Új Néplap, 1999. május (10. évfolyam, 101-124. szám)

1999-05-20 / 116. szám

Kell-e nekünk reform? Az egészségügy reformjáról már évek óta beszélünk. Ám kér­dés: szükség van-e erre a reformra? íme néhány válasz szakem­berektől, amelyek az egészségügyi újságírók továbbképzésén ke- rekasztal-beszélgetésen hangzottak el: Gazdasági Minisztérium: Mu­száj reformnak lennie, ugyanis a pénzek az egészségügyben nem hatékonyan használódnak fel. Pénzügyminisztérium: Azért kell a reform, mert valamit meg akarunk változtatni. El akarjuk érni, hogy a pénzünkből, amit jelenleg is az egészségügyre fordítunk, ésszerűbben, hatéko­nyabban gazdálkodjanak. Magyar Gyógyszerész Kama­ra'. A gyógyszerellátásban biz­tosítani kellene mindenkinek a hozzájutást, az esélyegyenlősé­get, a minőséget. Esélyegyenlő­ségről azonban ma még nem beszélhetünk, hiszen nem min­denki tudja kifizetni a térítési díjat. A kamara szerint a reformnak olyannak kell lennie, amely nem növeli tovább a betegek terheit. Magyar Orvosi Kamara'. Az egészségügyben nem reform kell, hanem pénz. A még ren­delkezésre álló jelenlegi tudást jobban meg kellene fizetni. Az Országos Egészségbiztosí­tási Pénztár szerint azért van szükség reformra, hogy meg tud­janak felelni az elvárásoknak. Gógl Árpád egészségügy-mi­niszter pedig úgy véü: azért kell a reform, mert a jó minőségű élethez egészség szükségelte­tik. Az egészségügy szeretné megszerezni céljaira a maximá­lisan elérhető pénzt. Ugyanis Magyarországon jelenleg sze­mélyenként évente 300 dollárt költünk az egészségügyre, míg a fejlett országokban ez a 2 ezer dollárt is eléri. „Sereghajtó” lett a mandulaműtét Miért kezelnek bennünket? Megdöbbentő módon az abortusz vezet Szegénység, fertőzések, környezeti ártalmak // Őrzik az egészségünket Az ÁNTSZ-től mindannyian azt várjuk, hogy őrizze az egészsé­günket, védjen meg a betegségektől. Ám ez a feladat egyre bonyolul­tabbnak látszik. Nem véletlen, hogy a parlament is foglalkozik az Állami Népegészségügyi Tisztiorvosi Szolgálat rendsze­rével, feladataival. Az ÁNTSZ-nél dolgozók fel­tételei több ok miatt romlottak. Míg 1989-ben 5 ezer 600 dolgo­zóval számoltak ezen a terüle­ten, most számuk nem éri el az ötezret, miközben a feladatok megnövekedtek a Köjál-idő­szakhoz képest. Kiszámolták, hogy egy dolgozó terhelése mintegy 30 százalékkal lett több az előző időkhöz képest. Nemcsak a munkahelyi körül­mények romlottak, hanem a kül­ső feltételek is. Mint például az, hogy a lakosság egészségi álla­pota egyre rosszabb. Feléledtek a fertőző betegségek, illetve újak jelentek meg. A szegény­ség is sok gondot okoz, hiszen a rossz szociális körülmények, a környezeti és személyi higiéné be nem tartása a betegségek „melegágya”. Ugyanakkor a környezetszennyezés sem ha­gyott alább. Mindezek együttvé­ve megnövelik az ÁNTSZ-dol- gozók feladatát az egészségün­kért történő munkában. Nem kidobott pénz, ha a környezetünkre költünk „Mivel a környezet- és ter­mészetvédelem haszna sok­szor a beláthatatlan jövőben realizálódik, sokan nem tart­ják fontosnak. Azt hiszik, ki­dobott pénz, ha költünk rá.” A szolnoki Lőrincz Istvántól származik ez a gondolat, aki ornitológus, a Hortobágyi Nemzeti Park Közép-tiszai Tájvédelmi Körzetének veze­tője. Vagyis: hivatásos termé­szetvédő. Amikor az egészségünkről, a létünkről esik szó, az emberek többsége csak nagy kerülővel jut el odáig, hogy arról beszél­jünk, milyen környezetben élünk, milyen a kapcsolatunk a természettel. Pedig nyilvánva­ló, hogy nem maradhatunk ép lelkűek, testűek, ha közben kö­röttünk kipusztul minden ter­mészeti érték. Az utóbbi hónapok kedve­zőtlen fordulatot vettek, a kör­nyezet- és természetvédelem­mel foglalkozó civil szerveze­tek állami támogatása draszti­kusan csökkent. — Rendkívül hihetetlen szá­momra, hogy egy kedvezőbb gazdasági környezetben keve­sebb pénz jut erre a célra, mint néhány évvel ezelőtt. Nem véletlenül hangsúlyoz­za ezt Lőrincz István, hiszen az Antall-kormány idején a parlamenti környezetvédelmi bizottság mellett dolgozott szakértőként. — A döntés-előkészítésben vettem részt — emlékszik vissza. — A társadalmi szerve­zetek környezetvédelmi jelle­gű pályázatainak elbírálásához vették igénybe a tudásomat több más szakemberével együtt. Kiszűrtük az igazi pá­lyázókat és a szélhámosokat. Szétosztottunk évente 70-80 millió forintot. A pénz persze sosem volt elég, én még nem is láttam olyat, hogy ilyen célra elég lenne, de minden szerve­zet kapott némi támogatást. — Most viszont pénzhiány­nyal, létfenntartási gondokkal küszködnek a környezet- és természetvédelmi társadalmi egyesületek is. — Több mint 200 ilyen szer­vezet van ma Magyarorszá­gon. A civil szervezetek — mint a demokrácia alappillérei Lőrincz István az eredmények el­lenére a globális megoldást nem látja — nagyon fontosak az Euró­pai Unióhoz való csatlakozás szempontjából is. Civil szervezetek nélkül nem megy a környezet- és termé­szetvédelem sem, hiszen ők tömegbázist adnak, és elősegí­tik, hogy érvényesüljön egyik embernek a másikra gyakorolt hatása. — Milyen állapotban van most a környezetünk Magyar- országon? — À sok negatívum mellett léteznek olyan értékeink, amik miatt fél Európa idejár, hogy milyen csodálatos állat- és nö­vényvilág van itt nálunk! So­káig olyan fajok számítottak közönségesnek nálunk, ame­lyek Nyugat-Európában már eltűntek. Nyugat-Európában ugyanis kultúrtájjá tettek, szabályoz­tak, és ezzel tönkretettek sok mindent. Márpedig ha vala­hol megszüntetjük, átalakít­juk egy-egy faj élőhelyét, az állatok is elpusztulnak. Én voltam Nyugat-Európában például erdőben, ahol azt kell mondjam, hogy síri csend ho­nolt. Nem láttam madarakat, csak néhány embert puskával, akik járták az erdőt, hogy mit lehet még lelőni! Az olasz va­dászok azért járnak Magyar- országra, mert otthon már mindent kiirtottak. Persze, itt­hon is követtünk el hibákat. Amikor a túzok már régen vé­dett volt például, Kádár elv­társ Besenyszögön még lőhe­tett. — A környezet- és a termé­szetvédelem, akárhogy is néz­zük, mindig szinte az utolsó he­lyen szerepel a fontossági lis­tán. Ön szerint miért van ez? — Mert az a generáció, ame­lyik most döntési helyzetben van, a természet leigázásának a korában nőtt fel. Emellett vannak eredménye­ink. Most például sikerült elér­ni, hogy a Jászsági-főcsatorna nyomvonalát áthelyezzék, mert az eredeti tájvédelmi kör­zetet vágott volna ketté. Nagy gond az autópályák építése is, hiszen Nyugat-Eu­rópában többek között miattuk csökkent a békaállomány. Fel­vetődik a kérdés: kell-e ne­künk ennyi autópálya? — Ön optimista vagy pesz- szimista a jövőt tekintve? — Ha nem lennék optimista, nem csinálnám. Egy-egy ügy­ben sikert érünk el. Mostaná­ban például sokszor vettem részt szakértőként tájseb-reha­bilitáción, és sikerült értéke­ket, élőhelyeket megmenteni. De az optimizmusom ellenére nem látom kristálytisztán a globális megoldást. Már megint a gének A csípőbetegségek körülbelül felét genetikai tényezők okoz­zák. Az ezt bizonyító vizsgála­tokról San Diegóban számol­tak be. Európában több tízmillióan szenvednek egy vagy több ízü­let krónikus kopása miatti arth- rosisban. Az ízületi porc lassan elpusztul, és ha a csontvégeket nem fedi többé porc, fájdalom lép fel, az ízület elveszti mozgé­konyságát, majd a csont is káro­sodik. Ez gyakran érinti a csípő- és a térdízületet. Eddig a csípő- ízületi arthrosis kialakulásáért a túlsúlyt, az ízület veleszületett vagy szerzett rendellenes hely­zetét vagy a túlterhelést hibáz­tatták. Dr. Alex MacGregor, a londoni St. Thomas kórház ku­tatója most 616 egypetéjű, illet­ve kétpetéjű iker csípőízületé­nek röntgenfelvételeit hasonlí­totta össze. Megállapította, hogy — eltérő­en az eddigi tudományos véle­ményektől — a megbetegedések mintegy felénél a genetikai haj­lam jelentős szerepet játszik. Ezért azt tanácsolják: azok, akik­nek a családjában ez a betegség sűrűbben lép fel, fokozottan óv­ják ízületeiket, szabaduljanak meg a súlyfeleslegüktől, ne ci­peljenek súlyos terheket, kerül­jenek bizonyos sportokat, mint például a kocogást. (FEB) Vegetáriánus vagyok? Életemben semmit nem bán­tam meg úgy, mint amikor többnapos éttermi ebédnél ve­getáriánus ételt kértem. Ugyanis rántott sajtot ettem rántott sajttal. Állandó vitatéma a vegetáriánus étkezés. Rászokjunk-e, és ha igen, hogyan? Vannak, akik ab­szolút ellenzik a hús fogyasztá­sát, mások el sem tudják képzel­ni ebédjüket, vacsorájukat jóféle hús nélkül. A vegetáriánus étkezésről több­nyire csak tévhitek élnek a köztu­datban. Azon kevesek kivételé­vel, akik értenek hozzá, a legtöbb ember tévesen ítéli meg, és irtó­zik még a gondolatától is. A húsfogyasztáshoz való vi­szony szerint négy alapvető étke­zési típust lehet megkülönböztet­ni. Vannak a szigorúan vett vege­táriánus étkezők, akik semmiféle állati eredetű táplálékot nem haj­landók (még tojást és tejet sem) magukhoz venni. Többen vannak azonban, akik a növényi táplálékot már kiegészítik tejjel, tejtermékkel, tojással, de egyáltalán nem esznek húst. Mindkét esetben nagyon oda kell figyelni, hogy ne alakuljanak ki a szervezetben hiánybetegségek. A következő „lépcsőfokot” azok az emberek jelentik, akik­nek sok-sok zöldségféle és gyü­mölcs kerül az asztalukra, és emellett kevés húst esznek, csak­is baromfit, valamint halat. A következő csoport pedig mindent eszik, az úgynevezett vörös húsokat (marha, sertés) is. Közülük sokan túlzásba esnek, és húst hússal tálalnak fel étkezés­kor. A szakemberek, orvosok több­nyire a vegyes táplálkozás hívei. Azt mondják, az ember szerveze­te erre van beállítva (ilyen a foga­zatunk, az emésztőrendszerünk). Ők azt állítják, hogy akkor te­szünk a legjobbat magunkkal, ha mindent eszünk, de óvakodunk a túlzásoktól. Vagyis változatosan táplálko­zunk, és táplálékunk összetételé­ben nagy szerepet kapnak a zöld­ségek, gyümölcsök, valamint a teljes kiőrlésű gabonafélékből készült ételek. Az oldalt szerkesztette: Paulina Éva Fotó: Csabai István A hajképző sejtek estek áldozatul az eddigi eljárásnak Humánusabb kemoterápia A rák kezelésére alkalmazott kemoterápia mellékhatásai az érintett betegeket testileg és lelkileg gyakran nagyon megviselik. A számos mellékhatás (há­nyás, rosszullét) közül sok em­bernek a haja elvesztése külön szenvedést okoz, nehezen tud­ják elfogadni. Fokozottan vo­natkozik ez a női páciensekre. Őket ugyanis a hajuk elveszté­se mindenképpen érzékenyeb­ben érinti, mint a férfiakat, hi­szen a haj egyben a nőiesség szimbóluma is. Éppen ezért az orvosok is so­kat foglalkoztak ezzel a mel­lékhatással. Arra próbáltak vá­laszt, lehetőséget keresni, ho­gyan lehetne elkerülni a haj­hullást. Vizsgálták, hogy mi okozza a rák citosztatikumok- kal való kezelésénél a haj ki­hullását. A szőrtüszőben a haj növését irányító sejteknek, éppen úgy, mint a ráksejteknek, az osztó­dási sebessége nagyobb, mint a többi sejté. Kemoterápia ese­tén a páciensek olyan anyago­kat kapnak, amelyek speciáli­san a gyorsan osztódó sejtek­nél megindítják egy önpusztí­tó mechanizmus működését (ezt programozott sejthalálnak nevezik). Ily módon elpusztul­nak ugyan a ráksejtek, de saj­nos áldozatul esnek a hajképző sejtek is. A vizsgálat keretében azt is kutatták az orvosok, hogy mi­képpen lehetne a szőrtüszőket a citosztatikumok károsító ha­tásától megóvni. Vizsgálat tárgyát képezte még, hogy hogyan lehetne a haj újra kinövését meggyorsí­tani. Ebből a célból azonban a hajvesztés folyamatát is meg kellene gyorsítani, így elérhe­tő lenne az, hogy a beteg minél rövidebb ideig legyen haj nél­kül. Arra a kérdésre is választ ke­resnek a szakemberek, hogy a kemoterápia idején meg lehet- e a hajképző sejtekben a sejt­halált akadályozni. Ehhez módszerül a fejbőr helyi keze­lését akarják választani. Ferenczy Europress Már néhány nappal a megtermékenyülés után lehet tudni Terhes vagy sem? — ez a kérdés Egyre pontosabbak a terhességi tesztek Mára már lehetővé vált, amit régen csak remélhettek a nők, hogy valaki megszabaduljon a nem kívánt terhességtől akár a terhesség első napjaiban is. Ez lényegesen kedvezőbb hely­zet, mint ami azelőtt volt. Eddig ugyanis a nők nem tudhatták még néhány nappal az „ese­mény” után biztosan, hogy ter­hesek lettek-e vagy sem. A ta­lálgatás pedig nem sok cselek­vésre adott lehetőséget. Az egyre jobb terhességi tesz­tek révén azonban most már el­érhető az az állapot, hogy az érintettek néhány nappal a megtermékenyülés után meg­tudják, úton van-e a gyermek vagy sem. így viszont most már lehetőség nyílik arra is, hogy a terhességmegszakítást korán elvégezzék, akkor, amikor az embrió még alig nagyobb egy gyufafejnél. A dr. Jerry Edwards által az amerikai Planned-Parenthood- Klinikán kifejlesztett módszert már csaknem két tucat klinikán alkalmazzák az Egyesült Álla­mokban. A szakemberek szerint a be­avatkozás ideális esetben nem tart két percnél tovább. Az elő­nyei közé sorolják még, hogy a fájdalmas kaparások vagy le­szívó készülékek helyett ehhez a beavatkozáshoz elegendő egy kézi szívópumpa, amely olyan, mint egy túlméretezett fecsken­dő. Eddig a nőknek legkevesebb hat hétig kellett várniuk, amíg a megtermékenyült petesejt ak­kora lett, hogy az orvos lokali­zálni tudta. Csak így lehettek ugyanis biztosak benne, hogy az embrió teljes egészét eltávo­lították, nem pedig csak egy ré­szét. A jobb kémiai tesztek már az első napokban jelezni tudják a terhességet. Az ultrahangké­szülékek is érzékenyebbek, mint korábban voltak. Ezek a feltételek pedig lehe­tővé teszik az orvos és a páci­ens számára a terhesség első nyolc-tíz napjában a magzatel­hajtást. Ferenczy Europress r Felmérés készült arról, hogy melyek azok a leggyakoribb betegségek, amelyek miatt ke­zelik a pácienseket az egész­ségügyben. Vannak betegségek, amelyekről már a közvélemény is pontosan tudja, hogy tucatszám fordulnak elő,'Más kezelések magas szá­ma meglepetésként ér bennün- ket.' Mindjárt a vezető ok meg­döbbenést vált ki: jelenleg ugyanis Magyarországon az abortusz a leggyakoribb „beteg­ség”, ami miatt egészségügyi el­látást igényel valaki. Ezután az újszülöttek ellátása következik, majd a kemoterápia és a szülés. Folytatódik a sor a szív- és érrendszeri betegségek­nek a műlencse-beültetésekkel, végül pedig a mandulaműtétek következnek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom