Új Néplap, 1999. augusztus (10. évfolyam, 178-202. szám)

1999-08-26 / 198. szám

2. oldal Világtükör 1999. augusztus 26., csütörtök Moszkva és Peking rendszeresíteni kívánja a kötetlen megbeszéléseket A „Sanghaj i ötök” a sokközpontúságért Az egykori szovjet-kínai határ térségének biztonsága volt a központi témája annak a találkozónak, amelyet a sanghaji ötök - Kazahsztán, Kirgizisztán, Kína, Oroszország és Tádzsikisztán - államfői tartottak szerdán Biskekben. A három éve megkezdett regionális együttműködésben részt vevő orszá­gok vezetői nyilatkozatukban elköte­lezték magukat az általuk képviselt államok területi épségének tisztelet­ben tartása és a kooperáció fejleszté­se mellett. Vállalták, hogy szigorúan megtartják a nukleáris fegyverek el­terjedését akadályozó nemzetközi egyezményt, és elősegítik, hogy erő­södjék az ENSZ-nek, mint a béke és biztonság fenntartását szolgáló alap­vető szervezetnek a szerepe. A nyilatkozat leszögezi, hogy az öt állam szerint a világ a sokköz­pontúság felé halad, és ez elősegíti a nemzetközi stabilitást. Egyébként ez a téma kiemelten szerepelt Borisz Jelcinnek a találkozón elmondott beszédében is. Az orosz államfő anélkül, hogy bármely államot konkrétan megnevezett volna, éle­sen elítélte azokat az országokat, amelyek „csak számukra előnyös vi­lágrendet” kívánnak létrehozni, és nem számolnak a sokközpontúság kialakulásának objektív tenden­ciájával. Borisz Jelcin orosz és Csiang Cö- min kínai elnök szerdán „nagyon nyílt, baráti légkörű, teljes egyetér­tésről és kölcsönös bizalomról ta­núskodó” megbeszélést folytatott a kirgiz fővárosban. A két államférfi találkozójának központi témája Oroszország és Kína nemzetközi té­ren gyakorolt stratégiai partnersége volt. Borisz Jelcin és Csiang Cö-min egyetértett abban, hogy minden vo­natkozásban - a gazdasági, a kultu­rális és a katonai együttműködés­ben - fejleszteni kell a két ország kapcsolatait. Az orosz államfő tájé­koztatta partnerét a START-III.- mal és a rakétaelhárító rendszereket szabályozó ABM-szerződéssel kap­csolatos orosz-amerikai konzultáci­ókról. Egyetértettek abban, hogy az ABM-szerződés, amelyet az Egye­sült Államok módosítani szeretne, a stratégiai stabilitás alapja. A találko­zón szó esett arról is, hogy Oroszor­szág és Kína vezetői a jövőben újabb, kötetlen megbeszéléseket tartanak. Teljes egyetértésben. A tádzsik, az orosz, a kínai, a kazah és a kirgiz államfő, fotó: feb/reuters Uttorlasz az oroszoknak Milosevics előrehozott választásokra készül Szerbiában Hashim Thaqi és Ibrahim Rugova - egy asztalnál. fotó: feb/reuters A moszkvai lapok már a győzelmet ünnepük A magyarok ismét Izmitben A helyi tűzoltóparancsnok kezdeményezésére visszatér­tek Izmitbe a Miskolci Speci­ális Felderítő és Mentőcso­port tagjai. A múlt heti föld­rengéstől legerősebben súj­tott városban a mentési mun­kálatok irányítója személye­sen kérte, hogy a magyar mentők próbáljanak meg újabb túlélőket találni. Éliás Pál isztambuli főkonzul sze­rint nem igazak azok az új­sághírek, hogy a munkálatok szervezetlenek. A gond az, hogy igen nagy területen, na­gyon sok helyszínen kell a mentést egyszerre végezni, és ennek koordinálására nincs vállalkozó. A diplomata reá­lisnak tartja azt a becslést, hogy az áldozatok száma 40 ezerre is emelkedhet. Jelcin piszkos pénze? Egy Nyugaton megtollasodott koszovói albán származású építé­si vállalkozó egymillió dollárt utalt át egy magyarországi bank­ba Borisz Jelcin orosz elnök javá­ra - írta szerdán a Corriere della Sera, a megbízhatóságáról ismert olasz lap. A pénz „az apróbb ki­adások” fedezését szolgálta, ami­kor az orosz elnök hivatalos láto­gatáson tartózkodott Budapes­ten. A cikkből nem derül ki, hogy melyik magyar bankba került a pénz, sem az, hogy mikor történt az átutalás. Borisz Jelcin 1992. november 10-11-én járt Magyar- országon, és Budapesten tartóz­kodott 1994. december 4-5-én is az EBEÉ csúcsértekezlete alkal­mával. Orahovacban szerdán ismét tárgya­lóasztalhoz ültek a térségbeli orosz, holland és német KFOR- parancsnokok a helyi szerb és al­bán közösség veze-tőivel, hogy megpróbálják rábírni az albánokat az orosz békefenntartók bevonulá­sát akadályozó, egy kilométeres ut­torlasz felszámolására. A nemzetközi nyomás ellenére az albánok fogadkoznak: a város kö­ré hétfőre virradóra emelt bariká­dokat mindaddig fenntartják, amíg az orosz KFOR-katonák nem állnak el szándékuktól, hogy a német parancsnokság alatt álló holland békefenntartóktól átve­gyék a város feletti ellenőrzést a nemzetközi megállapodásnak megfelelően. A hivatalos jugo­szláv hírügynökség Brüsszelből származó értesülése szerint a bé­kefenntartók megállapodtak ab­ban, hogy nem alkalmaznak erő­szakot az orahovaci albánokkal szemben. A moszkvai külügymi­nisztérium szerdán megerősítette, hogy az orosz békefenntartók be fognak vonulni a koszovói város­ba, az albán blokád ellenére. Alekszandr Avgyejev külügyminisz­ter-helyettes kiemelte: Moszkvá­nak meggyőződése, hogy az albá­nok tiltakozó megmozdulása nem spontán, azt a koszovói orosz je­lenlét ellenzői szervezték. Pristinában eközben összeült a szerb-albán átmeneti tanács, hogy megvitassa a tartomány „kan- tonizálásáról” szóló, szombaton előterjesztett szerb tervet. A kon­zultatív testület harmadik ülésén, amelyen Bemard Kouchner, az át­meneti koszovói közigazgatás ve­zetője elnököl, Ibrahim Rugova, a mérsékeltek vezéralakja és Hashim Thaqi, az UCK politikai résztvevője egyaránt megjelent. Koszovói szerb tömegsír felfe­dezéséről adott hírt szerdán a belgrádi tömegtájékoztatás: a ha­lottakat a főként albánok lakta szerbiai tartomány délkeleti ré­szén, Gnjilanétól mintegy 10 kilo­méterre keletre fekvő Ugljare falu­nál találták meg. A sír állítólag 13 szerb tetemét rejti. Szerdai belgrádi lapértesülés szerint a szerb kormánypártok megállapodtak az idő előtti hely- hatósági választások esetleges ki­írásáról. A kormánypártok előző­leg megpróbálnak megegyezni az ellenzékkel arról, hogy a nagyob­bik jugoszláv köztársaságban min­den szinten írjanak ki előrehozott választásokat. Az ellenzéknek nyújtandó lehetséges engedmény­ként a baloldali blokk támogatná a drákóian szigorú szerb sajtótör­vény eltörlését. Amennyiben a megegyezés létrejön, november 7- én tarthatnák az általános válasz­tásokat. A koszovói képviselők he­lyét a szerbiai tartomány átmene­ti ENSZ-igazgatásának lejárta után töltenék be. Megegyezés hiá­nyában viszont csak helyhatósági választásokat írnának ki. Szerbiá­ban jövő ősszel lennének esedéke­sek a helyhatósági választások, egy évvel később pedig a parla­menti és az elnökválasztás - emlé­keztetnek megfigyelők. Amennyiben Milosevics és hí­vei döntése alapján szervezik meg ősszel a szavazást, azon nem vesz­nek részt európai megfigyelők, je­lenlétükkel nem kívánják „hitelesí­teni” a háborús bűnös államfő semmilyen új akcióját - jelentette ki szerdán Strasbourg-ban Lord Russel-Johnston, az Európa Tanács közgyűlésének elnöke. A páneuró­pai szervezet első számú képvise­lője háromnapos látogatást tett Koszovóban. Sajtóértekezletén hangoztatta: az Európa Tanács nem fogadhatja el egy háborús bű­nös felkérését az általa meghirde­tett választások igazolására. Mint mondta, számára nyilvánvaló, hogy a jugoszláv elnöknek távoz­nia kell posztjáról, „s egyenesen Hágába, a Nemzetközi Törvény­székre kellene tartania”, ahol a Koszovóban elkövetett háborús bűntettek alapos gyanúja miatt vád alá helyezték. Dagesztánban Dagesztánban „zárószakaszába” lépett a terroristák elleni szövetsé­gi akció - jelentette ki az orosz vé­delmi miniszter. Igor Szergejev Biskekben, az orosz-kínai csúcs- találkozó után nyilatkozott szer­dán az orosz sajtó képviselőinek. Szergejev megerősítette, hogy az orosz erők „elfoglaltak minden kulcsfontosságú pontot a térség­ben, s immár csak tisztogató ak­ciók folynak”. Az orosz védelmi tárca vezetője azonban nem zár­ta ki, hogy Moszkva „újabb ne­hézségekkel” találja szemben magát, mivel a musz-lim fegyve­resek taktikát változtattak, s egyre inkább a partizánháború fogásait alkalmazzák. A további­akban a szélsőséges fegyveresek valószínűleg nem vállalkoznak nagyobb szabású akcióra, csak kisebb provokációkra - véleke­dett az orosz katonai vezető. „tisztogatnak” Tando, Sodroda, Asino és Rahata falvakba már bevonultak az orosz erők, miután a légi- és a tüzérségi csapások nyomán a muszlint fegyveresek elszivárog­tak a településekről. Jelentések szerint a légierő nagy pusztítás­ra képes vákuumbombákat is bevetett a szakadárok ellen. A szerdai moszkvai lapok már a szövetségi erők győzelmét ün­nepük. À Nyezaviszimaja Gazeta kü­lön méltatja, hogy a tábornokok most tanultak a csecsen háború­ból, s taktikát változtattak: óv­ták a katonák életét, elsősorban a légierőre és a tüzérségre építet­tek, felhasználva a jugoszláviai NATO-csapások tapasztalatait is. A Kommerszant Daily vi­szont arra figyelmeztet, hogy a dagesztáni falvakból kivonuló Sámil Bászájevnek sikerült meg­őriznie egységeinek jó részét. Hírek röviden A Reichstag utolsó képviselője Az egykori Reichstag utolsó életben lévő képviselője, Josef Felder 99. születésnapját ünnepelte Münchenben. Mozgalmas történelme volt: à bajor SPD tiszteletbeli elnöke 1933-ban 93 szociáldemokrata kép­viselőtársával együtt Hitler hatalmának kibővítése ellen szavazott, és ezért később 2 évet a dachaui koncentrációs táborban kellett töltenie. A háború után 1957 és 1969 között a Bundestag képviselője volt. Lezuhant egy kanadai MiG Gyakorlatozás közben a Csendes-óceánba zuhant egy, a kanadai lé­gierő kötelékében szolgáló szovjet gyártmányú MiG-21 típusú va­dászgép. A pilóta sorsa egyelőre nem ismeretes. Pénzügyi botrány a Vatikánban Egy nagystílű amerikai szélhámos megpróbálta belekeverni sötét üzelmeibe a Vatikánt. A nagyobb botrányt sikerült ugyan kivédeni, de folt esett két egyházi személyiség hírnevén. Információ és reklámhordozó Ingyenesen célba juttatva Egész éven át szem előtt Minden cégnél és telefonfülkében • Minden háztartásban és hivatalban • Nagy példányszámban Magyar Telefonkönyvkiadó Társaság 2040 Budaörs, Baross u. 89. Tel.: 06-23-504-888 Fax: 06-23-504-989 E-mail: marketing@mtt.hu Internet: www.mtt.hu Egy ziccer mindenkinek

Next

/
Oldalképek
Tartalom