Új Néplap, 1999. október (10. évfolyam, 229-253. szám)

1999-10-01 / 229. szám

2. oldal Világtükör 1999. október 1., péntek Elfogadhatatlannak ítéli Iz­rael azokat a követeléseket, amelyeket Szíria a két ország közti béketárgyalások felújítá­sának feltételül szabott - kö­zölte Haitn Ramon, az izraeli minisztertanács elnökségéhez delegált miniszter. Szíria elvár­ná, hogy Izrael a több mint há­rom éve megszakadt párbeszéd újrakezdésének fejében köte­lezze el magát az 1967. évi há­borúban elfoglalt Golán- fennsík egészének visszaszol­gáltatására. Reményét fejezte ki William Cohen amerikai védelmi mi­niszter csütörtöki jakartai tár­gyalásain, hogy az indonéz ve­zetők komolyan akarják a kelet- timori békét. Az amerikai politi­kus Jusuf Habibie indonéz el­nökkel folytatott megbeszélése­it követően úgy vélekedett: In­donézia sikeresen halad a de­mokrácia felé. Csaknem feladta az utolsó kenetet is egy római katolikus pap Augusto Pinochetnek, ami­kor a tábornok wentworthi kije­lölt otthonában két nappal az ügyében megindult kiadatási tárgyalás előtt rosszul lett és összeesett. Günther Grass német írónak ítélte oda az idei irodalmi No- bel-díjat Stockholmban a Svéd Akadémia csütörtökön. Grass a hír hallatán „büszkeségét és meghatottságát” hangoztatta. Halálra ítélte a tokiói körzeti bíróság az Aum Sinrikjo (Leg­felsőbb Igazság) nevű szekta egyik tagját a japán főváros metrójában 1995-ben végrehaj­tott mérgesgáz-támadásban va­ló részvételért. A 35 esztendős Jokohama Maszato a szekta el­ső tagja, akire halálbüntetést szabtak ki a 12 halálos áldoza­tot és több száz sebesültet köve­telő támadásért. Részben rehabilitálta halála után az orosz legfelsőbb bíró­ság katonai kollégiuma Vaszilij Sztálint, felére mérsékelve az egykori szovjet diktátor fiára 44 évvel ezelőtt kiszabott nyolcévi börtönt, s ezzel az akkori am­nesztiarendelet szerint el is en­gedte a büntetést. Vaszilij Sztá­lin altábornagyot apja halála után, 1955 szeptemberében ítél­ték nyolcévi börtönbüntetésre szovjetellenes propagandáért és hivatali hatalommal való vissza­élésért. Letartóztatott a francia rend­őrség csütörtök reggel három spanyolországi baszk személyt, és lefoglalt 2,5 tonna robbanó­anyagot a délnyugat-franciaor­szági Pau város közelében. A robbanóanyag a plévini székhe­lyű Titanite SA nevű magán­üzemből származik, amelyet kedden egy fegyveres csoport rabolt ki. Putyin szerint Csecsenfóld az Orosz Föderáció elszakíthatatlan része Küszöbön a szárazföldi támadás Az orosz légierő csütörtök reggel is csecsen célpontokat táma­dott Szerzseny-jürt, Avtura, Nozsaj-jürt és Itum-Kalinszkij tele­pülések, valamint a vegyenói szoros körzetében. Vlagyimir Putyin orosz kormányfő csütörtökön Szentpétervárott megerő­sítette, hogy a szövetségi erők a Csecsenföld körüli kordon lét­rehozása érdekében a számukra legkedvezőbb pozíciókat foglal­ják el a jövőben is. A pályaudvarokat is ellenőrzik fotó: feb/reuters Az orosz vezérkar gyakorlati­lag minden hadra fogható egységét a csecsen határra irányította, ahol a belügyi csapatokkal együtt csaknem 60 ezer fős haderő áll készen a bevetésre. A mostani akci­ók során többször hatoltak be csecsen területre, fontos magaslatokat foglaltak el, majd visszavonultak - mond­ta az orosz vezető, emlékez­tetve arra, hogy itt nincs ha­tár: Csecsenföld az Oroszor­szági Föderáció része volt, s az is marad, így az orosz csa­patok ott foglalnak el álláso­kat, ahol akarnak. Nyilatko­zatában Putyin sejteni enged­te, hogy a Csecsenföld körüli védelmi zónát úgy alakítják ki, hogy az szükség esetén csecsen területekre is átterjed majd. Véleménye szerint ez­zel meg lehet majd előzni, hogy egy csecsen betörés ese­tén például dagesztáni falva­kat vegyenek tűz alá. Mohamed Hambijev cse­csen védelmi miniszter a grozniji tévében elhangzott nyilatkozatában kilátásba he­lyezte, hogy „orosz támadás esetén a csecsen erők Orosz­ország területén lépnek akció­ba”. Szavai szerint a különle­gesen kiképzett csecsen egy­ségek az orosz erők hátorszá­gában fognak tevékenykedni. Hambijev a politikai megol­dást szorgalmazta, de azt is hangsúlyozta, hogy 50 ezer kitűnően kiképzett és tapasz­talt harcos kész fegyvert fogni Csecsenföld védelmében, és „nem lesznek híradójelenté­sek az orosz tévécsatornákon, az orosz polgárok a maguk bőrén fogják érzékelni a há­ború szörnyű képeit, rokona­ik és hozzátartozóik elveszté­sének keserűségét”. Aszlan Maszhadov csecsen államfő, a hadsereg főparancs­noka a hadurakkal együttmű­ködve a várható három táma­dási irányban három frontot hozott létre. Figyelemre mél­tó, hogy a keleti front parancs­noka Sámli Bászájev, a dagesz­táni betörések szervezője lett. Az orosz egységekkel szem­ben jelenleg 20 ezer csecsen fegyveres néz farkasszemet, de a már szinte általános mozgó­sítás nyomán még 30 ezer em­ber felfegyverzésé várható. A csecsenföldi akciókkal párhuzamosan egész Orosz­országban ismételten megszi­gorították a biztonsági intéz­kedéseket. A rendőrség rend­szeresen ellenőrzi a repülőte­reket, a pályaudvarokat és az autóutak városi bevezető sza­kaszait, mert attól tartanak, hogy a néhány héttel ezelőtti, elsősorban a békés polgárok lakóházai ellen irányuló, több száz halálos áldozatot követe­lő terrortámadásokat újabb merényletek követik. A ható­ságok elsősorban iszlám szél­sőségesekre gyanakodnak. A hírügynökségek jelentései meglehe­tősen ellentmondásosak. Miközben ugyanis az orosz kormányfő szavait világszerte úgy idézik, mint egyfajta fenyegetést a csecsen lázadók számá­ra, addig épp az Itar-Tass orosz hír- ügynökség Vlagyimir Putyinra hivat­kozva azt közölte: az orosz szárazföl­di csapatok a csütörtökre virradó éj­szaka során többször is behatoltak csecsen területekre, majd visszavonul­tak. Akcióik célja az volt, hogy kipu­hatolják a lehetőségeket, s megtalál­ják azokat a pozíciókat, ahonnan a végső támadást elindíthatják. Németország, Franciaország és Olaszország közös nyilatkozatban hívta fel a Kaukázusban egymással szemben álló feleket, hogy politikai megoldásra törekedjenek. Mindhá­rom ország kifejezte elkötelezettségét az Orosz Föderáció területi integritá­sa mellett. Ez az állásfoglalás Moszk­va szándékait erősíti, hiszen a Kreml mindig is hangsúlyozta, hogy Csecsenföld - saját meghatározása szerint „Csecsnia” - Oroszország szerves és elidegeníthetetlen része. Oroszország 1994 és 1996 között polgárháborút folytatott a független­ségéért küzdő Csecsen-föld ellen, anélkül, hogy sikerült volna vissza­szereznie ellenőrzését a tagköztársa­ság felett. Moszkva „Csecsnia” sze­mére veti, hogy a szomszédos és ugyancsak muzulmán többségű Dagesztánt is magával rántva, ki kí­ván törni a föderációból. (gyulay) „Egy rendszer végének kezdete” A szerb rendőrség megtámadta a Milosevics ellen tüntetőket A rendőrség gumilövedékekkel is támadott fotó: feb/reuters B elgrádban szerda éjjel vé­ge szakadt a másfél hete tartó ellenzéki tüntetések békés jellegének: a nagy erőkkel felvonuló rendőrség helyszíni be­számolók szerint durván szét­verte a legalább húszezer fős tüntetést, és tucatnyi ellenzéki aktivistát őrizetbe vett. Az ellenzéki pártok képviselői úgy tudják, hogy a kevesebb mint egy óráig tartó összecsa­pásban legalább kéttucat sze­mély, köztük 5 újságíró és 3 rendőr sebesült meg. Az Index független belgrádi rádióadó ar­ról számolt be, hogy több mint 60-an sebesültek meg, közülük négy embert kórházba kellett szállítani. A könnyebb sérülést szenvedett újságírók között volt a CNN amerikai és a Sky News brit tévé egy-egy operatő­re, két fotóriporter és a Beta belgrádi hírügynökség egyik új- ságirónője. A rendőrök össze­törték a két tévés kameráit. A tüntetők a Szövetség a vál­tozásokért (SZP) ellenzéki tö­mörülés és a Demokratikus Pártok Szövetségének felhívá­sára á főváros szívében álló Köztársaság térről a Szlobodan Milosevics jugoszláv elnöknek is otthont adó déli Dedinje ne­gyedbe kívántak felvonulni. A rendőrkordon útját állta a tö­megnek. A Knez Milosa sugár­úton felállított első akadályon a tüntetők még áttörtek, ám a NATO-csapások nyomát máig magán viselő jugoszláv vezér­kar épületénél már megerősí­tett rendőrkordon, vizágyúkkal felszerelt járművek várták a menetet. A tömeg egy ideig farkassze­met nézett a karhatalommal, többen kövekkel dobálták a rendőröket. Ez utóbbiak végül fél tízkor beavatkoztak: a hely­színen tartózkodó újságírók szerint durván gumibotozva, a vízágyúkat bevetve több cso­portra verték szét, majd a kör­nyező utcákban tovább ütlegel­ték a tüntetőket. Az incidenst követően a rendőrség az SZP tizennégy aktivistáját őrizetbe vette, köztük a Vük Obradovics vezette Szociáldemokrácia egyik alelnökét és több tisztség- viselőjét. A tömörülés több tag­pártjának székháza előtt is rendőrségi terepjárók álltak. Az összecsapás után tünte­tők ezrei ismét összegyűltek a Köztársaság téren, ahol Zoran Djindjics, a Demokrata Párt el­nöke beszédében a megtorlá­sok kezdeteként értékelte a tör­ténteket, de hibának mondta, ha a tüntetők összecsapnak a rendőrökkel. Vladan Batics, az SZP koordinátora „egy rend­szer végének kezdetét” vélte fel­fedezni az összetűzésben, amely bumerángként üthet vissza a belgrádi vezetésre. Az SZP múlt kedd óta szer­vezi a Milosevics elnök távozá­sát, átmeneti kormányt és „tisz­tességes” választásokat követe­lő megmozdulásait Belgrádban és több szerbiai városban, ám most először történt jelentős összecsapás a tömegek és a rendőrség között. Az incidens ellenére a fővárosban újabb fel­vonulásokat szerveznek. Újvidék utcáin naponta elégedetlen tömegek ezrei vonulnak föl, a többi között a Vajdaság autonómiájának visszaállítását követelve. Rendszerint az egykori Szerb-Horvát-Szlovén Ki­rályság dunai bánságának épülete előtt gyülekeznek. Az épület csupán két évtizedig töltötte be eredeti funkcióját, hiszen a há­ború után megszűnt az intézmény, azóta a Vajdaság képviselő­házának adott otthont, s egyben a terület autonómiájának szimbólumává vált. Pontosan tíz éve játszódott le a „joghurtforradalom”, ami­kor is az épületet Szerbia más részeiből ideszállított lázongok joghurtos dobozokkal dobálták meg. Közülük egyesek belülről is megismerhették a házat, a szerencsésebbek ennek köszön­hetően a belgrádi miniszteri bársonyszékek kényelmét is ki­próbálhatták: ez volt a jutalmuk, hogy megmozdulásaik nyo­mán a Vajdaság elveszítette viszonylagos függetlenségét. Bordás Árpád (Újvidék) Már szombaton kérje az újság­árusoktól! újság­csak 38 forint! A család minden tagjának szól! A televízió- és rádióműsorok részletes, képes ismertetésén kívül ■JJ gyógyító horoszkópot, heti időjárás-előrejelzést, orvosi tanácsot, rejtvényeket és rengeteg olvasnivalót is tartalmaz. — MEGRENDELŐLAP AS-M KFT. Szolnok, Kossuth tér 1. Adószám: 10462933-2-11; cégnyilvántartási szám: 11-09-001415 Az Új Néplap Q a Jászkun Krónika Q előfizetőiéként megrendelem november hónaptól 1 hónapra □ (165 Ft-ért) 2 hónapra □ (330 Ft-ért) Név: .................................................................................... C ím:...............................................Tel.:............................ U tca:................................................................................... ................................házszám............emelet.........ajtó A z Új Néplap és a Jászkun Krónika előfizetői november hónapra október 11-éig megrendelhetik és október 30-átől kézbesítjük aláírás Beküldhető az alábbi címen: AS-M Kft. gjgpiap áméií 5001 SZOLNOK Kossuth tér 1. Pf.: 105. Várjuk a hívását a 80/200-690 ingyenesen hívható számunkon 9-16 óráig.

Next

/
Oldalképek
Tartalom