Új Néplap, 1999. május (10. évfolyam, 101-124. szám)
1999-05-20 / 116. szám
Kell-e nekünk reform? Az egészségügy reformjáról már évek óta beszélünk. Ám kérdés: szükség van-e erre a reformra? íme néhány válasz szakemberektől, amelyek az egészségügyi újságírók továbbképzésén ke- rekasztal-beszélgetésen hangzottak el: Gazdasági Minisztérium: Muszáj reformnak lennie, ugyanis a pénzek az egészségügyben nem hatékonyan használódnak fel. Pénzügyminisztérium: Azért kell a reform, mert valamit meg akarunk változtatni. El akarjuk érni, hogy a pénzünkből, amit jelenleg is az egészségügyre fordítunk, ésszerűbben, hatékonyabban gazdálkodjanak. Magyar Gyógyszerész Kamara'. A gyógyszerellátásban biztosítani kellene mindenkinek a hozzájutást, az esélyegyenlőséget, a minőséget. Esélyegyenlőségről azonban ma még nem beszélhetünk, hiszen nem mindenki tudja kifizetni a térítési díjat. A kamara szerint a reformnak olyannak kell lennie, amely nem növeli tovább a betegek terheit. Magyar Orvosi Kamara'. Az egészségügyben nem reform kell, hanem pénz. A még rendelkezésre álló jelenlegi tudást jobban meg kellene fizetni. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár szerint azért van szükség reformra, hogy meg tudjanak felelni az elvárásoknak. Gógl Árpád egészségügy-miniszter pedig úgy véü: azért kell a reform, mert a jó minőségű élethez egészség szükségeltetik. Az egészségügy szeretné megszerezni céljaira a maximálisan elérhető pénzt. Ugyanis Magyarországon jelenleg személyenként évente 300 dollárt költünk az egészségügyre, míg a fejlett országokban ez a 2 ezer dollárt is eléri. „Sereghajtó” lett a mandulaműtét Miért kezelnek bennünket? Megdöbbentő módon az abortusz vezet Szegénység, fertőzések, környezeti ártalmak // Őrzik az egészségünket Az ÁNTSZ-től mindannyian azt várjuk, hogy őrizze az egészségünket, védjen meg a betegségektől. Ám ez a feladat egyre bonyolultabbnak látszik. Nem véletlen, hogy a parlament is foglalkozik az Állami Népegészségügyi Tisztiorvosi Szolgálat rendszerével, feladataival. Az ÁNTSZ-nél dolgozók feltételei több ok miatt romlottak. Míg 1989-ben 5 ezer 600 dolgozóval számoltak ezen a területen, most számuk nem éri el az ötezret, miközben a feladatok megnövekedtek a Köjál-időszakhoz képest. Kiszámolták, hogy egy dolgozó terhelése mintegy 30 százalékkal lett több az előző időkhöz képest. Nemcsak a munkahelyi körülmények romlottak, hanem a külső feltételek is. Mint például az, hogy a lakosság egészségi állapota egyre rosszabb. Feléledtek a fertőző betegségek, illetve újak jelentek meg. A szegénység is sok gondot okoz, hiszen a rossz szociális körülmények, a környezeti és személyi higiéné be nem tartása a betegségek „melegágya”. Ugyanakkor a környezetszennyezés sem hagyott alább. Mindezek együttvéve megnövelik az ÁNTSZ-dol- gozók feladatát az egészségünkért történő munkában. Nem kidobott pénz, ha a környezetünkre költünk „Mivel a környezet- és természetvédelem haszna sokszor a beláthatatlan jövőben realizálódik, sokan nem tartják fontosnak. Azt hiszik, kidobott pénz, ha költünk rá.” A szolnoki Lőrincz Istvántól származik ez a gondolat, aki ornitológus, a Hortobágyi Nemzeti Park Közép-tiszai Tájvédelmi Körzetének vezetője. Vagyis: hivatásos természetvédő. Amikor az egészségünkről, a létünkről esik szó, az emberek többsége csak nagy kerülővel jut el odáig, hogy arról beszéljünk, milyen környezetben élünk, milyen a kapcsolatunk a természettel. Pedig nyilvánvaló, hogy nem maradhatunk ép lelkűek, testűek, ha közben köröttünk kipusztul minden természeti érték. Az utóbbi hónapok kedvezőtlen fordulatot vettek, a környezet- és természetvédelemmel foglalkozó civil szervezetek állami támogatása drasztikusan csökkent. — Rendkívül hihetetlen számomra, hogy egy kedvezőbb gazdasági környezetben kevesebb pénz jut erre a célra, mint néhány évvel ezelőtt. Nem véletlenül hangsúlyozza ezt Lőrincz István, hiszen az Antall-kormány idején a parlamenti környezetvédelmi bizottság mellett dolgozott szakértőként. — A döntés-előkészítésben vettem részt — emlékszik vissza. — A társadalmi szervezetek környezetvédelmi jellegű pályázatainak elbírálásához vették igénybe a tudásomat több más szakemberével együtt. Kiszűrtük az igazi pályázókat és a szélhámosokat. Szétosztottunk évente 70-80 millió forintot. A pénz persze sosem volt elég, én még nem is láttam olyat, hogy ilyen célra elég lenne, de minden szervezet kapott némi támogatást. — Most viszont pénzhiánynyal, létfenntartási gondokkal küszködnek a környezet- és természetvédelmi társadalmi egyesületek is. — Több mint 200 ilyen szervezet van ma Magyarországon. A civil szervezetek — mint a demokrácia alappillérei Lőrincz István az eredmények ellenére a globális megoldást nem látja — nagyon fontosak az Európai Unióhoz való csatlakozás szempontjából is. Civil szervezetek nélkül nem megy a környezet- és természetvédelem sem, hiszen ők tömegbázist adnak, és elősegítik, hogy érvényesüljön egyik embernek a másikra gyakorolt hatása. — Milyen állapotban van most a környezetünk Magyar- országon? — À sok negatívum mellett léteznek olyan értékeink, amik miatt fél Európa idejár, hogy milyen csodálatos állat- és növényvilág van itt nálunk! Sokáig olyan fajok számítottak közönségesnek nálunk, amelyek Nyugat-Európában már eltűntek. Nyugat-Európában ugyanis kultúrtájjá tettek, szabályoztak, és ezzel tönkretettek sok mindent. Márpedig ha valahol megszüntetjük, átalakítjuk egy-egy faj élőhelyét, az állatok is elpusztulnak. Én voltam Nyugat-Európában például erdőben, ahol azt kell mondjam, hogy síri csend honolt. Nem láttam madarakat, csak néhány embert puskával, akik járták az erdőt, hogy mit lehet még lelőni! Az olasz vadászok azért járnak Magyar- országra, mert otthon már mindent kiirtottak. Persze, itthon is követtünk el hibákat. Amikor a túzok már régen védett volt például, Kádár elvtárs Besenyszögön még lőhetett. — A környezet- és a természetvédelem, akárhogy is nézzük, mindig szinte az utolsó helyen szerepel a fontossági listán. Ön szerint miért van ez? — Mert az a generáció, amelyik most döntési helyzetben van, a természet leigázásának a korában nőtt fel. Emellett vannak eredményeink. Most például sikerült elérni, hogy a Jászsági-főcsatorna nyomvonalát áthelyezzék, mert az eredeti tájvédelmi körzetet vágott volna ketté. Nagy gond az autópályák építése is, hiszen Nyugat-Európában többek között miattuk csökkent a békaállomány. Felvetődik a kérdés: kell-e nekünk ennyi autópálya? — Ön optimista vagy pesz- szimista a jövőt tekintve? — Ha nem lennék optimista, nem csinálnám. Egy-egy ügyben sikert érünk el. Mostanában például sokszor vettem részt szakértőként tájseb-rehabilitáción, és sikerült értékeket, élőhelyeket megmenteni. De az optimizmusom ellenére nem látom kristálytisztán a globális megoldást. Már megint a gének A csípőbetegségek körülbelül felét genetikai tényezők okozzák. Az ezt bizonyító vizsgálatokról San Diegóban számoltak be. Európában több tízmillióan szenvednek egy vagy több ízület krónikus kopása miatti arth- rosisban. Az ízületi porc lassan elpusztul, és ha a csontvégeket nem fedi többé porc, fájdalom lép fel, az ízület elveszti mozgékonyságát, majd a csont is károsodik. Ez gyakran érinti a csípő- és a térdízületet. Eddig a csípő- ízületi arthrosis kialakulásáért a túlsúlyt, az ízület veleszületett vagy szerzett rendellenes helyzetét vagy a túlterhelést hibáztatták. Dr. Alex MacGregor, a londoni St. Thomas kórház kutatója most 616 egypetéjű, illetve kétpetéjű iker csípőízületének röntgenfelvételeit hasonlította össze. Megállapította, hogy — eltérően az eddigi tudományos véleményektől — a megbetegedések mintegy felénél a genetikai hajlam jelentős szerepet játszik. Ezért azt tanácsolják: azok, akiknek a családjában ez a betegség sűrűbben lép fel, fokozottan óvják ízületeiket, szabaduljanak meg a súlyfeleslegüktől, ne cipeljenek súlyos terheket, kerüljenek bizonyos sportokat, mint például a kocogást. (FEB) Vegetáriánus vagyok? Életemben semmit nem bántam meg úgy, mint amikor többnapos éttermi ebédnél vegetáriánus ételt kértem. Ugyanis rántott sajtot ettem rántott sajttal. Állandó vitatéma a vegetáriánus étkezés. Rászokjunk-e, és ha igen, hogyan? Vannak, akik abszolút ellenzik a hús fogyasztását, mások el sem tudják képzelni ebédjüket, vacsorájukat jóféle hús nélkül. A vegetáriánus étkezésről többnyire csak tévhitek élnek a köztudatban. Azon kevesek kivételével, akik értenek hozzá, a legtöbb ember tévesen ítéli meg, és irtózik még a gondolatától is. A húsfogyasztáshoz való viszony szerint négy alapvető étkezési típust lehet megkülönböztetni. Vannak a szigorúan vett vegetáriánus étkezők, akik semmiféle állati eredetű táplálékot nem hajlandók (még tojást és tejet sem) magukhoz venni. Többen vannak azonban, akik a növényi táplálékot már kiegészítik tejjel, tejtermékkel, tojással, de egyáltalán nem esznek húst. Mindkét esetben nagyon oda kell figyelni, hogy ne alakuljanak ki a szervezetben hiánybetegségek. A következő „lépcsőfokot” azok az emberek jelentik, akiknek sok-sok zöldségféle és gyümölcs kerül az asztalukra, és emellett kevés húst esznek, csakis baromfit, valamint halat. A következő csoport pedig mindent eszik, az úgynevezett vörös húsokat (marha, sertés) is. Közülük sokan túlzásba esnek, és húst hússal tálalnak fel étkezéskor. A szakemberek, orvosok többnyire a vegyes táplálkozás hívei. Azt mondják, az ember szervezete erre van beállítva (ilyen a fogazatunk, az emésztőrendszerünk). Ők azt állítják, hogy akkor teszünk a legjobbat magunkkal, ha mindent eszünk, de óvakodunk a túlzásoktól. Vagyis változatosan táplálkozunk, és táplálékunk összetételében nagy szerepet kapnak a zöldségek, gyümölcsök, valamint a teljes kiőrlésű gabonafélékből készült ételek. Az oldalt szerkesztette: Paulina Éva Fotó: Csabai István A hajképző sejtek estek áldozatul az eddigi eljárásnak Humánusabb kemoterápia A rák kezelésére alkalmazott kemoterápia mellékhatásai az érintett betegeket testileg és lelkileg gyakran nagyon megviselik. A számos mellékhatás (hányás, rosszullét) közül sok embernek a haja elvesztése külön szenvedést okoz, nehezen tudják elfogadni. Fokozottan vonatkozik ez a női páciensekre. Őket ugyanis a hajuk elvesztése mindenképpen érzékenyebben érinti, mint a férfiakat, hiszen a haj egyben a nőiesség szimbóluma is. Éppen ezért az orvosok is sokat foglalkoztak ezzel a mellékhatással. Arra próbáltak választ, lehetőséget keresni, hogyan lehetne elkerülni a hajhullást. Vizsgálták, hogy mi okozza a rák citosztatikumok- kal való kezelésénél a haj kihullását. A szőrtüszőben a haj növését irányító sejteknek, éppen úgy, mint a ráksejteknek, az osztódási sebessége nagyobb, mint a többi sejté. Kemoterápia esetén a páciensek olyan anyagokat kapnak, amelyek speciálisan a gyorsan osztódó sejteknél megindítják egy önpusztító mechanizmus működését (ezt programozott sejthalálnak nevezik). Ily módon elpusztulnak ugyan a ráksejtek, de sajnos áldozatul esnek a hajképző sejtek is. A vizsgálat keretében azt is kutatták az orvosok, hogy miképpen lehetne a szőrtüszőket a citosztatikumok károsító hatásától megóvni. Vizsgálat tárgyát képezte még, hogy hogyan lehetne a haj újra kinövését meggyorsítani. Ebből a célból azonban a hajvesztés folyamatát is meg kellene gyorsítani, így elérhető lenne az, hogy a beteg minél rövidebb ideig legyen haj nélkül. Arra a kérdésre is választ keresnek a szakemberek, hogy a kemoterápia idején meg lehet- e a hajképző sejtekben a sejthalált akadályozni. Ehhez módszerül a fejbőr helyi kezelését akarják választani. Ferenczy Europress Már néhány nappal a megtermékenyülés után lehet tudni Terhes vagy sem? — ez a kérdés Egyre pontosabbak a terhességi tesztek Mára már lehetővé vált, amit régen csak remélhettek a nők, hogy valaki megszabaduljon a nem kívánt terhességtől akár a terhesség első napjaiban is. Ez lényegesen kedvezőbb helyzet, mint ami azelőtt volt. Eddig ugyanis a nők nem tudhatták még néhány nappal az „esemény” után biztosan, hogy terhesek lettek-e vagy sem. A találgatás pedig nem sok cselekvésre adott lehetőséget. Az egyre jobb terhességi tesztek révén azonban most már elérhető az az állapot, hogy az érintettek néhány nappal a megtermékenyülés után megtudják, úton van-e a gyermek vagy sem. így viszont most már lehetőség nyílik arra is, hogy a terhességmegszakítást korán elvégezzék, akkor, amikor az embrió még alig nagyobb egy gyufafejnél. A dr. Jerry Edwards által az amerikai Planned-Parenthood- Klinikán kifejlesztett módszert már csaknem két tucat klinikán alkalmazzák az Egyesült Államokban. A szakemberek szerint a beavatkozás ideális esetben nem tart két percnél tovább. Az előnyei közé sorolják még, hogy a fájdalmas kaparások vagy leszívó készülékek helyett ehhez a beavatkozáshoz elegendő egy kézi szívópumpa, amely olyan, mint egy túlméretezett fecskendő. Eddig a nőknek legkevesebb hat hétig kellett várniuk, amíg a megtermékenyült petesejt akkora lett, hogy az orvos lokalizálni tudta. Csak így lehettek ugyanis biztosak benne, hogy az embrió teljes egészét eltávolították, nem pedig csak egy részét. A jobb kémiai tesztek már az első napokban jelezni tudják a terhességet. Az ultrahangkészülékek is érzékenyebbek, mint korábban voltak. Ezek a feltételek pedig lehetővé teszik az orvos és a páciens számára a terhesség első nyolc-tíz napjában a magzatelhajtást. Ferenczy Europress r Felmérés készült arról, hogy melyek azok a leggyakoribb betegségek, amelyek miatt kezelik a pácienseket az egészségügyben. Vannak betegségek, amelyekről már a közvélemény is pontosan tudja, hogy tucatszám fordulnak elő,'Más kezelések magas száma meglepetésként ér bennün- ket.' Mindjárt a vezető ok megdöbbenést vált ki: jelenleg ugyanis Magyarországon az abortusz a leggyakoribb „betegség”, ami miatt egészségügyi ellátást igényel valaki. Ezután az újszülöttek ellátása következik, majd a kemoterápia és a szülés. Folytatódik a sor a szív- és érrendszeri betegségeknek a műlencse-beültetésekkel, végül pedig a mandulaműtétek következnek.
