Új Néplap, 1999. május (10. évfolyam, 101-124. szám)
1999-05-20 / 116. szám
1999. május 20., csütörtök Megyei Körkép 3. oldal Óvatosan hiteleznek a kisvállalkozóknak Mivel a bankok nem bővelkednek az éven túli forrásokban, és meglehetősen nagy kockázati tényezővel kell számolniuk, csak igen visszafogottan folyósítanak hitelt a kis- és középvállalkozások számára - hangzott el tegnap a Klub Szolnok soros ösz- szejövetelén. A klub vendége ezúttal Csi- csáky Péter, a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Rt. vezérigazgató-helyettese volt, aki a kis- és középvállalkozások banki finanszírozásáról tartott előadásában elmondta: jelenleg is számtalan hitelkonstrukció áll az ügyfelek rendelkezésére, habár a választék közel sem teljes. A bankok óvatos magatartását, a magas fedezeti feltételeket elsősorban a kisvállalkozások bizonytalansága, ingatag volta, de a pénzintézetek tőkehiánya is indokolja. A garanciaalapok ugyan segítik a hitelezést, ám a fedezetek létjogosultságát nem befolyásolják. A mintegy 200 takarékszövetkezetet összefogó Takarékbank - a bankfiókok mérete és tevékenysége folytán - eddig is 25 százalék felett részesedett a kisvállalkozók hitelezéséből. A jövőben is arra törekszik, hogy pozícióit megőrizze, sőt erősítse a kis- és középvállalkozások banki finanszírozásának területén. B. J. Nem fizetnek minden kiló húsért (Folytatás az 1. oldalról) „Élőlényről van szó, tudjuk, azonban a költségvetési keret adott” - fejtette ki érdeklődésünkre az AIK elnöke, dr. Rieger László. A 160 kilogramm feletti sertések esetében 200 kilogrammos súllyal számoltak darabonként, erre vetítették ki a 700 milliós keretet és a darabszámot. Ha az átvehető súlyt növelik, akkor a darabszám csökken, míg ha megfordítják ezt, akkor csak a kisebb súly után tudnak fizetni - elemezte a problémát az elnök. Dr. Rieger László megerősítette, hogy akinek csak egy leadandó sertése van, annak a teljes súlyt kifizetik. Egyébként pedig úgy vélekedett, hogy bár veszhet el „húspénz”, azonban a gazdák még így is jobban járnak, hiszen 193 forintot kapnak kilónkért a túltartott hízókért. ein Folyamatosan alakítja át termelését a martfűi Tisza Cipő Rt. A bérmunka rovására egyre nagyobb arányt képviselnek a saját gyártású lábbelik. Felvételünk a részvénytársaság üzemében készült. fotó: mészáros Elkezdődött a biológiai szúnyogirtás Szolnokon Nem szavaznak az átszervezésekről A szolnoki városházi sajtótájékoztatón tegnap többek között a szolnoki vásár értékeléséről, a mai miniszteri látogatásról, az árvízkárok felméréséről és a károsultak megsegítéséről, valamint a szúnyogirtásról volt szó. Szalay Ferenc polgármester a szolnoki nemzetközi kiállítás és vásárt értékelve elmondta, hogy a mostani szerényebb volt a korábbiaknál, ez részben a helyszín miatt is alakult így. A következőkben bővíteni kell a szolgáltatásokat, és több kiegészítő rendezvényre is szükség volna. Nehezményezte, hogy az utcabálon belépődíjat szedtek, noha az ön- kormányzat nem kért pénzt a rendezőtől a közterület használatáért. Elismeréssel szólt a hagyománynak megfelelően megrendezett középiskolai ballagásról, majd arról beszélt, hogy megtörtént az árvízkárok fölmérése. Mintegy ötven családnak nyújt a város segítséget. A védvonalak megerősítéséhez kisajátításokra lesz szükség, ehhez, és a munkák elvégzéséhez az illetékes minisztériumok támogatást adnak. Ma Szolnokra is ellátogat Fiámon József kulturális miniszter, aki Örményesen egy új iskolarészt ad át rendeltetésének. Várhatóan kora délután megbeszélést tart Szalay Ferenc polgármesterrel. A megbeszélésen szóba kerülnek a pályázatok, a művésztelep sorsa, a millenniumi rendezvények, és az intézményi átszervezés is. A szúnyogirtásról Szalay Ferenc elmondta, hogy elkezdődött a biológiai irtás, a lárvák pusztítása. Egyelőre viszonylag kevés a szúnyog, de ha a folyók vize gyorsan visszahúzódik, és több lesz a pangó víz, a szúnyogok nagyobb mérvű megjelenése válható. Távlati tervként szóba került a szúnyogok regionális irtása, esetleg végig a Tisza mentén. Erre ebben az évben már nem lesz lehetőség, de talán jövőre sikerül megegyezniük a Tisza menti önkormányzatoknak. A polgármester elmondta, hogy a közgyűlés a mai ülésen nem dönt az intézményi átszervezésről szóló előteijesztésről, arra valószínűleg kedden, rendkívüli ülésen kerül sor. Lapunk ehhez kapcsolódó kérdésére hozzátette, hogy az előterjesztés elfogadásához minősített többség szükséges, tehát legalább 15 képviselő igenlő szavazatára lesz szükség. B. A. A sikertörténet újabb fejezete kezdődik (Folytatás az 1. oldalról)- Cégünk magyarországi sikertörténetének újabb állomása lesz, amikor júliusban átadhatjuk új, százezer termék tárolására alkalmas, 23 ezer négyzetméteres logisztikai központunkat a most avatott üzemtől néhány méterre - zárta beszédét az elnök-vezérigazgató.- Ahhoz, hogy Jászberényben újjáépülhessen ez a gyártócsarnok, szükség volt egy kedvező, a növekedést, a beruházásokat pártoló gazdaság- politikai környezetre - hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök. A gyors építkezéshez hozzájárult, hogy a magyar gazdaság kétszer olyan gyorsan fejlődik, mint az Európai Unióé. A tervek szerint a nyugati országokba irányuló export tíz százalékkal emelkedik majd ebben az évben. Fontosnak nevezte a kormányfő, hogy hazánkban jelen vannak azok a külföldi befektetők, akik bíznak a magyar gazdaság fejlődésében, hisznek az itt élők munkájában. Hangsúlyozta: Magyarországnak továbbra is szüksége van ezekre a befektetőkre. Az újjáépítés sikerének legfontosabb elemeként mégis a dolgozók munkáját, kitartását jelölte meg. A nehézségeket - ahogy az elmúlt évben hazánk más tájain is tapasztalta - ismét legyőzte a bizakodás, az emberek összefogtak a bajban. Az újjáépített gyárban a kapacitás felfutása folyamatos lesz, a tervek szerint július 1-jén éri el eredeti, évi 600 ezer darabos nagyságrendjét. A tavaly augusztusban - a TT és kabinethűtőket gyártó üzemmel együtt - leégett műanyagalkatrész-üzemet nem építették újjá. A műanyag alkatrészek gyártását jászberényi vállalkozók vették át, akik jelenleg beszállítóként állnak kapcsolatban az Electrolux-Lehellel. A tűzvész okozta károk nagyságáról továbbra sem közöltek pontos adatokat. bcs Amiről beszélünk A törvény szigora Valahogy nem bírok lelkesedni, mikor azt hallom a hírek között, hogy az egészségbiztosítási pénztár több kórházat följelent hűtlen kezelés miatt, mert a működésre szánt pénzből fejlesztettek. Attól sem lesz jobb a közérzetem, hogy dr. Czeizel Endrét akár tíz évre is elítélhetik, amiért állítólag segédkezett magyar gyerekek „törvénykerülő” örökbeadásában Amerikába. Nem mintha nem lennék annak a híve, hogy aki törvényt szeg, azt büntessék meg. De nem szeretem ezt a kivételezést. Az a bajom ezekkel a feljelentésekkel és perekkel, hogy egy olyan országban történnek, ahol a törvényszegés életforma. Nincs olyan jogszabály, amelyet tömegesen meg ne szegnének. Ki van téve a 40 km/óra sebességkorlátozó tábla az „Előzni tilos”-sal együtt, mégis valaki