Új Néplap, 2000. március (11. évfolyam, 51-76. szám)

2000-03-21 / 67. szám

2000. Március 21., kedd 5. OLDAl. HAZAI TÜKÖR Egy nemzet több országban Kölcsönös vádaskodások a parlamentben Budapest-Országház Tegnap a kormány első íz­ben számolt be az Ország- gyűlésnek a határon túli ma­gyarokra vonatkozó politikai feladatok végrehajtásáról, amit egy tavaly márciusi parlamenti döntés értelmé­ben évente meg kell tennie. Az ülésterem páholyaiban jelen voltak a környező or­szágok magyar pártjainak és szervezeteinek képviselői is. A Kárpát-medencében 3-3,5 mil­lió magyar él Magyarország hatá­rain kívül. 1,5-2 millióan Romá­niában, 6-700 ezren Szlovákiá­ban, 300-350 ezren Jugoszláviá­ban és 150-200 ezren Ukrajnában laknak. Németh Zsolt, a Külügy­minisztérium témáért felelős ál­lamtitkára kiemelte, hogy a ma­gyar külpolitika három fő irányá­ban - az EU-csatlakozás, a régi­ónk országaival való együttmű­ködés és a nemzetpolitika kérdé­sében - egyetértenek a parlamen­ti pártok. A Magyarországon élő és a határon túli magyarság kap­csolattartásában új fejezetet nyi­tott az 1999 februárjában megala­kult Magyar Állandó Értekezlet. Magyarország abban érdekelt, hogy a környező országok de­mokráciái megszilárduljanak, az ott élő magyarok pedig magyar­ként megmaradhassanak, és gaz­dasági értelemben is boldogul­hassanak szülőföldjükön. Az anyaország segítsége segélyezés helyett egyre inkább az együtt­működés formáját ölti. Az állam­titkár bejelentette, hogy novem­ber 30-ig benyújtják a parlament­nek a határon túli magyarok jog­állásáról készülő törvényt. Napirend előtt újabb fordulója zajlott le az úgynevezett elhatá- rolódási vitának. A hónapok óta megszokott forgatókönyv szerint az MSZP szónoka, Kovács László azt állította, hogy a kormány­pártok tudatosan összejátszanak a MIÉP-pel, a kisgazda Turi- Kovács Béla pedig az MSZP-s Föl­des Györgytől és Kovács Lászlótól vett idézetekkel bizonyította, hogy elvtársi MSZP-Munkáspárt szövetség bontakozik ki. A felek kölcsönösen egymás szemére ve­tették, hogy nem határolódnak el a szélsőjobb, illetve a szélsőbal pártjaitól. Az Országgyűlés vezetése ele­get tett egy képviselői kérésnek, és ezen a héten nem tárgyalják tovább a hulladékgazdálkodási törvényt. így marad idő a mind­két oldalról szükségesnek tartott módosító javaslatok megbeszélé­sére és elkészítésére. S. Á. Elvándorló szakdolgozók Az MSZP szerint ágynak esett az egészségügy Budapest A kormányprogramban be­ígért egészségügyi intézke­dések valóra váltását, illetve az ágazatban elmaradt refor­mok gyors végrehajtását kérik számon a kabinettől a szocialisták - derült ki egy tegnapi sajtótájékoztatón. Mint megtudtuk, az MSZP által kezdeményezett szer­dai politikai vitanapon nem­csak erről, hanem az úgy­nevezett Nemzeti Kerekasztal esetleges össze­hívásáról is szó lesz. Kökény Mihály, az Országgyűlés egészségügyi bizottságának MSZP-s elnöke szerint a Fidesz vezette koalíció csak a „retorika szintjén” reformálja az egészség­ügyet, vagyis sokat ígér és alig ad. Az ágazatra fordított össze­gek reálértéke - egy növekvő tel­jesítményű gazdaság mellett - az utóbbi időszakban csökkent, amelynek egyik következménye, hogy jelentős elvándorlás indult meg a szakdolgozók körében. A megszégyenítően alacsony bérek miatt egyes részlegeken 15-20 százalékkal csökkent a létszám, aki pedig maradt, az a fáradtság­tól kiábrándultán heroikus küz­delmet folytat társai kiesett telje­sítményének pótlására. A betegek nemegyszer otthon­ról kénytelenek gyógyszert, köt­szert bevinni, s még az előre adott hálapénz sem garancia ar­ra, hogy a legmegfelelőbb kezek­be kerülnek, hogy a legszüksége­sebb vizsgálatokra utalják őket, illetve a legjobb ellátást kapják. Nemcsak a betegek kritizálják a több sebből vérző