Új Néplap, 1999. november (10. évfolyam, 254-279. szám)

1999-11-13 / 265. szám

1999. november 13., szombat Megyei Körkép 3. oldal Tegnap megnyílt az első „Szolnoki életmódfesztivál” a Városi Művelődési és Zenei Központban. A háromnapos rendezvényen—melynek háziasszonya Kudlik Júlia — országos hírű előadók és sztárvendégek szereplésével lesznek bemutatók, előadások, kóstolók, a szépség és az egészség jegyében. fotó:Cs.i. Elsődleges megoldás a képzés A tervek szerint akár másfél évig is kaphat majd a munkanélküli jára­dékot, ha az illető vállalja az elhelyezkedését segítő képzésben való részvételt — hangozott el a munkaügyi tanácsülést követően, a megyei munkaügyi központban tartott sajtótájékoztatón. 125 éves a Jász Múzeum Utánpótlást nevelnek Az MSZP Országos Képzési Ta­gozata a párt politikus-utánpótlá­sának nevelése érdekében kivá­lasztásos tréninget szervezett a szolnoki Turisztikai és Szabadidő Központban. A hétvégén második alkalommal rendezik meg a tréninget, amely­nek célja rátermett fiatalok kivá­lasztása és felkészítése, hogy a későbbiekben megállják a helyü­ket a párt vezető posztjain is. A kezdeményezésnek különös je­lentőséget ad, hogy az MSZP kongresszusa kvótákat állapított meg, azaz a tisztségek bizonyos százalékát a fiatal korosztály képviselőivel kell betölteni. A tré­ning során egy kisváros költség- vetésének elkészítését modelle­zik a fiatalok. Az MSZP egy év­vel a tisztújítás, két és fél évvel a parlamenti és három évvel az ön- kormányzati választások előtt tervszerűen készül a fiatalitásra. A megfelelően fölkészült és nyelvtudással is rendelkező fiata­lok nyugati ösztöndíjakat is megpályázhatnak. Újjáépítés „alapvető” hibával (Folytatás az 1. oldalról) A polgármester mielőtt megbízta volna a gyergyói vállalkozókat a rönkfaházak építésével, kint járt Erdélyben, és megnézte munká­jukat. Papp István akkor is elége­dett volt, és most is az. Nem cso­da, hiszen a fafaragók keze mun­káját dicséri a sevillai Makovecz- ház. A falu első embere úgy véli, nem az erdélyi mesterek hibáztak, hi­szen az alapokat honi vállalko­zók készítik. Indulatukat azon­ban megérti, mert szorítja őket a határidő. November végéig ugyanis minden háznak el kell készülnie, így egy-két nap késle­kedés is sokat számít. A tószegi jegyző, Hasznosné Nagy Agnes is úgy látja, hogy jo­gosan járt el a hatóság. A faluban most 18 faház és jó pár hagyomá­nyos kőépület is készül, ám csu­pán ennél az egynél adódott probléma. így szó sincs arról, hogy a hivatal hátráltatná a mun­kát. sőt gyorsabb ügyintézéssel még segítik is azt. Erre egyébként egy belügymi­niszteri leirat is kötelezi a hatósá­gokat. Bár a jogszabályok szerint az építési engedélyek kiadására hatva napja van a hivatalnak, ám a belvíz és árvíz miatt megrongá­lódott házak esetében a kérelme­ket soron kívül kell elbírálni. A szolnoki építésügyi hatóság veze­tője szerint minden esetben en­nek megfelelően járnak el. Ha a szükséges okmányokat megkap­ják, egy-két nap alatt kiadják az engedélyt. Vécsei Sándor egyéb­ként úgy tudja, a tószegi ház alapját már kijavították, így foly­tatódhat az építkezés. T. J. A megyei szervezet igazgatóhe­lyettese, dr. Abel Béla elmondta , a munkanélküliség megoldási le­hetőségei között egyre nagyobb szerep jut a munkaerő-piaci kép­zéseknek, átképzéseknek. Ezt igazolja az is, hogy az 1999. évi decentralizált foglalkoztatási alap jelentős részét szánták erre, a rendelkezésre álló pénzkeretek mintegy 30 százalékát, 460 mil­lió forintot. A tervezett jogszabályváltozá­sok is kifejezetten szorgalmaz­zák a képzéseket, ugyanis ez az Második alkalommal szervezte meg a megyei kereskedelmi és iparkamara a Kelet-Türingiai Ke­reskedelmi és Iparkamarával kö­zösen az Európai Unió támoga­tásával összesen húsz megyénk- beli diák, illetve másik húsz tü- ringiai tanuló speciális szakmai gyakorlatát. A program értékelé­sét tegnap tartották Jászapátin a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Ipari, Kereskedelmi, Vendéglátó­ipari Szakképző Iskola vendég­látóipari tanbázisán. A program megyei koordiná­tora, dr. Ürmössy Ildikó, a kama­ra szakképzési osztályvezetője elmondta, a mostanihoz hasonló sikeres csereprogramot 1997- ben már szerveztek a.türingiai társszervezettel. Akkor összesen tíz megyénkbeli szakácsnöven­dék látogathatott el a kelet- türingiai Gera városába, ahol szakmai tudását gyarapította. Idén a tíz szakács kiegészült még az eszköz, amelynek segítségével segíteni lehet a munkanélküliek elhelyezkedési esélyein. Mint is­meretes, a munkaügyi járadék a korábbi egy éves időtartamról háromnegyed évre csökkent, ám ha - a szükséges törvénymódo­sítást követően - valaki a részé­re folyósított járadék első hat hó­napjában megkezdi az átképzést, összességében akár másfél évig is számíthat járadékra. Az 1997. évi önfogjalkoztatási támogatások felhasználásának tapasztalatairól Rusa Attila, a tíz kereskedőtanulóval is. A szol­noki, jászapáti, karcagi, tiszafü­redi diákok egyrészt szakmai is­mereteiket bővíthették Németor­szágban. Tegnap Jászapátin a megszerzett ismereteikről szá­moltak be tanáraik, a kamarák képviselői és nem utolsó sorban munkaügyi tanács tagja számolt be. A félmillió forintos, kamat­mentes, öt évi futamidőre bizto­sított hitelt ajánló új foglalkozta­tás-bővítő eszköz felhasználásá­ra kiírt pályázaton 75-en feleltek meg 1997-ben. Két év távlatából most azt vizsgálták, milyen ered­ménnyel tudtak helytállni a lehe­tőséget elnyert vállalkozóvá lett munkanélküliek. Az elhangzot­tak szerint az ellenőrzés tapasz­talatai kedvezőek, a felkeresett vállalkozókra jellemző, hogy te­vékenységükkel képesek magu­kat, illetve családjukat eltartani, sőt akad közöttük olyan is, aki már alkalmazottakat is foglal­koztat vagy nagyarányú fejlesz­tésbe kezdett. -hgy­diáktársaik előtt. A kereskedők szóbeli értékelését követően a szakácstanoncok ízletes türin- giai specialitások felvonultatásá­val tettek tanúbizonyságot arról, hogy nem hiába töltötték el a há­rom hetet Gerában. bcs (Folytatás az 1. oldalról) Kiemelte, hogy napjainkban megszületett a Jász Képtár meg­alapításának gondolata, melynek létrejöttéhez már megtették az első lépéseket. — Nem talál süket fülekre a le­véltári jász emlékek áthelyezésé­nek lehetősége — reagált a felve­tésére Búsi Lajos, a megyei köz­gyűlés elnöke, aki hozzátette, a 125 év alatt rendszerek és kor­mányok sokasága „fordult meg” az országban, de a múzeum ki­kezdhetetlenül, szilárd szakmai megalapozottsággal dolgozott. Tudván azt, hogy a Jászság érté­keinek megőrzése nélkül az egész ország is szegényebb vol­na. Mint mondta, nincs ok szé­gyenkezni, az elődök munkája nem volt hiábavaló, hiszen az új évezred kapuját egy fejlődő, élet­erős múzeum lépheti át. Dr. Matskási István, a Pulszky Társaság Magyar Múzeumi Egyesület elnöke az intézmény­ben folyó szakmai munka magas színvonalát méltatta, melyet jól példáz az idén elnyert Év Múze­uma cím is. Az ünnepségen még (Folytatás az I. oldalról) A polgármester számára érthe­tetlen, hogyan lehet megkülön­böztetni egy várost a többitől úgy, hogy annak vissza kell fizet­nie a pénzt, a többi tíz-tizenkét településnek viszont nem, pedig azok is az ÁSZ-vizsgálat szerinti eljárás hatálya alá esnek. — Azt gondolom, hogy egyfor­ma mércével kell mérni, és rá­adásul visszamenőleges törvény­kezéssel nem lehet számon kérni az előző időszak történéseit. Az áfa-visszaigénylés még 1996-ban történt, az új törvény pedig 1997 decemberében született meg. Ezért a pontos és hivatalos érte­sítés után a város az Alkotmány- bírósághoz fog fordulni, mert azt hiszem, ez ügyben nekik kell ki­mondaniuk a végső szót. Ezenkí­vül meghallgatást kérek Ader Já­nos házelnöktől az ügyben, illet­ve a probléma kezelése érdeké­előadások hangoztak el a kistér­ség régészeti, történeti, néprajzi emlékeiről, a múzeum Jászság­ban betöltött szerepéről. A 125 éves jubileum tiszteletére készí­tett emlékplakettet is átadták azoknak, akiknek szakmai, anya­gi támogatásával mind erőteljes- ebben fejlődhet az intézmény. A rendezvényen felszólat dr. Dobos László, a Jászok Egyesületének ügyvivője. Bejelentette, hogy megduplázza azt az összeget, melyet a Jász Képtár megalapítá­sára letétbe helyezett a múzeum­ban, illetve a Jászok Egyesülete nevében átadott 100 ezer forin­tot H. Bathó Edit igazgatónak a Jász Múzeum munkájának tá­mogatására, gyűjteményének bő­vítésére. Az ünnepség egyik érde­kessége volt az az időszaki kiállí­tás, mely délután nyílt meg a mú­zeumban. A tárlaton egy-egy jel­legzetes tárgyon, fotón keresztül mutatják be a Jászságban műkö­dő összes tájházat, helytörténeti gyűjteményt, jelezve ezzel is a jászberényi intézmény integráló, a néprajzkutató munkát összefo­gó szerepét. bcs ben segítségért a Megyei Jogú Városok Szövetségéhez fordu­lok. A zárószavazás három hét múlva lesz a Parlamentben, ad­dig minden olyan fórumot meg kellene járni, amelyek az ügyben legalább véleményt tudnak for­málni. Szalay Ferenc hangsúlyozta: ha ez a döntés végleges, akkor gyökeresen át kell formálni a jö­vő évi költségvetést. Ez azt is je­lenti, hogy aligha jutna pénz az úgynevezett város közérzetét ja­vító, de nem kötelező feladatok ellátására. Végezetül még egy­szer aláhúzta: — A törvény elfo­gadása diszkrimináció lenne Szolnokkal szemben. Nem ér­zem felelősnek a várost ebben a döntésben, nem érzem azt, hogy a hibát mi követtük volna el, egy­szerűen csak éltünk a törvény ad­ta lehetőségünkkel. Baranyi György Konyhai specialitások Türingiából Magyar Levente ünnepi beszédét tartja Szolnok fizet meg az áfáért? ,4mator Artium” címmel nyílt meg tegnap délután a martfűi Városi Művelődési Központban a Jász-Nagykun-Szolnok megyei képző- és iparművészeti tárlat, fotó: mészáros Tízmilliót is érhet egy jól bejáratott praxis Még nincs végleges döntés az orvosi praxisjog bevezetésének körül­ményeiről. Egyelőre csak az látszik biztosnak, hogy január elsejével megkapja minden háziorvos. Jót tesz-e az ellátásnak a praxisjog beve­zetése? Erről kérdeztünk háziorvosi véleményeket. Dr. Török Zoltán Tiszatenyő: — Tizenhárom éve vagyok Tisza- tenyőn, eddig is úgy dolgoztam, hogy a sajátomnak tekintettem a praxist, ezután ez hivatalosan is így lesz. Jónak tartom a bevezeté­sét, mert ez egy anyagi szempont­ból el nem ismert hivatás, és a pra­xisjog lehetőséget ad a korrekció­ra. Az orvosnak még inkább érde­ke lesz beruházni, eszközöket vá­sárolni, még jobb kapcsolatot ki­építeni a betegekkel. — És mi lesz az alacsony, ezer alatti lakosú településekkel? — Azok feltehetően nem lesz­nek kapósak. Senki nem akarja majd megvenni a praxist, mert olyan lélekszám nem tudja eltar­tani. Nem tartom kizártnak, hogy esetükben állami támoga­tás szükségeltetik majd. Dr. Urbán László, a háziorvosok megyei egyesületének vezetője: — Eddig az az egy biztos, hogy a praxisjogot januártól minden háziorvos megkapja, akiknek a tevékenységét az orvosi kamara, az önkormányzat és az ÁNTSZ felügyelné. Nagyon sok előnyét látjuk, mi, háziorvosok a praxis­jog bevezetésének. Segíti az önállóságunkat, azt, hogy hosz- szabb távra tudunk tervezni. A betegnek is hasznos lesz, mert az orvos még gondosabban látja el. Abban is jobban érdekelt lesz az orvos, hogy eszközöket szerez­zen be — ugyanis mindezek növe­lik a praxis értékét. Egyfajta biz­tonságot is nyújtana a praxisjog, mert ha valaki nyugdíjbá menne, eladhatná, és nem egy minimális nyugdíjból kellene megélnie. Szerintem annak, hogy az Euró­pai Unióhoz tartozzunk, elen­gedhetetlen feltétele az egészség­ügy reformja, aminek a praxisjog bevezetése, illetve azután a ren­delők eladása az egyik része. — A praxisjog lehetővé tenné, hogy a hozzá nem értő orvosok ki­hulljanak? — Ha valakitől megvonnák a praxisjogot, mert nem megfelelő­en dolgozik, akkor el kellene ad­nia egy másik kollegának a pra­xist. Ez előrelépés. — Mennyit érhet egy jól bejára­tott praxis mondjuk Szolnokon? — Véleményem szerint úgy 10 millió forintot.

Next

/
Oldalképek
Tartalom