nyolcvannal előz. Büntetlenül. Nem is egyszer. Sőt, nem is egyedül teszi ezt. A munkaadók törvénytelenül túlóráztatnak, bejelentés nélkül dolgoztatnak. ,,Az adócsalás nálam már rutin” - mondja a múltkor az egyik üzletember. „Úgyse fogják betartani” - nyi- latkozzák a nemdohányzó törvényről. E szerint az általánosan elteijedt felfogás szerint nálunk a törvény azért van, hogy lehessen majd az Európai Unió előtt villogni vele. Mert a nyugati módra alkotott törvényeink betartásáról és betartatásáról nem gondoskodunk nyugati módra. Nem is beszélve arról, hogy olykor maga a törvényhozó parlament is beáll a mulasztásos törvény- és alkotmánysértők sorába. Ezek után nem lehet csodálkozni, ha az ember így kommentálja magában ezeket a „lelkesítő” híreket: Czeizel-ügy : „Azok a gyerekek legalább nem éheznek, és Amerikában ingyenesen kijárhatják minimum a középiskolát. Ha Czeizelnek tíz év jár, mennyit kap az a szülő, aki veri és éhezteti a gyerekét? Az miért lófrálhat szabadon a kocsmában?” Kórházak ügye: „A többi is ezt csinálja, csak nem veszik észre. Ha nem ügyeskednének a kórházak, bezárhatnának, és akkor hová mennénk?” A törvényeknek tehát először is vissza kellene adni a hitelét, a presztízsét. Aminek az az elsődleges feltétele, hogy mindenkire egyformán vonatkozzanak. Ami szerintem minimum ott kezdődik, hogy amikor halálra gázolunk egy út szélén szolgálatot teljesítő rendőrt, akkor csattanjon a kezünkön a bilincs, még ott, a helyszínen, mindegy, hogy popsztárok vagyunk, újságírók, orvosok vagy mezőgazdasági termelők. Máskülönben ezek a felbuzdulások, mint például a kórházak feljelentése, olyan jelenségnek számítanak, amely egy hallgatólagosan törvény kicselező ország kirakatában állnak. Paulina Éva A résztvevők gondoltak az árvízkárosultakra is Sportoló „illetékesek” Az illetékhivatalok megalakulásának negyvenedik évfordulója alkalmából Szolnokon megtartott országos rendezvény a keddi nyitónap után tegnap és ma is gazdag programokkal folytató- dott-folytatódik. A résztvevők a szakma és a szórakozás mellett az árvízkárosultakra is gondoltak, anyagi segítséggel. A rendezvény - amelyen az ország húsz illetékhivatalából háromszáz dolgozó vesz részt - tegnap délelőtt szakmai tanácskozással folytatódott, amelyen a hivatalvezetők, a hivatalvezető-helyettesek, az illetékügyintézők—értékbecslők, illetve a könyvelők-behajtók kü- lön-külön szekcióüléseken vitatták meg a szakma aktuális kérdéseit, problémáit - tudtuk meg Bódog Máténé dr.-tól, a megyei illetékhivatal vezetőjétől. A délután a kikapcsolódásé volt: a résztvevők Abádsza- lókra utaztak, ahol fogadta őket a polgármester, majd a Tiszaiénál a sporté volt a főszerep, labdarúgással, csónakázással, tenisszel. Itt felkereste a résztvevőket Fejér Andor, a megyei közgyűlés alelnöke is (aki egyébként Abádszalókon él). Ma a hivatalok dolgozói illeték témában írt szakdolgozatainak kiértékelésével kezdődik a nap, majd a tiszaligeti Olaj- csarnokban játékos sportvetélkedőre kerül sor, de lesz emellett például szellemi totó is. Mint a hivatalvezető hangsúlyozta, ez a rendezvény is mutatja, hogy a szakma és a sport jól megfér egymás mellett. A háromnapos program végül ebéddel zárul. A találkozó résztvevői a szakma és a szórakozás mellett gondoltak az árvízkárosultakra is. Minden résztvevő vásárolt a szolnoki árvízi képeslapból, amelyből így 40 ezer forint gyűlt össze, s ezt az összeget a hivatalvezetők további 20 ezer forinttal megtoldották. A pénzt az árvízkárosultak javára ajánlották fel. B. Gy. Pluszpénzt hozhat a sporttelep A szolnoki közgyűlés mai ülésének napirendjén szerepel a Mátyás király úti Ifjúsági Sporttelep értékesítéséről és a befolyt összeg felhasználásáról szóló előterjesztés is. A szolnoki intézményhálózat átvilágításának során is kiderült, hogy a város sportlétesítményei rossz állapotban vannak. A Városi Sportcsarnokra vonatkozóan az ÁNTSZ már elküldte a bezárási határozatot, de a Tiszaligeti Stadion is felújításra szorul. A Városi Sport- koncepció feladattervében meghatározottak szerint folytami kell a Széchenyi városrészben a szabadidő- és sport- központ kialakítását, tornaterem építését kell megkezdeni az Építészeti, Faipari és Környezetgazdálkodási Szakközép- és Szakképző Iskola, a Gépipari Közlekedési Szakközép- és Szakképző Iskola, valamint az Egészségügyi Szakközépiskola számára. Az Ifjúsági és Sportminisztérium hamarosan kiadja a sport- létesítményekre vonatkozó építési, korszerűsítési és rekonstrukciós pályázati felhívást, amelynek révén állami támogatásra nyílik lehetőség. Ez a beruházások bruttó értékének 30, kivételes esetben 50 százalékát is elérheti. A közgyűlés elé kerülő elő- teijesztés úgy számol, hogy a Mátyás király úti 27 128 négyzetméter alapterületű Ifjúsági Sporttelep értékesítéséből a jelzett sportberuházások és rekonstrukciók, a minisztériumi támogatással kiegészítve elvégezhetők. Polgármesterből főiskolai docens Korábban dr. Duczja Lajos nyolc évig volt Kisújszállás polgár- mestere, majd a legutóbbi helyhatósági választásokon negyvenhat szavazattal kapott kevesebbet a győztesnél, ezért új munkahely után kellett néznie. Mi tagadás, nem könnyen dolgozta fel az új helyzetet. Ezen hosszasan keseregni aligha érdemes, hiszen halad az idő, és lépni kell. És lépett ő is, Lőrincz Gáspár tiszteletes úr megkereste a kétezer fős ottani egyházközség nevében, vállalná-e az egyházközség hivatalvezetői tisztét. Szerény tiszteletdíjért, amiért az egyházi iskola működése, a gazdasági ügyek tartoznának hozzá. Szívesen vállalta, és azóta is napi hat órában ott dolgozik. Azután néhány iskola szintén érdeklődött, hiszen valamikor tanított főiskolán is. Köszönte, és ő is keresett egyet, illetve pályázott. Oda, ahol volt már óraadó tanár, a mezőtúri főiskolára. A bemutatkozó előadását német nyelven tartotta, a témája pedig a takarmányozás, pontosabban a sertések takarmányozása volt. Tetszett a bemutatkozása, és várja a Gödöllői Agrártudományi Egyetem kari illetékeseinek a megerősítését. Ha minden igaz, docens lenne. Ott már most is tanít, ez általában heti egy napját foglalja el. Lassan eljut oda, hogy feldolgozza új helyzetét, viszonyát a városhoz, a környezetéhez. Jólesett neki, hogy tulajdonképpen mindenki barátsáDr. Ducza Lajos valószínűleg a mezőtúri főiskola docense lesz FOTÓ: M. J. gosan közeledett hozzá, naponta tapasztalja, érzi az emberek szeretetét. Azután a településről sem szakadt el, mivel változatlanul önkormányzati képviselő, az ülések aktív résztvevője. Sőt az ügyrendi, jogi bizottság elnöke. A helyi Városvédő Szépítő Egyesület elnöke is: „mellesleg” Gaál Kálmán-díjjal tüntették ki. Ezzel még nincs vége a közéleti szereplésnek, hiszen a Nagykunság Együttműködési Társulás révén a megyei területfejlesztési tanács tagja is, ami hét települést és mintegy 80 ezer embert érint. Mivel ezek elég sokirányú tevékenységek, szeretne helytállni, jól megfelelni mindenütt. Legyen az egyházi feladat, területfejlesztési elképzelés, főiskolai tudományos kutatás, netalántán publikáció. D. Szabó Miklós