gyógyító intéz­ményeket, hanem a szakma is elégedetlen, a szocialisták szerint joggal. Parlamenti frakciójukat felháborítja az egy év leforgása alatt végrehajtott, több mint 30 százalékos gyógyszeráremelés is. A honatya úgy véli: a miértek­re egyelőre nincs válasz, mint ahogy arról is mélyen hallgat a kabinet, hogy hol marad a vá­lasztások előtt a kismamáknak és a nyugdíjasoknak beígért olcsó, illetve ingyenes gyógyszer. Az MSZP kezdeményezésére politikai vitafórum keretében a parlamentben is megvitatják eze­ket a kérdéseket. Kökény elmond­ta: noha a kormány eddig több­ször is elutasította egy esetleges Nemzeti Kerekasztal összehívá­sát, a szocialisták szerdán java­solni fogják a ’89-ben egyszer már megrendezett széles körű egész- ségügyi fórum felélesztését, t. m. Több mint kétszázezer aláírás Az Országgyűlésnek foglalkoznia kell a sorkötelezettséggel A kötelező sorkatonai szolgálat eltörlése érdekében össze­gyűlt íveket tegnap este kapta meg az Országos Választási Bizottság (OVB). A több mint kétszázezer aláírás hitelessé­géről a választási iroda egy hónapon belül dönt. Ezt köve­tően tárgyalhat a kérdésről a parlament. Budapest A szabad demokraták befejezték a kötelező sorkatonai szolgálat el­törlése érdekében indított akció­jukat. Az ellenzéki párt - politikai sikerként értékelve a népi kezde­ményezést - azt szeretné elérni, hogy az Országgyűlés foglalkoz­zon a kötelező sorkatonai szolgá­lat eltörlésével. Az SZDSZ javasla­tának napirendre tűzését a képvi­selők többsége már kétszer eluta­sította, ezért gondolta úgy Fodor Gábor és Mécs Imre, hogy elkép­zelésüket aláírások gyűjtésével támasztják alá. Amennyiben ugyanis legalább ötvenezren alá­írásukkal hitelesített iraton feje­zik ki azon szándékukat, hogy a parlament plénuma foglalkozzon a kényszersorozás eltörlésével, úgy a testületnek kötelező a kér­dést napirendjére tűzni. Korábban az Országos Válasz­tási Bizottság már döntött arról, hogy az SZDSZ által kívánt célért elkezdődhet az aláírásgyűjtés. Az OVB hitelesítette az íveket, a sza­bad demokraták pedig összegyűj­töttek 203 441 aláírást. A törvény értelmében most már csak azon múlik, hogy a képviselők elé ke­rül-e a kérdés vagy sem, hogy az ívek tartalmaznak-e legalább öt­venezer hiteles aláírást. Ameny- nyiben igen, úgy a Választási Bi­zottság tájékoztatja a házelnököt, akinek joga és kötelessége a kér­dést a plénum napirendjére tűz­ni. Arra vonatkozóan nincs sza­bály, hogy az OVB értesítését kö­vetően a honatyáknak mikor, mi­lyen határidőn belül kell fogla­kozniuk a népi kezdeményezés­sel. A téma tárgyalása sem kötele­zi semmire a képviselőket, csu­pán arra, hogy foglalkozzanak a kényszersorozás eltörlésének gondolatával. H. M. KACSA. Hírlapi kacsának mi­nősítette Torgyán József kisgaz­da pártelnök, földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter hét­főn az egyik országos napilap értesülését, amely szerint nem hivatalos tárgyalásokat folyta­tott Németh Jánossal, az Alkot­mánybíróság elnökével az ál­lamfői posztról. Arra a kérdésre, hogy elvállalná-e a felkérést a legfőbb közjogi méltóság poszt­jára, Torgyán József közölte: er­re április 29-én, az FKGP orszá­gos nagygyűlésén adja meg a választ. SZÁMLAGONDOK. A Fidesz frakció azt kéri a kabinettől, il­letve a pénzügyminisztertől, hogy módosítsa a számlaadás rendjére vonatkozó rendeletét - közölte Halász János frakció­szóvivő hétfőn. Kifejtette: az áfás számlákra vonatkozó új szabályok a rendelet szerint 2000. január elsején léptek ha­tályba, mivel azonban még nem lehet az új követelményeknek megfelelő számlakönyvet kapni, a vállalkozóknak gondot jelente­nek az életbe lépett szabályok. ADÓKONFLIKTUS. A Magyar Demokrata Fórum parlamenti képviselőcsoportja nem tudja tá­mogatni az iparűzési adó