Új Néplap, 1999. július (10. évfolyam, 151-177. szám)

1999-07-01 / 151. szám

2. oldal Világtükör 1999. július 1., csütörtök „Takarékoskodunk” a PHARE-segélyekkel A tagjelöltek közül hazánk él legkevésbé a PHARE-pályáza- tok nyújtotta lehetőségekkel - tudta meg lapunk Brüsszelben. Az értesülést megerősítette Juhász Endre, a magyar uniós küldöttség vezetője, aki ezzel együtt a közösségbe készülő or­szágok közül hazánk helyzetét tartja a legjobbnak.-Az elmúlt kilenc esztendő­ben évente átlagosan 100 mil­lió eurónyi támogatásban ré­szesült Magyarország. Ez az összeg jövőre megkétszerező­dik - mondta Stephane Né- chati, a PHARE-program brüsszeli, Magyarországért fe­lelős koordinátora. Hazánk 1996-ban és ’97-ben összesen 145 millió ECU-től esett el, ez a mai árakon több mint 32 milliárd forint. A pénz felhasználását lehetővé tevő szerződéseket ugyanis nem si­került időben megkötnünk. Juhász Endre nehéz tárgya­lásokra számít az áruk szabad mozgásával és a piacvéde­lemmel kapcsolatban. A legér­zékenyebb területek: a mező- gazdaság, a vízumpolitika, va­lamint a strukturális és kohé­ziós alapból való részesedés. A megtárgyalásra váró har­minc fejezetből eddig 22-nek az átvilágítása fejeződött be, épp ma adják át a közlekedés­sel, a szolgáltatásokkal és az adózással kapcsolatos doku­mentumokat. A tárgyalásokat vezető ma­gyar diplomata szerint jövő szeptemberben gyorsulnak fel Brüsszel több pénzt adna hazánk csatlakozási tárgyalá­sai. Uniós és magyar diploma­ták többnyire egy 2002. január 1-jén történő csatlakozásról FOTÓ: FEB/REUTERS beszélnek, ám a misszióvezető nem bocsátkozott találgatá­sokba az időpontot illetően. (hangyái) Magyarország 2002-ben szeretne csatlakozni Megalakult az Európai Integrációs Tanács A kormány vállalja, hogy az elkövetkező időszakban az európai uniós csatlakozási tárgyalásokon megpróbálja érvé­nyesíteni azokat a szempontokat, amelyekről a szociális part­nerekkel megegyezik - mondta Orbán Viktor miniszterelnök szerdán az Európai Integrációs Tanács alakuló ülésén. A társadalmi párbeszéd része­ként létrehozott új intézmény­ben, amely évente legalább négyszer ülésezik majd, a kormány konzultációt folytat a munkaadói, a munkavállalói érdekképviseletekkel és a gaz­dasági kamarákkal az uniós csatlakozással összefüggő kérdésekről. A miniszterelnök az alakuló ülésen kijelentette: az állan­dóan változó számháborúban egyetlen fix pont létezik, a magyar kormány álláspontja, amely szerint Magyarország 2002-re tagja kíván lenni az Európai Uniónak és képes is erre. Magyarország gazdasági értéke akkor nő leginkább, ha két-három térségbeli országgal együtt csatlakozik az Európai Unióhoz - tette hozzá. Orbán Viktor megjegyezte: Magyarország teljes jogú visz- szailleszkedése az európai ér­tékrendbe a NATO-n keresz­tül, Amerika tevékeny közre­működésével történt. Az euró­pai államok 1990 és 1999 kö­zött nem voltak képesek arra, hogy teljes jogú integrációval ismerjék el a közép-európai országok elmúlt években mu­tatott teljesítményét. Mint mondta, a környezet megóvásával összefüggő fel­adatok jelentős terheket rónak a magyar gazdaságra, és ha nem sikerül ésszerű átmeneti szabályozásról megegyezni, akkor elmaradhatnak beruhá­zások. Az Európai Integrációs Ta­nács megalakulásával megvál­tozik az uniós csatlakozásról folytatott társadalmi párbeszéd rendszere - jelentette ki tegnap Martonyi János külügyminisz­ter a szervezet első ülése után. Rámutatott, hogy az uniós tár­gyalások döntő szakasza kö­vetkezik, így a kormányzat az eddigieknél is jobban számít a munkaadói és munkavállalói szervezetek részvételére az egyeztető megbeszélések so­rozatában. Novemberre elkészül az in­tegrációs nemzeti program. A miniszter elképzelhetőnek tartja, hogy egy év múlva vég­leges formát ölthet az úgyne­vezett tárgyalási csomag. Búcsúztató Taszáron Csütörtökön kezdődik meg a hat hete Taszárra vezényelt amerikai katonák és a 24 darab F-18-as vadászbombázó haza­telepítése a dél-karolinai Beaufort-i légitámaszpontra. A 750 tengerészgyalogost szerdán a magyar honvédelmi miniszter jelenlétében az Egyesült Államok budapesti nagykövete búcsúztatta a bázi­son. Peter Tufa köszönetét mondott a katonáknak és tol­mácsolta Bili Clinton amerikai elnök elismerését a tengerész- gyalogosoknak. A taszári bázison megtartott búcsúztatón Szabó János hon­védelmi miniszter arról be­szélt, hogy Magyarország soha nem volt olyan biztonságban, mint most a NATO tagjaként. Peter Tufo nagykövet NATO-trikót kapott emlékbe FOTÓ: FEB/LANG RÓBERT HIrháttér Finn félév az EU-ban A „három B”: belső reformok, Balkán, bővítés. E címszavakkal le­hetne talán a legrövidebben és legszemléletesebben összefoglalni az Európai Unió ma kezdődő, soros finn elnökségének fő felada­tait. A Helsinkire váró teendőknek nemcsak a tartalma, hanem a sorrendje is jelzi, hogy a csatlakozási tárgyalások menetrend sze­rinti folytatása ellenére az új tagjelöltek ügye óhatatlanul kissé hátrébb szorulhat. Amíg az integrációs szervezet nem hozza meg a saját belső re­formjait, addig a keleti kibővítésre sem igen kerülhet sor. S ez nem is csoda, hiszen az EU voltaképp ma, 15 taggal is olyan keretek közt ténykedik, amilyeneket az alakuláskor hat résztvevőre szabtak. Könnyen lehet, hogy decemberben, a finn elnökséget záró hel­sinki csúcson a csatlakozási tárgyalásokat folytató mostani hat ál­lam - köztük hazánk - mellé újabb országokat sorolnak át az „ első körbe ”. Erre Málta és talán Szlovákia a legesélyesebb. Hosszabb távon tehát olyan szabályrendszert kell kialakítani, amely akár egy 20-25-ös létszám mellett is megőrzi a szervezet működőképességét és hatékonyságát. Az uniónak meg kell birkóznia a balkáni válságból ráháruló te­endőkkel is. A koszovói helyreállítás nem csupán pénzügyi kérdés az EU számára, hiszen a délkelet-európai stabilitási övezet létre­hozása politikailag is jókora kihívást jelent. Talán erre gondolt a finn miniszterelnök, amikor az EU-félév kezdete előtt tartott prog­rambeszédében úgy fogalmazott: Helsinki „inkább orvos, mint bíró” szeretne lenni a következő hat hónapban. Szondy Gábor Az ítélet halálos: Öcalanra és Törökországra Tüntetések, tiltakozások Világszerte nagy visszhangot keltett, hogy a török bíróság halálra ítélte Öcalan kurd ve­zért. Egyes hírek szerint ez meggátolhatja Törökország felvételét az Európai Unióba. Horváth Gábor magyar külügyi szóvivő szerdán kijelentette: Magyarország elvi alapon el­utasítja a halálbüntetést, függet­lenül attól, hogy az elítélt mi­lyen bűncselekményeket köve­tett el. A kormány elvi állás­pontja ugyanakkor az is, hogy határozottan elítéli a terroriz­mus bármely formáját. Az osztrák hatóságok rend­kívüli biztonsági intézkedése­ket léptettek életbe a bécsi ame­rikai és török nagykövetség, va­lamint a vidéki török konzulá­tusok környékén. A rendőrség akciótervet dolgozott ki a halá­los ítélet elleni várható ausztriai tüntetések megfékezésére. Wolfgang Schüssel alkancellár- külügyminiszter közölte: ha az ítéletet végrehajtják, akkor Tö­rökország hosszabb időre elte­metheti európai uniós csatlako­zási elképzeléseit. Az ítélet nem volt meglepő - állapította meg a spanyol El Pais. A kurd vezető bűnei - gyilkosság, terrorizmus, zsaro­lás - azonban csak az érem egyik oldalát jelentik. Az érem másik oldala az, hogy Törökor­szág 1923 óta nem veszi figye­lembe a kurd kisebbség, vagyis 10 millió ember követeléseit, és nem biztosítja legalapvetőbb emberi jogait sem. Vádalku Milosevicsért A Koszovóba hazatérő mene­kültek megsegítéséről és a he­lyi rendfenntartásról tartot­tak tanácskozást New York­ban, az ENSZ székhelyén több mint tíz ország és három nemzetközi szervezet képvise­lői. Kérdéses, hogy ki vezesse a Koszovói lényegében pro­tektorátusként ellenőrző nemzetközi csapatot. Javier Solana levélben mondott köszönetét Orbán Viktor mi­niszterelnöknek és Magyaror­szágnak a Jugoszlávia elleni NATO-csapás során tanúsított együttműködésért. A főtitkár rámutatott arra, hogy az összes szövetséges hozzájárulása és a közöttük lévő egység fenntar­tása tette lehetővé az akció si­kerét. Kiemelte: természetes, hogy a Vajdaságban élő ma­gyar kisebbség sorsa különösen fontos a magyar vezetésnek. Kész együttműködni Ibra­him Rugova mérsékelt koszovói vezetővel az új kormány meg­teremtésekor a Koszovói Fel- szabadítási Hadsereg (UCK) „ideiglenes kormánya” - kö­zölte a testület szóvivője. A hágai Nemzetközi Tör­vényszék állítólag felajánlotta Radovan Karadzics volt bosz­niai szerb elnöknek, hogy né­hány vádpontot elejtenek el­lene, ha hajlandó Slobodan Mi­losevics jugoszláv elnök ellen tanúvallomást tenni - adta hírül a Vjesnik című zágrábi napilap. Hírek röviden Befejeződött a riói csúcs Az Európai Unió tagállamai, valamint a latin­amerikai és a karibi országok vezetői 69 pontból álló nyilatkozatban fektették le a két térség jö­vendő gazdasági és politikai együttműködésének alapjait. Egyetértettek abban, hogy a szuvereni­tás, az emberi jogok, a nemzetközi jogi normák és az ENSZ alapelveinek tiszteletben tartásával stratégiai partnerséget kell kialakítaniuk. Az ENSZ a ciprusi rendezésről Az ENSZ Biztonsági Tanácsa kedden újabb hat hónappal meghosszabbította a világszervezet 2500 fős ciprusi békefenntartó erőinek megbízá­sát. A BT felhívta a török és a görög szigetlako­kat, hogy a ciprusi kérdés megoldására irányuló próbálkozások során tartózkodjanak az erőszak alkalmazásától és az azzal való fenyegetéstől. Tart a horvát gazdablokád Horvátországban szélesedik a gazdák útelzáró akciója, néhol spontán tüntetéseket is tartanak. A tiltakozó parasztok közölték, hogy hajlandók a turistákat átengedni, a zágrábi magyar nagykö­vetség ennek ellenére azt tanácsolja, hogy az uta­zók továbbra is az udvari határátkelőt vegyék igénybe, mert ott nincs határzár, és Vinkovci felé kerülve el lehet érni a zágrábi autópályát. Csernomirgyin a Gazprom élén Viktor Csernomirgyin volt orosz kormányfőt vá­lasztották szerdán a világ legnagyobb gázipari vállalata, a Gazprom elnökévé. A cég adja a tel­jes orosz adóbevételek negyedét. E helyzete kivé­teles politikai és gazdasági befolyást biztosít a vállalatnak. Új magyar nagykövetség Németh Zsolt, a Külügyminisztérium politikai ál­lamtitkára szerdán megnyitotta Magyarország szkopjei nagykövetségét. Hazánkat Szász József képviseli a macedón fővárosban. A magyar poli­tikus megbeszéléseket folytatott és együttműkö­dési jegyzőkönyvet írt alá Borisz Trajkovszkival, a külügyminiszter első helyettesével. Lakáskultúra júliusban is! MEGÚJULT FORMÁBAN, ÚJ ROVATOKKAL ▲ JOGSZERŰEN A fizetővendéglátás ▲ BARKÁCSOLÁS Nyári hangulatban ▲ LAKÁSOK Faházban élni A változtatás szabadsága Az ihletadó: Mexikó ▲ FÓKUSZBAN A medencék Előfizetői forródrót Telefon: 488-5641 Fax: 488-5689 Lakáskultúra

Next

/
Oldalképek
Tartalom