Új Néplap, 1999. november (10. évfolyam, 254-279. szám)

1999-11-16 / 267. szám

4. oldal Gazdasági Tükör 1999. november 16., kedd Részvényárfolyamok (1999. november 15.) Borsodchem ▲ 8000 Ft Fotex ▼ 91 Ft Matáv ▲ 1506 Ft Mol A 5080 Ft OTP T 11370 Ft Rába ▼ 2380 Ft Richter A 11850 Ft Zalakerámia ▼ 1480 Ft BUX: 7295,22 + 1,35% eltérés az előző záróértékhez képest. Alultámogatott mezőgazdaság A mezőgazdaság Európai Unióba való beilleszkedésé­hez égetően sürgős lenne a magyar támogatási rendszer kialakítása, a termelők pon­tos nyilvántartásba vétele - hangsúlyozta Boros Imre tár­ca nélküli miniszter hétfőn Dusnokon. A PHARE-pén- zekért felelős miniszter el­mondta: az Európai Unió legmagasabban dotált ágaza­ta a mezőgazdaság, amelyet ugyanakkor kvótarendszer­rel szabályoz. Hazánk po­tenciális kvótája rendkívül alacsony, de a jelenlegi ter­melési szintünkkel még ezt sem érjük el. Az MNB hivatalos devizaárfolyamai (1 egységre forintban) Angol font 399,10 Cseh korona 7,02 Euró 254,78 Német márka 130,27 Osztrák schilling 18,52 Lengyel zloty 57,21 Svájci frank 158,60 Szlovák korona 5,90 USA dollár 247,12 Címke a legjobb élelmiszereknek Kereskedelmi akciókat indítanak a termékek népszerűsítésére Egy éve viselik magukon a magyar élelmiszerek a jó minőséget tanúsító „Kiváló Magyar Élelmiszer” védjegyet. A védjegy népszerűsítésére időről időre különféle kereskedelmi akciókat indítanak. Mue si Imre, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztéri­um helyettes államtitkára az Agrármarketing Centrum (AMC) tegnapi tájékoztatóján elmondta: első ízben 1998 októ­berében a Foodapest Élelmi- szeripari Kiállításon tűntek fel a Kiváló Magyar Élelmiszer véd­jeggyel ellátott termékek, ame­lyek megfelelő minőségbiztosí­tással, szigorú technológia sze­rint készültek. Az eltelt egy év alatt 55 cég 117 terméke érdemelte ki a megkülönböztető jelzést. Ilyen címkét visel a többi kö­zött például a békéscsabai Csabahús szárazkolbásza, a mezőkovácsházi Hajdú-BÉT friss, hízott libamellkészítmé- nye, a Kábái Cukorgyár Rt. fi­nomított kristálycukra, vagy a Pini Hungary csemege füstölt karaja. Az AMC az idén nyáron két Balaton-parti nagyáruházban rendezett védjegyet népszerűsí­tő kereskedelmi akciót, amely­nek keretében sikerrel mutat­ták be a hazai és a külföldi fo­gyasztók számára is kiemelke­dő minőségű magyar élelmi- szeripari termékeket. Az au­gusztusi akcióhoz hasonló si­kerben bízva indította el no­vember 15-től az AMC és a Csemege Julius Meinl közös kereskedelmi akcióját „Jóízű minőség” elnevezéssel, amely december közepéig tart. Az ak­cióban az élelmiszeráruház­lánc 109 üzlete vesz részt. Az államtitkár elmondta: a kiváló magyar élelmiszert tanú­sító védjegyet olyan termékek kaphatják meg, amelyeket Ma­gyarországon állítanak elő, mi­nőségét az élelmiszervizsgáló laboratóriumok rendszeresen ellenőrzik, és kiemelkedőnek ítélik. Szűcs Menyhért, az AMC képviselője elmondta: a Kiváló Magyar Élelmiszer-védjegy- program megvalósítására az AMC a múlt évben 30 millió, az idén 50 millió forintot köl­tött, jövőre erre a célra az ez évi összegnek a dupláját szeret­nék fordítani.- ug ­Élőállat-piac Pécs Szeged Debrecen Tennék Eladási ár eFt/db Eladási ár eFt/db Eladási ár eFt/db min. ár max. ár min. ár max.ár min. ár max. ár SERTÉS Vál. malac 15 kg-ig 2,3 2,8 2,6 3,0 2,4 2,8 Malac 15-25 kg-ig 2,5 4,8 5,0 7,0 3,0 3,5 Süldő 3,5 6,0 8,0 9,0 4,5 5,0 Koca 35,0 38,0 40,0 45,0 38,0 40,0 Hízó 20,0 22,0 22,0 24,0 20,0 22,0 MARHA Borjú 200 kg-ig 30,0 38,0 38,0 40,0 30,0 38,0 Növendék üsző 45,0 50,0 45,0 52,0 40,0 45,0 Növendék bika 60,0 68,0 60,0 80,0 60,0 70,0 Tehén 100,0 120,0 140,0 150,0 120,0 140,0 LÓ Csikó 1 évesig 75.0 82,0 80,0 85,0 80,0 85,0 Csikó 1-2 éves 80,0 90,0 75,0 85,0 85,0 90,0 Igásló 160,0 180,0 150,0 180,0 180,0 200,0 Optimistábbak lettünk Októberben jelentős mértékben - 6 ponttal - emelkedett a la­kosság bizalmi indexének érté­ke - derül ki egyebek mellett a GKI Gazdaságkutató Rt. fel­méréséből. A megkérdezett családok a múlt hónapban derűlátóbb vá­laszt adtak a gazdaságkutatók valamennyi kérdésére, mint tet­ték azt egy hónappal korábban. Saját pénzügyi helyzetüket pozitívan értékelték, és kedve­zőbbnek ítélték az ország gaz­dasági helyzetét is. Az embe­rek ismét érzékelik az infláció mérséklődését, ám az áremel­kedés számottevő lassulására továbbra sem számítanak. A megkérdezettek a munkanél­küliek számának lassú csökke­nésére voksolnak. Októberben érzékelhetően erősödött az emberek megtakarítási hajlan­dósága, ugyanakkor az elkövet­kező 12 hónapra a jelenleginél csak alig nagyobb a spórolási hajlam. A felmérésből végül az is kiderül, hogy az elmúlt hó­napban nem változott a csalá­dok jövedelmi mérlege, vagyis nagyjából ugyanannyian taka­rítanak meg, illetve ugyan­olyan mértékben adósodnak el, mint szeptemberben. Magyarország hét régiójában - a nyugat-dunántúli térség ki­vételével - javult a bizalmi in­dex. A legnagyobb mértékben az Észak-Alföldön emelkedett, de hét ponttal nőtt Észak-Ma- gyarországon és a Közép-Du- nántúlon is, így továbbra is a Nyugat-Dunántúlon (Győr- Moson-Sopron, Vas és Zala me­gyében), valamint a Közép-Du- nántúlon (Fejér, Komárom- Esztergom, Veszprém megyé­ben) élő emberek látják helyze­tüket a legoptimistábban. A legpesszimistább csalá­dokkal az ország déli régiói­ban, például Bács-Kiskun, Bé­kés, Csongrád megyében talál­koztak a felmérést végző gaz­daságkutatók. U. G. A LAKOSSÁG BIZALMI INDEXE RÉGIÓK SZERINT 1. Régió: Közép-Magyarország (Budapest, Pest megye) 2. Régió: Észak-Magyarország (Nógrád, Boísod-Abaúj-Zemplén, Heves megye) 3. Régió: Észak-Alföld (Hajdú-Bihar, Jász-Nagykim-Szölnok, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye) 4. Régió: Dél-Alföld (Bács-Kiskun, Békés, Csongrád megye) 5. Régió: Nyugat-Dunántúl ( Győr-Moson-Sopron, Vas, Zala megye) 6. Régió: Közép-Dunántúl (Fejér, Komárom-Esztergom, Veszprém megye) 7. Régió: Dél-Dunántúl (Baranya, Somogy, Tolna megye) «P000-8EM 15! auSHHäu®, EsaaaiHaHia Az 1999. december 14-i sorsolás nyereményei: 5 db fődíj (5 db színes tv) 1-1 ügynökségenként (45.000 Ft/db) 225.000 Ft 25 db szendvics sütő (5.238 Ft/db) 130.950 Ft 50 db teáskészlet (1.570 Ft/db) 78.500 Ft 50 db kávéskészlet (980 Ft/db) 49.000 Ft 50 db jénai tál fedővel (1.200 Ft/db) 60.000 Ft 50 db törülköző (2 db) törülköző + fürdőlepedő (1.600 Ft) 80.000 Ft A 2000. január 13-i sorsolás nyereményei: 5 db fődíj (5 db kávéfőző + 5 db ajándékcsomag) 1-1 ügynökségenként (8.250 Ft/db) (7.000 Ft/db) 76.250 Ft 50 db asztali óra (1.030 Ft/db) 51.500 Ft 50 db termosz (1.830 Ft/db) 91.500 Ft 50 db teafőző (3.125 Ft/db) 156.250 Ft 50 db törülköző (2 db) törülköző + fürdőlepedő (1.600 Ft) 80.000 Ft 25 db gőzölős vasaló (Moulinex) (4.200 Ft/db) 105.000 Ft L EG YENïONiisffîlELOFIZETONKEELOFIZETVEfflcsobb! Biodízel után szalmabrikett? A közelmúltban élénk érdeklődés kísérte a növényi olaj energetikai hasznosításáról szóló híradásokat. Az alternatív energiahordozók­nak azonban van egy másik fajtája, amely térségünkben is évtizedes múlttal rendelkezik. A szalmabrikettről van szó, amelynek előállítá­sára egykor két üzem is épült megyénkben, ám ma mindkettő üresen áll. A miértekre dr. Barcsik József megyei főenergetikus segítségével kerestük a választ. — Mi is a szalmabrikett valójában? — A szalma, mint mezőgazda- sági melléktermék energetikai hasznosításának egy módja. Elő­állításakor a bálázott szalmát szétbontják, majd kötőanyag fel- használása nélkül, nagy nyomá­son különböző formájúra és sú­lyúra préselik. így száraz helyen tárolva korlátlan ideig eltartható fűtőanyag keletkezik, amely el­égetéskor a gyenge minőségű barnaszénhez hasonló fűtőérték­kel rendelkezik. — Vannak-e előnyei a hagyomá­nyos energiahordozókkal szem­ben? — Szinte csak előnyei vannak. A szalmabrikett előállítása pénzbe kerül ugyan, de az alap­anyag kitermeléséhez nem kell a föld mélyére hatolni, hiszen a mezőgazdaság állítja elő. Rá­adásul melléktermékről van szó, amelyet ugyan az ágazaton belül sok egyéb célra is hasznosíta­nak, de csak a legritkább eset­ben maradéktalanul. A szalma­brikett legnagyobb előnye mégis talán a környezetbarát jellege. Elégetésekor ugyanis nem ter­melődik kén, amely egyébként a levegőbe jutva a savas esők ki­alakulásáért felelős. Ráadásul a salakja a mezőgazdaság számá­ra újrahasznosítható. — Ha ennyi jó tulajdonsággal rendelkezik, miért nem terjedt még el a használata?- Nos, ennek több lehetséges oka is van hazánkban. Külföld­ön hosszú évek óta számon tart­ják fűtési alternatívaként. Me­gyénkben is aránylag hamar, már a ’80-as évek közepén el­kezdtek kísérletezni vele. Az év­tized utolsó éveiben Jászdózsán szalmabrikettáló üzemet építet­tek, ahol ömlesztve és csomagol­va is gyártották ezt a terméket. Természetesen elsősorban érté­kesítésre termeltek, de a község­házán üzemelt egy kazánház, melyben a kályhákat az ott ké­szült brikettel fűtötték. A kazán­házat távvezeték kötötte össze néhány helyi intézménnyel. Ké­sőbb hasonló, ömlesztett végter­méket előállító üzem épült Ti- szabőn is, a ’90-es évek elején. Ezek működtek egy darabig, ám a brikett ára megközelítette a barnaszénét, így nem volt irán­tuk elegendő kereslet az üzemek gazdaságos működtetéséhez. Ézért aztán vagy két éve mind­két helyen leálltak a gyártással. — Van még esély a brikettálók újraindítására? — Ez talán a legnehezebb kér­dés. Természetesen komoly ta­nulmányoknak kellene megelőz­nie az esetleges újraindítást, de véleményem szerint erre meg­van a reális esély. Az utóbbi he­tekben nyilvánvalóvá vált, hogy a kormány támogatja a környe­zetkímélő energiahordozók használatát. A szalmabrikett az unión belül is elfogadott, elis­mert alternatív tüzelőanyag. Rá­adásul az elmúlt években nem változott annyit a technológia, hogy a jelenleg kényszerpihe­nőn lévő üzemek elavultak vol­na. Az újraindítás legfontosabb feltétele — megfelelő anyagi for­rások felkutatása mellett — a kellő mennyiségű alapanyag, az­az szalma előteremtése. Ha ez megoldható volna, kedvező áron, jó marketinggel mind itt­hon, mind külföldön piacképes­sé lehetne tenni az árut. Bugány János Kelendő volt a búzavetőmag Keresett volt az idén ősszel a búzavetőmag, miután az időjárás igen­csak kedvezett a vetésnek. Az országoshoz hasonlóan megyénkben is jelentősen nőtt a vetésterület. Egyes vélemények szerint kevés­nek bizonyult az előállított bú­zavetőmag az idén, bár erről megyénkben nem szereztünk tudomást. A Jászkun Teszövnél sem számoltak be ilyenről, bár azt Váradi Csaba, az érdekképvi­selet titkára elmondta, hogy szerintük amit fémzároltak a ve­tőmag-előállítók, arra akadt ve­vő. A véleménye egyébként az, hogy nem mutatkozik akkora kereslet a fémzárolt vetőmagra, amióta nincs támogatás a fel­használásához. A vetőmagpia­cot élénkítette a szaktárca 50 ezer tonnás támogatott akciója, mely bár elsősorban a kis, csalá­di gazdaságokat volt hivatott szolgálni, azért a nagyobb, tár­sas vállalkozások is jutottak ilyen vetőmaghoz. Az FVM-hi- vatal tájékoztatása szerint a bú­za vetésterülete megközelíti a 120 ezer hektárt. ein

Next

/
Oldalképek
Tartalom