köz- pontosítását szolgáló pénzügy­minisztériumi elképzeléseket - nyilatkozta tegnap Balsai István. A frakció polgármester tagjai szerint az iparűzési adó közpon­tosítása olyan durva támadás az önkormányzatiság ellen, ame­lyet jelenleg nem lehet vállalni - mondta az MDF frakcióvezetője. RÉGIÓS KONFERENCIA. „A régiók Európája a polgárok Eu­rópája” - ez az Unió egyik leg­fontosabb alapelve, hangzott el egy konferencián hétfőn Buda­pesten, a Magyar Tudományos Akadémián. A Collegium Buda­pest rendezvényén az EU tiszt­ségviselői és magyarországi EU- szakemberek a régiók felépíté­séről, kapcsolatáról, valamint a jelölt államok regionális felada­tairól tanácskoztak. JELENTKEZÉSMÉRLEG. Az idei évben is mintegy 140 ezren jelentkeztek egyetemekre, főis­kolákra - közölte hétfőn az Ok­tatási Minisztérium illetékese. A jelentkezők április 15-ig kapják meg a felvételi kérelmük regiszt­rálásáról szóló értesítést, és ezt követően kell befizetniük a fel­vételi eljárás 2250 forintos alap­díját. KEMÁL-ÜGY. Ekrem Kemál György bűnös alkotmányos rend elleni szervezkedés kísér­lete, illetve lőfegyverrel való visszaélés bűntettében, ezért őt a Fővárosi Bíróság hétfői elsőfo­kú, nem jogerős ítéletében két év felfüggesztett szabadságvesz­téssel sújtotta, továbbá elrendel­te pártfogó felügyeletét. Fonalféregleltár készül Megkezdődött a tiszai árterek talajmintáinak vizsgálata A Szent István Egyetem gödöllői laborató­riumában elemzik azokat a tiszai ártérből a romániai eredetű Tisza-szennyeződések során, illetve után vett talajmintákat, amelyekből a szennyezés mértékére lehet következtetni - jelentette ki Bakó Botond, az egyetem Állattani és Ökológiai Tan­székének tudományos kutatója hétfőn. Gödöllő _____________ B akó Botond elmondta: a módszer a folyó men­tén megvalósítandó, az Európai Unió - egyelőre csupán elvi szinten bejelentett - támogatását is élvező monitoring rendszer kiépítésé­nél szintén jó szolgálatot tehet. A ku­tatók a talajban lévő úgynevezett fo­nalférgek számából következtethet­nek a természeti környezet minden­kori állapotára, 10 dekagramm föld­ben ugyanis több ezer fajta ilyen, sza­bad szemmel nem látható lény éi. A szakemberek a Tölgy Termé­szetvédelmi Egyesület egyetemisták ból, tanárokból álló csoportjának tagjaiként a ci­ánszennyezés idején a Tisza érintetlen és fertő­zött árteréből több tucatnyi mintát vettek, ame­lyekből most készül a fonalféregleltár. Az össze­vetésből pedig - tudományos módszerekkel - messzemenően következtetni lehet arra, hogy milyen mértékben károsodott a talaj. Az ered­mény alapján meghatározható az összes többi, magasabb rendű élőlény esetleges károsodása is - húzta alá a kutató. A tudományos világban is ritkaságnak számí­tó módszerrel az egyetem mellett működő Tölgy Természetvédelmi Egyesület most részt vesz azon a pályázaton, amelyet a környezetvé­delmi tárca a tiszai régió monitoring rendszeré­nek megvalósítására írt ki. Egyúttal az egyesü­let fiatal tudósokból gyorsan „bevethető” akció- csoportot szervezett abból a célból, hogy az élő Pepó Pál környezetvédelmi miniszter tegnapi közlemé­nye szerint befejeződött a Tiszát ért ciánszennyezés ká­rainak felbecslése. A szakemberek szerint az összes halelhullás 1241 tonnára tehető, aminek értéke hozzáve­tőleg 874 millió forint. Közel azonos értékűre becsülhető a ritka és védett halfajok eszmei értéken számolt veszte­sége, így a ciánszennyezés közvetlen kára 1,7-1,8 milli­árd forintban határozható meg - szögezi le a közlemény. vizeknél előforduló esetleges további környeze­ti katasztrófák esetén azonnal talajmintát lehes­sen venni, és azt elemezni. Lelki gondozás a börtönben Óriási igény van az elítéltek körében a hitéletre, amire ugyan korábban is lehetőség volt, ám az új elképzelések szerint a börtönökben ezután sokkal szervezettebbé és kiterjedtebbé válik a lelkészek munkája. Budapest Az egyházakkal folytatott kon­zultációk után már csak a szolgá­lat technikai részleteinek kidol­gozása van hátra, így még az év első felében be fogják vezetni az új intézményt - tájékoztatta la­punkat Bujáid Ildikó, a Büntetés­végrehajtás Országos Parancs­nokságának sajtószóvivője. El­mondta: lelki gondozásra, az is­tentiszteleteken való részvételre, egyházi esküvőre természetesen csak akkor volt lehetősége az el­ítélteknek, ha nem veszélyeztet­ték a börtönlakók biztonságos fogva tartását A változást az je­lentené, ha ezentúl a papok köz- tisztviselői jogállásba kerülné­nek, ami lehetővé tenné, hogy több emberhez jussanak el, és csak a börtönlelkészi szolgálat­nak éljenek. Az egyházakkal kötött megál­lapodás szerint 13 pap kerül álla­mi alkalmazásba. Kiemelt cél­ként szerepel az is, hogy minden vallás képviselője tarthasson szertartást, így ramadán idején még a muszlim elítéltek is imád­kozhatnak majd papjukkal. Spányi Antal római katolikus püspök lapunknak elmondta, hogy a börtönlelkészek munká­jának komoly múltja van, ám a tervezett köztisztviselői jogállás minden bizonnyal hozzájárul­hatna a még intenzívebb lelki gondozáshoz. A SZÁZEZREDIK. Az Országház idei százezredik látogatóját köszöntötte Áder János, az Országgyűlés elnöke hétfőn délben a Parlament kupolatermében. Rigó Jánosné 64 éves nyugdíjas, a püspökszilágyi plébánia csoportjával érkezett, s ő volt ebben az esztendőben a százezredik látogató, aki átlépte a Parlament küszöbét. fotó, feb/diósi ihre Életmentő röntgenvizsgálat A kilencvenes évek elejétől ismét emelkedik a tébécés betegek száma A tüdőgyógyászok a március 24-ei tuberkulózis-világnap közeledtével arra figyelmeztetnek, hogy az elkövetkező időkben a fertőző betegek minél biztonságosabb gyógyítá­sára kell törekedni. Amennyiben ugyanis ellenőrizetlenül, szedi valaki a gyógyszereit, a kezelés hatástalan. Budapest Magyarországon a kilencvenes évek elejétől emelkedett újra a tbc-s megbetegedések száma, de az utóbbi években megtorpanni látszik ez a negatív tendencia. A szakemberek szerint ebben jelen­tős szerepe lehetett annak is, hogy kellő időben nyilvánosságot kaptak a vészjósló adatok, és megkezdődött a legveszélyezte­tettebbek, a hajléktalanok terv­szerű szűrése. Dr. Kozma Dezső tüdőgyó­gyász, az Egészségügyi Világszer­vezet magyar konzultánsa szerint 1995-től évente átlagosan hetven­öttel csökken az újonnan regiszt­rált tbc-s betegek száma. Ez azt jelenti, hogy még így is csaknem 4 ezren fertőződnek évről évre. A legtöbb megbetegedést az ország keleti megyéiből jelentik, a nyu­gati országrészben kedvezőbb a járványügyi helyzet. A tbc cseppfertőzéssel terjed, tehát a beteg köhögéssel, tüsz- szentéssel szórja szét a kórokozó baktériumokat. A tuberkulózis ma már gyógyítható, röntgenes szűrővizsgálattal időben felis­merhető. A legveszélyeztetetteb­bek elsősorban a hajléktalanok, ezért mozgó tüdőszűrő állomá­sokkal keresik fel szállásaikat. Az orvosok kiemelten fontosnak tartják a szociális otthonokban la­kók rendszeres ellenőrzését is. Magyarország nemzetközi vi­szonylatban nem tartozik a tbc-vel súlyosan fertőzött országok közé, de nagyon fontos, hogy a szűrő- vizsgálatok kiterjesztésével ez a helyzet ne rosszabbodjon. A szak­emberek arra figyelmeztetnek, hogy saját egészsége érdekében mindenki évente legalább egyszer vegyen részt tüdőszűrésen. Ez a vizsgálat akár életmentő is lehet, mert szerencsés esetben a ha­zánkban egyre több embert fenye­gető tüdőrák korai felismerését is szolgálhatja. Az egészségügyi mi­niszter szerint a tüdőrák jelenleg a hazai lakosságra leselkedő egyik legnagyobb veszély. ________w.zs.

Next

/
Oldalképek
Tartalom