Új Néplap, 1999. november (10. évfolyam, 254-279. szám)
1999-11-22 / 272. szám
1999. november 22., hétfő Megyei Körkép 3. oldal Milliókat érő javaslat Lehet, hogy Szolnoknak mégsem kell visszafizetni a felszíni vízmű beruházáshoz kapott állami támogatás után visszaigényelt 160 millió — kamatokkal együtt négyszázmillió — forint áfát. Sőt, a többi, hasonló gonddal küszködő település is megszabadulhat e kötelezettségétől, ha a parlament elfogadja Szekeres Imre javaslatát. Az Alsó-Jászság szocialista képviselője már korában is benyújtott egy módosító indítványt az elmúlt évi költségvetési törvény zárszámadásához. Ebben azt javasolta, hogy az országgyűlés méltányosságból minden olyan településnek engedje el a tartozását, melyek egy joghézagot kihasználva az állami támogatás után visszaigényelték az áfát. A költségvetési bizottság szinte egyhangúlag — mindössze két tartózkodással - támogatta az elképzelést. A plenáris ülésen azonban felborult a kormány- párti és az ellenzéki képviselők között a bizottságban még meglévő egyetértés. Szekeres Imre szerint már az szokatlan volt, hogy először nem a bizottsági javaslatról, hanem az egyéni módosító indítványokról szavaztak a képviselők. Az MSZP-s honatyák azonban tartották magukat a megállapodáshoz, és egy-egy település kiemelését a törvényből nem támogatták. A bizottsági javaslatnál azonban igennel voksoltak, nem úgy a kormánypártok. Szekeres Imre most újból a törvényhozás elé kívánja vinni javaslatát. A képviselő szerint mindez megoldható, annak ellenére, hogy a zárszámadásnak csupán a végszavazása van hátra. Jogilag ugyanis aggályos, hogy egyes települések mentesültek a visszafizetés kötelezettsége alól, míg mások nem. Az indítvány — véli a honatya — az úgynevezett törvényi koherenciát állítja visz- sza, így annak tárgyalását a házszabály megengedi. A javaslat szerdán kerül a költségvetési bizottság elé. T. J. Évek óta hagyomány Jászalsószentgyörgyön, hogy az önkormányzat késő ősszel egy ebédre, vacsorára invitálja a település nyugdíjasait. Az idén a jó hangulatú, beszélgetéssel egybekötött lakomát szombaton rendezték. fotó: b. n. Lehetetlen és fölösleges négyezer gyógyszert tartani (Folytatás az I. oldalról) Sokszor ugyanis az eredeti csomagolásból kibontva hozzák a tablettákat, amelyekről azt sem lehet tudni, nem járt-e le a szavatossági idejük. A főigazgató szerint (és ezzel más kórházak vezetői egyetértenek) nem azok a tabletták jelentik az intézmények nagy kiadásait, amelyeket a beteg be tudna hozni, hanem az infúziók, a transzfúziók, a mesterséges táplálás vagy a legdrágább antibiotikumok, amelyeket gyógyszertárban nem is lehet kapni. Van olyan betegség, amelyiknél a páciens több mint egymillió forint értékű gyógyszert kap, anélkül, hogy egyetlen tablettát be kellene vennie. A MÁV-kórház egyébként minőségbiztosított intézmény, protokoll alapján dolgoznak (évi mintegy 55 millió forint a gyógyszerkeret), s a protokoll megszabja, hogy melyik betegségre milyen gyógyszert kell adni. A karcagi kórházban évi 124 millió forintos gyógyszerkeretből gazdálkodnak. A bent fekvők részére a kezelőorvos határozza meg a szedendő orvosságokat. A betegeknek nem kell bevinniük a gyógyszert, kivéve, amikor valaki egyedi importból származó, nagyon speciális orvosságot szed. Megyénk kórházaiban általában a gyógyszerkeret a költségvetés 6-8 százalékát teszi ki. P. É. Divatbemutatót tartottak tegnap a megyeszékhelyen, a Városi Művelődési és Zenei Központban, ahol a szolnoki Ruhaipari Szakközép- és Szakiskola növendékeinek kreációit vonultatták fel. fotó: bartalos Európai filmes szakember Szolnokon Van esélyük a vidéki moziknak A Független Moziüzemeltetők Szakmai Egyesülete a hét végén a szolnoki Tallinn moziban tartotta tanácskozását, amelyre meghívta Elisa- hetta Brunella asszonyt, a Média Salles — az Európai Unió filmes szervezetének — főtitkárát. A szakembert lapunk is megkereste néhány aktuális kérdéssel. — Asszonyom, bizonyára tudja, hogy nálunk ma a multiplexek, azaz 8-10 termes moziközpontok térhódítása miatt egyre-másra zárnak be a főleg vidéki hagyományos filmszínházak. Ez a folyamat így zajlott Nyugat-Európában is? — Csak részben, mert Angliában például, ahol elsőként építettek multiplexet, a hagyományos mozik többségére már korábban lakat került, a televíziózás elterjedése miatt. Az emelt szintű szolgáltatást éppen azért teremtették meg, hogy a nézők visszaszokjanak a filmvásznak elé. Belgiumban viszont a multiplexek miatt szűnt meg a hagyományos mozik egyharmada. — Viszont kétharmad megmaradt. Nekik hogyan sikerült túlélni a válságot, ami esetleg Magyar- országon is recept lehet? — Abból kell kiindulni, hogy nem mindenki szereti a sablonos amerikai filmeket, nem kiván hangoskodó, pattogatott kukoricát rágcsáló fiatalok között filmet nézni. Ha tehát tud valaki széles filmkínálatot nyújtani, egy kis meghittséget, valami különlegességet varázsolni a mozijába, nem reménytelen a helyzete. Persze, a technikai és komfortszempontok is számítanak. — Úgy tudom, több nyugat-európai államban mesterségesen támogatják a hagyományos mozikat? — Mégpedig centrális és lokális forrásból egyaránt, annak a megfontolásnak az alapján, hogy a nagyok mellett kellenek a közepesek és a kicsik is. Egy-egy mozi több a településeknek, mint pusztán szórakozóhely, tehát kulturális és szociális szempontok is szólnak a hagyományos filmszínházak mellett.- Az Európai Unió filmes szervezetének még mindig csak a szolnoki Tallinn mozi jelenti Magyar- országot? — Egyelőre igen, hiszen Önöktől egyetlen résztvevője a Euro- kids Networknek, de úgy tudom, jövőre már több magyar filmszínház is bekapcsolódik ebbe a gyerekeket a moziba visszacsalogató programba. Örömmel hallottam a tanácskozáson, hogy a szolnokiak kezdeményezésére a vidéki mozik védelmére alakult egy érdekvédő egyesület, amelynek szurkolok, és eredményeket kívánok. L. J. Galambmustra A hét végén galambkiállítást rendezett a Zádor úti iskola tornatermében a karcagi V-139. számú haszon- és díszgalamhtenyésztő egyesület. A zord idő ellenére a 27 karcagi „galambász” mellett tizenegy településről érkeztek tenyésztők. Huszonegy fajtából összesen 384 galamb indult a megmérettetésen. A bírálóbizottság 21 fajtagyőztes címet, valamint kiváló minősítést adott, és ugyan- ennyien kaptak különdíjat. A legfiatalabb tenyésztő a kilencéves karcagi Jacsó Gábor volt, aki különdíjat kapott. FOTÓ: BARTA L. Néptáncgála Kisújon A zord idő ellenére több százan jöttek el pénteken este a kisújszállási művelődési házba az Erzsébet— Katalin-napi néptánc- és népzenei gálára, melynek bevételét a ház nagytermének felújítására, valamint a Tücsök és Árvácska néptánccsoportok működésére fordítják. A gálát a Tücskök tanárai: Kazinczy Ferenc és Kecskésné Hercegh Kata egy szép mezőségi tánccal nyitották meg, majd Fekete István, az Árvácska néptánccsoport vezetője köszöntötte a megjelenteket. A közel kétórás műsorban fellépett a Ki Mit Tud?-on és országos versenyeken is sikeresen szereplő Angyal Ferenc, aki méltán kapott nagy tapsot citerajátéká- ért. A ’48-as Olvasókör Asszonykórusa Monoki Kálmán né vezetésével őszi, kunsági népdalcsokrot adott elő, majd legkedvesebb dalaikból énekeltek. Ezután az egy éve alakult Tücsök Néptánc- csoport tagjai következtek, akik törökkoppányi gyermekjátékokat is bemutattak. Az Árvácskák Néptáncegyüttestől pedig mezőségi, kalocsai és domaházi táncokat láthatott a nagyérdemű. Ujj Tünde, aki általános iskolás kora óta énekel népdalokat, most csongrádi, kalotaszegi nótacsokorral varázsolt meleget a szívekbe. A gála táncházzal zárult, ahol a talpalávalóról a Csendes zenekar — Erdélyi Klára, Vancsa László és Németh Péter — gondoskodott. -de-1 Polgármesterek randevúja Tiszazugi tekés találkozó Jó hangulatú találkozóra hívta pénteken Szokolai Lajos cserke- szőlői polgármester tiszazugi kollégáit, hogy közösen, jó hangulatban töltsék el a délutánt. Az önkormányzati választások után volt az első hasonló jellegű találkozó, igaz, akkor az szolgáltatta az indokot, hogy hat új polgármesternek kellett megismerkednie. Az azóta eltelt időszakban a munkamegbeszélések mellett nem jutott idő a kötetlen eszmecserére, amire kiválóan alkalmas volt a péntek délután. Vendég is érkezett a találkozóra. Tiszakéeske polgármestere azért jött Cserkeszőlőre, hogy a Tiszainoka és Ókécske közötti révközlekedés megindításáról egy nyilatkozatot írjanak alá. Áz igazi kuriózumot a cserke- szőlői új automata tekepályán lebonyolított verseny jelentette, ahol polgármester és jegyző alkotott egy csapatot. A végeredmény nem volt fontos, viszont az mindenképpen sokat jelenthet a jövőben, hogy jó viszonyban vannak a térség települési vezetői. PE Beszélgetés Vásárhelyi László koreográfussal „Vigyázzanak erre a fesztiválra!” A díjkiosztás után megkértük Vásárhelyi Lászlót, a zsűri elnökét, hogy mondjon véleményt a kétnapos szolnoki fesztivál programjáról, színvonaláról, a leszűrhető tapasztalatokról. — Mindenekelőtt annak örültem nagyon, hogy a fesztiválsorozat megérte a 19. megrendezését. Külön megkértem a táncosokat és az együttesvezetőket, hogy vigyázzanak erre a fesztiválra. A mostani sok szempontból más volt, mint a korábbiak, a jóval korábbiak, amikor még Szigeti-, Györgyfal- vai-, Novák-, Timár-, Ficskovics- koreográfiák futottak. Ez most egészen más karakterű volt. Ennek ellenére igen erős mezőnynyel találkoztunk, és azt kell mondanom, hogy a Kárpát-medence mozgásanyanyelvét, legyen az magyar vagy román vagy szlovák, ez a fiatal gárda már betéve tudja. Nagyon pontosan, hitelesen adják elő a számokat. És még valami, ami bennem mindig bujkál: nagyon várjuk azokat a zseniális embereket, akik ebből az anyagból, ebből az anyanyelvből „verset” írnak. Ezt nem lehet siettetni, de mindenképpen szeretnénk, ha a jövő évezred elejétől lennének ilyen alkotó emberek, akik a saját gondolataikat mondják el ezen az anyanyelven. Ahogy Bartók és Kodály magába szívta az anyanyetvet, és utána nem t másolt, és nem egy az egyben adta vissza, hanem csinált egy Allegro barbarót, egy Marosszéki táncokat... Tehát ezt a törekvést szeretnénk elvárni az együttesektől, vezetőktől és koreográfusoktól. Ehhez persze óriási tudásra, olvasottságra, zenei, történelmi, társadalmi ismeretekre van szükség. Hát csak tanuljatok, fiúk! — Említette, hogy ez a fesztivál karakteresen különbözött a többitől. Ha a különbségre egy pár mondatban rámutatna... — A különbséget nem az utóbbiakra értettem, hanem a jóval régebbiekre, amikor még amatőr területen dolgozott Novák, Timár, Szigeti és mások. Amikor ezek az emberek innen fejlődtek ki profi koreográfusokká. Itt mindig nagyon kemény értékelés volt. Sajnáltam, hogy most az értékelésre összesen vagy másfél óra állt rendelkezésre. így az a hatalmas energia, amit az együttesek a felkészülésbe fektettek, nem kapták meg a kellő értékelést. A régi fesztiválok esetében olyan is volt, hogy két hét múlva Budapesten rendeztük meg az értékelést, és az egy fél napig, ha nem egy napig tartott, és nem kisebb emberek, mint Szabó Iván, Körtvélyes Géza, Pesovár Ernő tartották, és mérlegelték az együttesek erényeit és problémáit. Ez olyan korszak volt, amelynek az újjáéledését szívesen venném. B. A. A szolnoki Ságvári Endre Művelődési Házban pénteken este rendezték meg a 10. megyei vőfélytalálkozót. A jubileumi rendezvényre kevesebben jöttek el a zord időjárás miatt, mint amire a szervezők számítottak. FOTÓ: BARTALOS