Új Néplap, 2000. március (11. évfolyam, 51-76. szám)

2000-03-30 / 75. szám

8. OLDAL 2000. MÁRCIUS 30., CSÜTÖRTÖK || Kíméletlen verseny vár a fuvarozókra Noha az Európai Unió tagje­lölt államai közül Magyaror­szág jelezte a legtöbb problé­mát a közlekedés terén, az uniós szakemberek pozitívan ítélik meg az ország közleke­dési helyzetét — hangsúlyoz­ta Katona Kálmán közleke­dési miniszter a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara által a közelmúltban rende­zett koníerencián. A közúti árufuvarozásról szóló fó­rumon a szaktárca vezetője közöl­te: a jogharmonizációs és intéz­ményfejlesztési feladatokat a csat­lakozás tervezett dátumáig, 2002. január 1-jéig kell végrehajtani. A magyar társadalom és gazdaság pi­acgazdaságra való áttérése jelentős hatást gyakorolt a közlekedés szer­kezetére és teljesítményére. A köz­lekedés részesedése az amúgy is csökkenő GDP-ből 1990 és 1997 között 6,2 százalékról 4,5 száza­lékra zsugorodott. A közforgalmú személyszállítás rovására nőtt az egyéni közlekedés részaránya. A termelés hanyatlása miatt csök­kentek a szállítási teljesítmények. A nagy volumenű tömegáru-szállí­tásról a magasabb értékű áruk szál­lítására helyeződött a hangsúly. Tovább romlott a vasúti áruszállí­tás pozíciója is — mondta a minisz­ter. Katona Kálmán rámutatott: a közlekedés alágazataiban dolgo­zók számát tekintve jelentős kü­lönbségek mutatkoznak az Euró­pai Unió és Magyarország között. Magyarországon igen magas a vas­úti szektorban dolgozók részará­nya, ám a légi szállításban, vala­mint a közlekedéshez kapcsolódó egyéb szolgáltató tevékenységek­ben jelentős az elmaradás az EU- hoz képest. A hazai árufuvarozás kapacitásfeleslege következtében az árak nyomottak, ami nehezíti a járműállomány korszerűsítését — vélte Katona Kálmán. - E téren a fő stratégiai célok szorosan kapcso­lódnak az integrációs folyamathoz. A miniszter kitért arra is, hogy Ma­gyarországon fokozatosan vezetik be a teherfuvarozók vezetési és pi­henőidejére, valamint a tachográ- fok kötelező használatára vonatko­zó európai uniós normákat. Baján László, a közlekedési minisztéri­um brüsszeli képviselője elmond­ta: az EU várhatóan nem ad kímé- leti időt az újonnan csatlakozó or­szágoknak, így Magyarországnak is számolnia kell a szabad verseny következményeivel. Pályázat közgazdászoknak Közgazdászok részére hirdetett pályázatot Phare-támogatással az Európai Bizottság Gazdasági és Pénzügyi Főigazgatósága. A program célja, hogy lehetőséget nyújtson a Phare és az EU-országok közgazdászai közötti tapasztalatcserére. Pénzügyi támogatásért a következő területeken lehet pályázni: kutatási projektek, kutatási és tanulmányi lehetőségek, részvétel konferencián előadóként, szem­inárium szervezése. A pályázatok benyújtásának határideje: 2000. április 15. További információ az Euro Info Központban (5000 Szolnok, Verseghy park 8.) _________________________________■ A z EIC új kiadványai A megyei kereskedelmi és iparka­mara székházában található Euro Info Központ új kiadványai: 1. „Az életminőség kérdései az Európai Unióban”. Információk munkakörülményekről, munka­helyi jogról, szabályozásról. 2. „EMU and enlargement, a review of policy issues”. Angol nyelvű kiadvány az EU gazdasá­gáról és az EU-bővítéséről. 3. „Evaluation Quality of Life in European regions and cities”. A Committee of Regions angol nyel­vű kiadványa az EU régióiról - az egyes régiók értékelése az életmi­nőség tekintetében. 4. „Eurostatistics-Data fór short-term economic analysis”. Angol, német, francia nyelvű rö­vidtávú gazdasági statisztikai adatok, elemzések. 5. „Az Európai Szociális Alap”. A Szociális és Családügyi Minisz­térium kiadványa. Esettanulmá­nyok az EU egyes tagállamaiból. 6. „European Economy — re- ports and studies”. Az EU Gazda­sági és Pénzügyi Bizottságának kiadványa. Jelentések és tanul­mányok. 7. „How is the European Uni­on Running the single market? What are my rights as a consu­mer?”. Angol nyelvű, ismeretter­jesztő jellegű, egyszerű nyelve­zetű, az EU belső piacának mű­ködéséről. 8. „The European Union and the environment”. Angol nyelvű, ismeretterjesztő jellegű, könnyű nyelvezetű olvasmány az EU kör­nyezetvédelmi politikájáról. Arccal az internet felé! Az Európai Unió kiemelten kezeli az elektro­nikus kereskedelmet, a digitális gazdaságot, ugyanis e nélkül a gazdasági-társadalmi fej­lődés nem vesz új lendületet. Erről esett szó a kereskedelmi és iparkamara EIC Klubjá­nak legutóbbi összejövetelén is. Az Egyesült Államokkal történt összehasonlítás során megállapították, hogy az EU lényegesen le­maradt az USÁ-tól e téren: Amerikában 2,3 millió az internetes állások száma, s bár ilyen jel­legű közösségi statisztika nincs, azonban a becslések szerint ettől jóval kevesebb van Európában. A program és a cél meg­van, melyet tavaly decemberben Helsinki­ben fogadtak el. Lisszabonban nemrég ta­nácskoztak arról, hogy az európai digitális gazdaság erőteljesen befolyásolja a gazda­sági-társadalmi fejlődést. Ezt már koráb­ban felismerték, az Európai Tanács is ki­emelten kezeli a témát, mert ez a foglal­koztatottság fejlődésének egyik kulcspont­ja. Az elektronikus gazdaság fő gerjesztője az internet, azonban erre a kihívásra Euró­pa lassan válaszolt, lemaradt az Egyesült Államokhoz képest. A teendőket felismer­ve Helsinkiben tavaly decemberben fogad­ták el az e-Európa programot (e = elektronikus). E témáról folyt beszélgetés a szolnoki Euro Info Központban tartott Idubfoglalkozáson is. Brüsszelben négy problémát rögzítettek az elemzések során, melyek a következők: az inter­nettől függ a politikai eredményesség; Európa nem ismerte fel az internetben rejlő lehetősége­ket; az EU-nak dinamikus tőke- és munkaerőpi­acra, alacsony árú, versenyképes termékekre van szüksége; jelentős különbségek vannak az egyes tagországok internet- és multimédia-ellátottsági szintjeiben. A megfogalmazott gondok megoldá­sára készült el az e-Európa program, melyhez jú­niusig akcióprogram is készül. A fejlesztéshez szükséges anyagi forrásokat az IST-projekt révén, valamint a Strukturális Alapokból biztosítják a 2000-2006 közötti időszakban. A konkrét lépések már megkezdődtek. A gaz­daságnak és az életnek szinte nincs olyan terüle­te, ahol ne kellene jelentős fejlesztéseket végre­hajtani. Az első helyen szerepel az oktatás, mely az „Európai ifjúság a digitális korszak felé” címet kapta. Itt az cél, hogy 2001-re minden iskola kap­csolódjon a világhálóra, míg egy évvel később olyan tanár sem lehet, aki nem rendelkezik inter­netes eléréssel és multimédiás rendszerrel. A vég­ső cél, hogy 2003-ban minden iskolát befejezett tanuló ismerje az e-írást-olvasást, azaz a számí­tógép és az internet ne legyen számára idegen. Az internetes elérés olcsóbbá tétele mellett gyorsítani akarja az EU az e-kereskedelem fejlő­dését is: például nemsokára a közbeszerzési pá­lyázatok az interneten jelennek meg. Ezt kötele­zővé kívánják tenni, miközben fel kell készíteni a kis- és középvállalkozásokat is erre. Ez év végére kidolgozzák azt a biztonságtech­nikai rendszert, mely a különböző személyi kár­tyák - a bankkártyától a biztosítási kártyán át a személyi azonosítóig - védelmét hivatott biztosí­tani, ráadásul úgy, hogy az minden tagországban egységes legyen. Nem feledkezett meg az unió a fogyatékos emberekről sem, a programon belül külön fejezetet szentelnek a témának: biztosítani kell ugyanis azt, hogy a társadalom egyetlen réte­ge se szoruljon ki a e-gazdaságból és annak hasz­nából. Az egészségügyi on-line rendszer pedig igen szélesre nyitja a gyógyító tevékenység lehe­tőségeit ___________ EINVÁG 1HTEBHE TELÉBÉS AZ EU-OTTHONOKBAN (%) 1999 október Magyarországon az ott­honi intemetfel- használók száma még a görögökét is alulmúlja A bővítés előnyei kölcsönösek A12 európai nagyvállalatot tömörítő Magyar EU-bővítési Üzleti Tanács jelentése sze­rint az ország európai uniós csatlakozása mindkét gazda­ság számára előnyökkel jár majd — összegezte a tanul­mány eredményeit minap He­gedűs Péter. A tanács elnöke elmondta, hogy jelentésük szerint a külföldi beruházá­sok a magyar nemzetgazda­ság szerves részévé váltak. Új, versenyképes vállalatok jöttek létre az elektronika, a gépjármű- ipar és a szoftverfejlesztés terüle­tén. E cégek exportja mozgatóru­gója lett az ország gazdasági növe­kedésének. A tanulmány a szelle­mi tulajdon védelmével, a korrup­cióval, a vámeljárásokkal, az üzle­ti etikával, valamint a csatlakozás időpontjával kapcsolatos kérdések köré csoportosította megállapítá- szürke- és feketegazdaság magyar- sait. Az ország európai uniós csat- országi térnyerése visszaszoruló­lakozásának várható időpontjáról bán van — fogalmazott ezzel kap- szólva a tájékoztatón részt vevő csolatban Hegedűs Péter. Martonyi János külügyminiszter - A kis- és középvállalatok kijelentette: jelenleg 2003. január kulcsfontosságúak a regionális fej- 1-je tűnik a legvalószínűbbnek, lődésben — mondta Michael Lake, Hegedűs Péter ldemelte: Magyar- az EU nagykövete. Hozzátette: a ország főként a nemzetközi piac csatlakozásban nem egyes régiók- követelményeinek való megfele- nak, hanem az ország egészének lés, a magas innovációs kapacitás kell részt vállalnia. Magyarország és a versenyképes költségek miatt az elmúlt évtizedben csaknem vonzó a külföldi befektetők szá- egymilliárd euró támogatást ka- mára. A külügyminiszter ezzel pott. A közösség idén mintegy 230 kapcsolatban azt hangsúlyozta, millió euróval kíván hozzájárulni hogy Magyarország versenyké- az ország integrációs felkészülésé- pességét jelzik a külkereskedelem hez. Az ez évi támogatások közül számai is: az elmúlt évben 25 mii- a nagykövet a 100 millió eurót ki- liárd dollárt tett ki az export, tevő Ispa-forrást emelte ki, amiből amelynek 76 százaléka az Európai elsősorban a környezetvédelmi és Unió felé irányult. A tanulmány regionális területfejlesztési problé- külön figyelmet szentel a korrup- mák megoldását akarja segíteni az dónak és az üzleti etika alakulásé- EU. nak. — Örvendetes tény, hogy a ___________________________1 A dó- és nyugdíj rendszerek reformja Az Európai Unió Bizottsága fel­szólította a tagországokat, hogy gyorsítsák fel adó- és nyugdíj- rendszereik reformját. A gazda­ságpolitika fő irányairól tavaly elfogadott program időszakos felülvizsgálata során a bizottság úgy találta, hogy a tagországok többségében a nyugdíjrendszer és az adózás növekvő aggodal­makat okoz, a rendszerek kor­szerűsítése viszont vontatottan halad. A jelentés megállapítja, hogy „a nyugdíjrendszerek hosszú távú életképessége az EU-tagállamok többségében ala­pos reformokat igényel. A re­formtervek általában meg is vannak, de halogatják az életbe léptetésüket”. Az adóreformban a bizottság nagyobb horderejű intézkedéseket javasol a tagok­nak, anélkül, hogy veszélyeztet­nék a költségvetési egyensúlyt. A jelentés elismeréssel méltatja a költségvetési hiányok csökke­nését 1999-ben és az előrelépést a távközlési és az áramszolgálta­tó piac felszabadításában. Nem észlel viszont haladást a vasúti szállítás, a víz-, gázellátás és a postai szolgáltatások liberalizá­lásában, valamint a munkaerő- piac korszerűsítésében. Élelmiszer­biztonsági ügynökség Az Európai Unió országainak kereskedelmi miniszterei úgy határoztak, hogy létrehoznak egy élelmiszer-biztonsági ügy­nökséget. A tavalyi év egymást követő botrányai, a szivacsos agysorvadásban szenvedő brit marhák fertőző húsa, a belga dioxinmérgezés, a takarmányba keveredett csatomaüledék ügye elkerülhetetlenné tette egy olyan ügynökség létrehozását, amely hatékonyan őrködhet azon, hogy a közfogyasztású élelmiszerekbe és állati takar­mányokba a gyártás során ne kerülhessen az egészségre ártal­mas anyag. A miniszteri érte­kezlet résztvevői azonban az in­tézkedési felelősséget továbbra is fenntartották a Miniszteri Ta­nácsnak és az Európai Bizott­ságnak, míg a leendő élelmiszer­biztonsági ügynökség feladata az ellenőrzés, elemzés és riasz­tás lenne. Az EU elnökségét el­látó Portugália április 19-re nem­zetközi értekezletet hívott össze a tervezett új hatóság feladatai­nak megtárgyalására. Az érdek­lődés máris nagy a tagországok között. Európa-napot tartottak március elején Szolnokon a Városi Kollégi­um Béla király úti 2. számú tagin­tézményében. Minisztériumi és több helyi előadó válaszolt a nagy számban megjelent fiatalok kérdé­seire. A diákokat és az előadókat Jusztin Lász­ló igazgató köszöntötte. Elmondta, hogy az Európa-napot az egyes tagintézmé­nyekben további ismertetők követik, és az ez alkalomra rendezett kiállítást is több helyen bemutatják. A rendezvényt Európa-napi totó előzte meg, Jusztin László könyvjutalmat adott át a legjobb eredményt elért résztvevőknek. Az első előadó Nagy Katalin, a Kül­ügyminisztérium szakmai főtanácsadója volt, aki arról beszélt, mit ad nekünk és mit vár az Európai Unió az oktatás terü­letén. Elmondta, hogy az oktatásban a tagországok messzemenően megőrzik szuverenitásukat, bár az Európa-gondo- latnak érvényesülnie kell. Az unió több­féle programot biztosít a résztvevőknek, ehhez azonban az kell, hogy legalább há­rom ország fogjon össze a közös pályá­zathoz. Fontos cél, hogy a tagországok lépjenek ki a nemzetközi színtérre a tan­intézeteikkel, a fiatalok tanuljanak nyel­csatornázásban és a szennyvízkezelés­ben számottevő. A csatornázás alacsony szintje miatt a szennyvíztelepek kihasz­náltsága nem megfelelő, ugyanakkor szé­lesre nyílt a közműolló, azaz a vízveze­ték- és a csatornahálózat aránya. Fontos jogszabályok is hiányoznak - tette hoz­zá -, ez is nehezíti az előrehaladást. Pelikán Lajos, a Technika Házában működő Európa Pont ügyvezető igazga­tója arról beszélt, mit tesznek annak ér­dekében, hogy felkészítsék az ország la­kosságát a csatlakozásra. Ezután az előzetesen összegyűjtött kérdésekre adtak választ az előadók. A kérdések zöme a munkavállalásra, az Unió határának őrzésére, a külföldi tanu­lásra, a közösségben esetenként tapasz­talható idegenellenességre vonatkoztak. A diákok a helyszínen is tettek föl kérdé­seket. Ezek az uniós csatlakozás hazai szociálpolitikai és jogi megalapozásáról, a fejlettségbeli különbségekről és a ha­gyományok szerepéről szóltak. A diákok és a vendégek a program vé­gén megtekintették az információkban gazdag és szépen megrendezett kiállí­tást, amelyen az Európai Uniót népszerű­sítő és hasznos ismereteket nyújtó kiad­ványokat is kaphattak. ________________________________a*. Ismerkedés az Európai Unióval veket, tanulmányaik egy részét lehetőleg más országban folytassák. Magyarország a társult országok közül kiemelkedő mó­don vesz részt ezekben a programokban, mint a Leonardo- vagy a Socrates-prog- ram. Beszélt a szakképzésben lévő ta­pasztalatcsere-lehetőségekről és a Fiata- ti lók Önkéntes Mozgalma nevű kezdemé- ji nyezésről, amely 18 és 30 év közötti fia- z tatoknak biztosít ettől az évtől kezdve külföldi ismeretszerzést. Befejezésül n hangsúlyozta, hogy cél az európai orszá- ti gok oktatási rendszereinek közelítése, s d ezeknek a programoknak az élvezői a k mostani fiatalok lesznek. Dr. Ürmössy Ildikó, az Euro Info Köz- k pont vezetője arról beszélt, hogy milyen k fölkészültségre lesz szükség az Európai L Unióban a külföldi munkavállaláshoz, 1; Báli István, a megyei önkormányzat kül- t, ügyi szakreferense pedig megyénk nem- fi zetközi kapcsolatait ismertette, valamint s azt, hogy a fiatalok hogyan hasznosíthat- s ják ismereteik bővítésére ezeket a kap- a csőlátókat. g Dr. Háfra István, a Közép-Tisza Vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség igazga- g tója az EU környezetvédelmi követeimé- g nyeiről és a magyarországi helyzetről be- t< szélt. „Nagy kihívások várnak ránk” s mondta, lemaradásunk különösen ftá- v rom területen, a levegőtisztaságban, a _ A kiállítás egy részlete

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom