Új Néplap, 1999. április (10. évfolyam, 76-100. szám)
1999-04-17 / 89. szám
4. oldal Hazai Tükör 1999. április 17., szombat Elosztották. A civil szervezetek idei támogatásáról döntött tegnap az Országgyűlés Társadalmi Szervezetek Bizottsága. 1220 pályázatot bíráltak el, 644 szervezet kapott kisebb-na- gyobb összeget a 317 millió forintos keretből. A testület fide- szes alelnöke, Halász János reményét fejezte ki, hogy az Országgyűlés a május 4-én várható végszavazáskor jóváhagyja a bizottság döntését, és a civil szervezetek mihamarabb hozzájuthatnak a pénzhez. Reménykednek. Az Ifjúsági és Sportminisztérium egyik legfőbb célja, hogy a következő néhány hónapban megalkossa a Kábítószer-ellenes Nemzeti Stratégiát, amelynek segítségével megállítani reméli az elmúlt évtized rendkívül negatív folyamatát - közölte tegnap Deutsch Tamás, miután megtartotta alakuló ülését a Kábítószerügyi Tanácsadó Testület. Meglepődtek. Az Ifjú Szocialisták Mozgalma meglepetéssel értesült arról, hogy Kis János, az SZDSZ politikusa megtámadta az Alkotmánybíróságon az OVB döntését, hogy a köz- társasági elnök választásáról népszavazás döntsön. Sajnálatosnak tartjuk ezt azért, mert tíz éve éppen az SZDSZ élt a népszavazás eszközével e kérdésben - áll a mozgalom pénteki közleményében. Jelentkeztek. Idén összességében csaknem négyszeres volt a túljelentkezés nappali tagozaton az egyházi intézmények civil szakjaira - derül ki az Oktatási Minisztérium adataiból. Az intézmények a jövő tanévre több mint 1600 hallgatót várnak. Ezekre első helyen hozzávetőlegesen háromezer, összességében pedig több mint hétezer fiatal pályázott. ígérgetnek. Az úgynevezett „vízidisznók”, vagyis az ár- és belvíz sújtotta területekről származó sertések intervenciós felvásárlásának az agrártárca vezetője korábbi ígéretei alapján már meg kellett volna kezdődnie, ám a hírek szerint ezt a forráshiány akadályozza. A gazdák mintegy 80-100 ezernyi sertésen szeretnének ily módon túladni, ám reális esély csak 20 ezerre van. Figyelmeztettek. Jelenleg százezer embert foglalkoztat a hazai mezőgazdaság, de vannak olyan tervezetek, amelyek a jövőben már csak 50 ezerrel számolnak. Az európai uniós csatlakozásunk után az ágazat nem fog annyi embert eltartani, mint ma, így ha nem települ addig vidékre megfelelő ipar vagy szolgáltatás, akkor beláthatatlan következményekkel kell számolni - hangzott el a MOSZ hajdú-bihari közgyűlésén. A távközlés sikerágazat lett Az MSZP azonnal visszacsinálná, mihelyt kormányra jutna Az Országgyűlés tegnapi munkanapján a munka törvény- könyvét módosító tervezet részletes vitájában csak szocialista képviselők szólaltak fel, és a vita céljának és szabályainak némileg ellentmondóan, a törvény egészét támadták. Véleményük szerint a munkaadók és a munkavállalók érdekeinek arányossága helyett az eddig is kiszolgáltatott helyzetben lévő munkások kárára változnak meg a szabályok. Ezt érdekegyeztető alku nélkül, diktátum formájában fogadtatja el a parlamenttel a kormány, csupán dacból, holott maga is tudja, hogy szakmailag hibás előteijesztésről van szó. Az MSZP megígérte, hogy amint ismét hatalomra kerül, mindezt visszavonja. Megkezdődött a távközlési törvény módosításának tárgyalása is. Készül ugyan egy egységes hírközlési törvény, de a kormány úgy gondolta, hogy a távközlési piaci verseny élénkítésével addig is hozzájárul a szolgáltatások javításához és remélhetően az árak csökkentéséhez. A telefoncégeknek átmenetileg megtiltják a kábelszolgáltatásba való belépést, de a kábeltévés