Új Néplap, 1999. október (10. évfolyam, 229-253. szám)
1999-10-26 / 249. szám
2. oldal Világtükör 1999. október 26., kedd Eduard Sevardnadze szerint országa legkésőbb 2005-ig szeretne NATO-tagságért folyamodni. A grúz államfő kijelentette: ha a jövő áprilisi elnökválasztásokon ismét államfővé választják, „országa nagyon hangosan fog dörömbölni a NATO ajtaján”. IVfegnyíIt a gázai és ciszjordá- niai palesztin autonóm területeket Izraelen át összekötő közút a palesztinok számára. A 45 kilométer hosszú útvonal lehetővé teszi a nyomor sújtotta Gázai övezetben élők számára, hogy munkát keressenek a gazdaságilag fejlettebb Ciszjordániában. Kofi Annan azzal vádolja az Egyesült Államokat, hogy akadályozza az emberbaráti segély eljuttatását Iraknak. Az ENSZ-fő- titkár szerint Washingtonnak hozzá kellene járulnia ahhoz, hogy Bagdad több mint 500 millió dollár értékben segélynek számító árut vásárolhasson. EU-esélyek és teendők Az Európai Unió tagországainak budapesti nagyköveteivel találkozott hétfőn Pepó Pál környezetvédelmi miniszter, s áttekintették Magyar- ország csatlakozásának aktuális környezetvédelmi feladatait. Nem járul hozzá szívesen Brüsz- szel ahhoz, hogy a csatlakozó országok átmeneti mentességeket kérjenek bizonyos területeken az uniós normák teljesítésére - közölte Hamu Halinen. Ugyanakkor egyes területeken, igy például a szennyvizek tisztításánál, a hulladékgazdálkodásnál az igen nagy beruházási költségek miatt elkerülhetetlen az átmeneti mentesség engedélyezése. A soros elnöki tisztet betöltő Finnország nagykövete ezt azon a sajtótájékoztatón jelentette ki, amelyen beszámoltak a magyar környezetvédelmi miniszter és az Európai Unió tagországainak budapesti nagyköveteinek találkozójáról. Pepó Pál elmondta: kezdetben 23 területen kért átmeneti mentességet Magyarország, később az egyeztetéseket követően, illetve a gazdasági lehetőségeket mérlegelve ezt kilencre csökkentette. Az átmeneti mentességi kérelmek a vízszennyezések és a légszennyezések csökkentésére, a csomagoló anyagok visz- szagyűjtésére, az üzemek integrált szennyezés-megelőzési rendszerére, s a veszélyes anyagok tárolására vonatkoznak. A miniszter rámutatott: Csehországhoz és Lengyelországhoz képest Magyarország jobban áll a csatlakozás környezetvédelmi előkészületeiben. Az „éllovasoknak” tartott közép-európai országok közül egyébként mind föltűnőbb Csehország lemaradása az Európai Unióhoz való felzárkózás terén. Gazdasági szempontból a hátrány mintegy kétéves Lengyelországhoz és Magyarországhoz képest - jelentette ki Jan Svejnar, a Michigani Egyetem Davidson Intézetének igazgatója a cseh közszolgálati televízióban. A gazdasági szakember ugyanakkor úgy véli: Prága megfelelő politikával ezt a hátrányt két évnél gyorsabban ledolgozhatná. A cseh gazdaság jelenleg mélyen lehetőségei alatt teljesít, és az egyetlen megoldást a gazdasági átalakítás határozott és gyors befejezése jelenti. A szerbek kantonokat akarnak Koszovóban Ellenzékiek tanácskozása A hét végén megalakult a Koszovói Szerb Nemzeti Tanács, amely magát tekinti a tartományban élő szerb lakosság törvényes képviselőjének. Osszák föl a tartományt kantonokra, és hozzanak létre szerb védelmi hadtestet - követeli a Koszovói Szerb Nemzeti Tanács, amely a szétszórt közösségekben élő koszovói szerbek tömörülése. Jelentőségét növeli, hogy a tanács a koszovói eseményekre csekély befolyással lévő belgrádi kormány képviselői nélkül alakult meg. Közben Magyarországon folytatnak tárgyalásokat a belgrádi ellenzék vezetői. Zoran Djindjics szerb ellenzéki vezető Kecskeméten találkozott James Dobbins amerikai balkáni különmegbízottal. A megbeszélés után a Szövetség a Változásokért tömörülés szerb vezéralakja elmondta: mindent megtesznek azért, hogy reformokkal segítsék Jugoszlávia csatlakozását Európához. A Jugoszláviával szembeni szankciók feloldását illetően a nemzetközi közösség nem egységes. A németek, a franciák teljesen, az angolok félig már hajlanak a korlátozó intézkedések eltörlésére - jelentette ki Djindjics. Ugyancsak tárgyalt a balkáni különmegbízottal Vladan Batics. Az Egyesült Államok ellenzi a Jugoszlávia elleni szankciók teljes feloldását, attól tartva, hogy ez Szlobodan Milosevics rendszerének kedvezne, vagy az elnök a segélyeket saját javára fordítaná - közölte a tárgyalások után a Szövetség a Változásokért koordinátora. Tudományos üléssel folytatódtak hétfőn a nagyváradi emléknapok. A résztvevők felidézték a reformkor és az 1848-49. évi szabadságharc korának jogalkotását, valamint Szacsvay Imrének, az 1848-49-es országgyűlés kivégzett egykori jegyzőjének emlékét. Jövőre csökkenti a bevándorláskvótát Ausztria: 8670 főről 8090 főre, ami az ország lakosságára vetítve mintegy egy ezrelék. A helyek túlnyomó többségét a már régebben Ausztriában dolgozó vendégmunkások családtagjainak tartják fenn. Növelte rakétaerőit Észak-Ko- rea azzal, hogy négy közepes hatótávolságú rakétaegységet telepített. A fegyverek elérhetik Japánt és Dél-Koreát is. Nem kér kegyelmet Maurice Papon. Az 1590 zsidó deportálásában való együttműködés címén tíz év szabadságvesztésre ítélt 89 éves Papon Svájcba szökött a büntetés letöltése elől, ott azonban rövidesen elfogták és átadták a francia hatóságoknak. Robertson NATO-főtitkár maga jelentette be, hogy Boszniában letartóztattak egy háborús bűnöst. A volt őrparancsnokot, aki több gyilkossággal és foglyok megkínzásával gyanúsítható, tegnap Hágába szállították. Megerősödött a vasárnap megtartott svájci parlamenti választásokon a jobboldali populista Svájci Néppárt, összességében mégis a Svájci Szociáldemokrata Párt maradhat a legerősebb parlamenti párt. Kiszabadult és Japánba tart az a négy japán geológus, akiket több mint két hónapja ejtettek fogságba iszlám fegyveresek. A túszokat Tádzsikisztán középső részén engedték szabadon. Argentína új elnöke Az ellenzéki balközép Szövetség jelöltje, Fernando de la Rúa elsöprő győzelmet aratott az argentínai elnökválasztás vasárnap megtartott első fordulójában. A Buenos Aires-i polgármester megszerezte a voksok abszolút többségét, így fölényesen győzött a kormányzó Juszticialista Párt jelöltje, a 35 százaléknyi szavazathoz jutó Eduardo Duhalde felett. A leköszönő Carlos Menem elnök gratulált Rúa győzelméhez. Ha a hivatalos eredmények megerősítik az előzetes várakozásoknak megfelelő ellenzéki győzelmet, szükségtelenné válik a november 14-re kitűzött második forduló megtartása, és a 62 éves Rúa december 10-én átveheti az államfői hatalmat. A távozó Menem által a kilencvenes években végrehajtott radikális piacgazdasági reformok megszüntették Argentínában az inflációt, de hatalmas társadalmi egyenlőtlenségeket szültek, és 14,5 százalékra növelték a munkanélküliséget. De la Rúa a gazdaságpolitika főbb vonalakban való folytatását ígérte kampányában, egyúttal ígéretet tett a kiterjedt korrupció elleni határozott fellépésre. Az új és a régi elnök fotó: feb/reuters Meddig tart a csecsenföldi háború? Karácsonyra befejeződik a háború - állítják moszkvai források. A bizonytalannak látszó időpont meglehetősen érdekes: a december 19-én esedékes parlamenti választásokig senki nem ígéri a megnyugtató végkifejletet. Moszkvában mindenki egyetért abban, hogy van mit tenni a hőn áhított békéért, a részleteket illetően azonban a legfelsőbb katonai vezetés megosztott. A pragmatikusok, valamint e csoport vezéralakjának Gennadij Troscsev tábornokot, a csecsenföldi keleti front parancsnokát tartják; ő állítólag felhívta a figyelmet, hogy egy klasszikus értelemben vett általános támadás nagy kockázatokkal járna. Ha el is foglalnák Groznijt, ahonnan az orosz csapatok 1996. augusztus 6-án vonultak ki, hosszú partizánháború következne. Elképzelése az, hogy szoros katonai gyűrűvel vennék körül a csecsen magot, megakadályoznák a fegyvercsempészetet, s az iszlám szélsőségesek beszivárgását, kiéheztetnék a területet. Legfeljebb a Tyerek folyó bal partját foglalnák el, itt viszonylag nagyszámú orosz él (a körzet az ötvenes esztendőkig a sztavropoli köz- igazgatáshoz tartozott), s esetleg itt lehetne egy Moszkva-ba- rát csecsen miniparlamentet kialakítani. A másik tábornok, akinek kulcsszerepe van Csecsenföl- dön, Vlagyimir Samanov, a nagy roham és a „végső győzelem” hirdetője, őt 1994-ben, az első csecsen hadjárat idején különösen sokat bírálták brutalitásáért. Maga Szergejev védelmi miniszter is ehhez az elgondoláshoz áll közelebb, hiszen egész Csecsenföldet ellenőrzés alá vonná, hogy megszabadítsák a területet a „terrorista bandáktól”. Vlagyimir Putyin egyelőre kivár. A háború jelentősen növelte a politikus népszerűségét, de kérdés, mi lesz akkor, ha az akciók elakadnak a havas hegyek között. „Csecsenföld mindig Oroszország integráns része volt és az is marad” - nyilatkozta tegnapi interjújában. Kosaras demokrata jelölt Sokáig szülte bizonyos volt, hogy a jövő évi amerikai elnökválasztáson Clinton elnök Demokrata Pártjának jelöltje A1 Gore lesz. Ma már nem mindenki kötne fogadást arra, hogy az eddigi alel- nök a biztos befutó, mert veszélyes ellenjelölt jelentkezett: Bili Bradley volt szenátor. A csaknem kétméteres politikust jószerével minden amerikai ismeri, pályáját ugyanis az egyik legnépszerűbb sportágban alapozta meg. Bradley, miközben elit egyetemeken, az amerikai Princetonban és az angliai Ox- fordban tanult, válogatott kosaras volt. Olyan kitűnőség, aki az amerikai válogatott tagjaként az 1964. évi tokiói olimpián a szovjetek elleni döntőn sikeresen szerepelt. Az aranyérmes Bradley később profi kosaras lett, és New York-i csapatával kétszer nyert bajnokságot. 1978-ban úgy érezte: ideje ismét váltani, ezúttal a politikába. A népszerű sportolót a demokraták szívesen jelölték a szenátusba, ahol három cikluson át képviselte New Jersey állam érdekeit. Bradley három éve visszahúzódott a politikától, és inkább pénzt keresett. Most úgy döntött, nem fogadja el egy nagyobb cég igencsak kedvező állásajánlatát, hanem 56 évesen visszakanyarodik a politikához. Bradleynek mindenesetre sok pénzre is szüksége lesz ahhoz, hogy a 2000. év elején kezdődő úgynevezett előválasztásokon megtapasztalja, mekkora esélyei lehetnek nyáron, amikor a pártkongresszus dönt az elnökjelöltről. Hívei eddig 13 millió dollárt adtak össze a kampányra. FEB A fejletlen országok is rontják a levegőt Klímakonferencia Bonnban Mintegy 160 ország képviselőinek részvételével tegnap megkezdte munkáját Bonnban az ENSZ S. klímakonferenciája. A 11 napos tanácskozást megnyitó Gerhard Schröder német kancellár leszögezte: Németország tartja magát a korábbi értekezleteken vállalt kötelezettségeihez, és célirányosan mérsékli a levegőbe kibocsátott káros anyagok mennyiségét. A német kormány 2000 júniusában átfogó stratégiát teijeszt elő az üvegházhatást okozó gázok emissziójának mérséklése céljából. A kancellár az ipari államok felelősségét hangsúlyozta a légkör védelmének érdekében. Németország 2005-ig 25 százalékkal fogja mérsékelni (az 1990. évi szinthez képest) a kibocsátott szén-dioxid mennyiségét. Az utóbbi kilenc évben 13,2 százalékos volt a csökkenés. A kiotói 4. klímakonferencia elnöke, az argentin Maria Julia Alsogaray beszédében bírálta a Kiotó óta megvalósult haladást, mivel szerinte ennek üteme elmarad a várakozástól. Egyúttal arra intette a fejlődő országokat, hogy csatlakozzanak az önkorlátozás elvéhez, mert ők maguk is jelentős mértékben hozzájárulnak Földünk légkörének melegedéséhez. Az ENSZ-konferencia elnöke a lengyel környezetvédelmi miniszter, Jan Szyszko lett. Mosás-teregetés Mexikóban. A szakadatlan esőzések következtében elárasztotta a víz a középamerikai állam Tabasco tartományának számos települését a Mexikói-öböl vidékén, fotó: feb/reuters í} t\* Betolakodók az ágyban Gyengéden operálj Fényfalók Gyereksztár, ha felnő
