Új Néplap, 2000. február (11. évfolyam, 26-50. szám)
2000-02-24 / 46. szám
4. OLDAL SZERKESZTŐS E G POSTÁJÁBÓL 2000. Február 24., csütörtök iS A MEB segít a munkahelykeresésben Visszajár-e a magánnyugdíjpénztárhoz befizetett többletfizetés? Átmenetileg bezárta zagyvaréka- si gyárát a Hajdú-Bét Rt., mert értékesítési gondokkal küzd, termelőkapacitása meghaladja a piaci lehetőségeket, a szükségleteket, felhalmozott készletei jelentősek. A gyár leállításával a községben, a környező és távolabbi településeken (Abony, Alattyán, Já- noshida, Jászalsószentgyörgy, Jászberény, Jászkisér, Jászla- dány, Kengyel, Örményes, Rákó- czifalva, Szászberek, Szolnok, Tiszapüspöki Tiszasüly, Török- szentmildós és Újszász) közel kétszázan veszítik el munkahelyüket. Közöttük vannak általános iskolát végzettek, szakmunkások, több szakmával rendelkezők és közép- vagy felsőfokú végzettségűek is. Érdekükben alakult meg a megyei munkaügyi központ támogatásával a vállalat, a szak- szervezet és az üzemi tanács képviselőiből a munkába helyezést elősegítő bizottság, a MEB. Elnökének engem kértek fel. A felkérést elfogadtam, mert szívemen viselem a környezetemben élők sorsát; tiszteletdíjamat a Rékasi Hírek javára ajánlottam fel. A munkába helyezést elősegítő bizottság legfőbb feladata, hogy a megyei munkaügyi központ és más külső szervezetek szolgáltatásaival segítse a létszámleépítésben érintettek mielőbbi elhelyezkedését, a munka- nélküliség következményeinek enyhítését. A bizottság segít az álláslehetőségek felkutatásában, illetve kéri azoknak a munkáltatóknak a jelentkezését, akik létszámbővítést terveznek, hogy közösen tudjunk segíteni munkanélkülivé váló dolgozóinkon. Információk kérhetők személyesen vagy telefonon Gróf Tamás gyárigazgatótól, Bencsik Zoltánné MEB-alelnöktől, az érdekképviselet részéről Kovács Jánostól és Zudor Józseftől, illetve tőlem a 20/984-49-15-ös telefonszámon. KURUCZ LÁSZLÓ MEB-ELNÖK Miért nem kérik a gyedet? Kevesen veszik igénybe a gyedet - olvashatjuk az újságokban, halljuk a rádióban. Na, de miért? Mert a legtöbb családanyának kedvezőbb maradt a gyes, mind a gyed. S ennek oka van. Vegyük az én példámat. Munkahelyem - ahol több évet dolgoztam, mielőtt megszületett a gyermekem - a keresetem nagyjából harminc- ötezer forintra jött ki. Ennyit kaptam kézhez, tisztán. Papíron azonban csak 19 ezer 500 szerepelt. S a baj az, hogy a gyed kiszámításakor a papír beszél. A papíron kimutatott kereset alapján a gyed kevesebb lenne, mint most a gyes. Sokan vagyunk abban a helyzetben, akik úgy dolgoztak, hogy a minimálbérre voltak bejelentve, s a többit „kézbe” kapták. Viszont amikor táppénzt, Repülősök kéznyújtása A Magyar Veterán Repülők Szövetségének szolnoki egyesülete beszámoló és tisztújító közgyűlést tartott a közelmúltban. A hetvenhat rendes és öt pártoló, valamint három tiszteletbeli tagot számláló egyesület több akar lenni egy átlagos nyugdíjasklubnál. A közgyűlés - nem feladva az egyesület működésére kidolgozott alapelveket - kezdeményezte a Kablay Lajos Veterán Repülő Egyesülethez fűződő, inkább rivalizáló, mintsem baráti kapcsolatok jobbá tételét, a két A Korda Béla festő- és grafikusművész születésének századik évfordulója alkalmából rendezett emlékkiállítás minden szempontból méltóan emlékezett meg egy nehéz utat bejárt ember példaértékű pedagógiai és gazdag művészi munkásságáról. Köszönet érte a kiállításnak otthon - és minden segítséget megadó - szolnoki Helyőrségi Művelődési Otthonnak a népes Korda család összefogásának és áldozatos munkájának, s nem utolsósorban a Verseghy Ferenc Gimnázium támogatásának. Vendégkönyvi bejegyzések igazolják, hogy az alkotások elnyerték a látogatók tetszését. Ennek illusztrálására idézek néhány véleményt: „Ritka az ilyen szép anyag, az ember alig tudja itt hagyni. Azt hiszem, még egyszer vissza kell jönni. (Makai M.); Nagy-nagy örömmel néztük és csodáltak meg édesapám festő barátjának, kortársának a kiállítását, amely szí- vet-lelket gyönyörködtető. (Madarászné Gecse Ágnes); Emlékszem a téli estékre, amikor Móricz Zsigmond könyveiből olgyedet, nyugdíjat számítanak, csak a biztosítóhoz bejelentett összeg után lehet a juttatást számolni. A gyes havi összege nem függ a keresettől, és csak a 8 százaié kos nyugdíjjárulék terheli. A gyed összege a naptári napi kere set 70 százaléka, amit levonások is terhelnek, így kevesebbre jöhet ki, mind a gyes napi összege. Ha tehát valaki gyesről át akar váltani gyedre, jól meg kell néznie, hogy a naptári nap átlagkeresete mennyi. Ha ugyanis ez az átlag nagyobb, mint 988,10 forint, akkor a gyed a kedvezőbb. Ha viszont a naptári napi átlagkereset kisebb, mint 790,48 forint, akkor a gyes a kedvezőbb. És - sajnos - az ilyenek vannak többségben. __NÉMETH K.-NÉ, SZOLNOK e gyesület egymáshoz való közeledését, együttműködését és jövőbeli esetleges egyesülését. Mindehhez jó kiindulópontnak számít az, hogy az idei repülő- és helyőrségi bál szervezésében a két egyesület együttesen vesz részt. A közgyűlés tiszteletbeli elnöknek választotta Bedekovich Andor ny. századost, elnöknek Kiss László ny. alezredest, titkárnak pedig Simon János századost. N. B., SZOLNOK „Magánnyugdíjpénztári tag lettem több mint egy éve - írja kisújszállási olvasónk. - A kötelező hatszázalékos befizetés felett vállaltam a fizetésemből plusz 4 százalék munkavállalói többletfizetést. Ez év augusztusában úgy gondoltam - mivel már ötvenegy éves vagyok, és túl sokat nem tudok gyűjteni a számlámon, hogy visszalépek a társadalombiztosítás nyugdíjrendszerébe. Erre törvény adta lehetőségem van. A magánnyugdíjpénztár a folyószámlámon összegyűjtött összes pénzt, tehát a többletfizetést is (ami igaz, hogy csak körülbelül tizenhat- ezer forint, de nekem az is pénz) átutalta a tb- nyugdíjalapba. Kérésemet, hogy a többletfizetést nekem adják vissza, a magánnyugdíjpénztár elutasította. Igaza van-e a magánnyugdíjpénztárnak, ha így jár el? Nem értem, hogy a többlet-befizetéseimre milyen jogon tart igényt a társadalombiztosítás? Feltételezem, hogy nem vagyok egyedül ezzel a problémával.” A kérdés megválaszolásához a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárról szóló 1997. évi LXXXII. törvény szerinti tagdíj fogalmát kell alapul venni (4. § (2) bek. d/ pontja). E szerint ,,d) tagdíj: az az összeg, amelyet a pénztár tagja a pénztár számára köteles megfizetni, ideértve azt az összeget is, mellyel a tbj. által kötelezően megállapított mértéket a pénztártag, vagy javára más személy vagy szervezet kiegészíti.” A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. tv. 4. § 1) pont a magán-nyugdíjpénztári tagdíjat járuléknak minősíti. Az adózás rendjéről szóló 1990. évi CXI. törvény is járuléknak tekinti a magán-nyugdíjpénztári tagdíjat (97. § z./ pont). Ennélfogva alkalmazni kell rá e törvény valamennyi járulékkal összefüggő rendelkezését. Ezek közé tartozik, hogy sem a járuléktartozás) elengedésére (82. § (1) bek./), sem a kifizető által a magánszemélytől levont járulékokra fizetési könnyítés (81. § (3) bek. c./ pont) nem engedélyezhető. Összefoglalva: jelenleg nincs jogszabályi lehetőség arra, hogy a magánnyugdíjpénztári tagdíjból mérséklés, elengedés címén levélíró részére visszafizethető legyen az önként vállalt 4 százalékos tagdíj-kiegészítés. A magánnyugdíjpénztárhoz önkéntes döntéssel csatlakozó személy tagsági viszonya a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépéssel is megszűnhet (Nyt. 23. § (1) bek. e./ pont). A visszalépés azonban nem teszi meg nem történtté azt, hogy valamennyi időn át ténylegesen fennállt a magánnyugdíjpénztári tagsági viszony, vagyis nem visszamenőleges hatályú (Nyt. 123. § 2./ bekezdés). A levélíró társadalombiztosítási nyugellátásának megállapításánál azonban figyelembe veszik a magánnyugdíjrendszerben töltött időtartamot is ugyanúgy, mintha a nyug- díjjárulék-fizetése mindvégig ezen nyugdíj- rendszerben előírt mértéke szerint történt volna - válaszolta kérdésünkre az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Jász-Nagykun- Szolnok Megyei Igazgatósága címzetes főtanácsosa, Líberné dr. Illés Tóth Erzsébet osztályvezető. 'éma: a fiatalkori bűnözés és bűnmegelőzés Én is elsirattam szépséges folyónkat Mindennap elolvastam a Tisza állapotáról szóló híreket, figyelemmel kísértem a cianid- szennyezés okozta károk mértékét. Megdöbbentett a pusztítás, de még jobban a károkozók felelőtlensége. A Tisza élővilágát veszítettük el az emberi gondatlanság miatt, s ez a pusztítás folytatódik határainkon túl is. Szomorúan gondolok vissza a tavalyi nyárra, amikor egy kirándulás alkalmával megnézhettem a Tisza-tó környékét. Akkor elterveztük, hogy barátainkkal máskor is elutazunk Abádszalókra. Csakhogy amit most találunk, az már nem ugyanaz a tó... Legszívesebben megállítám az időt, hogy meg nem történtté tegyem a tragikus esemény, de tudom, hogy ami történt, visszafordíthatatlan. Meghatott Percze Miklós újságíró jegyzete. Ő fogalmazta meg, mit is vesztettünk el és mit nem kaphatunk vissza soha többé. Az írás annyira megérintett, hogy én magam is írtam egy verset a haldokló Tiszáról. DÚZS MÁRIA, A SZOLNOKI GÉPIPARI, Közlekedési Szakközép- és Szakiskola Jendrassik tagintézményében a tanév első féléve osztályfőnöki óráinak vendége volt Kovács Imre rendőr százados. A bűnmegelőzésről, a fiatalkori bűnözésről, a fiatalkorúak által elkövetett bűncselekményekről, a felelősségre vonásról a büntető eljárásokról és a Büntető Törvénykönyv módosításáról megjelent változásokról tájékoztatta a szakember a diákságot. Valamennyi előadás után a tanulók a témához kapcsolódóan kérdéseket tehettek fel. (beküldött fotói KUNMADARAS j tervek a csépai őklubban Akiben folytonos tettvágy munkál, a hosszú tél után nagyon várja a tavaszt. így várjuk mi is, Csépa lányai, asszonyai az újjáalakult nőbizottság tartalmas programjait. Megújult, fiatal vezetőséget választottunk a közelmúltban, akik szívesen dolgoznak azért, hogy összefogják asszonyainkat. A község értelmisége vállalta a nemes feladatot. Szelei Ferenc- né tizenegy éve vezeti a helyi' óvodát, munkáját elismeri az iskolavezetés, a Dolgármester úr és a szülők is. 0 az új elnök. Helyettese Kiss Magdika, kiváló óvónő. Bízunk abban, hogy életre keltik szervezetünket, és a többi vezetőségi taggal s velünk, aktív tagokkal, eredményesek leszünk. Munkatervünkben szerepel az óvodának, az iskolának térítők, bábok készítése, öregek napjának, gyermeknapnak színvonalasabbá tétele, kirándulásokkal szép hazánk jobb megismerése, egészség- ügyi és kulturális előadások tartása. Eredményes munkájukhoz mi, idősebbek, tapasztalatokat adunk, és erőnkhöz mérten aktívan segítünk is. ÓBERNA ISTVÁNNÁ, CSÉPA _____________TISZTELETBELI ELNÖK E gy emlékkiállítás margójára vásott fel részleteket a kollégiumi diákoknak. A becsületes életre nevelt bennünket. (Tóta Lajos); Köszönet a rendezőknek, hogy Korda Béla festőművész kiállítását itt Szolnokon is láthatjuk. Kellően nem propagált, nehéz utat bejárt művész, aki a mai kor alkotói számára is példát mutat. (Márvány Sándor festőművész); Remélem, hogy egyszer ő is elnyeri méltó helyét a magyar festők között, mivel művei alapján ezt kiérdemelné. (Kása Barbara); Nagyon gyönyörű, megható képek. Sajnos a szolnoki közönség eddig nem nagyon ismerhette a művészt, aki valóban az alföldi élet festője. (Túri László)" Miért nem ismerhették eddig a művészt? - tette fel a kérdést több látogató. Korda Béla kálváriája 1949-ben - már túl az első művészi korszakán - kezdődött, amikor tiltakozása ellenére Pécsre helyezték, kiszakítva őt abból a környezetből, ahol élni szeretett, alkotni tudott. Az akkori kultúrpolitika nem tudta elviselni, hogy hű maradt elveihez, hogy nem állt a rendszert kiszolgáló művészi irányzatok szolgálatába. Származása (ősi nemesi család szülötte) miatt nemkívánatos személynek számított. Ilyen esetben a tehetség, a sokoldalú műveltség, a sok-sok pozitív emberi tulajdonság, a sikeres, gazdag művészi munkásság, a haladó gondolkodás, mind-mind századrangú kérdéssé vált. Közéleti tevékenysége - a Nemzeti Parasztpárt alapító tagja, a Márciusi Front aktív szereplője, az ellenállási mozgalom cselekvő résztvevője, lakása, műterme, könyvtára a népi értelmiség vezető egyéniségeinek találkozó- helye - mind feledésbe merültek, értéküket vesztették. A művészeti élet perifériájára sodorták, lehetetlenné tették, nem hagyták alkotni, még rajztanári állásából is felfüggesztették mint osztályidegent, a rendszer ellenségét. Megaláztatások egész sorát kellett átélnie. Eveken át segédmunkásként, majd térképrajzolóként kereste a család kenyerét. A társadalom szégyene volt az, ahogyan vele és a hasonló értékekkel bántak gőgös, önző politikai érdekektől vezérelve. A sorsvállalás mint embert, megtörte ugyan, de mint művészt, soha. Hosszú évekre kiesett az alkotómunkából, nem mutatkozhatott, nevét nem volt ildomos leírni, emlegetni. 1962-ben nyugdíjazták. Mint nyugdíjas, ismét a művészi tevékenység felé fordult, itthon és külföldön is sikeresen szerepelt kiállításokon, főként grafikai munkáival. 1972-ben bekövetkezett halála művészi pályájának második, rövid (tízéves) korszakát szakította félbe. Számomra nehezen érthető, hogy „A Szolnoki Művésztelep” (1977-ben, a hetvenöt éves évfordulóra jelent meg) említést sem tesz Korda Béláról. Pedig tény az, hogy a Képzőművészeti Főiskola elvégzése (1925) után évfolyamtársaival: Gecse Árpáddal és Chiovi- ni Ferenccel - éveken át együtt dolgozott a művésztelepen. Legalább a névjegyzékben a régi barátok (Pólya T, Gecse, Chiovini) között helyet kellett volna adni ennek a nagyon szerény, hányatott sorsú, mindig a közjót szolgáló művésznek. Születésének századik évfordulóján azzal tudunk kellő tisztességgel megemlékezni róla, ha a művészettörténészek tanulmányozzák, elemzik Korda Béla (egykori Rudnay-tanítvány), a jól felkészült, tehetséges festő- és grafikus- művész munkásságát, alkotói korszakát, és az őt megillető méltó helyre teszik a magyar képzőművészetben, mivel ezt már régóta kiérdemelte. ________________________ROMHÁHVI ANTAL, SZOLNOK
