Új Néplap, 1999. november (10. évfolyam, 254-279. szám)
1999-11-13 / 265. szám
4. oldal Hazai Tükör 1999, november 13., szombat Támogatás hadiárváknak Az országban mintegy 17 ezer hadiárva él, akik mind ez ideig semmiféle támogatást nem kaptak. Ezt tanúsítja az az 1750 levél, amelyet Wekler Ferenc, az Országgyűlés alelnöke adott át pénteken a Parlamentben Gyarmati Lászlónak, Áder János házelnök kabinetfőnökének. A hadigondozottakról szóló törvény értelmében csak azok a hadiárvák részesülhettek egyszeri ötvenezer forintos juttatásban, akiknek pénzellátását 1944. december 22-ét követően poütikai okokból megvonták. Wekler Ferenc szerint a jogi szabályozás nem teszi lehetővé, hogy azok a hadiárvák is részesülhessenek az egyösszegű térítésben, akik nem tudják bizonyítani, hogy hozzátartozóik valamikor ilyen ellátásban részesültek. A parlament szabaddemokrata alelnöke elmondta, hogy az ellátásra szorulók teljes körének felmérése érdekében írt az ország valamennyi jegyzőjének, s kérte a településükön élő hadiárvák számának megjelölését. Megközelítőleg 850 millió forintból az állam végre teljesíthetné morális kötelezettségét tragikus sorsú honfitársainkkal szemben - mondta. Wekler Ferenc azt kérte: a Ház elnöke vesse latba befolyását annak érdekében, hogy végre rendeződjék ez az ügy. Gyarmati László válaszában azt hangsúlyozta, a megoldás aligha múlhat a jóakaraton. Heinek Ottó, a Magyarországi Németek Országos Önkormányzatának elnöke kijelentette, hogy nagyon sok magyarországi német van, akiknek annak idején azt mondták: a sváboknak nem jár a hadiárva-ellátás. Emlékeztetett arra, hogy a kitelepítések, a vagyonelkobzások árnyékában sokan kérelmezni sem merték ezt a juttatást. Variációk vasutasbérre A Vasúti Dolgozók Szabad Szak- szervezete (VDSZSZ) 5 százalékos reálkereset-növekedést kér a vasutasok számára a jövő évi bérekről szóló tárgyaláson - hangsúlyozta Gaskó István, a szak- szervezet elnöke pénteken. Az elnök jelezte, hogy a jövő évre vonatkozó inflációbecslések eltérése miatt nem szándékoznak bruttó béremelésről beszélni, inkább az 5 százalékos reálkereset-növekedéshez ragaszkodnak. Ezt az igényt támasztja alá szerintük, hogy a kormány 2,5 százalékos reálkereset-növekedéssel számol, és további 2,5 százalékos emelkedést indokol az elmúlt években a vasutasokat ért reálkereset-csökkenés. A vasúti reprezentatív szak- szervezetek közül a korábbi bejelentések szerint a Mozdonyvezetők Szakszervezete és a Vasutasok Szakszervezete bruttó 14 százalékos emelést tart szükségesnek. Az ő követelésük abban az esetben azonos a VDSZSZ- ével, ha a jövő évre 9 százalékos inflációt feltételezünk, ami azonban minden becslésnél magasabb. Most úgy tűnik, Gaskóék igénye a visszafogottabb. A Vasúti Érdekegyeztető Tanács ülésén a kollektív szerződés módosítására irányuló munkáltatói ajánlatokból a VDSZSZ csak azokat támogatja, amelyek kedvező feltételeket teremtenek a munkavállalóknak, és nem csorbítják a szakszervezet jogosítványait. Gaskó István egyébként rendkívül alacsonynak és elfogadhatatlannak tartja a MÁV Rt. 8, 5 százalékos béremelési ajánlatát, és számít a VDSZSZ követelésének támogatásában a társszakszervezetek együttműködésére is. Ingyentankönyv kérhető Átalakul a felsőoktatási tankönyvtámogatás rendszere. Jövőre erre a célra 150 millió forintot oszthat szét pályázatok alapján az oktatási tárca. Szolid becslések szerint mintegy 300 ezer forint értékű tankönyvet „fogyaszt el” az orvosi egyetem elvégzése alatt egy medikus, mire orvossá válhat. Egy mérnökhallgató ennél olcsóbban megússza, „csak” 120 ezer forintot kell kiadnia tankönyvekre, jegyzetekre. Az oktatási tárca a három éve működő felsőoktatási tankönyvtámogatási pályázati rendszer megváltoztatását határozta el. Ennek keretében jövőre 150 millió forintot oszthatnak szét. Igaz, csupán harmadannyit, mint az idén, de a minisztérium a pénzelosztás hatékonyabbá tételével szeretné elérni, hogy a támogatásra szorulók a szűkösebb anyagi viszonyokat ne érezzék meg. Ezúttal nem a pályázatokon nyert kiadványok előállítási költségeihez járulnak majd hozzá, hanem megveszik a kiadótól az egyetemi szakkönyvtárak által igényelt könyveket. Ezeket nemcsak a könyvtárak, hanem a hallgatói önkormányzatok is ingyen kapják meg, hogy aztán továbbadhassák a leginkább rászoruló diákoknak. (horváth) Törvény a különleges státusról Zárónyilatkozat elfogadásával ért véget tegnap délután a Magyar Állandó Értekezlet második ülése. A tanácskozás után Martonyi János külügyminiszter eredményesnek ítélte a munkát, még akkor is, ha csupán a státustörvény megalkotásában sikerült egyetértésre jutniuk a résztvevőknek. A Magyar Állandó Értekezlet tegnapi ülésén a legélénkebb, olykor indulatoktól sem mentes vita az úgynevezett státustör- vény-tervezetről folyt. Csapody Miklós (MDF), aki önálló indítványban fogalmazta meg a jogszabály lényegét, lapunknak elmondta: a Fidesz és,az MSZP egészen másképp gondolkodik ebben az ügyben. A kormánypártok és a határon túli szervezetek úgy vélik, elengedhetetlen a különleges jogállás megadása. Megtudtuk, a státus elnyerésének és elvesztésének számos feltétele volna. A magyar állampolgároknak kijáró jogok korlátozott igénybevételére hazánk területén a tervek szerint a nagykorú, büntetlen előéletű, magyar nemzetiségű személyek előtt nyílna lehetőség. A vízummentességtől a meghatározott mértékű vámkedvezményen és a könnyített munkavállaláson át a felsőoktatás és az egészségügy igénybevételéig számos előnyt élvezhetnének a magyar nemzetiségű külföldiek. Csapody szerint annyit, amennyire költségvetésünkből futja. Noha az MSZP képviselője fölöslegesnek és pazarlónak nevezte a tervezetet, délutánra sikerült kompromisszumot kötni. Eörsi Mátyás SZDSZ-es képviselő úgy fogalmazott: az ellenzéknek el kell fogadnia a határon túli magyarok igényét, ám meg kell akadályoznia, hogy egyesek visszaéljenek a lehetőségekkel. Tegnap Orbán Viktor miniszterelnök megbeszélést folytatott Antonio Vitorinoval, az Európai Bizottság bel- és igazságügyekért felelős tagjával. A brüsszeli biztos kijelentette: tudatában vannak annak, hogy a nagy számú határon túli magyar kisebbség szabad mozgását érintheti Magyarország majdani csatlakozása a schengeni egyezményhez. Az Unió szerint is kézenfekvő, hogy a magyar jogrendszerben e különleges státust biztosítsanak számukra. T. M. Kamara vagy kártyaklub? Vesztésre áll a kamarai törvény módosítása Bár az Országgyűlés tegnapi napirendjén négy téma szerepelt, a munkanap túlnyomó részében egyetlen kérdésről, a gazdasági kamarák jövőjéről vitatkoztak a képviselők. A kormány előterjesztése szerint a jövőben megszűnne a kötelező tagság és ezzel a kötelező tagdíjfizetés is. A kamarák köz- testületi jellege ugyanakkor megmaradna, a választási szabályok igazodnának az önkéntes tagsághoz. A jövő év végéig soron kívüli választásokat kellene tartani, az Állami Számvevő- szék pedig ezentúl a gazdasági kamarák gazdálkodását is ellenőrizhetné. A Fidesz egyik képviselője a vita legelején bejelentette, hogy képviselőcsoportjuk az úgynevezett angolszász modellt támogatják, ami teljesen önkéntes tagságon alapul, közigazgatási feladatok és költségvetési támogatás nélküli kamarákat jelent. „Vagyis kártyaklub lesz a kamarákból” - summázta egy SZDSZ-es képviselő. Ezt követően úgy folyt le a hétórás vita, hogy nem derült ki, ez csak egy képviselői ötlet, vagy már a kormány is támogatja azt. A papíron 1994-ben létrejött kamarák három évig nem találták a helyüket, mert se feladatot, se hatáskört, se anyagi feltételeket nem kaptak akkoriban, s ezért elégedetlen volt velük a tagságuk. A Fidesz szerint még mindig nincs súlya a gazdasági kamaráknak, megingott irántuk a közbizalom, a gazdaság szereplői úgy érzik, hogy tagdíjukért nem kapnak megfelelő szolgáltatást. Az MSZP, az SZDSZ, az MDF és az FKGP képviselői ezt elismerték, de a megoldást szerintük a kamarák jogkörének bővítésében, nem pedig szétverésükben kellene keresni. Az angol és ír kamarai rendszerről többen elmondták: ott tényleg nem kötelező a tagság, de a piac on hátrányt szenved az, aki nem tag. Egyedül a MIÉP frakciója jelezte, hogy kész megszavazni a kamarai kényszertagság megszüntetését. S. Á. Nincs sertés-túltermelési válság Megszűnt a sertés-túltermelési válság - jelentette ki Tamás Károly, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium közigazgatási államtitkára pénteken Budapesten. Az államtitkár elmondta: a sertéságazatnak sikerült talpon maradnia, a magyarországi sertés- állomány 15 százalékkal növekedett az idén, míg másutt összeomlott a termelés. Az államtitkár szerint a magyar gazdaságok képesek kielégíteni a belföldi igényeket, és megfelelő mennyiségű hús jut még exportra is. Hetente 8700 darab sertés vágnak le a belföldi igények kielégítésére, további 5-6 ezer darabot szállítanak külföldre, elsősorban Romániába. Tamás Károly bejelentette: hétfőn megkezdődik a nagy súlyú sertések intenzív felvásárlása. A Vágóállat- és Hústerméktanács 80 millió forintot szán erre a célra, és több tízezer állat felvásárlására számít. Jelenleg 400 ezer koca van Magyarországon, 30 százalékát, mintegy 120 ezret kiselejteznek - jelezte. Havonta tehát mintegy 10 ezer darab nagy súlyú sertés kerül a felvásárlási körbe. A hétfőn induló felvásárlással az államtitkár szerint megoldódik minden zavar, ami a gazdákat az értékesítési folyamatban akadályozta. Az év végéig a sertéságazatban várhatóan nyugalom lesz. A túlsúlyos sertésekre vonatkozó szerződések december 31-én lejárnak, ekkor helyreáll a minőséghez kötött árrendszer, jelentette be Tamás Károly. Az államtitkár szólt arról is, hogy a tárcaközi bizottság csütörtöki ülésén viták alakultak ki a sertésszektorban 2000-ben alkalmazott intervenciós árakról. Erről a tárgyalásokat az FVM a terméktanácsokkal már megkezdte, és várhatóan a közeljövőben létrejön a megállapodás. Megemlítette, hogy országszerte 300 ezer hektáron kell elvégezni a gyommentesítést, 65 ezer hektáron már végeztek. Bevonulás. November 16-án és 17-én mintegy 7800 fiatal vonul be a Magyar Honvédséghez. Erdélyi Lajos a honvédelmi tárca szóvivője közölte azt is, hogy a sorkötelesek 82 százaléka korlátozás nélkül, 18 százalékuk pedig korlátozással alkalmas sorkatonai szolgálatra. Millenniumi OMÉK. A millennium jegyében rendezik meg a jövő évben a 73. Országos Mezőgazdasági, Élelmiszer-ipari Kiállítást és Vásárt a kőbányai vásárközpontban - tájékoztatta az újságírókat Torgyán József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter pénteken. Rámutatott: az első, 1896-ban megtartott mezőgazdasági kiállítás óta az ágazat meghatározó fontosságú lett. Függetlenség. A hírközlési piac liberalizációja, a szolgáltatók egészséges versengése csak akkor valósulhat meg, ha a szabályozásért felelős Hírközlési Fő- felügyelet (HIF) függetlenné válik a szolgáltatóktól és a politikától - fogalmazott Katona Kálmán közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter pénteken. A teljes függetlenség a jelenlegi közigazgatási rendbe csak nehezen illeszthető be - mondta -, ám az európai uniós előírások és a verseny elősegítése ezt diktálja. Aggodalom. A járóbeteg-szakellátásban dolgozó mintegy 7000 orvos átlagbére arcpiritó, s attól félünk, hogy ha ez az állapot még tartós lesz, akkor komoly ellátási gondok is adódhatnak - hangsúlyozta Varga Imre, a Medicina 2000 Poliklinika és Szakorvosi Szövetség elnöke pénteken Balatonaligán, az első országos járóbeteg-szakellátási konferencián. Betörés. Természetesen semmi egyebet nem sejtek amögött, hogy behatoltak a lakásomba, mint hogy egy rutinbetörő járt ott, akit megzavartak - nyilatkozta Lendvai Ildikó, az MSZP budapesti elnöke annak kapcsán, hogy csütörtök este betörtek budapesti lakásába. Mint mondta, érték nem hiányzik otthonából, mindössze papírjait szórta szét a földön az illetéktelen behatoló. Megtévesztés. Félrevezetők és időnként etikátlanok a gyermekeknek szóló élelmiszer- és játékreklámok, ezért az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület (OFE) a szabályozás szigorítását szeretné - hangzott el az egyesület pénteki sajtótájékoztatóján. A reklámozott gyermekélelmiszerek túlnyomó többsége édesség, ugyanakkor nem népszerűsítik az egészséges táplálkozást jelentő zöldségek, gyümölcsök fogyasztását. Az sem fogadható el a szakember szerint, hogy némely csokoládét egy pohár tejjel azonos értékűnek neveznek egyes reklámokban. Szavazhatunk a női méltóságról Ideális magyar lányok, asszonyok a képernyőn Milyen napjaink magyar női ideálja? Legalábbis azok közül, akiket a közszolgálati televízió képernyőjén nap mint nap láthatunk. Ezt tudakolja, s egyszersmind jutalmazza, egy hazánkban mindmáig szokatlan felmérés. A díj elnevezése: Emberi méltóság - női méltóság. Magánszemélyek és civil szervezetek véleményét egyaránt várja december 6-áig a Szociális és Családügyi Minisztérium nőképviseleti titkársága, ahol a jelölőlapok is beszerezhetők. Az értékelés szempontjait egy hasonló témában nemrégiben megrendezett konferencia résztvevői állították össze. Az idei produkciók és a képernyőn látható személyek között válogatók voksát külön-kü- lön kategóriában kéri és értékeli a zsűri. Félmillió forint vár arra az alkotó közösségre, amelyiknek a produkciója a két. nem egyenrangúságán, kölcsönös tiszteletén alapuló életformát mutat be. Követelmény, hogy a téma a mindennapok asszonyáról szóljon, túlzásoktól mentesen. Fektessen hangsúlyt a nők érdekérvényesítő képességére, tudatosan vállalja a hagyományos ábrázolástól való elhatárolódást. A kiírás szerint tehát nem tekinthető példaképnek a kizárólag otthon vagy csakis a munkahelyén tüsténkedő nő. A másik kategóriában 300 ezer forinttal jutalmazza a zsűri azt a kiemelkedő televíziós személyiséget (lehet az riporter, műsorvezető, szakértő, színész, hírmagyarázó), aki a legtöbb szavazatot kapja a nézőktől. Nem lesz könnyű megfelelniük az elvárásoknak a versenyben részt vevő jelölteknek, mert igényes követelmények szerint mérlegel majd a zsűri. A pályázati feltételek szerint napjaink követendő tévés ideálja mindenekelőtt legyen öntudatos, mégse helyezze előtérbe magát, öltözéke legyen választékos csakúgy, mint a közlési stílusa. Legyen elkötelezett a magyar értékek iránt. A vele együtt képernyőre kerülő személyekkel viselkedjen korrektül, közvetlenül. (cs. b. j.) Nemzeti Minőség Díj. Tegnap a Parlament kupolacsarnokában Orbán Viktor miniszterelnök adta át az elismerő oklevelet a legkiemelkedőbb teljesítményt felmutató hazai vállalatok képviselőinek. A közepes méretű termelő vállalati kategóriában a Cofrnec Hungary Rt. Petőfi Nyomda nyerte el a megtisztelő díjat. Képünkön Fábián Endre, a Petőfi Nyomda igazgatója, Balog Miklós, a Cofrnec Hungary elnök-vezérigazgatója és Varga Margit, a nyomda minőségbiztosítási osztályának vezetője. fotó: feb/ körmendi imre