cégek foglalkozhatnának telefonos, internetes szolgáltatással is. A képviselők egybehangzóan állapították meg azt, hogy a távközlés a rendszer- változás egyik legsikeresebb ágazata, és éppen a szabad versenynek köszönhetően 10 év alatt utolértük Európát. A parlamenti munkarend megváltoztatásáról folyó, vita újabb fejezeteként az MSZP és az SZDSZ - a házszabály adta jogukkal élve - rendkívüli ülés összehívását kérték április 22-ére. Áder János elnök köteles összehívni az Országgyűlést a kért napra, vagy az azt követő nyolc napon belüli időpontra, de mindenképpen az egyébként tervezett május 3-ai ülés előtt. S. Á. Hétfőn várható döntés az Agrobank-perben A felülvizsgálat háromesélyes A jogerős bírósági ítélet az adott ügyben szereplő felek számára rendszerint pereskedésük lezárását jelenti. Amennyiben a bíróság döntésébe az érintettek belenyugszanak, befejeződik az igazságszolgáltatás szerepe. Nem így történt ez a még 1994-ben indult Agrobank-perben, amelynek két vádlottjának sorsáról a Legfelsőbb Bíróság - felülvizsgálati eljárása végén - április 19-én dönt. Ha a másodfokú bíróság jogerős döntését követően a törvény által pontosan szabályozott, részletezett új körülmények, vagy tények merülnek fel, 1993 óta még egy lehetőség nyílik a folytatásra. Ez pedig a felülvizsgálati eljárás. Noha korábban is volt mód - bár igen szűk körben - jogerős bírósági döntés ellen a Legfelsőbb Bírósághoz (LB) fordulni, ám ezt csak a LB elnöke, és a legfőbb ügyész tehette meg. Az Alkotmánybíróság alaptörvénnyel ellentétesnek találta, hogy maguk az állampolgárok, az ügyben résztvevő személyek, más érintettek, vagy akár az eljáró ügyvédek nem kérelmezhetik az eljárás újbóli megindítását. Az elmúlt hat évben több ezer felülvizsgálati kérelemről kellett döntenie a Legfelsőbb Bíróságnak. 1998-ban 4694 felülvizsgálati eljárást fejeztek be, és ennél pontosan százzal több maradt folyamatban. A Legfelsőbb Bíróság ezekben az esetekben tárgyaláson hallgatja meg a perlekedő feleket, büntetőügyben az elítéltet, az ügyészt, valamint az ügyvédeket. Ezt követően hozza meg döntését, amely a felmentéstől az új eljárásra utasításon át a másodfokú ítélet helybenhagyásáig terjedhet.- horváth Magánszemélyek nem fizetnek levegőszennyezési díjat Környezetvédelmi díjszabások Jövőre mindenki fizet környezetterhelési díjat, hiszen valamennyien szennyezzük például a vizeket. Az összeg az adott terület veszélyeztetettségétől és csatornázottságától függ. Mint azt lapunknak Kajner Péter, a környezetvédelmi tárca illetékese elmondta: a díjfizetés azokat érinti, akik valamilyen módon szennyezik a levegőt, a talajt vagy a felszíni vizeket. Az Országgyűlés minden bizonnyal még az idén elfogadja a tervezetet, tehát 2000-től gyakorlatilag mindenki köteles lesz környezetterhelési díjat fizetni. Az első négy évben csak a teljes összeg bizonyos százalékát, majd 2004-től az egész díjat. A türelmi idővel a gazdálkodókat szeretnék ösztönözni, hogy beruházásokkal csökkentsék az általuk kibocsátott szennyeződés mennyiségét. Budapesten rendkívül alacsony a szennyvíztisztítás mértéke, ezért egy fővárosi lakos lényegesen többet, az előzetes számítások szerint mint- egy 3-4 ezer forintot fizet majd évente, míg ez a díj vidéken alacsonyabb, a fővárosinak körülbelül a tizede lesz. Ám ahol hiányzik a kiépített csatornarendszer, ott nyilvánvalóan magasabb lesz a talaj- terhelési díj. A levegőszennyezés után - mivel a lakóházaknál működtetett kéményeket nem kötelező bejelenteni - a magán- személyek nem fizetnek díjat. Szintén nem kell majd külön levegőszennyezettségi díjat fizetniük az autótulajdonosoknak sem, hiszen az üzemanyag árába egyszer már beleszámították a környezetvédelmi termékdíjat. A polgári lakosság tehát csak a talaj-, illetve a vízszennyezésért fizet majd, többnyire vagy az egyikért, vagy a másikért. A talajterhelési díjat egyéni talajszennyezők esetében a szennyvíz összetételétől függetlenül, míg a gazdálkodóknál a szennyvíz összetételét figyelembe véve állapítják meg. A vízterhelésnél a hazai felszíni vizekre vonatkozó érzékenységi kategória számít majd a fizetendő összeg meghatározásánál. Az így befolyó több tízmil- liárd forintot kizárólag környezetvédelmi célokra szabad majd fordítani. (h. gy.) Diákmeló a Meló-Diáknál Bővítette vidéki irodáinak számát és a nyári munkalehetőségek választékát a Meló-Diák. A 3000 céggel szerződésben álló vállalkozásszervező szövetkezet az idén mintegy 35 ezer tizenhat éven felüli fiatalt tud átmeneti keresethez juttatni. Aki hamar jelentkezik, kifoghatja a legkapósabb helyeknek számító jégkrém- és sörgyárakat. Kun István, a Meló-Diák elnöke szerint az útfeltöréstől a libatoll-válogatáson és szórólap-kézbesítésen át a szoftver- fejlesztésig számos fizikai és szellemi tevékenységre vevők a nyári szabadságolások miatt munkaerőhiánnyal küszködő cégek, akikkel közvetlenül a Meló-Diáki köt szerződést. így a fiataloknak nemcsak a munkajogi védelme, hanem átlagosan bruttó 28-38 ezer forint közötti bére is garantált, hiszen a szervező cég akkor is fizet, ha partnerei tartoznak neki. Az elnök elmondta: a többségében egyetemista, főiskolás jelentkezőknek kis szerencsével ki sem kell mozdulniuk településükről, mert a felkínált tevékenységek egy része, például a szórólapteijesztés az ország bármely pontján végezhető. Mindenkinek vágya, alkata és képességei alapján ajánlanak munkát. A több nyelven beszélő diákok általában tolmácsolni, fordítani szeretnének, de a számítógéphez értő, közgazdasági ismeretekben jártas ifjak már folyószámlát is egyeztethetnek, könyvelhetnek, sőt akár izgalmas szoftverfejlesztési munkába is bekapcsolódhatnak. A tízszázalékos levonással terhelt bérek széles skálán mozognak, Nyíregyházán némileg alacsonyabbak, mint Sopronban, a kiemelkedő képességű ifjak a havi átlag többszörösét is zsebre tehetik. Kun István szerint aki jégkrémcsomagolásra, sörpalackozásra vagy konzervgyári munkára vágyik, az ne halogassa a jelentkezést, mert lemarad. A Meló-Diák az ország 50 legnagyobb városában működteti irodáit. Azok, akik a nyári hónapokban szeretnének némi jövedelemre szert tenni, a 06-1- 217-6426-os telefonon kaphatnak bővebb felvilágosítást. (takács) A magyar konyha értékei Nem csak gulyás és töltött káposzta Nemcsak a külföldi, hanem a belföldi turisták sem ismerik igazán a hazai gasztronómiai specialitásokat: a magyar konyhát és a hazai borokat. Legalábbis ez derült ki abból a felmérésből, amelyet nemrégiben a Magyar Turizmus Rt. készített. A hazai lakosság körében - 27 Turinform-iroda közreműködésével - a magyar konyhaművészetről végzett felmérés során a megkérdezettek a leggyakrabban a gulyást, a töltött káposztát és a halászlét említették a legismertebb specialitásként. Ezeket az ételeket a pörkölt, a paprikás csirke és a paprikás krumpli követte. A dél-dunántúli régióban - Zala és Somogy megyében - élők jelentős hányada viszont nem a közismert alföldi ételeket nevezte meg, hanem helyi, tájjellegű különlegességeket, mint amilyen például a prósza, a lángálló vagy a gánica. Az édességek közül a rétes tűnt a legnépszerűbbnek. A kérdőívet kitöltők többsége ízletesnek és fűszeresnek tartotta a magyar konyhát, csupán tíz százalékuk vélekedett úgy, hogy az túl zsíros, illetve „nehéz”, és ugyanennyien mondták róla, hogy hagyományőrző. A magyar borok közül a legismertebb az egri bikavér és a tokaji aszú volt. Jóval alacsonyabb ismertségi fokkal követte őket a soproni kékfrankos, a tokaji szamorodni, az egri leányka, a badacsonyi szürkebarát és a debrői hárslevelű. A teljességhez azonban hozzátartozik, hogy a megkérdezettek általában csak a lakóhelyükhöz legközelebb eső borvidék kínálatát ismerték. A Turizmus Rt. képviselője szerint a felmérés ráirányította a figyelmet a gasztronómia és a borkultúra terén még meglévő hiányosságokra, s arra, hogy ezen valamiképpen változtatni kellene. A népszerűsítő munka annál is inkább fontos - vélik a cégnél -, mivel a külföldi vendégforgalom szorosan kapcsolódik a belföldihez. Ugyanis a külföldi turisták is szívesebben térnek be olyan vendéglátó- helyre, amelyet a hazai vendégek is kedvelnek. Ugyanakkor az idegenforgalmi szakemberek azzal is tisztában vannak, hogy manapság egyáltalán nem könnyű feladat a hazai vendégkör megnyerése, jelentős bővítése, mivel a forgalmat döntő mértékben befolyásolja - esetünkben pedig leszűkíti - a honi gazdaság és ezen belül a lakosság anyagi helyzete. U. G. Július elsejétől a hatóanyagokhoz kötődik a gyógyszerár-támogatás Ezentúl nem a név a fontos A gyógyszerár-támogatási rendszer július 1-jei bevezetését megelőző tárgyalásokat az orvosszakmai kollégiumok ajánlásai alapján folytatják le a készítmények gyártóival - közölte pénteken Kázmér Tibor, az Egészségügyi Minisztérium helyettes államtitkára egy budapesti értekezleten. A helyettes államtitkár elmondta: az új rendszerű gyógyszerár-támogatás nem a gyártók által különböző néven megjelentetett készítményekhez, hanem azok hatóanyagához kötődik. Az egyes csoportokba azok a gyógyszerek kerülnek majd, amelyek az Országos Gyógyszerészeti Intézet álláspontja szerint ugyanazt a hatóanyagot tartalmazzák, és mellékhatásuk is ugyanolyan. Ezután vizsgálják meg, hogy az adott sorban a hatóanyag napi dózisára vonatkoztatva melyik a legolcsóbb gyógyszer, és annak árához igazítják a támogatást. Az így meghatározott, rögzített összeggel járul hozzá a társadalombiztosítás a többi azonos hatóanyagú készítmény árához is. Kázmér Tibor tájékoztatása szerint a közgyógyellátottaknak térítésmentesen rendelhető listájára is hatóanyagonként kerülnek a gyógyszerek, mégpedig az adott készítménysorból a két legolcsóbb. Forgács Lajos főosztályvezető bejelentette: a tárca szeretné június 30-án rendeletben megjelentetni és 2000. január 1-jén hatályba léptetni az orvostechnikai eszközökről szóló európai uniós előírásokat. A rendelet változtatás nélkül átveszi azokat az EU-definíció- kat, amelyek szerint orvostechnikai eszköz nem veszélyeztetheti a beteg, az orvos és harmadik személy biztonságát. Nagy Csaba, az Országos Kórház és Orvostechnikai Intézet főigazgatója felhívta a figyelmet arra, hogy a 2000. évre való informatikai átállás problémái az egészségügyet is érintik. A modernebb orvostechnikai eszközöket már számítógéppel vezérlik, és e komputerekbe már dátumokat is betáplálnak. Megszépül a skanzen. Több tájegység épületeit is tatarozzák a szentendrei skanzen- ban. A felújítást egy helyi, francia-osztrák vállalkozás 10. születésnapja alkalmából tett bőkezű felajánlása tette lehetővé. fotó: feb/diósi imre
