Új Néplap, 1999. október (10. évfolyam, 229-253. szám)

1999-10-01 / 229. szám

1999. október 1., péntek Megyei Körkép 3. oldal . a csatornázás (Szolnokon, ahol a kórház környékén fektetik a csöveket a Kötiviép B. Kft. dolgozói. A lefektetett szakaszt azon nyomban be is temetik, fotó: mészáros Méltó körülmények közé költöztek v Kongresszus előtt az MSZP Az MSZP közelgő kongresszusa jegyében tartották meg a szolnoki Szegfű Klub tegnapi összejövetelét, amelynek vendége Kiss Péter, a párt ügyvezető alelnöke volt. Bevezetőként Kiss Pé­ter mai újsághírek kommentálása ürü­gyén mondta el olykor az iróniát sem nélkü­löző véleményét köz­állapotainkról. Be­szélt a Hortobágyi Nemzeti Park vezető­je körül kibontakozott botrány iratanyagá­nak 30 éves titkosítá­sáról, az Élet és Irodalom című lap és Orbán Viktor vitájáról, a Demszky Gábor elleni sajtótáma­dásról és egyéb ügyekről, majd a legutóbbi két, időközi választás került szóba. Ezekről Kiss Péter­nek az volt a véleménye, hogy az MSZP képviselőjelöltjeinek a teljes jobboldal összefogása ese­tén is van esélye a sikerre. Az össze­fogásról megje­gyezte, a Fidesz és a MIÉP közöt­ti kapcsolat most megmutathatja, átlépi-e a Fidesz azt a határt, ame­lyet a demokrati­kus nyugat-európai jobbközép pártok még a hatalom megszer­zése érdekében sem lépnek át a szélsőjobboldal irányába. A kongresszusról szólva hang­súlyozta, hogy több kihívás is áll az MSZP előtt. Nem csupán azt kell majd rendbe tenni, amit a Fidesz most elront, de meg is kell rajzolni annak a Magyaror­szágnak a képét, amelyben szí­vesen élünk majd a következő évezred elején. Ehhez széles kö­rű programvitára van szükség, amelyben az emberek elmond­ják, hogy mit szeretnének, és mit tennének, hogy az megvaló­suljon. Az alapszabály tervezett mó­dosításáról Kiss Péter azt mond­ta, hogy az nem csak a párt bel­ső ügye lesz, hiszen csak egy de­mokratikusan irányított párt ké­pes az országot is a demokrácia szabályai szerint irányítani. A jó program mellé hatékony eszkö­zök is kellenek, s az MSZP-nek jobban kell támaszkodnia arra az értelmiségi bázisra, amely ott van körülötte, és tudását, felké­szültségét szívesen a rendelkezé­sére bocsátja. Farkastörvények a sorstársak között (Folytatás az 1. oldalról) Ez már csak azért is így volt, mert a keresett embereket a nyo­mozók is jól ismerték már, több­ször voltak már büntetve vala­mennyien. A Szolnoki Rendőr- kapitányság életvédelmi és rab- lási csoportjának munkatársai másnap reggelre sikerrel is jár­tak. Az egyik nőt egy lakatlan házban, a másikat a Széchenyi- lakótelepen találták meg, a férfi­ra pedig az egyik rokonánál akadtak rá. Az őrizetbe vett és a csoporto­san elkövetett rablás miatt gya­núsítottként kihallgatott trió be­ismerő vallomást tett, a pénzből azonban már semmi sem ma­radt meg akkorára. A támadást követően ugyanis a rablók meg­osztoztak az összegen, majd ki­ki ment a saját dolgára, ám min­denki útja valamelyik italmérő helyre vezetett. — hgy— Százéves a karcagi Szentannai iskola Fennállásának századik születésnapját ünnepli a karcagi Szentannai Sámuel Mezőgazdasági Szakközépiskola, Gimnázium. A jeles évfor­dulóra — Francois Charlier, a Lee Paraclet testvériskola igazgatója részvételével — tegnap díszharangavatással, szakmai fórummal és az I. Szentannai agrárexpóval emlékeztek meg. — Ennyi év távlatából belátjuk, nem kevésbé volt egyszerű fel­adat az elmúlt száz évet megél­ni, de nem kevesebb a tét most sem: a mezőgazdaság talpon maradása — mondta beszédé­ben Csányi Sándor alpolgár­mester, aki felidézte az elmúlt száz esztendő eredményeit, szólt az iskola egykori jeles taná­rairól, akik szívügyüknek tekin­tették a nagy múltú intézmény­ben az oktatást, majd felavatta a díszharangot, Györfi Sándor szobrászművész alkotását, me­lyet megáldott Nagy Kálmán es­peres, felszentelt Galsi János plébános. — Az elmúlt száz év sok-sok ki­hívást jelentett “mindazoknak, akik ezen iskola falai között ta­nultak, de a magyar oktatási rendszernek is — mondta dr. Marton István, az FVM főosz­tályvezetője, aki szerint a Szent­annai oktatási struktúrája egye­zik a szaktárca jövőbeni elképze­lésével is: az iskoláknak regioná­lis tanácsadóként is kell működ­nie. Ennek egyik lépése az I. Szentannai agrárexpó is. A szak­mai fórumon a minisztérium el­képzeléseiről dr. Marton István szólt. Felhívta a gazdák figyelmét egyetlen természeti értékünkre, a földre, mely az EU-csatlakozás után is a legfontosabb gazdasági értékünk leíz, így nem mindegy, mit teszünk a minőségjavításá­ért, hogyan használjuk ki legjob­ban adottságait. A környezetba­rát technológiák, az őshonos nö­vények, állatok elterjesztéséről, a fokozottabb vidékfejlesztésről is beszélt, majd megígérte, a szak­tárca mindent megtesz az agrári- um talpon maradásáért. A Balassi út 5. szám alatti házat Palágyi Gábor polgármester avatta fel A Jász-Nagykun- Szolnok Megyei Ál­talános Iskola Speci­ális Szakiskola és Gyermekotthon Kossuth úti otthoná­nak 48 lakója talált igazi családias ott­honra azzal, hogy a Népjóléti Miniszté­rium és a megyei ön- kormányzat öt ker­tes házat vásárolt ré­szükre Kisújszállá­son. A házakat hiva­talosan tegnap ad­ták át. A városházán tar­tott szakmai fóru­mon a miskolci, szolnoki és felsőpe- rényi otthon — innen már korábban családi házakba költöztek a gyerekek — dolgozói is részt vettek, és elmondták ta­pasztalataikat. A megyei önkor­mányzat nevében Szabó József alelnök kívánt jó egészséget a gyermekeknek és gondozóiknak, a Családügyi Minisztérium nevé­ben pedig Gáspár Károly főosz­tályvezető a kisújszállásiakról szólt elisníeréssel, és pozitív pél­daként említette azt, milyen jól fogadták a családi házakba köl­tözött gondozottakat a szomszé­dok, a város. Az önkormányzat nevében Palágyi Gábor polgár- mester kívánt jó munkát a gon­dozónőknek. Az eltelt három év jelentősebb állomásairól — hi­szen azóta készültek már a lakás­otthonba költözésre — Víghné Károlyi Katalin otthonvezető számolt be. Míg korábban egy százéves épületben laktak ezek a gyerekek, most 140 négyzetméte­res kertes házba költözhettek, ahol minden adott ahhoz, hogy gondozóikkal igazi otthonra lel­jenek. A négy házban 48 gyer­mek lakik, az ötödik, „félutas házban” a már felnőtt korú álla­mi gondozottak kezdhették el szeptemberben önálló életüket. ^ Csatarepülő százötven forintért A svédek jóvoltából és a hazai pilótaképzés iránti tiszteletének köszön­hetően mostantól a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Repülőtisz­ti Intézetének hallgatói a valóságban is megismerkedhetnek a svédek által gyártott első repülőgéptípussal, a Saab J 32 Lansennel. A Svéd Légierőnél immár „nyug­díjazott” gépmadarak forgalom­ból kivont utolsó példánya teg­nap landolt Szolnokon a katonai reptéren, hogy ezt követően föl­di kiképzési eszközként vegyék hasznát a magyar repülési szak­emberek. A svédeknél 1957-ben rendsze­resített gázturbinás, sugárhajtó­műves széria Szolnokra került példánya 1960-ban készült, és működésének 3500 üzemórájá­ból még arra is futotta, hogy utol­só útként a szolnoki reptérre re­püljön. A típust az elmúlt hónap­ban vonták ki a hadrendből, a sorban a legutolsót azonban egy svéd múzeumon keresztül Ma­gyarországnak ajándékozták. — A gépet ajándékba kaptuk, de szükséges volt, hogy egy jelké­pes eszmei értéket is meghatá­rozzunk, így 5 svéd koronában (körülbelül 150 forintban) álla­podtunk meg — tudtuk meg a re­pülőtiszti intézet igazgatójától, dr. Németh Miklós ezredestől. Az ajándékozás apropóját egyéb­ként az adta, hogy a repülőtiszti intézet jogelődje éppen 50 évvel ezelőtt, 1949. október elsején alakult meg. A Szolnokra érkező vadász­gépről előzőleg természetesen minden fegyverzetet leszereltek, ám „honosítása” még így sem volt hétköznapi. így a fogadóbi­zottságban a vámhivatal és a HM beszerzési részlegének tiszt­jei is ott voltak. A látványos lan­dolás után tehát következhetett a kevésbé érdekes papírmunka. H.Gy. Többen költöznek el, mint ahány an letelepednek Fogyunk a megyében is Megyénk nem „mond ellent” az országos tendenciának, nálunk is fogy a népesség, többen halnak meg, mint ahányan születnek. Az a jelenség, hogy a halálozás száma magas a születésekkel szemben, csak egyik oka annak, hogy Jász-Nagykun-Szolnok me­gye lakossága egyre csökken. Igaz, jelentős ok. A másik fő ok, hogy többen költöznek el a me­gyénkből, mint ahányan lakóhe­lyül választják, és itt telepednek le. Ebben nyilván jelentős szere­pe van az egyes területeken ta­pasztalható nagy munkanélküli­ségnek is. Ezeket a folyamatokat tükrözi az idei év is, amikor is ja­nuár elsején 2 ezer 572 lakossal volt kevesebb nálunk, mint 1998 első napjaiban. Idén 414 ezer 344 lakossal kezdte az évet Jász-Nagykun- Szolnok megye, ami 0,6 százalé­kos csökkenést jelent az előző évihez képest, és 0,2 százalékkal meghaladja az országos népes­ségcsökkenést. Az év első hat hónapjában 1972 gyermek született (5,5 szá- — zalékkal kevesebb, mint 1998 el­ső felében). Ezzel szemben 3 ezer 175 haláleset történt, 1,2 százalékkal több, mint egy évvel korábban. így idén júliusra 1203- mal kevesebb lakost számlált a megye a természetes fogyás kö­vetkeztében — derül ki a KSH megyei igazgatósága tájékoztató­jából. A házasságkötéseket tekintve is „el vagyunk maradva”. Az év első részében 3,4 százalékkal lett kevesebb, miközben az or­szágos csökkenés csak 2,8 száza­lékos volt. Vannak korosztályok, amelyek feltűnően fogynak, például a 35—39 évesek csökkenése 4 szá­zalékos, a 15—19 éveseké 5,1 szá­zalékos. A férfiak a lakosság 48,5, a nők 51,5 százalékát jelen­tik, számuk az erősebb nemnél 0,7 százalékkal, a hölgyeknél 0,5 százalékkal csökkent az egy év­vel korábbihoz képest. Va Mától új vezető a Mezőgép élén (Folytatás az I. oldalról) Nyugat-Európán túl eljutottunk Észak-Amerikába, továbbá sike­rült termékeinkből Ausztráliában és Új-Zélandon is eladni. Azt azonban el kell ismerni, hogy a volt szocialista országokban csak szórvány eladásokat tudtunk rea­lizálni. — A közgyűlésen csak személyi kérdésekben döntöttek, vagy volt egyéb téma is?- A konszolidációs mérleget fo­gadta el a közgyűlés. Azt mondha­tom, hogy az elmúlt esztendő az utóbbi tíz év legsikeresebb éve volt. Az idei év — amit már most lehet érezni — gyengébb lesz.- S hogyan néz ki a hazai piac? Hiszen sokan panaszkodnak... — A hazai piacon lehetnénk si­keresebbek. Egyrészt javítani kell a marketingen, másrészt tudomá­sul kell venni, hogy az általunk gyártott termékkultúrában leg­alább százan kínálnak termékeket, s igen nagy a verseny. Ezért új konstrukciókat is kell keresni.- Olcsóbb termékek kellenek? — Nem elsősorban olcsóbbak, mert a '90-es évek elejéhez képest ma már a minőségi termékek iránt mutatkozik kereslet. A közelmúl­tat azonban más gondok is terhe­lik, egyrészt számtalan természeti csapás sújtotta a termelőket, más­részt az agrártárca támogatási ke­rete is kimerült. — Hogyan alakult a hazai piacon az eladási statisztika?- Pillanatnyilag a felét érik el a tavalyinak. Hiszek azonban ab­ban, hogy az év hátralévő részé­ben sikereket tudunk elérni. Dr. Sziráki András 1957. január 8-án került a Mezőgéphez, illetve an­nak elődjéhez, ahol művezetőként, üzemvezetőként, gyárigazgatóként, főmérnökként, valamint műszaki igazgatóként - ilyen funkcióban több­ször is - dolgozott, majd 1978. február 16. óta vezérigazgatóként tevé­kenykedett. Beszélgetésünk alkalmával így vallott magáról: — Az iparág elkötelezett embere vagyok, s egy olyan személyiség, aki az előrehaladásban érdekelt. Ugyanakkor azt is tudomásul kell venni, hogy az idő telik, hiszen 68 éves vagyok, s annak ellenére, hogy szelle­mileg és fizikailag kitűnően érzem magam, a főtulajdonossal megálla­podtunk, hogy közös megegyezéssel a vezérigazgatói posztról lemondok szeptember 30-ával. Ám élvezve a tulajdonosok bizalmát, öt évre meg­választottak a felügyelő bizottság elnökének, ahol hasznosíthatom ed­digi tapasztalataimat, tudásomat. S természetesen tanácsadóként is dol­gozom majd, lobbizhatok a cég érdekében. Az elmúlt 42 év után, vége­zetül, azt tartom nagy sikernek, hogy Szolnok megyében összpontosul a magyar mezőgépgyártás. Mindemellett választott tisztségeimben is sok a tennivaló, például a megyei kereskedelmi és iparkamara elnökeként. Nemrég a Magyar Me­zőgépgyártók Szövetsége elnökének is megválasztottak, és hát a GATE címzetes egyetemi tanára is vagyok. Minden bizonnyal nem otthon a te­levízió előtt fogok ülni, hanem talán még több lesz a tennivalóm. Einvág Josef von Ferenczy könyvének bemutatója Josef von Ferenczy Perbeszéd­től a párbeszédig című köny­vét csütörtökön mutatták be Kecskeméten, a szerző jelen­létében. A könyv látszólag a szerző személyes sorsáról szól, valójában azonban a párbeszéd gondolatáról, an­nak szükségességéről író­dott. Az 1951 óta München­ben élő, nemzetközileg elis­mert közéleti személyiség életútja ürügyén életcélját fo­galmazta meg művében. Azt, amiért dolgozott, hogy az eu­rópai nemzetek találjanak egymásra, működjenek együtt. Josef von Ferenczy a nagy történelmi távlatokat áttekintő könyvében szülő­helyét, Kecskemétet állítja példának. A szülőváros török időkig visszanyúló történetét is fel­vázolva mutat rá, hogy Kecs­kemét nem a harcnak, nem a szembeállásnak, hanem a „párbeszédnek” köszönheti töretlen fejlődését. Az olykor alkuk, kompromisszumok árán is létrejött egyezségnek, s annak a nyitottságnak, amelyekkel a legkülönbö­zőbb felekezeteket befogad­ta, békés egymás mellett élé­süket lehetővé tette. A Frankfurti Könyvhétre né­met fordításban megjelenő könyv első magyar nyelvű ki­adásához Glatz Ferenc, a Ma­gyar Tudományos Akadémia elnöke írt bevezetőt, amely­ben kiemelte: a dialógus mint emberi magatartásfor­ma aktuálisabb, mint bármi­kor.

Next

/
Oldalképek
Tartalom