtti órákban elindultam bankot rabolni. Mint becsületes állampolgár, vettem buszje­gyet. Természetesen lukasztottam, mert ez a momentum is fontos. Kitujáztam So­roksárra, bár tartottam attól, hogy valaki felismer. Szerencsére belesimultam a tö­megbe. Mire kiértem a Soroksári OTP-be, elmúlt 12 óra. A régi szép időkben, ami­kor Gabival rendszeres látogatói voltunk az OTP-nek, a bank fél négykor zárt. Ez­úttal tévedtem, az orrom előtt zárták be a bankot. Nem tudom, van-e Isten, de el­képzelhető, hogy ő vigyáz rám, mert ahogy a biztonsági őr ráfordította a kul­csot, rá tíz másodpercre egy rendőrségi autó fékezett a bank előtt. A fantázia kér­dése eldönteni, mi történt volna, ha az OTP-ben találnak a zsaruk. Csináltam egy hátraarcot, szégyen, nem szégyen, inkább elkullogtam. Gyakorlatilag az tör­tént, hogy keveset ittam. Ezért is vacillál- tam, ugyanakkor féltem attól, ha sokat iszom, és netán futásra kerülne a sor, összeakadna a lábam. Bevallom férfia­sán, józanul, pisztollyal a kezemben nem mernék pénzintézetbe berontani. Az ital az én esetemben a gátlásokat oldja, any- nyira, hogy két deci whisky után még magától az ördögtől sem ijedek meg, de pia nélkül nem tudok bankot rabolni. ______________/KÖVETKEZIK: „TUDJÁTOK, KI VAGYOK")

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom