Új Néplap, 1999. december (10. évfolyam, 280-305. szám)

1999-12-30 / 304. szám

1999. december 30., csütörtök Megyei Körkép 3. oldal Félmegoldásra van pénz Lapunkban már többször fog­lalkoztunk az életveszélyessé vált rákóczifalvi mozi sorsá­val. Most esély kínálkozik a felújításra, igaz, egyelőre csak félmegoldásra van pénze az önkormányzatnak. A tetőszerkezetet találták ve­szélyesnek a szakemberek, emiatt hosszú időre bezárták a filmszínházat. Időközben az önkormányzat kidolgozott egy tervet, mely szerint ösz- szekötik a felújítást egy átala­kítással, és kulturális közpon­tot hoznak létre a moziból. Ehhez azonban hiányzott a pénz. Most legalább az élet­veszély elhárítására sikerült nyerni valamennyit, egészen pontosan hárommillió forin­tot. Az előcsarnok felújításá­ra ez elegendő is volt, de a né­zőtérre már nem jutott belő­le. így marad továbbra is az életveszély. Jövőre megpró­bál az önkormányzat tovább­lépni, hátha sikerül végre tel­jes egészében látogathatóvá tenni az épületet. PE Az olvadás a legjobb hómunkás (Folytatás az 1. oldalról) A szolnoki belterületi utak taka­rításával megbízott Rethmann Rt. művezetőjétől, Papp Jánostól megtudtuk: kedden délután és egész éjszaka a város főbb útvo­nalait sózták, hóekézték. Az in­tenzív havazás miatt csak tegnap reggel kezdhették meg a mellék­utak hómentesítését. Alkalmi hó­munkások jelentkezését is vár­ták, ám szerdán csupán hat em­bert tudtak felvenni, ugyanis töb­ben nem érdeklődtek a munkale­hetőség iránt. A hómunkások és a Rethmann Rt. „csapata” teg­nap egész nap folytatta a busz­megállók sózását, valamint a hó­ié elvezetését biztosító, úgyneve­zett csatornaszemek tisztítását. A művezető szerint már csak azért is igyekezniük kellett, mert egy kiadósabb éjszakai fagy után ugyanezek a munkálatok sokkal nagyobb erőfeszítést igényelnek. A megyei úthálózat állapotá­ról a közútkezelő kht. ügyeletesé­től kaptunk információt, melyből kiderült, tegnap délutánra a tér­ség valamennyi útja járhatóvá vált. A főutakon helyenként víz­átfolyásokra lehetett számítani. Tegnap kezdték meg a mellék­utak takarítását, ezért ezek a nap folyamán még sok helyen hava­sak, jégbordásak, latyakosak, csúszósak maradtak. Mint kide­rült, a közútkezelőnek nincs le­hetősége a megye mellékútvona­lainak sózására, így az ügyeletes véleménye szerint ezeket a helye­ket csak az olvadás teszi majd hó- és csúszásmentessé. TJ-BJ A cigányság nagy lehetősége A szolnoki roma napon értékelték a kisebbségi önkormányzatok munká­ját is FOTÓ: M. J. Az utóbbi négy évben több ered­ményt ért el a magyarországi ci­gányság, mint az azt megelőző negyvenben — jelentette ki teg­nap az Országos Cigány Ön- kormányzat elnöke az immár hagyományos szolnoki roma na­pon. Farkas Flórián úgy vélte, mára megteremtődött annak a lehetősége, hogy a cigányság felzárkózzon a többségi társa­dalomhoz. Szolnokon először 1996-ban rendezett a cigány önkormány­zat roma napot. Azóta minden esztendő végén hagyományőrző együttesek műsorával búcsúz­tatják az óévet. A rendezvény persze alkalmat kínál a cigány politika mérlegének elkészítésé­re is. Nem volt ez másképp teg­nap sem, amikor Farkas Flórián vetett számot az elmúlt évek munkájáról. Az Országos Cigány Önkor­mányzat vezetője úgy vélte, a ci­gánypolitikában megtörtént a rendszerváltás. A magyarorszá­gi cigányság a semmiből, a leg­nehezebb időszakban, Európá­ban is egyedülálló módon önere­jéből teremtette meg annak a feltételét, hogy kezébe vegye sa­ját sorsának formálását. Ma már nincs olyan cigányok által is la­kott település, ahol legalább egy szószólója ne lenne a romák­nak. A cigány önkormányzatok behálózzák az egész országot. Mindezzel megteremtődött a le­hetősége annak, hogy a honi ci­gányság megtegye történetének legnagyobb lépését, és integrá­lódjon a többségi társadalomba. Ehhez azonban szükség van a megyei és helyi vezetők képzésé­re, valamint a parlamenti képvi­selet megteremtésére. Ez utóbbi azonban csak létszámarányosan történhet meg — mondta Farkas Flórián, aki szerint arra nincs szükség, hogy afféle díszcigány­ként csupán egyetlen képviselő­jük legyen jelen a törvényhozás­ban. T. J. Az ünnepek előtt fokozottan ellenőriztek a hatóságok Sok karácsonyfaégőt semmisítettek meg Lejárt szavatosságú szaloncukrokat és édességeket, valamint betiltott karácsonyfaégőket találtak a piacokon a fogyasztóvédelmi felügyelő­ség ellenőrei a karácsony előtti napokban. A karácsony előtti napokban a fogyasztóvédelmi felügyelőség a rendőrséggel közösen végzett el­lenőrzéseket, és az ellenőrök fő­ként a vásárokon-piacokon jelen­tek meg. Boros Lajos, a megyei felügyelőség vezetője összességé­ben pozitívan értékelte a tapasz­talatokat, ugyanis véleménye szerint javult a helyzet a korábbi évekhez képest. A karácsonyi bevásárlással kapcsolatos ellenőrzések során számos olyan világítófüzért talál­tak a piacokon, amelyek forgal­mazását megtiltotta a fogyasztó­védelmi felügyelőség balesetve­szélyes voltuk miatt. Ezeket a ka- rácsonyfaégő-sorokat kisebb té­tel esetén a helyszínen megsem­misítették, és persze még bünte­tést is kiróttak a kereskedőkre. Az idén ismét akadt lejárt sza­vatosságú édesség az árusok asz­talain, ám ebben az esetben nem helyszíni, hanem a jóval maga­sabb összegű minőségvédelmi bírságot szabták ki az ellenőrök. Ez pedig tételenként minimum 20 ezer forint. Több esetben a ke­reskedő nem tudta bemutatni az ám származását igazoló számlát, és olyanok is árultak édessége­ket, akik nem rendelkeztek sem­miféle erre szóló engedéllyel. A próbavásárlások során sok esetben elmaradt a blokk vagy a nyugta átadása, de az árak kiírá­sa szintén hagyott maga után kí­vánnivalót. Több vásárló is kért tanácsot a felügyelőségtől, fő­ként műszaki cikkek vásárlása előtt vagy éppen utána. A fel­ügyelőség vezetője felhívta a fi­gyelmet arra, hogy még mindig nem rögzült a vevőkben az, hogy a kereskedő nem köteles kicse­rélni az árut 3-8 napon belül, ha annak mérete vagy színe nem jó. Teljesen a kereskedőn múlik, hogy felvállal-e ilyen szolgálta­tást. E. Z. Főpróba az okmányirodákban (Folytatás az 1. oldalról) Ha valakinek még nem járt le a személyi igazolványának érvé­nyessége és lakcímet változtat, akkor a régi személyiből kiveze­tik a lakcímet, és kiállítják részé­re az új, laminált papírkártyás lakcímigazolványt. Az új adatkezelési módszert a szolnoki okmányirodában is tegnap tesztelték, valós adatok bevitelével „vizsgáztatták” a rendszert, mégpedig sikerrel. Vadászi Tiborné elmondta, bár a korábbinál lényegesen korsze­rűbb rendszerről van szó, elkép­zelhető, hogy a jelenlegi gyakor­lattól eltérően ügyfélfogadás­mentes napokra is szükség lesz annak érdekében, hogy az iroda négyfős személyzete el tudja vé­gezni a több mint 140 ezer la­kossal kapcsolatos adatkezelési háttérmunkákat. A rendszer egyben alkalmas arra is, hogy az eddigi nyilvántartásokban eset­legesen eltérően szereplő adato­kat kiszűrje. Jellemző hiba lehet például az anyakönyvi adatok­tól eltérő névhasználat. Az ada­tok tisztázása azonban időigé­nyes lehet. Erre az időre ideigle­nes személyazonosító igazol­ványt állítanak ki. A január elsejétől induló adat­feldolgozási rendszer első része annak reformnak, amely a ké­sőbbiekben az útlevéllel és a gép­járművekkel kapcsolatos nyil­vántartásokat is érinti. Az utób­bi két hatalmas terület is az ok­mányirodák tevékenységi körébe kerül majd. Az elképzelések sze­rint az útlevél-ügyintézés új rend­jét 2000 júliusától vezetik be, a gépjárművel kapcsolatos adatke­zelés pedig 2001 januárjától ke­rül majd hozzájuk. H. Gy. ____________Amiről beszélünk ___________ Egy adóval kevesebb Másfél évnyi „lebegtetés” után a parlament végre szavazott, s megszüntette a kötelező gazdasági kamarai tagságot. Hogy ez jó- e vagy sem, azt több oldalról kell vizsgálnunk, és persze az is kérdés, vajon miért jövő év október 31-ig lesz kötelező a tagság, következésképpen a tagdíjfizetés. A kamarákat még az Antall-kormány idején meghozott törvény hívta életre, majd hat évvel ezelőtt. Akkor az Európai Unió Fehér Könyvére hivatkoztak a döntéshozók, mely szerint hazánk nem lehet úgy az unió tagja, hogy nincs gazdasági kamarája. Sajnálatos módon nem a saját utunkat jártuk, hanem szinte egy az egyben átvettük a német gazdasági kamarai szabályozást, s három kamarát, pontosabban területenként 20-szor három, azaz hatvan gazdasági kamarát hoztufik létre. Kérdezhetjük: minek? Mert a tagdíjat, mely kötelező lett, akár a tagság, a vállalkozások a sokadik adóként élték meg, abban a vadkapitalizmusnak is nevezhető időszakban, amikor a magyar kisvállalkozások bontogatni kezdték szárnyaikat. Aztán némi állami kölcsön után végre kezdtek kikristályosodni a kamarák jogai, lehetőségei, kaptak korábbi állami feladatokat is, a vállalkozók pedig - miután nem volt mit tenni - kezdték fizetgetni a tagdíjat. A pénz lehetőséget adott, s talán a tagok lassan némi értelmét is kezdték látni a kamaráknak. Mindez milliárdokba került, amit a vállalkozások finanszíroztak. A legutóbbi választások idején egy-egy elejtett mondat előrevetítette a megszüntetést, a kötelező tagdíj eltörlését, melynek hatására egyre kevesebben akartak engedelmeskedni a törvénynek. Most is sokan bizonytalanok: „kell-e fizetnünk egy olyan szervezetnek, amely tíz hónap múlva a mi pénzükkel együtt megszűnik?” Bár addig erről törvény rendelkezik, a döntéshozók sugallata azonban egészen más. A kamarák megszűnése így azon múlik, vajon az önkéntesek lesznek-e annyian, hogy a lét ne kerüljön veszélybe. De keresni kell új szolgáltatásokat is, hogy tagokat toborozzanak. Azt azonban például nem tudni, hogy újabb milliárdokért ki vagy kik veszik át például az egyéni vállalkozói igazolványok kiadását, merthogy erre országos számítógépes rendszert építettek ki a köztestületek. És ami most az enyészeté lehet. Azt sem lehet felmérni, hogy mennyi pénz és energia vész kárba. Komoly problémának vélem azt, hogy ismét politikai, netán egyéni, s csak részben gazdasági indokok miatt hoztak meg egy döntést, ami rengeteg pénzbe kerül. Ám hogy pontosan mennyibe és lesz-e eredménye, az csak később derül ki. Annyi biztos, hogy a vállalkozók egy jelentős része felsóhajt: végre egy adóval kevesebb. Einvág Zoltán Beszélgetés Schwajda Györggyel Minden a csapattól függ Mint ismeretes, a szolnoki közgyűlés a legutóbbi ülésen, a törvény elő­írásainak megfelelően döntött arról, hogy a színházigazgatói állásra pályázatot ír ki, miután Schwajda György jelenlegi igazgató megbíza­tása 2000. szeptember 30-án lejár. A pályázati kiírást az önkormány­zat 2000. január 31-ig szándékozik megjelentetni. Schwajda Györgyöt megkértük, beszéljen arról, van-e lehetősége pályázat benyújtására, il­letve milyen kapcsolatokat szeretne a Szigligeti Színházzal. — Nem pályázom — kezdte a választ az igazgató —, de nem azért, mintha szeret­ném itt hagyni Szolno­kot. A jelenlegi kor­mánybiztosi megbíza­tásom államtitkári rangnak felel meg, ez pedig összeegyeztethe­tetlen a közalkalmazotti jogvi­szonnyal. Színházigazgató vi­szont csak közalkalmazott lehet. Ez eddig is így volt, de a szerző­désem lejártáig fölmentést kap­tam a Miniszterelnöki Hivatal­tól, így lehettem kormánybiztos és színházigazgató egyszerre. —Ez azt jelentheti, hogy megsza­kad a kapcsolata a szolnoki szín­házzal? — Nem föltétlenül. Ha olyan igazgató jön, aki eltűri a jelenlétemet, és nem tilt ki a színházból, szí­vesen maradok tanács­adóként, vagy vállalko­zom évente egy-két elő­adás megrendezésére. — Jövőre remélhetőleg intenzívebb szakaszba lép a Nemzeti Színház építése. Mellette tud még időt sza­kítani Szolnokra? — Minden munka annyira köti le égy vezető energiáját, amilyen csapatot kialakít maga körül. Ha a Nemzeti Színház építéséhez jó csapat áll össze, viszonylag kevés dolgom lesz. Úgy érzem, Szolno­kon ilyen a csapat, és remélem, hogy a Nemzetinél is hasonló­képpen alakul. B. A. Télen sem hanyagolják el az állatok etetését a társaságok Jó évet zár a vadgazdálkodás Jő évet zárhatnak vadásztársasá­gaink, annak ellenére, hogy ta­vasszal nem nézett ki túl rózsás­nak a helyzet a sok bel- és árvíz miatt. Horváth Ferenc megyei főva- lól megtudtuk, apróvadak , r> tétében nagyon jól áll me­gyénk, de az őzállományról is el­mondható, hogy európai hírű. Pedig a tavaszi előrejelzések azt mutatták, megsínyli az állo­mány a nagy vizeket. De nem így történt, sőt a víz még jobb élőhelyet teremtett a vadaknak. Megyénkben a nyúl, a fácán és az őz vadászata viszi a prímet, ez adja a 720-740 millió forintos árbevételt, ami hozzávetőlege­sen 80 millióval több a tavalyi­nál. Nyúlból a várakozáshoz ké­pest jó az állomány létszáma, így a 16 ezres hasznosítást a va­dászati hatóság felemelhette 24 ezerre, amiből 8 ezret lőttek le és 16 ezret exportálhatnak. Őzből viszont lehetne jobb is az állományszám. Sajnos ennek az állatnak alig van élettere, sok a szántó, és kevés az erdő. A mi­nőségre azonban már nem lehet panasz, ugyanis az európai hírű. Az őzvadászat adja az árbevétel másik, döntő részét, míg a har­madik helyen a fácán szerepel. A 180-190 ezer tenyésztett fá­cánból 92 ezer vadászatát enge­délyezték. Éltek is a lehetőség­gel az 57 vadásztársaság tagjai, valamint a bel- és döntően kül­földi bérvadászok. Nem véletlen hát, hogy ilyen időben, télen sem hanyagolják el a jó pénzt hozó vadak gondo­zását, etetését. Évente 500 va- gonnyi etetőanyagot kínálnak elfogyasztásra az állatoknak, ami tetemes költséget jelent. Lapunk a tiszagyendai Kun­sági Dózsa Vadásztársaság va­dászmesterétől, Bolyhos István­tól úgy értesült, hogy évente 800-1000 mázsa szemes- és szá­lastakarmányt etetnek fel a va­dakkal. Az őzeket, fácánokat he­tente etetik, míg a nagyon jó nyúlás területen, a gyócsi részen háromnaponta adnak a vadnak lucernát és csöves kukoricát. Kell is a megfelelő táplálék, hi­szen a társaságnál január 10-e körül kezdődik az élő nyúl befo­gása, és kell a jó kondíció az ál­latoknak... ta Tengernyi víz megyénkben (Folytatás az 1. oldalról) Tiszaföldváron tegnap délután egy héttagú és egy kéttagú csa­ládot kellett kiköltöztetni há­zaikból, mert azok életveszé­lyes állapotba kerültek. Mint Borza Attila polgármestertől megtudtuk, három nagy belvi­zes gócpont van a városban, s több házat is fenyeget a víz. Árokásó gépekkel és szivaty- tyúkkal próbálják meg elhárí­tani a veszélyt, de ha tovább folytatódik az olvadás, akkor újabb kiköltöztetések várha­tók. Több épületbe is betört már a víz, jelenleg további két lakás esetében áll fenn annak lehetősége, hogy el kell hagy­nia tulajdonosának. Szerda reggelig egyébként 14- 38 milliméter csapadék hullott, és kivételesen most Jászberény­ben mérték a többet - tudtuk meg a Kötivízig munkatársától, Lovas Attilától. A csapadékból pedig már untig elég, hiszen de­cemberben eddig több mint 90 milliméter esett, ami a sokéves 38-40 milliméteres átlagnak bő­ven a duplája. Hasonlóan rend­kívüli a tavalyi 630 millimétert is jóval meghaladó, 750 milli­métert elérő éves megyei csapa­dékmennyiség is, miután a sok­éves átlag csak 500 milliméter. Kérdésünkre válaszolva Lovas Attila elmondta, hogy 750 mil- liméternyi éves csapadékot pél­dául az óceániai éghajlatú Hol­landiában mérnek. Az olvadás és az újabb hava­zás, illetve eső jelentősen meg­növelte a belvízzel borított terü­let nagyságát is, tegnap délelőtt t a Kötivízig területén 55,5 ezer hektárt lepett el a víz. Ez már közeliti a tavaszi rendkívüli te­rületi elöntést, amikor is a csúcs 66 ezer hektár volt. A me­gyénkben sem jobb a helyzet, mintegy 43,1 ezer hektárnyi te­rületet borít a belvíz. Lovas At­tila összehasonlításként, hogy érzékelni lehessen a problémát, két adatot említett meg: a Bala­ton 60 ezer, míg a Tisza-tó 13 ezer hektárnyi területen fek­szik. A vízügyi igazgatóság össze­sen 33 szivattyútelepet üzemel­tet, a napi átemelt vízmennyi­ség 1,1 millió köbméter. Köz­ben egyre több település kér se­gítséget a vízügyi igazgatóság­tól, így a Kötivízignek már több szivattyúja üzemel a veszélyez­tetett településeken. E. Z.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom