Új Néplap, 1999. november (10. évfolyam, 254-279. szám)

1999-11-22 / 272. szám

4. oldal Hazai Tükör 1999. november 22., hétfő A közélet megtisztulásáért Az egyháznak olyan emberképet kell kialakítania, amely lerázza magáról a korrupt, önző világot, $ megérti: mindaz, ami a közössé­get szolgálja jó, ami pedig csak az ő érdekeit, az nem jó - mond­ta Gyulay Endre, a Magyar Kato­likus Püspöki Kar alelnöke az Eu­rópai integráció és tiszta közélet című nemzetközi konferencián. Gyulay Endre a mai magyar tár­sadalmat olyan emberhez hason­lította, aki egy autóbaleset után nem tud visszaemlékezni arra, hogy ki ő. Az egyház segíthet az embereknek abban, hogy megis­merjék önmagukat, s hogy felte­gyék a kérdést: a közjó vagy saját szolgálatukra élnek-e? Hangsú­lyozta: ahol az Isten képére te­remtett és hozzá méltó ember él, ott nincs helye korrupciónak. Barabás Miklós, a budapesti Európa Ház igazgatója annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a korrupciós jelenségekkel csak a nyilvánosság eszközeit igénybe véve lehet érdemben foglalkozni. Ismertette: az utób­bi tíz évben a bíróságok csak­nem 60 ezer alapítványt és egye­sületet jegyeztek be, amelyek gazdálkodásukhoz jelentős álla­mi kedvezményeket kaptak. A nonprofittörvény több mint egy éve a civil szervezetek kedvez­ményeit már a nyilvánosság előt­ti elszámoláshoz köti, de ezt a feltételt csupán 16 ezerszervezet vállalta. Barabás szerint a civil szervezetek többsége nem is ke­rül olyan helyzetbe, hogy kor­rumpálhasson, viszont a jelentős összegekkel gazdálkodó alapít­ványoknál előforduló visszaélé­sek rájuk is rossz fényt vetnek. Ha az alapítványok és egyesüle­tek egységes etikai normákat állí­tanának fel a maguk számára, akkor társadalmi megítélésük is kedvezőbb volna, mutatott rá. Toma a tanrendben Az ifjúsági és sportminiszter az Országgyűlés oktatási és tudo­mányos bizottságának ülésén je­lentette be: tárcája célja, hogy a fiatalok egészségét és életmódját jobb irányba fordítsa. Ezért több szakmai szervezettel közösen akcióprogramot hirdet­nek, amelynek keretében az is­kolák szabadon dönthetnének a 2000/2001-es tanévtől a 40 per­ces tanórák bevezetéséről. Az intézmények, Deutsch Tamás ál­láspontja szerint, így heti egy, il­letve két óra többletidőhöz jut­hatnának, amelyet egyebek kö­zött arra használhatnának fel, hogy a jelenlegi 2,5-2,8 órával szemben négy-öt órát fordíta­nak a gyerekek fizikai erőn­létének javítására. Sió László az Oktatási Mi­nisztérium részéről ennek kap­csán elmondta: a kerettanter- vek kidolgozásakor nem vető­dött fel megoldásként a hagyo­mányos tanórák rövidítése. A tárca álláspontja az, hogy az in­tézmények a nem kötelező ta­nítási időkeretet használják fel a testnevelési órák számának növelésére.- Támogatjuk azt az oktatási minisztériumi elképzelést, hogy teljesen fakultatív keretben le­hessen oktatni készségtárgya­kat, így a testnevelést is - rea­gált Fürjes Balázs, az ISM szóvi­vője a hét végén. - Azt gondol­juk azonban, hogy ettől nem fog a kívánatosra, azaz heti négyre, vagy ötre emelkedni a torna­órák száma. Tribuszemé majdnem a rendőrséggel szemben lakott Keresik a bűnpártolókat Mint megtudtuk, Tribuszer Zoltánnét, a 9 évre büntetett csalót, aki két éve bujkált, a ba­ranyai rendőrök fogták el. Miért a baranyaiak nyomoz­tak ez ügyben? - kérdeztük Garamvölgyi Lászlót, az Orszá­gos Rendőr-főkapitányság szó­vivőjét.- A sok-sok embert megkáro­sító pilótajáték bűnügyét a Bara­nya megyei bíróság tárgyalta, így az országos rendőrfőkapi­tány úgy tartotta helyesnek, hogy a jogerős börtünbüntetés elől megszökött elítélt után is a baranyaiak nyomozzanak.- Kinek a lakásában bujkált ilyen hosszú ideig?- Egy angyalföldi bérelt lakás­ban húzta meg magát. Nyomo­zóink most a bérlő személye után kutatnak, illetve arra keres­nek választ, ki vagy kik segítet­ték a szökését. Arra is szeret­nénk választ kapni, hogy kik lát­ták el élelemmel, ő maga járt-e vásárolni, vagy ezt is mások tet­ték-e meg helyette. A lakás na­gyon közel van a kerületi rend­őrkapitánysághoz, ezért a ma­gam részéről kétlem, hogy ő ma­ga látta el önmagát. Amikor le­tartóztatták, egyedül volt, még­sem volt egyszerű az akció meg­szervezése, mert a lakásnak há­rom kijárata is van.- Másfél milliárd forintot még nem találtak meg. Hol lehet a pénz?- A lakásban nem találtunk pénzt, feltételezhető, hogy Tribuszerné és társai elrejtették valahol. (koós) Jövőre több lakás épülhet támogatással Nőtt a foglalkoztatottak száma, emelkedtek a bérek Ki új otthonteremtési támogatási rendszer várhatóan 2001-ben lép életbe, de bizonyos elemeit már jövőre is alkalmazni lehet; erre négymilliárd forint jut a költségvetési keretből. Borókai Gábor szóvivő a kor­mány szombati ülése után el­mondta: annyi már bizonyos, hogy 2000-ben mindenkit meg­illet az átlagosan 3 százalékos kamattámogatás, aki lakást épít, felújít, vásárol, vagy meg­lévő otthonát kibővíti, így a fel­vett kölcsön kamatai 15-16 százalék körül alakulhatnak. További támogatásokkal akár 8 százalékra csökkenhet a kamat mértéke. Ez utóbbi kapcsán a 35 éven aluli házaspárok vagy a háromgyerekes családok jö­hetnek szóba, ám erről konkré­tan a szerdai ülésén dönt majd a kormány. Mindenesetre a tá­mogatások kedvező hatásaként a tavalyi 20 000, illetőleg az idei 20-24 000 lakás helyett jö­vőre várhatóan 40 000 otthon épül majd fel. A pénzügyminiszter beszá­molója alapján a gazdaság helyzetével is foglalkozott a kormány. Eszerint az idén a tervezettnél kicsivel alacso­nyabb az infláció: 11 százalék helyett 10 látszik megvalósul­ni. A GDP növekedése 4-5 százalékos a tervek szerint, s 4 százalék lesz a valós szám. Mindez főként az orosz válság­nak és a természeti károknak tudható be. A munkaerőpiacon a foglal­koztatottak száma az idén 150 ezerrel növekedett - közölte a szóvivő. A béremelkedés vala­melyest magasabb lett a terve­zettnél: átlagosan 16,2, a köz­szférában 18,2 százalékos. Szó volt a kormányülésen a köztisztviselői pálya átalakításá­ról, vonzóbbá tételéről is. A nyu­gat-európai gyakorlat bevezetésé­nek feltételeit a jövő év közepéig kell megteremteni, s 50 milliárd forintot szánnak a megvalósítás­ra. A technikai személyzetet át­sorolják más kategóriába, a köz- tisztviselői körben pedig kötele­ző pályázati rendszert vezetnek be. A ranglétrán a legalsó és a legfelső poszt közötti háromszo­ros jövedelemkülönbség a 6-7- szeresére nő majd. A bértömeg­nél az infláció mértékén felül 10 százalékos emelést terveznek. Félmilliárd forinttal növekszik az állami támogatás mértéke Körjegyzőség - régi forma, új tartalom Jelenleg 509 körjegyzőség működik, amelyekhez 1404 település tartozik. A fogalom nem új, már az 1880-ban hozott rendelet úgy fogalmazott, hogy a községek társulnak „jegyzőtartás céljából”. Ennél szabatosabban ma sem lehetne kifejezni a körjegyzősé­gek feladatát - mondta Kara Pál belügyminisztériumi he­lyettes államtitkár. Egy kör­jegyzőség több település köz- igazgatási feladatait látja el, ugyanakkor minden település­nek van polgármestere és mű­ködik önálló önkormányzata. 'Az önkormányzati törvény elsősorban az ezernél kisebb lélekszámú, egymással határos községek részére ajánlja a kör­jegyzőségek megalakítását. En­nél nagyobb település csak a körjegyzőség székhelye lehet, ahol szakszerű, törvényes ügy­intézést biztosítanak a hozzá tartozó falvak részére. A körjegyzőségekhez csatla­kozni, vagy abból kiválni min­den év első napjával lehet, de az erről szóló döntést legalább hat hónappal korábban kell meg­hoznia a képviselőtestületnek. Az előnyök ellenére az 1991- ben megalakult 529 körjegyző­ség száma 1997-re 492-re csök­kent. A következő évtől a kedve­zőtlen tendencia megállt, mert a körjegyzőségek fenntartásukhoz egy meghatározott összegű alap- támogatás mellett, az alkotó köz­ségek és azok állandó lakosságá­nak számától függő, differenciált támogatásban részesülnek. Az idén 1,5 milliárd forint jutott e célra. Most tárgyalja a parlament a jövő évi költségvetést, amely 2 milliárd forintot irányoz elő a körjegyzőségek támogatására. Számuk emiatt várhatóan gyara­podni fog. Az újaknak megalaku­lásuk igazolását és egyben a meg­felelő anyagi támogatásra való igényüket a TÁKISZ-oknál kell bejelenteni. K. T. Mibe kerül idén és mibe jövőre, ha valaki egy év alatt napi öt szál, fél-, egy vagy két doboz cigarettát szív el? .j jij ■1 |j ' ■ : ' 235 060 FÜSTBE MENŐ INTŐK öt fél- egy két szál doboz öt fél- egy két szál doboz öt fél- egy két szál doboz öt fél- egy két szál doboz öt fél- egy két szál doboz •öt fél- egy két szál doboz SOPIANAE MARLBORO DUNHILL Egy doboz ára idén 208 Ft Egy doboz ára jövőre 240 Ft Egy doboz ára idén 315 Ft Egy doboz ára jövőre 362 Ft Egy doboz ára idén 560 Ft Egy doboz ára jövőre 644 Ft Hírek röviden Parlament: költségvetési vita A 2000. évi költségvetésről szóló törvényjavaslathoz benyújtott kapcsolódó módosító indítványokat tár­gyalják meg a jövő héten az Országgyűlés bizottsá­gai. Az illetékes testületek emellett megkezdik a sze­rencsejáték szervezéséről, valamint a Kossuth- és Széchenyi-díjról, illetve a Magyar Köztársaság kitün­tetéseiről szóló törvénymódosítások megvitatását. Megkezdődik továbbá a Szent István-i államalapítás emlékének megörökítéséről és a Szent Koronáról szóló törvényjavaslat bizottsági vitája is. Szintén na­pirenden szerepel az önálló orvosi tevékenységről szóló törvényjavaslat általános vitára bocsátása. A betegnek jobb otthon Tizenöt pontban foglalták össze az otthon ápolás­sal kapcsolatos „ezredfordulós” téziseket a Debre­cenben megrendezett III. Bethesda Otthon Ápo­lási Konferencia résztvevői. Ebben egyebek mel­lett rögzítik: a világ, így hazánk társadalma is el­öregedőben van. Az idősek körében gyakoribb a betegeskedés, de problémáik jó részére nem kell feltétlenül a kórházban orvoslást találni. A meg­szokott, otthoni környezet jobb a betegnek, akár idős, akár fiatal. Ezért is kiemelten támogatandó az otthon ápolás, a „home care”-mozgalom. Januártól jön a gyed A januártól újra bevezetendő gyermekgondozási dí­jat (gyed) a megyei egészségbiztosítási pénztáraknál állapítják majd meg, az ellátás folyósítása pedig a munkahelyi társadalombiztosítási kifizetőhelyeken történik. A Szociális és Családügyi Minisztérium közleménye szerint a gyed járulékköteles, keresetará­nyos ellátás lesz. Minden olyan gyermek után igé­nyelni lehet, aki 2000. január elsején még nem töltöt­te be második életévét. Kárpótlást követelnek A Rákosi-rendszer katonai kényszermunkásainak közgyűlése a még életben lévő tízezer érintett nevé­ben felszólítja a Honvédelmi és az Igazságügyi Mi­nisztériumot hogy jogszabállyal rendezze kárpótlá­sukat - erről fogadott el határozatot a Magyar Poli­tikai Foglyok Szövetségének Munkaszolgálatosok 51-56-os tagozata szombaton Budapesten. A mozgáskorlátozottak lehetőségei a kistelepüléseken a legrosszabbak Erdő mellett nem jó lakni A megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása a kistelepülése­ken élők számára a legnagyobb probléma. Itt rögtön az indulásnál akadályba ütközik ez az egyébként üdvözlendő kezdeményezés: ugyanis megoldhatatlan a mozgássérültek közlekedése. Arról nem is beszélve, hogy sokan nein tudják az érintettek közül, kitől kap­hatnának megfelelő információt. A Szociális és Családügyi Mi­nisztérium illetékesét arról kér­deztük, ők mit tesznek a helyzet javulása érdekében.- Minden megyében dolgozik egy 2-3 fős munkacsoport, amely a megváltozott munkaké­pességűek foglalkoztatásában nyújt a rászorulóknak segítséget- magyarázza Tóth László főosz­tályvezető. - Sajnos az egészség- ügyi adatok nem megfelelőek: egy 67 százalékos rokkantról nem tudják a hatóságok, a beteg­sége miben korlátozza. Ezért el­engedhetetlen az orvosi minősí­tés rendszerének átalakítása. Azaz: a megmaradt munkaké­pesség hasznosításának lehető­sége kerülne előtérbe, nem pedig az, mire alkalmatlan az illető. Előrelépés, hogy a Munkaerő­piaci Alap Rehabilitációs Alapja pályázatot írt ki a megyék szá­mára munkahelyteremtés cí­mén. Összesen 3 milliárd forint osztható szét a célnak megfelelő beruházások támogatására. A minisztérium eddigi tapasztala­tai azt mutatják, hogy a vállalko­zók egyre gyakrabban a kistele­püléseken kívánnak ilyen jellegű befektetéseket végrehajtani. A közlekedési tárcánál meg­tudtuk, hogy 2000-re 100 autó­busz átalakítására kértek pénzt a központi költségvetésből. A mozgáskorlátozottak helyváltoz­tatására is alkalmas buszokból minden megye kapna néhányat. Ezek konkrét elosztása azonban az önkormányzatok hatáskörébe tartozik, mint ahogyan a viteldí­jak esetleges kiegészítése is, ha a költségvetésben találnak erre speciális forrásokat. Ez azonban a központi támogatás mértéké­től, illetve a helyi bevételek nagy­ságától függ. (szalóky) t

Next

/
Oldalképek
Tartalom