Új Néplap, 1999. október (10. évfolyam, 229-253. szám)

1999-10-21 / 246. szám

/ 8. oldal Tükör 1999. október 21., csütörtök À Chiovini-tanítvány fő témája az egykori Tabán volt Még holnap látható a szolnoki Helyőrségi Művelődési Otthonban Tóth Tibor kiállítása. Tóth Tibor, akit előszeretettel neveznek a Tabán fes­tőjének, elmondta, hogy mostani tárlatát mestere, az idén száz éve szü­letett Chiovini Ferenc emlékének szenteli. — Iparművész keresztapám azt akarta, hogy én is iparművész le­gyek — mondja az indulásáról —, én azonban a képzőművészeti akadémiára szerettem volna menni. Végül azonban közbe­szólt a háború, és se ide, se oda nem mehettem. A háborút köve­tően reklámgrafikákat készítet­tem, majd mintegy huszonöt évig neontervező voltam. — Tehát autodidakta módon lett festő? — Nem egészen, mivel 1950-től 15 éven átjártam a Chiovini Fe­renc vezette Dolgozók Képző- művészeti Szabadiskolájába, ahol nagyon sokat tanultam el­méleti téren is. Chiovini mester sokat segített nekem, külön is foglalkozott velem, atyai jó bará­tom lett. Rengeteget festettem a szolnoki Tabánt, nem véletlenül hívnak a Tabán festőjének, és ezt a címet szívesen vállalom. — Milyen kiállításokon szere­pelt? — Tizenhat éves koromban mu­tatkoztam be először a nyilvá­nosság előtt egy csoportos kiállí­táson, amelyet a szolnoki Kons­tantin iskolában rendeztek. Sze­repeltem 1960-ban a Műcsar­nokban a fiatalok kiállításán, azután többször is a szolnoki té­li tárlaton, és 1996-ban a képző- művészeti triennálén is. Önálló kiállításaim is voltak, az első a Ságvári művelődési házban, azu­tán Budapesten a Hollósy Galé­riában, '97-ben a szolnoki Ho­zam Klubban, most meg a HEMO-ban láthatók a képeim. — Talán nem sértem meg, de ki­állításai ellenére nincs igazán je­len a szolnoki művészeti életben. Mi lehet ennek az oka? — Chiovini mester minket min­dig szerénységre intett, de en­gem nem is nagyon kellett inteni. A Tabán, ahogy Tóth Tibor látta, és ahogyan ma már nem látható Nem vagyok nyüzsgő típusú em­ber, talán nem kellene ennyire háttérbe húzódnom. Bár én is kaptam pofonokat az élettől, pontosabban emberektől, pálya­társaktól és kívülállóktól is, nem hibáztatok senkit. Valószínűleg magam sem ragadtam meg min­den lehetőséget, amit az élet föl­kínált. Az idei triennáléra példá­ul azért nem küldtem be képe­ket, mert egyszerűen kifutottam a határidőből, megfeledkeztem róla.- Milyen tervekkel indul a kö­vetkező éveknek? — Festeni szeretnék, és a 75. esztendőhöz közeledve egyre többször gondolok egy életmű- kiállítás megrendezésére. B. A. Mindenkiben van egy kis drukk a vizsgálat előtt Félelem nélkül, az egészségünkért A szolnoki MÁV-kórházban nemrégen nyílt meg a Mamma Klinika, ahol mammográfiás eljárással végzik a nők emlőszűrését. A klinika ve­zetője dr. Ormándi Katalin, a Szegedi Orvostudományi Egyetem Ra­diológiai Klinikájának főorvosa nemrég előadást is tartott a témáról a kórház tudományos ülésén. Ebből az alkalomból beszélgettünk a főor­vosnővel a szűrés előnyeiről. Dr.Ormándi Katalin tizenhat év­vel ezelőtt kezdett foglalkozni ez­zel a szakterülettel, és, 1992 óta csak ezen a területen dolgozik. A szegedi klinikán is megtalálható az az önálló részleg, ami a MÁV- kórházban a Mamma Klinika. — Ennyi év alatt bizonyosan át­élte, hogy maga az eljárás — a mammográfiás emlőszűrés — is sokat változott, fejlődött. — Átéltem mindezt a fejlődést, amely Magyarországon az utóbbi 15 évben ezen a területen történt. Mindegyik képalkotó eljárást is­merem, ma már igen kiváló minő­ségű képeket tudunk készíteni, ami növeli a találati pontosságot. Ehhez az is hozzátartozik, hogy nem kell tartani a gép sugárterhe­lésétől akkor sem, ha valaki rend­szeresen jár a szűrésre. — Olyan szakmában dolgozik, amelyet egyfajta negatív miszti­kum övez. A nők félve mennek el erre a vizsgálatra, hátha kiderül valami. — Észrevehető, hogy mindig nagyon izgulnak, de nagy részük teljesen reálisan fogja fel a kér­dést: eljön, hogy megtudja, nincs-e valami elváltozás, amit ő nem észlelt. Mindenkiben van egy kis drukk a vizsgálat előtt, és nagyon örülnek a negatív ered­ménynek. Sokan tudatosan jön­nek: szeretnék tudni, hogy nincs- e betegségük. Különösen jellem­ző ez olyan családoknál, ahol az édesanya vagy a testvér hasonló betegségben szenved. —Mekkora daganatot képes ész­revenni a gép? — Gyakorlatilag a néhány mil­liméter nagyságút is, de nem mindegy, hogy milyen típusú em­lőben van ez az elváltozás, a mi­rigydúsban nehezebb észreven­ni. De megfelelő technikával a legtöbb emlőben meg lehet talál­ni a pici rákos elváltozásokat is. A lényeg az, hogy 1 cm alatti le­gyen, mert ilyenkor még nagyok az esélyek a teljes gyógyulásra, a hosszú túlélésre. Az egy centimé­ter alatti daganatot a tapintásos emlővizsgálatnál többnyire még nem veszik észre. — Azt mondják, hogy ilyenkor még emlőmegtartó műtéttel is le­het segíteni. Mi a tapasztalat, mennyire igaz ez? — Nagyon nehéz tapasztalatról beszélni, mert Magyarországon még nincs igazán szervezett szű­rőprogram. Négy éve létezik a Mamma Klinika, ez még rövid idő. Vannak már ilyen jellegű ta­pasztalatok, azonban országos viszonylatban nem tudunk ada­tot mondani, mivel nincs orszá­gos szűrés. Pedig ennek a prog­ramnak a sikere azon múlik, hogy legyen országosan kiter­jesztett szürőprogram, a lakos­ság pedig vegye igénybe. A mi csoportunk a budapesti Mamma Klinika indulása után fél évvel Négy éve épül a Vkz egri püspök 1781-ben építtet­te meg Tiszafüred katolikus plé­bániáját. A ma is meglévő épület több mint 210 éven át biztosítot­ta a lelkipásztorok lakhatását. Időközben az épület állagában úgy elavult, hogy felújítása több millió forintot igényelne. Az Eg­ri Főegyházmegye egyetértésével ezért is vetődött fel az új plébá­niaépület létrehozásának a gon­dolata. 1995. május 21-én meg­történt ugyan az alapkő letétele, de az anyagi források hiánya mi­att csak a tervek töredéke készül­hetett el az elmúlt négy esztendő­ben. Az építkezés jelenleg is alig halad előre. Pedig a katolikusok kapcsolódott be a munkába. Az a vizsgálati stílus, amit alkalma­zunk, nagyon népszerű lett. Ha valakit visszahívunk, kap egy komplex vizsgálatot ugyanazzal az orvossal. Szükség szerint el­magyarázzuk, miért javaslunk műtétet, vagy miért nem, szóval, foglalkozunk a pácienssel. — Negyven év fölött ajánlják a nőknek a részvételt a szűrésen. Mi­ért itt húzták meg korhatár-vona­lat? — A betegség morbiditása negy­venéves kor körül kezd ugrássze­rűen emelkedni, és 55-60 éves ko­rig tart a veszélyeztetett kor. Saj­nos, lassan ezt is felül kell bírálni. Amerikában már 35 éves korban szűrnek. Ha családi terheltség van, akkor azt nézzük, hogy az anya mikor kapta meg a betegsé­get, és előtte 4-5 évvel ildomos, hogy jöjjön a lánya a szűrésre. — Mire ad esélyt magának az, aki részt vesz egy ilyen szűrésen? — Minden tizedik nő váromá­nyosa ennek a betegségnek. Ha eljön a szűrésre, hamar fel tud­juk fedezni a betegségét. Ha vala­ki józanul gondolkodik, és tudja, hogy hová vezet a nem korán fel­fedezett emlőrák, hogy 2-3 év múlva meghal sok asszony eb­ben a betegségben, akkor tudja, hogy nem lehet kihagyni a szű­rést, mert ezzel megadja magá­nak az esélyt, hogy kevesebb be­avatkozásra legyen szükség, hogy ne kelljen levenni az emlő­it, hogy be tudjon illeszkedni új­ra a munkahelyen.stb. — Míg Nyugaton benne van a köztudatban, hogy rendszeresen járnak az emberek rákszűrésre, nálunk sokan nem törődnek vele. Ön szerint miért van ez? — Félnek attól, hogy találnak valamit, holott panaszmentes az illető. Ezt a szemléletbeli aka­dályt a legnehezebb leküzdeni. De jó irányban haladunk, mert Szegeden is egyre többen jönnek el, akiknek nincs panaszuk, csak a szűrést igénylik. Biztos vagyok benne, hogy ha lesznek olyan eseteink Szolnokon is, akiket pa­naszmentesen fedezünk fel, és ennek terápiás vonzata is van, akkor még több nő keres majd fel bennünket. Paulina Éva füredi plébánia azt szeretnék, ha még a tél beáll­ta előtt elkészülnének a főfalak, s az azokat állagukban védő tető­szerkezet is. A tiszafüredi Római Katolikus Egyházközség Képvi­selőtestülete ezért is kéri a hívek, valamint a jó szándékú polgárok segítségét. Az anyagi támogatá­sok a régi plébánián, illetve a he­lyi takarékszövetkezetben nyitott 70100011-1100 3423 számú számlára fizethetők be. Tervezik továbbá úgynevezett téglajegyek kiadását is, melyek szintén előse­gíthetik azt, hogy felgyorsuljon az építés, és az új évezred kezde­tére végleg elkészüljön az új plé­bánia.

Next

/
Oldalképek
Tartalom