Új Néplap, 1999. május (10. évfolyam, 101-124. szám)

1999-05-20 / 116. szám

8. oldal Gazdasági Tükör 1999. május 20., csütörtök A kutatók borúlátók, a kormányzat viszont kedvezően ítéli meg a gazdaságot Egyre törékenyebb az egyensúly A magyar gazdaság lecsúszó- ban van az egyensúlyi pályá­ról, mivel a gazdaságpolitika eddig nem alkalmazkodott megfelelően az új helyzethez. A kormány önbizalommal he­lyettesíti a hiányzó feltételeket- mondta lapunknak Akar László, a GKI Gazdaságku­tató Rt. vezérigazgatója. Ku­tatóik szerint sokkal nagyobb nyomatékot kellene adni az egyensúlyi követelményeknek, a modernizációt eredményező érdemi reformnak. Hasonló véleményt alakított ki a Ma­gyarországon bejegyzett kül­földi részvételű társaságok képviselete, a Joint Venture Szövetség is.- A magyar gazdaság - mint a piacgazdaságok általában - spontán módon részlegesen al­kalmazkodik az új feltételek­hez. Ezért egyidejűleg lassul a növekedés és romlik az egyen­súly - mondta Akar László. Romló egyensúly A kutató szerint ez új jelenség a korábbi évtizedekhez képest, amikor ahhoz szokhattunk hozzá, hogy a magyar gazdaság növekedésének gyorsulása ese­tén romlik az egyensúly, lassu­lás esetén pedig inkább helyre­áll. Mivel eddig idén minden fontos növekedési jellemző di­namikája erőteljesen lassul, in­dokolatlan a tavalyihoz hasonló gazdasági fejlődési tempóval számolni. Míg egy hónappal ezelőtt Akar László úgy fo­galmazott, kis kormánymozdu­lat kellene az egyensúly helyre­állításához, most úgy véli: # határozott irányváltásra volna szükség. 6 százalék GDP-hiány Hasonlóan foglalt állást tegnap a Nemzetközi Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet, az OECD is. Féléves gazdasági előrejelzésük szerint „mind a kereskedelmi, mind a szolgáltatási mérlegek várha­tóan rosszabbodnak, és a fo­lyómérleg hiánya megközelít­heti a GDP 6 százalékát 1999- ben”. Ezért úgy látják, a kor­mánynak csökkentenie kell ki­adásait, ha teljesíteni akarja költségvetési céljait, és meg akarja tartani a gazdasági nö­vekedés dinamizmusát. „A költségvetési politika szorosabbra fogására van szük­ség lehetőleg a kiadások csök­kentése révén, a megjelenő belső és külső egyensúlyhiá­nyok leküzdése végett” - írja az OECD-elemzés. Az OECD sze­rint nem valószínű, hogy meg­valósítható a kormány célja, a 4 százalékos GDP-arányos ál­lamháztartási deficit, a kiadá­sok további csökkentése nélkül. A kormány nyugodt Mindennek ellentmondani lát­szik Járai Zsigmond pénzügy­miniszter - szintén tegnap tett - kijelentése, amely szerint a kormány kitart amellett, hogy az idei esztendőben az állam- háztartási hiány a törvényben elfogadottnak megfelelően ala­kuljon, vagyis ne haladja meg a bruttó hazai termék 4 százalé­kát. A pénzügyminiszter kie­melte, hogy a költségvetés helyzete az első negyedévben ugyan a várakozásoknál rosz- szabban alakult, de áprilisban már javult. így az év negyedik hónapjában a költségvetési fo­lyamatok közelebb kerültek az eredeti programhoz, habár az eltérés még mindig számottevő. Járai szerint az áprilisi ered­mény szükségtelenné tette, hogy azonnal intézkedéseket hozzanak a kiadások csökken­tésére. Járai Zsigmond egyébként ma felszólal a Joint Venture Szövetség közgyűlésén is. A szövetségben mintegy 400 tag­vállalat vesz részt, jegyzett tő­kéjük meghaladja a 3 milliárd, saját vagyonuk az 5 milliárd dollárt. Helyét keresi a tőke A vállalatok képviselői opti­mista hangulatban várták a pénzügyminiszter beszámolóját a gazdasági helyzetről, illetve a kormányzat jövőbeni elképze­Tévedhet-e egymás után két teki ntélyes pénzügyi lap? 1998: A legjobb külföldi bank Magyarországon - a Euromoney díja a Raiffeisen Banknak 1999: A legjobb nemzetközi bank Magyarországon - a Central European díja a Raiffeisen Banknak Tiszteljen meg bennünket bizalmával és Önnek is bebizonyítjuk, hogy nem történt tévedés. eS Raiffeisen Bank léseiről, ugyanis ahogyan Su­gár András, a Westel 900 GSM Rt. és a JVSZ elnöke fogalma­zott, a tagvállalatok helyzete mindenképpen javulhat, amennyiben megvalósul a kormányprogram. Ehhez vi­szont Sugár szerint a változá­sok megfelelő menedzselésére volna szükség. A növekedés ugyanis önmagában kevés. A nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, profitálni, igazából a gazdasági egyensúlyból lehet. Az elnök álláspontja szerint ők akkor tudnak a gazdasági si­kerhez hozzájárulni, ha a kor­mányzat megfelelő körülmé­nyeket teremt a külföldi műkö­dötöké számára, és az így ke­letkező profitot ezután is Ma­gyarországon tudják befektetni. A tőke ugyanis keresi helyét térségünkben, amelyet szintén menedzselni kell, csak így ma­radhat meg az ország régiós ve­zető szerepe. Megjegyezte: ha a nagyválla­latok a csökkenő bevételek mi­att hajlandóak csökkenteni a kiadásokat, akkor a kormány­zatnak is el kellene gondol­kodni egy hasonló lépésen. (sts) Az MNB hivatalos devizaárfolyamai Angol font 379,89 Japán jen ( 100) 189,88 Svájci frank 155,88 USA-dollár 234,88 Euró 249,98 Átváltási arányok: 1 euró = 6,56 frf, 1,96 dem, 1936,27 itl, 13,76 ats. Csökken a kamat A Magyar Nemzeti Bank fél százalékponttal csök­kenti 1999. június 1-jétől a jegybanki alapkamatot, amely így évi 16 százalék­ról 15,5 százalékra csök­ken - közölte szerdán a jegybank. Az intézkedéssel össz­hangban mérséklődne a jegybanki alapkamathoz kötött kamatozású hitelek rátája is. Rendeletre várva A Magyar Szállítmányo­zók Szövetsége sürgeti a szállítmányozók tevékeny­ségét szabályozó, az uniós csatlakozás szempontjait is figyelembe vevő kor­mányrendelet mielőbbi megszületését - jelentette ki Kautz István, a Masped Rt. elnök-vezérigazgatója, a szövetség elnöke az MSZSZ közgyűlésén szer­dán Budapesten. Államkötvény Az állam 10 milliárd forint értékben vásárolt vissza a július 24-én lejáró 1999/G jelű államkötvényekből - közölte az Államadósság Kezelő Központ szerdán. Az ajánlatokból kialakult át­lagos hozam 15,16 százalék lett, az elfogadott minimális hozam pedig 15,04 százalé­kon állapodott meg. Közösen segítik az exportot A Mehib a kis cégekkel is foglalkozik a jövőben A magyar vállalatok kül­piaci eredményességének növelése érdekében a na­pokban együttműködési megállapodást írt alá a Ma­gyar Exporthitel Biztosító Rt. (Mehib) és a Magyar Be­fektetési és Kereskedelem­fejlesztési Kht. (ITDH) Botos Balázs, a Mehib vezér- igazgatója lapunk kérdésére elmondta: az együttműködés­sel azt szeretnék elérni, hogy az általuk nyújtott exportbiz­tosítási ajánlatok minél széle­sebb körben ismertté váljanak a vidéki vállalkozások előtt. A Mehib - amely valójában kis cég - egyedül, önerőből nem képes arra, hogy az or­szág számos régiójában nép­szerűsítse szolgáltatásait. Áz ITDH azonban, amelynek fő célkitűzése a hazai vállalko­zói szféra exportlehetőségei­nek támogatása és koordiná­lása, hazánkban és külföldön is több regionális képviselet-- tel rendelkezik. A jövőben tehát a Mehib és az ITDH közösen vállal részt a vállalkozások exportjának segítéséből. A két társaság közösen készíti majd fel a cé­geket a versenyképes termé­kek előállítására és külföldi értékesítésére. A Mehib vezérigazgatója elmondta azt is, nem csak a mostani együttműködési megállapodás irányította fi­gyelmüket a kisvállalkozá­sokra. A felkészültebb, ex­portképes termékekkel ren­delkező cégek piacra juttatá­sát már amúgy is régóta ter­vezi a Mehib. (h. gy.) A tagok részvénytulajdonossá válnak / Átalakul a túri szövetkezet Közgyűlést tartott a napokban a mezőtúri Magyar-Mongol Barátság Szövetkezet, ahol beszámoló hangzott el az elmúlt gazdasági év eredményeiről, s egyben megtartotta alakuló ülé­sét a vagyon egy részén létrejövő részvénytársaság. Beszámolójában Fűzfa István elnök elmondta, szép remé­nyekkel indult az 1998-as év, de a tavaszi igen csapadékos időjárás ezeket szertefoszlatta. Ugyan a termésátlagok az el­múlt évekhez hasonlóak voltak, a termények minősége viszont sok kívánnivalót hagyott maga után. A gabonapiac összeom­lása különös nehézségeket oko­zott. Mindezek ellenére minden eladásra szánt árut értékesíteni tudtak, s pénzügyi lehetőségeik azt is megengedték, hogy egy részét betárolják, s később he­lyezzék el a piacon. Tavaly megkezdték a sertés­telep rekonstrukcióját, melyhez 40 milliós támogatást nyertek pályázaton. Az elmúlt évek fo­lyamatosan nyereséges gazdál­kodása után 1998 volt az első év, amikor is mintegy nyolc és fél millió forintos veszteséget kénytelenek elkönyvelni. A másik fontos feladata volt a közgyűlésnek, hogy elfogadja a részleges átalakulás, va­gyonmegosztás tervezetét. Mint arról korábban írtunk, a szövetkezet vagyonának egy részén rt. alakul. A 329 tagból 203 döntött úgy, hogy belép a megalakítandó gazdasági társa­ságban. A kívülálló üzletrész­tulajdonosok közül 145-en ha­tároztak ugyanígy. A szavazás eredményeképp úgy határoz­tak, hogy a több mint 587 mil­liós saját tőkéből 75 millió ma­rad a szövetkezetben, 512 mil­lió pedig az rt. tulajdonát ké­pezi majd. Mint az elnök elmondta, a bejegyzési kérelmet leghama­rabb június 10-én lehet benyúj­tani, a Mongol-Agrár Mező- gazdasági Termelő-, Szolgál­tató- és Kereskedelmi Szövet­kezeti Részvénytársaság ezután veheti át a vagyonát. G. G. r I

Next

/
Oldalképek
Tartalom