Új Néplap, 1999. július (10. évfolyam, 151-177. szám)

1999-07-24 / 171. szám

4. oldal Hazai Tükör 1999. július 24., szombat Sokba kerül az európai normák teljesítése Halasztás a környezetvédelemre? Várhatóan még idén november­ben sor kerül Magyarország és az Európai Unió között a csatla­kozás környezetvédelmi fel­tételeivel foglalkozó tárgyalásá­ra - közölte tegnap a Külügymi­nisztérium illetékese. A tárgyalási álláspontot a jövő hétre tervezett kormányzati jóvá­hagyást követő napokban adják át Brüsszelben. Ezután az Euró­pai Bizottság, illetve a tagálla­mok véleményezik a magyar ja­vaslatot, kialakítják a tárgyaláso­kon is megjelenő véleményüket. Több uniós környezetvédelmi elvárásnak Magyarország csak a csatlakozást követő türelmi idő igénybevételével tehet eleget - ál­lítják a Környezetvédelmi Mi­nisztérium egyes szakterületei­nek képviselői. Hangsúlyozzák: logikusnak tűnik, hogy Magyar- ország is legalább annyi felkészü­lési időt kapjon e feladatok telje­sítésére, mint amennyit az uniós országok adtak maguknak. A becslések szerint 1200- 1500 milliárd forintot igényel, hogy valamennyi, kétezernél több lakosú településen csator­nával gyűjtsék össze, és leg­alább biológiai szinten tisztít­sák a szennyvizet. A közösség­ben 8, illetve 4 évet irányoztak elő a felszíni és a felszín alatti vizek ipari, mezőgazdasági szennyezésének számottevő csökkentésére. A központi költ­ségvetés, illetve a gazdálkodók teherbíró képességét mérlegel­ve valószínűleg ez a határidő Magyarországon is tartható. Türelmi időt kell kérnie Ma­gyarországnak arra, hogy telje­sítse az ipari üzemek, a veszé­lyeshulladék-égetőművek leve­gőszennyezésére vonatkozó uniós normákat. Számottevő korszerűsítést igényel az erő­műpark légszennyezésének csökkentése. Nagy az elmara­dása Magyarországnak a közle­kedés okozta légszennyezés te­rületén is: a személygépkocsik 14 százaléka csupán a modern katalizátoros autó, és igen sok a nagy füstkibocsátással közleke­dő dízeljármű. Bevételekre várva Tovább lehet mérsékelni a tb-hiányt Az első félévben csupán 78 milli­árd forintra sikerült csökkenteni a tb-alapok hiányát, de az év vé­géig tovább lehet mérsékelni a negatív szaldót - mondta pénte­ken Frajna Imre, tb-alapokat fel­ügyelő pénzügyminisztériumi ál­lamtitkár. A költségvetési törvényben 40 milliárd forintos hiány szerepelt az év egészére vonatkozóan, így félő, hogy a tervet nem lehet tartani, ám a tb-vagyon őszi ér­tékesítéséből jelentős bevételek származhatnak. Az államtitkár tájékoztatása szerint a vagyon részét képező értékpapírok el­adásából összesen több mint 60 milliárd forintot remélnek. A tb-alapok júniusi mérlegé­ben megmutatkozó 20 milliárd forintos többletet Frajna Imre szezonális tényezőknek tudja be. A pozitív szaldó hátteré­ben főként az a csaknem húsz­milliárd forintos bevétel állt, amelyet a magánnyugdíj­pénztárakba átlépők után fize­tett a központi költségvetés a tb-alapoknak. Az államtitkár ezúttal sem kommentálta az Országos Egészségbiztosítási Pénztár fő­igazgatójának menesztéséről szóló értesüléseket. Szabadon távozott a főkapitányságról Princz kihallgatása Budapesten A Postabank és Takarékpénztár Rt. volt elnök-vezérigazgatója szabályos idézésre Budapestre érkezett, hogy az Országos Rendőr-főkapitányságon gyanú­sítottként megjelenjen. Princz Gábor a többórás kihallgatás után szabadon távozhatott. Az ORFK szervezett bűnözés elleni igazgatósága a kihallga­tásról nem közölt érdemi infor­mációkat az újságírókkal. Any- nyi derült ki, hogy Princz Gá­bor ellen a gazdasági társaság vezető tisztségviselőjeként elkö­vetett visszaélése gyanúja me­rült fel, bár egyes megfigyelők szerint ez nem olyan alapos, mint azt korábban megfogal­mazták. Az exbankvezér vélhetően együttműködik a rendőrséggel. Sokan találgatják azonban, va­jon miért csak most szánta rá magát erre a lépésre. Számosán úgy gondolják, hogy időközben valami történhetett a háttérben. Mindezek mellett - más feltéte­lezések szerint - Princz vallo­mása új megvilágításba helyez­heti a Postabank-ügyet. A kihallgatás végeztével nem rendeltek el lakhelyelhagyási ti­lalmat. A volt bankvezető ugyanis ígéretet tett arra, hogy a következő idézésen is pontosan megjelenik. MÁV: a megalapozatlan követelések veszélyeztethetik az eredményeket Elmaradt a bértárgyalás A Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezetének (VDSZSZ) kezde­ményezésére tegnap délben Budapesten összeült a MÁV és a VDSZSZ érdekegyeztető ülése. A bértárgyalásra mégsem került sor, mert a testület nem fogadta el a tanácskozás napirendjét. A munkaadó és a munkaválla­lók képviselete közti párbe­szédre mindkét fél annak tuda­tában készült, hogy a Legfel­sőbb Bíróság nemrégiben jog­szerűnek minősítette az év ele­ji sztrájkot. Az ország lakossá­gát és a MÁV pénztárcáját egy­aránt megviselő munkabeszün­tetést - mint emlékezetes - ak­kor hosszas és eredménytelen tárgyalássorozat előzte meg. Az ülés elnapolásához az ve­zetett, hogy a Vasúti Érdek­egyeztető Tanács (VÉT) tagjai közül a Vasutasok Szakszerve­zete, a Mozdonyvezetők Szak- szervezete és a MÁV Rt. lesza­vazta a bérkérdés napirendre tűzését. A hatályos kollektív szerződés szerint a VÉT egy­hangúlag hozza meg döntését, s ez a napirendi pontokra is vo­natkozik. A MÁV-tól lapunk megtudta: a vállalat nem zárkózik el a to­vábbi megbeszélésektől, ám több béremelésre akkor sem lesz pénze. Benczédi Mihályné, a részvénytársaság vezérigazga­tó-helyettese a munkáltató ál­láspontját ismertetve hangsú­lyozta: az érvényes bérmegálla­podás értelmében a vasutas dolgozók keresete az idén ösz- szesen 16 százalékkal nőhet. A béremelésről szóló személyen­kénti értesítéseket több mint 56 ezer vasutas elfogadta, mind­össze 40-50 élt kifogással. En­nek alapján a MÁV mindenki­nek folyamatosan fizeti a meg­emelt béreket és juttatásokat. A munkáltató mindezt nagy ered­ménynek tekinti, hiszen ez idő alatt 5,2-5,5 milliárd forintnyi kárt és bevételkiesést okoztak a természeti csapások, a sztrájk és nem utolsósorban a jugo­szláv háború következményei. A MÁV vezetése javasolta a VDSZSZ-nek, hogy csatlakoz­zék a december-januári bér­megállapodáshoz és hagyjon fel a sztrájkfenyegetéssel. Fel­hívta a figyelmét arra is, hogy a realitásokat mellőző követe­lések az eddigi eredményeket is veszélyeztetik. Hátráltatják az átfogó vasútreform meg­kezdését, ami nélkül pedig sem tartós foglalkoztatási és szociális biztonság, sem pedig a kereseteknek az eddigieknél nagyobb ütemben történő emelése nem lehetséges. Mindezek alapján önmérsék­letre kérte a szakszervezeti tárgyalódelegációt. (cs. b.j.) Tisztavatás A légierő harmonikus fejlesztésére törekszünk, hiszen légtérvédelemre a Magyar Köztársaságnak szüksége van, s ezt a Magyar Honvédségnek biztosítania kell - mondta Fodor Lajos, a Zrínyi Miklós Nemzetvé­delmi Egyetem idén végzett tisztjei­nek oklevélátadó ünnepségén. A helyettes államtitkár szerint az előző haderő-fejlesztési célok elfoga­dásakor a tárca „kissé túlvállalta” magát. Ahhoz, hogy az ország és a Magyar Honvédség hitelességét a NATO-ban megőrizzük, olyan had­erőt kell kialakítani, amely a rendel­kezésre álló költségvetéssel megfele­lően működtethető. A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen az 1998-99-es tanév­ben hadtudományi karon 101-en, vezetés- és szervezéstudományi ka­ron 33-an végeztek. Felsőfokú veze­tőképző szakon 16-an kaptak dip­lomát. Tisztek egyetemi diplomával FOTÓ: FE8/DIÓSI IMRE Hírek röviden Bevonják a régi ötezreseket A Magyar Nemzeti Bank pénteken este be­jelentette, hogy előbbre hozza a régi típusú ötezer forintos bankjegyek bevonásának és átváltásának határidejét. A bank ezt a papír­pénzt július 26-án vonja ki a forgalomból, et­től az időponttól kezdve ezek nem számíta­nak törvényes fizetőeszköznek. A régi ötez­reseket november 30-áig a bank a hitelinté­zetek és a posta kirendeltségein beváltják. Az intézkedést az tette szükségessé, hogy ug­rásszerűen növekedett a régi ötezer forintos bankjegyek hamisítványainak száma. A kormányfő mégis utazik Orbán Viktor miniszterelnök vezeti a ma­gyar delegációt a július 29-30-án Szaraje­vóban sorra kerülő délkelet-európai stabili­tási konferencián - jelentette be pénteken a Miniszterelnöki Hivatal sajtóirodája. A napokban egyes sajtóhírek arra utaltak, hogy Orbán Viktor kormányfő és Martonyi János külügyminiszter távol ma­rad a nemzetközi tanácskozásról. Környezetvédelmi konferencia Pepó Pál környezetvédelmi miniszter szombaton Helsinkiben részt vesz az euró­pai uniós országok és a tagjelölt államok környezetvédelmi minisztereinek konfe­renciáján - közölte a tárca sajtóosztálya pénteken. A miniszterek megvitatják töb­bek között az üvegházhatás mérséklésével kapcsolatos aktuális teendőket. Pályázat ipari parkokra Ismét kiírta a gazdasági tárca az ipari park cím elnyerésére vonatkozó pályázatot. Ez­úttal elsősorban már működő, szolgáltatá­sokkal rendelkező szervezetek jelentkezé­sét várják - jelentette be Dányi István fő­osztályvezető. A felhívás szerint az ipari park címre belföldi székhelyű, jogi szemé­lyiségű gazdasági társaságok, közhasznú társaságok, helyi önkormányzatok, vala­mint kistérségi társulások pályázhatnak. Kevés a pénz állatvédelemre Mintegy 350-400 millió forint hiányzik az ál­latvédelemhez szükséges pénzügyi alapból ahhoz, hogy a már életbe lépett, s áprilistól végrehajtási rendeletekkel szabályozott állat- védelmi törvény előírásainak meg lehessen felelni - hangzott el egy szakértői fórumon. Európában elsőként Paál Tamás, az Országos Gyógyszerészeti Intézet főigazgatója közölte: a Vectorex és Scalarex nevű készítmények regisztrációját 1998-ban azért vetette el az intézet, mert a kémiai anyagoktól mentes szerek nem tar­toznak a hatáskörébe. Hozzátette: bebizo­nyosodott, hogy engedély nélkül forgalmaz­ták és használták a két szert, és elsőként Eu­rópában az intézetben állapították meg, hogy az egyik ampulla szteroidot tartalmaz. Panellakás: az elérhető álom MILYEN AZ IDEÁLIS LAKÁS? A hitelfelvételt a családok anyagi helyzete nem teszi lehetővé A Szonda Ipsos által a 18-3S évesek körében végzett júniusi felmé­rés egyik legfontosabb végkövetkeztetése az volt, hogy a korcsoport­ból - elsősorban a szűkös anyagiakra hivatkozva - viszonylag keve­sen terveznek a közeljövőben lakásvásárlást és még kevesebben csa­ládi ház építését. A fiatalok elmondták, hogy a közeljövőben nem sok esé­lyük van lakáskörülményeik megváltoztatására. Nagy volt az eltérés a válaszadók által elképzelt álomlakások, vala­mint az általuk megvalósítha­tónak vélt tervek között. Amíg a vágyakban gyakran megfogalmazódott a városi, fővárosi családi ház, sőt az extrákkal felszerelt családi ház iránti igény, addig a való­ságban ezen igényeik kielégí­tésére csak a megkérdezettek töredéke lát esélyt. Sokan vannak, akik egy panellakást vagy társasházi bérleményt tartanak elérhetőnek. Többen kiemelték: a különböző finan­szírozási lehetőségek által megkívánt saját tőkerész ösz- szegyűjtése szinte megoldha­tatlan feladat. A családi ház építésének hi­tellehetőségeit a megkérdezet­tek jelentős része ismerte, de többségüknél a hitelfelvételt a család jövedelmi viszonyai nem teszik lehetővé. Lakás­vásárlás vagy építkezés céljá­ra a legtöbben csak akkor ven­nének fel hitelt, ha jelentősen csökkennének a kamatterhek és ezzel együtt nőne a futam­idő is. E tekintetben a közeljövőben nem várható jelentős változás. A Szonda Ipsos által meg­kérdezettek többségének nincs semmiféle megtakarítá­sa, amelyet lakásvásárlásra, építkezésre fordíthatna. A ke­vés megtakarítással rendelke­zők közül a legtöbben azon­ban lakásra gyűjtenek. Megta­karítási formaként ők elsősor­ban a rendszeres bankbetétet, kevesebben pedig a lakástaka­rék-pénztári szerződést vá­lasztják. A megkérdezettek 16 száza­léka a közeljövőben családi ház építését tervezi. A házak többsége 100 négyzetméter alatti alapterületű. Szakértők állami beavatko­zást sürgetnek annak érdeké­ben, hogy a fiatalok lakáshoz jutásának problémája megol­dódjon. A Társaság a Lakás­építésért Szervezet közelmúlt­ban publikált véleménye sze­rint évi 40 ezer új lakás felépí­tésére lenne szükség a felépülő 25 ezerrel szemben, és olyan fejlett jelzálogkölcsön-rend­szerre, amely szinte mindenki számára elérhetővé tenné az otthonteremtést - hasonlóan az európai uniós gyakorlathoz. (sts) LUXUSVILLA • EllWÏSS f VÁROSI CSALÁDI HÁZ Forrás: Szonda Ipsos

Next

/
Oldalképek
Tartalom