Új Néplap, 2000. március (11. évfolyam, 51-76. szám)

2000-03-30 / 75. szám

7. OLDAL 2000. MÁRCIUS 30., CSÜTÖRTÖK Milyen lesz a Széchenyi-lakótelep? Ma a lakóközösségek tehetnek érte a legtöbbet Németország keleti felében felértékelődtek a Széche­nyihez hasonló lakótelepe­ken lévő lakások, ám ott ko­moly beruházások történ­tek, melyeket a lakók hitel­ként törlesztenek. Nálunk egyelőre ehhez igen hetero­gén az ottlakók összetétele, ráadásul állami segítség sincs, így a környezet kiala­kítása a lakótelep tulajdo­nosainak pénztárcáján mú­lik... A Széchenyi házai még igen so­káig állni fognak. Hogy a jövőben maga a lakótelep hogyan nézhet ki, arról kérdeztük a város főépí­tészét, Pataki Ferencet.- Először is tudni kell, hogy egy-egy épület „kihordási” ideje ötven év: a Széchenyi házainak így még legalább 30-40 évük van - kezdte válaszát a főépítész. - A hasonló lakótelepek átalakítá­sára, lakhatóbbá tételére vannak jó példák — tőlünk nyugatra. Elmondta, hogy a német egye­sítés után a keleti rész lakótelepei hasonlóan néztek ki, mint a szol­noki Széchenyi. Meg kellett őket tartani, hiszen a lakásokra szük­ség van ott is, ám az állam szub­vencionálta az átalakításokat: nem a lakók, ha­nem a nagy építő­ipari cégek kap­tak hiteleket. A felújítás nem csak L az épületek és la- L H kások mai kornak megfelelő kialakí­tását célozta, ha­nem a környeze­tét is. Játszóterek, parkok, felszín alatti garázssorok épültek, eltüntet­ve a rengeteg jár­művet, amit most Szolnok északi ré­szén is látunk. Ám a lakóközös­ségek mindezt nem adomány­ként kapták - hívta fel a figyel­met Pataki Ferenc —, hanem köl­csönként, melyet törleszteni kell. Ez homogenizálta a közössége­ket, mert aki nem bírta a törlesz­tést, az elköltözött. Nálunk ilyesmi több szem­pontból sem lehetséges: nincs ál­lami szubvenció, másrészt olyan nagy építőipari vállalkozások sin­csenek, mint a németeknél. így kell keresni valamilyen más mó­dot a változtatásokhoz, mert az épületek még sokáig állni fognak. A lakóközösségek eddig önerő­ből már kisebb-nagyobb beavat­kozásokat tudtak tenni, melyek az épületek szempontjából igen fontosak: például az állandó kar­bantartást igénylő lapostetők he­lyett kis hajlásszögű tetők épül­nek. Nagyobb feladatot jelente­nek a gépészeti beavatkozások, mert a költség igen tetemes. Ilyen felújításokat ott lehet megtenni, ahol van megfelelő alap, mely a közös költségekből jön össze. Er­re előbb-utóbb minden épületnél sor kerül, így jó lenne, ha az ön- kormányzatnak lenne olyan esz­köz a kezében, mellyel a kisebb jövedelműek lakhatását segíthe­ti. Hosszú távon ugyanis az állan­dó segélyezés nem megoldás: tu­domásul kell venni, hogy min­denki nem bír a kiadásokkal, ne­kik alacsonyabb költségű laká­sokba kellene költözniük. Ezek a lépések homogenizál­ják az ottlakókat, nem lesznek a maihoz hasonló anyagi-társadal­mi különbségek. Nő a környezet népszerűsége, elismertsége, fő­ként akkor, ha még a közössé­geknek a környezetre is futja. Az önkormányzat is sokat te­het. Egyrészt Szolnokon a Szé­chenyi városrészen napirenden van egy rendőrőrs, illetve egy körzeti megbízotti rendszer ki­alakítása. Szintén fontos a sza­badidő eltöltése, mely egy főként gyerekek számára létrehozandó közösségi ház formájában ölthet testet. Több játszótér is elkelne, s körülbelül az ötödik emelet ma­Ma még ez is a Széchenyi-lakótelep egyik jellegzetes képe FOTÓ: CS. I gasságáig az igen intenzív fásítás adhat némi védelmet a szinte ál­landó huzat ellen. Ez javítaná a klímát is. Sajnos azonban a zöld­felületek kialakítása terén a lakó­telep igen rossz helyzetben van: nem történt földcsere az építke­zések után, így most a fűnek és a fáknak gyakorlatilag építési tör­meléken kellene fejlődniük. A fá­sítás terén a millenniumi emlék­park segít majd, ahova ezer fa­csemete kerül a Nefag jóvoltából. A környezet további alakítása akkor történhet meg, ha a Botár Imre út után megépülhet egy ma­ximum 2-3 szintes társasházi sor, majd ennek folytatásaként a Kis- gyepen családi házak nőhetnek ki. Ehhez azonban előbb a bel­vízelvezetést, majd a közművesí­tést kell megoldani. EINVÁC ZOLTÁN Az alapító olvasó A magyar nyelvben ilyen kifejezés legjobb tudomásom szerint eddig nem létezett. Ha azonban Tabák Lajos és a szolnoki Verse­ghy könyvtár kapcsolatáról írunk, akkor ez a nyelvi forma helytálló. A nemrég 97. évébe lépett Tabák Lajos, akit elsősorban fotómű­vészként ismer a szélesebb közvélemény, a megyei könyvtár első beiratkozott olvasói között volt, és adományával hozzá is járult az alapításhoz. Hétfő délután Bertalanná Kovács Piroska igaz­gató virágcsokorral köszöntötte Tabák Lajost, könyvtár tiszteletbeli örökös tagját, aki, 1934- ben, azaz alapításának évében iratkozott be a mai intézmény elődjébe. A köszöntés után arra kértük, hogy beszéljen olvasói élményeiről, a könyvtárral kialakított sok évtizedes kapcsola­táról.- 1919 elején érkeztünk Szolnokra Erdélyből, ahonnan el kellett jönnünk, mert nem voltunk biztonságban a románok és a szerbek mozgoló­dása miatt, sőt franciák is voltak ott. Világosról jártam be Lippára, ahol egy fél évet már elvégez­tem a felsőkereskedelmi iskolában. Eljöttünk te­hát, és Szolnokon telepedtünk le. Beiratkoztam a szolnoki kereskedelmi iskolába. Volt ott egy kedves tanárom, dr. Balogh Béla, aki vegytant tanított. Később ő lett a könyvtár alapítója 1934- ben. Mint volt tanítványát hívott a könyvtárat és múzeumot alapító egyesületbe, alá is írtam rög­tön az ívet.- Hogyan történt a könyvtár szervezése?- Adományozás útján. Mi Erdélyből elhoztuk a könyvtárunkat, volt vagy háromezer kötet, ab­ból körülbelül kétszázat fölajánlottam az alaku­ló könyvtárnak. Mások is tettek ilyen felajánlá­sokat, így gyűlt össze az állomány. Hát így kez­dődött. En olvasója is voltam a könyvtárnak, bár elsősorban nem ezért léptem be, hiszen otthon sok könyvünk volt. Fontos kulturális esemény­nek tartottam, hogy Szolnokon könyvtár és mú­zeum alakul. Egyébként van még valaki, aki már akkor könyvtári tag volt, Leilei doktor, őt is sokan ismerik a városban.- Milyen könyveket olvasott legszívesebben?- Otthon nagyon megszerettem Jókait, Mik- száthot, Arany Jánost. Anyámnak kedvenc köl­tője volt Ady. Anyám egyébként Bölöni György- gyel járt iskolába Szilágysomlyón. Később kez­dett érdekelni, főleg a világháború tapasztalatai alapján Barbusse, Remarque, az angol Wells. Biztonságszervezőket képeznek fél osztály, 18 tanuló fölvételét tervezik. A jelentkezők száma 49 volt. Nem tudják, hányán jelölték meg 1-2-3. helyen az iskolát, de biztosak benne, hogy ennyi je­lentkezőből bőven kitelik a terve­zett létszám. Az új szak megszervezését tá­mogatta a városi önkormányzat, és a rendőrség is ígért segítséget, akár majd egyes órák megtartásá­ban is. Tervezik, hogy a későbbi­ekben a tűzoltósággal, a mentők­kel és a polgári védelemmel is föl­veszik a kapcsolatot. Idő még van, hiszen a 9. és a 10. évfolya­mon általános jellegű képzés fo­lyik, a szakismeretek oktatására a 11. és a 12. évfolyamon kerül sor. A Ruhaipari Szakközép- és Szakiskola neve kissé meg­tévesztő, ugyanis ruhaipari szakemberek mellett képez­nek ott fodrászokat, kozme­tikusokat, a programozó­képzés pedig tavaly fejező­dött be. Most újabb program kezdődik: a következő tan­évtől úgynevezett biztonság­szervező II. szak indul. Dr. Tóth Andrásné igazgatótól és Lakatosné Reha Márta szakmai igazgatóhelyettestől arról érdek­lődtünk, mit takar az új szak el­nevezése. Elmondták, hogy tudomásuk szerint az országban nincs ha­sonló középiskolai képzés. Az a munkakör, amelyre a tanulóikat képezik, érettségihez van kötve, ezért a szakmai vizsgát az érettsé­gi után teszik le. A vizsgakövetel­ményeket központilag határozták meg, az oktatás menetét helyben dolgozták ki. Aki a biztonságszervezői sza­kon végez, annak várhatóan nem lesznek komoly elhelyezkedési gondjai - vélik az iskolában. A nagyobb cégeknél ugyanis szük­séges vagyonvédelemmel megbí­zott munkatársak beállítása. Fon­tos sajátosság, hogy nem fegyve­res szolgálatra képeznek ki va­gyonőröket, a biztonságszervező feladata a vagyonőrénél sokkal összetettebb. Fiúkat és lányokat egyaránt fölvesznek, egyelőre egy- Milyen könyveket adtak az emberek a könyvtárnak?- Azokat, amelyekről úgy gondolták, fontos, hogy mások is elolvassák. A könyvtár a mai Táncsics utca 1. számú ház pincéjében műkö­dött. Egyébként a városban több szakszervezet is alapított könyvtárat a tagjainak. Én a Magán- tisztviselők Szakszervezetének titkára voltam, nekünk is szinte az első dolgunk egy könyvtár alapítása volt.- Ismerve szociofotós tevékenységét, volt-e kapcsolata a korszakban virágzó szociográfiai i irodalommal? A Szolnoki Művésztelepen lévő két pavilon közül az egyiket már évekkel ezelőtt életveszélyesnek minősítet­ték, míg a másik rendbeho­zatala korábban megtörtént. Az idénre minden összeállt: 40 millió forintos szakmi­nisztériumi támogatással el­kezdődhet a felújítás. Az előzményekről tudni kell, hogy a város Vártemplom környé­ki része, beleértve a művésztele­pet is, már sok évvel ezelőtt meg­kapta a településszerkezeti védel­met. így a művésztelep esetében ez azt is jelentette, hogy az erede­ti állapot megőrzésére kell töre­kedni bármilyen felújításkor. Egy sikertelen pályázat után a máso­dik tervpályázaton öt olyan mun­ka született, mely egyenként is dí­jazásra volt méltó. Hogy végül mi­ért döntött a zsűri Álmosdi Árpád tervei mellett? Pataki Ferenc fő­építész érdeklődésünkre elmond­ta, hogy a szolnoki tervező az ere­Megújul a művésztelep A műrom kilátóul is szolgál majd az érdeklődőknek deti, 1902-es állapot rekonstrukci­ójára törekedett, mely 99 száza­lékban a tervek szerint meg is va­lósul. A tervek az engedélyezési eljárás utolsó fázisában vannak, s várhatóan néhány héten belül jogerőre is emelkedik az enge­dély. A felújítás három ütemből áll majd. Egyrészt maga a pavilon úgy újul meg, hogy azt teljesen, az alapokig lebontják, aztán a mai kornak megfelelő műszaki tarta­lommal épül fel. A pavilon négy önálló műtermet, a hozzájuk tar­tozó négy garzonlakást, továbbá egy közösségi műtermet is tartal­maz majd, melyhez szintén tarto­zik egy garzon a vendég, illetve meghívott művészek elhelyezésé­re. A Zagyva felé eső oldalon ki­alakítanak egy minigalériát, mely­ben a művésztelepen alkotók kotásaiból is lehet majd kiállítást munkái mellett más művészek al- rendezni. A második ütem a mű­A lebontásra és teljes újjáépítésre váró pavilon FOTÓ: CSABAI rom helyreállítására vonatkozik. Azért nevezik ezt műromnak, mert a mostani toronymaradékot a telepen élő művészek kezdték el építeni, ám most teljesen meg­újul: kilátóként is funkcionál majd a látogatóknak. A harmadik munkafázisban a gát, pontosab­ban a védvonalon megépítendő sétány készülne el, ám erre infor­mációink szerint egyelőre nincs fedezet. A munkálatok néhány hónapon belül elkezdődhetnek, miután a közbeszerzési pályáza­ton kiválasztják a kivitelezőt, illet­ve az életveszélyes pavilonból a jogcím nélküli lakók kiköltöznek. A tervek szerint az átadás 2002- ben lesz, amikor a művésztelep alapításának 100. évfordulóját ün­nepelhetjük. Javult a baleseti helyzet Szabálytalankodó gyalogosok A megyei baleset-megelő­zési bizottság az 1999. évi baleseti helyzetet értékelő tanulmányában külön elemzi az egyes városi rendőrkapitányságok mű­ködési területén, illetve a kapitányságok székhelyén tapasztalt, a közlekedéssel összefüggő jelenségeket. Szolnok városával kapcso­latosan, csakúgy, mint a megyében általában, a bal­eseti helyzet javulásáról beszélhetünk. Szolnokon és a város vonzás- körzetében összességében egy híján kétszáz személyi sérülés­sel járó közlekedési baleset tör­tént az elmúlt évben. A bajok zöme természetesen a megye- székhelyhez kötődik, az összes balesetnek ugyanis jóval több mint a fele Szolnokon követke­zett be. A városban tavaly hat halálos baleset történt, ami szerencsére kevesebb, mint az azt megelőző esztendőben volt. A baleseteket okozók, vala­mint a baleseti okok azonban semmiben sem különböznek az általában tapasztalható adatok­tól. Mint a megye bármelyik pontján, ezen a területen is a gyorshajtás vezet a baleseti okok között, ezt követik a kü­lönböző súlyos szabályszegé­sek, mint például a szabálytalan előzés vagy a szabálytalan ka­nyarodás. Különösnek tűnik, de annak ellenére, hogy köztudott, meny­nyire elöregedett a megye - és ! ezzel együtt a város - gépjár­műparkja, a műszaki hiba egyetlen Italeset okaként sem nyert igazolást 1999-ben sem Szolnokon, sem a város vonzás- körzetében. Annál inkább sze­repelnek az okok listáján azok a magtartások, amelyeket a gyalo­gosok tanúsítanak az utakon. Gyalogos hibája miatt tizenhat baleset történt az elmúlt évben. Ez az adat magasabb az utóbbi években tapasztaltaknál, ami ar­ra enged következtetni, hogy a jármű nélkül közlekedők kevés­bé érzik úgy, hogy a KRESZ sza­bályai ugyanúgy vonatkoznak rájuk, mint azokra, akik autóval járnak. HGY Bokros teendők Az adóhatósághoz nem szíve­sen megy az ember. Ám ha kénytelen betérni a hivatalba, akkor legalább szép környezet fogadja - vélekedett a körzet MDF-es önkormányzati képvi­selője, amikor elhatározta, hogy a szolnoki Hunyadi utcát kettéosztó zöld szigetet valób­ban zölddé teszi. Minderre dr. Csoór György négyszázezer fo­rintot áldozott képviselői kere­téből, a munkának azonban az APEH környékén ma már nincs látszata. A képviselő szerint a szigetek ma jobban hasonlítanak szán­táshoz, mint zöldterülethez. Ar­ra számított ugyan, hogy a ta­valy májusban az utcában kiül­tetett cserjék egy részét ellopják, ' és a hiányzóakat pótolták is, ar­ra viszont nem készültek fel, hogy szinte egy teljes szakaszon kipusztítják a bokrokat. A közel­múltban ugyanis ez történt. Csoór György feltételezése sze­rint az APEH megyei igazgatósá­gának bővítéséhez építőanyago­kat szállító teherautók taposhat­ták ki a cserjéket. A képviselő becslése szerint a kiültetett bokroknak körülbelül negyedét „szántották be” a ka­mionok. Abban bízik, hogy az eltiport cserjéket a munkálatok végezté­vel az APEH megyei igazgatósá­ga pótolja. TJ- Bertalanná Kovács Piroska könyvtárigazgató virággal köszöntötte a s 97. évébe lépő Tabák Lajost fotós b. j.- Hogyne, sok ilyen könyvem volt, egyik-má­sikban fotográfiák is voltak. Azt hiszem, valame­lyik Féja-könyvben például.- Ismerte Nagy Uijost, aki Szolnokon is dol­gozott?- Annyira ismertem, hogy amikor ’32-ben Szolnokra jött, minket néhányunkat keresett meg, és tőlünk tájékozódott. A Nemzeti Kávé­házban naponta találkoztunk vele, ott írta a Há­rom magyar város című szociográfiáját.- Mostanában mit olvas legszívesebben?- Olvasok mostanában is egy keveset, őrzöm az Ezredvég című folyóirat összes eddig megje­lent számát, de inkább a fotóimat gyűjtöm, rendszerezem. Sajnos a háború alatt minden fo­tóm, negatívom elveszett, elvesztek egyébként a könyveim is. Azóta új könyvtárat gyűjtöttem, és a fotóimat próbálom innen-onnan ismét össze­szedni. Régi albumokból, hazai és külföldi ké­peslapokból, ahogy sikerül. _________________________________________________BISTMY ANDRÁS

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom