Új Néplap, 1999. november (10. évfolyam, 254-279. szám)

1999-11-16 / 267. szám

1999, november 16., kedd Hazai Tükör 5. oldal Központi nyomozóhivatalt szeretnének a vámosok • • Össztűz a csempészekre Az Alkotmánybíróság vizsgálja a nyugdíjemelés mértékének jogszerűségét Még az idén döntés születik Németh János, az Alkotmánybíróság elnöke válaszlevélben adott tájékoztatást a Nyugdíjasok Országos Képviselete elnökének és a Magyar Nyugdíjasok Egyesületeinek Országos Szövetsége elnöké­nek az 1999. évre meghatározott nyugdíjemelés mértékének alkot­mányosságát vitató indítványok elbírálásával kapcsolatban - erről az Alkotmánybíróság hétfőn közleményt adott ki. A tájékoztatás szerint az Al­kotmánybíróság eltökélt szán­déka, hogy a nyugdíjemelés mértékének alkotmányosságá­ról a teljes ülés szakmai igé­nyének és meggyőződésének megfelelő határozatot még ez évben meghozza és közzéte­gye. Németh János a nyugdí­jasszervezetek érdeklődésére adott válaszában közli, hogy az Alkotmánybíróság a jelzett ügyben az indítványok beérke­zése után haladéktalanul meg­kezdte az elbírálás előkészíté­sét, sőt a teljes ülés a határo­zattervezetet az elmúlt hóna­pokban több alkalommal is tárgyalta. A nyugdíjasszervezetek ve­zetőinek eljuttatott válaszában Németh János említést tesz az Alkotmánybíróság azon gya­korlatáról is, amely a lehető­ség határai között soronkívüli­séget biztosít a társadalom je­lentős részét érintő ügyek vizs­gálatának. „A nyugdíjemelés a lakosság széles rétegeit érintő, éveken át kiépített, bonyolult rendszert meghatározó kérdés, éppen ez az oka annak, hogy az alkot­mánybírósági eljárás összetett, sok részletre kiteijedő vizsgá­latot igényel, amely szükség­szerűen időigényes” - tartal­mazza az Alkotmánybíróság elnökének válaszlevelét ismer­tető közlemény. Napirenden a külföldi magyarok jogai A kormány nem tett le arról a szándékáról, hogy biztosítsa a hatá­ron túl élő magyar állampolgárok szavazati jogát. Ellenzéki támo­gatást azonban a magyar-magyar csúcson nem ehbez, hanem a határon túl élő magyarok magyarországi jogállását szabályozó tör­vény megalkotásához kapott. A kormányban megvan a poli­tikai akarat arra, hogy végigvi­gye szándékát, és alapos meg­fontolás után rendezze a hatá­ron túl élő magyarok magyar- országi jogállását. Egyelőre nem tisztázott, hogy ez a jogál­lás milyen jogokat, netán köte­lezettségeket róna a külföldön élő magyarokra. Hende Csaba igazságügyi politikai államtit­kár véleménye szerint nem len­ne szerencsés ötletszerűen hi­tegetni a határainkon túl élő­ket, ezért részletekbe nem bo­csátkozik. Mint mondta, az úgynevezett státusjog rendkí­vül bonyolult jogi és politikai problémák egész sorát veti fel. A részletkérdésekről több el­gondolás is létezik, de vala­mennyi megvalósítása együtt kell hogy járjon külkapcsolata- ink rendszerének áttekintésé­vel. A kormány elképzelései egybecsengenek valamennyi határon túli magyar szervezet igényével, amelyeknek képvise­lői az elmúlt héten tartott Ma­gyar Állandó Értekezleten fel­sorakoztak Tőkés László refor­mátus püspök kijelentése mel­lé. Tőkés püspök kijelentette: szeretné elérni, hogy a határon túli magyarok Magyarorszá­gon ne turistának, hanem a magyar nemzethez tartozónak tekinthessék magukat. A szocialisták - bár aláírták a magyar-magyar csúcs záró- dokumentumát - kételyeiket is megfogalmazták azzal kapcso­latosan, vajon Magyarország területén milyen jogok biztosít­hatók a határainkon túl élő magyaroknak anélkül, hogy azok ne ütközzenek nemzetkö­zi jogi normákkal. Vastagh Pál (MSZP) képviselő lapunknak kifejtette: a szocialisták csak olyan jog megadását tartják el­fogadhatónak, amely számol az ország teherbírásával is. H. M. V1SSZASZAMLALAS A pénztárgépek is (év)számolnak Minden adatot biztonságosan tároltak, tehát senki sem hivatkoz­hat a számítógépek „memóriazavarára” - mondta Kalmár István, az APEH elnökhelyettese. Az adóhatóság közölte, hogy a pénztár­gépeket is képessé kell tenni a dátumváltás kezelésére. Összpontosítani szeretné egyelő­re megyénként „kiosztott” nyo­mozati hatáskörét a Vám- és Pénzügyőrség Országos Pa­rancsnoksága. Terveik szerint a 100 millió forintnál több kárt okozó ügyeket, a szervezett bű­nözéssel összefüggő vámcsaláso­kat, valamint a több megyére, esetleg más országokra kiterje­dő visszaéléseket az úgynevezett Központi Nyomozóhivatal vizs­gálná. A kezdeményezés lénye­géről Sípos Jenőt, a VPOP szó­vivő-helyettesét kérdeztük. A nagy horderejű bűnügyek vizsgálatának egy kézbe adásá­tól a csempészek gyorsabb lebu­kását remélik a vámosok. Mint azt a helyettes szóvivőtől meg­tudtuk, az még csak rendjén va­ló, hogy a jelenlegi gyakorlat szerint a megyei nyomozóhiva­talok járnak el a területükön történt bűnügyekben, ám a több megyét is átszövő visszaélések kiderítésekor akadozik a gépe­zet. Míg a hivatalok egymásnak küldözgetik a papírokat, telik az idő, romlik a felderítés haté­konysága. A Záhonynál be­csempészett, Budapesten raktá­rozott, majd Hegyeshalomnál Az adóhivatalban elkészült a leg­nagyobb összjövedelmet bevalló magánszemélyek idei toplistája. Míg az előző évben 228 millió forinttal lehetett az első helyre kerülni, addig az 1998-ban szer­zett jövedelmek összesítésekor már 296 millió forint kellett a győzelemhez. Dr Vámosi-Nagy Szabolcstól, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) elnökhelyette­sétől megtudtuk, hogy a száz legnagyobb adót fizető átlagos jövedelme 61 millióról 71 millió forintra növekedett. Az éllova­sok csapatának összetétele nem változott. Nem hivatalos értesü­lések szerint a legnagyobb jöve­delmet „felmutató” szakmák közé tartozik a közjegyzői és a patikusi pálya. Ők ugyanis a szoros elszámolás, illetve az el­kerülhetetlen számlaadási köte­lezettség miatt nem is igen tud­nák jövedelmüket eltitkolni. Az egyes földrajzi térségek összehasonlítása során a szak­emberek megállapították, hogy tovább nőtt a fővárosi és az or­szágos átlagjövedelem közti kü­lönbség. A budapestiek 1998. évi adóbevallásában 896 ezer forintos átlagjövedelem szere­pelt. A megyék közül a leggaz­dagabbnak Fejér, Győr-Moson- Sopron és Komárom-Eszter- gom tekinthető 667 ezer, 635 ezer és 618 ezer forintos megyei nyugat felé kilopott cigarettara­kományt mozgató alvilági ele­mek is gyorsabban rács mögé kerülhetnének, ha nem három, hanem egyetlen, jól felszerelt nyomozóhivatal eredne utánuk. A VPOP Pénzügyminisztéri­umhoz eljuttatott tervei szerint a központi nyomozóhivatalt a Pest megyei és a Fővárosi Nyo­mozóhivatal összevonásával hoznák létre. A létszámot és a technikát - közöttük a titkos- szolgálati eszközöket - a vidéki nyomozati osztályok részleges leépítésével biztosítanák. Sípos elmondta: az átcsoportosítások eredményeként összeverbuvált 150-200 fős stáb működtetése nem jelentene többletköltséget az állam számára, a kiemelt ügyek egy kézbe adása azon­ban tetemes többletbevételt hozna. Azt még nem tudni, hogy kit bíznának meg az új szervezet vezetésével, ám hogy nem lenne könnyű dolga, az biztos. Elég, ha a mostanában virágzó alko­holcsempészetre, a nagy értékű műszaki áruk illegális behoza­talára, vagy a drága gépkocsik­kal történő vámvisszaélésekre gondolunk. T. M. átlagjövedelemmel. Figyelemre méltó, hogy az évek óta elsők között jegyzett Pest megye az ötödik helyre csúszott vissza. A legalacsonyabb átlagjövedelme­ket Békés (501 ezer forint) Bács-Kiskun (486 ezer forint), Szabolcs-Szatmár-Bereg (494 ezer forint) megyében vallották be. A sereghajtók soraiban is történt változás. Nógrád megye mára kikerült a leghátrányo­sabb helyzetű térségek köréből. Az adóívek feldolgozásakor kiderült, hogy 4 millió forint fe­letti jövedelemre 1997-ben 23 ezren tettek szert. Az 1998-ra vonatkozó adóelszámoláskor létszámuk 36 ezer főre emelke­dett. Ebben a körben jelentős arányt képviselnek az alkalma­zottak és azok, akik külszolgá­latból és szellemi tevékenység­ből húznak javadalmat. Az át­lagjövedelemhez közel álló 500-700 ezer forint keresetű sávban nem történt a korábbi évhez viszonyítva érdemi válto­zás. A bevételek összege és a be­vallók létszáma sem igen válto­zott. Az adótábla többi sávjá­ban viszont a jövedelmek na­gyobb differenciálódása tapasz­talható: az 500-700 ezer forin­tos sáv feletti tartományban a jövedelmek nagyobb ütemű emelkedését regisztrálták, mint az 500 ezer forintnál kisebb ke­resetűek esetében. Németh Zsuzsa- Az adóhivatal annyi adatot tárol, amennyi ha szabványos írógéppapíron rögzítenék, 370 kilométer magas oszlopot ten­ne ki, s tízmillió kötetre rúgna. Mindenkit meg kell nyugtat­nunk, hogy a hatalmas infor­mációtömeg zavartalanul ke­zelhető, alkalmazható; ezt megnyugtatóan bizonyítja az a kísérlet is, amelyet a Tolna me­gyei igazgatóság mellett létre­hozott „modelligazgatóságun- kon” folytattunk, a dátumvál­tásra gondolva. Senkitől nem fogadunk el tehát olyan késle­kedést vagy adatszolgáltatási mulasztást, amit a 2000. évre való hivatkozással próbálnak indokolni - hangsúlyozta az informatikai elnökhelyettes. Nem fogadják el azokat a nyugtákat, amelyeket régi, a 2000. évi dátumváltás kezelé­sére képtelen pénztárgépek adnak - adja hirül az APEH közleménye. A javithatatlan készülékeket le kell selejtezni, az adómemória-tartalmát pe­dig 5 évig meg kell őrizni. A selejtezéssel egy időben termé­szetesen szükség van új, 2000- konform pénztárgépek beszer­zésére is. Az Állami Pénz- és Tőke­piaci Felügyelet is képviselteti magát abban az ügyeleti köz­pontban, amit az év végén állí­tanak fel az évszámkezelés kézbentartása érdekében. Szálkái István elnök elmondta: folyamatosan vizsgálják a ha­zai pénzintézeteket, s jónak tartják a felkészülést. A ma­gyar bankrendszer egyébként nemzetközileg is előkelő minő­sítést kapott, ami annak is be­tudható, hogy a magyarországi bankok 60 százaléka külföldi tulajdonban van, s eleve fejlett technológiát alkalmaz. Az OTP Bank gondoskodik arról, hogy a karácsony és újév közötti időszakban a szokásos­nál háromszor több készpénz álljon rendelkezésre a bank­automatákban. A számítógé­pek ellenőrzését befejezték, és ha kell, akár egyhetes áramszü­netet is át tudnak vészelni - je­lentette be Braun Péter vezér­igazgató-helyettes. Számonkérés. Egyebek között a tőkés világrendről kialakított, tudományosan is megalapozott kritikai világképet kéri számon a szocialista párton a Baloldali Tö­mörülés elnevezésű MSZP-plat- form, amely a párt megalakulá­sának 10. évfordulója alkalmá­ból készített jelentést. Az anyag szerint az MSZP a maga által meghirdetett szociáldemokrata hagyományokhoz az első tíz esz­tendőben nem tudott hűséges maradni: ahelyett, hogy a kétke­zi munkájukból élő emberek bal­oldali néppártjává alakult volna, polgári választói párt lett. Támogatás. A fiatal mezőgaz­dasági vállalkozók támogatására várhatóan jövőre is az ideivel azonos összeget, azaz kétmilli­árd forintot fordít a Földműve­lésügyi és Vidékfejlesztési Mi­nisztérium (FVM) - mondta Szeremley Béla miniszteri főta­nácsos a fiatal gazdák konferen­ciáján hétfőn, Budapesten. Tisztújítás. Száz-száz küldött képviseli majd a Magyarok Világ- szövetsége (MVSZ) régióit a jövő májusban megtartandó tisztújító közgyűlésen - közölte Kurucz Gyula, az MVSZ Anyaországi Régiójának elnöke hétfőn. Álláspont. Az SZDSZ állás­pontja szerint alkotmánysértő a költségvetési javaslat önkor­mányzatokra vonatkozó fejeze­te, rhivel elfogadása esetén több település nem kapná meg a kö­telező feladatok ellátásához szükséges állami támogatást - közölte Wekler Ferenc ország- gyűlési képviselő hétfőn, a párt Önkormányzati Tanácsadó Tes­tületének budapesti sajtótájé­koztatóján. Tiltakozás. A Magyar Ápolási Egyesület (MÁÉ) tiltakozik amiatt, hogy a szabálysértési törvény módosítása nyomán a prostituáltak ápolóként végez­hetnének közmunkát az egész­ségügyi intézményekben - tar­talmazza az egyesület elnöké­nek hétfői közleménye. A MÁÉ tiltakozik továbbá az ellen, hogy az ápolói hivatást abba a körbe sorolják, amely - a büntetés ki­váltásaként - örömlányok által is gyakorolható. Nyelvvizsga. Az Idegennyelvi Továbbképző Központ (ITK) 1999. december 31-ig valameny- nyi nyelvből elfogad állami vizs­gára való jelentkezést a 2000. év közepéig szóló vizsgaidőpontok­ra - tudatta Juhász Gyula, az Állami Nyelvvizsga Bizottság al- elnöke. Egy kormányrendelet ér­telmében 2000. január elsejétől ugyanis megszűnik az állami nyelvvizsga-monopólium, és új, akkreditált nyelvvizsgaközpon­tok kezdik meg működésüket. Az ITK azonban vállalja, hogy az év végéig jelentkezőket a je­lenlegi díjakért vizsgáztatja le 2000 közepéig. Adóbevallási toplista 296 millió forintos jövedelemmel az élen Csillaghullásra várva Látványos csillaghullásban gyönyör­ködhetnek ma és holnap éjszaka a hivatásos és amatőr csillagászok, ha a felhők is úgy akarják. Amikor egy üstökös a Nap közelében felmeleg­szik, porszemcséket repít az űrbe, amelyek meteorrajt képeznek. A Leonida meteorrajjal minden év novemberében találkozik a Föld, a raj sűrűbb felhőivel azonban csak akkor, amikor a Tempel-Tuttle üstö­kös is a Nap közelében jár. Erre 33 évente kerül sor. A Leonida meteor­áramlat látványos csillaghullásában gyönyörködhetnek a csillagok valla- tói, hódolói november 16-ról 17-re, illetve 17-ről 18-ra virradóan az éjfé­li óráktól. A csillagászok szerint a meteorok megfigyelése nem igényel különle­ges felszerelést. Szemünk tökélete­sen elegendő egy esetleges látvá­nyos meteorzápor megfigyelésére. U. G. Tempel-Tuttle üstökös A Leonidák meteorrai szülőüstökösének útvonala Jupiter A Leonidák meteorraj tagjai az üstökös pályája mentén szétszóródva keringenek Egy meteor VÉNUS, Megalakult a Feledékenyek Hozzátartozóinak Társasága Egyre több a betegvédő szervezet A krónikus betegek és fogyatékkal élők érdekvédő szervezeteinek szá­ma jelenleg Magyarországon mintegy ezerötszáz. Ezek a civil csopor­tosulások többnyire szakorvosok, egészségügyi dolgozók segítségével kezdték el működésüket. Mára azonban a nemzetközi normákhoz igazodva, vezetőiket is lehetőleg a betegek soraiból választják. A legnagyobb múlttal rendelke­ző érdekvédelmi szervezet a va­kok- és gyengén látóké à leg­újabb csoportosulás pedig a mindössze néhány napos múlt­tal rendelkező Feledékenyek Hozzátartozóinak Társasága. Ez utóbbit az Alzheimer-kór- ban szenvedők családtagjai ala­kították. Mellettük van érdekvé­delmi szövetsége többek között a daganatos betegeknek, a nyi­tott gerinccel születetteknek, a lelki sérült gyermekeknek, a be­szédhibásoknak és az izomsor­vadásban szenvedőknek. Az ilyen érdekvédelmi szer­vezetek megtalálása főként a vidéki kistelepülések lakóinak okoz gondot. Számukra jelent segítséget a Nemzeti Egészség- védelmi Intézetben működő, úgynevezett csoporttájékozta­tási központ. Vezetőjét, Csató Zsuzsát a 06-1-311-4009 vagy a 06-1-341-0675-ös telefonszá­mon lehet elérni. Ő maga is egy Down-kóros gyermek édes­anyja, és a Down Egyesület el­nöke. Éppen ezért lelkileg is átérzi a hozzá forduló bajba ju­tottak helyzetét. Léteznek ma már olyan ki­adványok is, amelyeket térítés­mentesen tudnak eljuttatni a rászorulóknak. A betegjogokkal kapcsolatos kiadvány mellett hamarosan el­készül az füzet is, amelyben mind a hetvennyolc országos beteg-érdekvédelmi szervezet cí­me és telefonszáma megtalálha­tó. Nagyon gyakran ezek a szer­vezetek segítenek abban, hogy valaki rátaláljon a számára leg­jobb kilátásokkal kecsegtető, új terápiás lehetőségekre. Vannak olyan szervezetek, amelyek a re­habilitációban, a betegek foglal­koztatásában tudnak hasznos ötletekkel szolgálni. A rákbete­gek ligája bizonyos gyógykezelé­sekhez még anyagi támogatást is nyújt. (németh)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom