Új Néplap, 1998. november (9. évfolyam, 256-280. szám)
1998-11-26 / 277. szám
6. oldal Az Új Néplap Európai Uniós Melléklete 1998. november 26., csütörtök A MEGOLDÁS Új programok a csatlakozás elősegítésére / Az ördög és a részletek Mint arról lapunkban már beszámoltunk, november 10-én Brüsszelben megkezdó'dtek az úgynevezett érdemi tárgyalások az Európai Unió és a bővítés első körébe bekerült hat tagjelölt ország, így Magyarország között. A Martonyi János külügyminiszter vezette magyar delegáció tárgyalópartnereivel az addig áttekintett hét témakörből már első napon lezárt hármat. Az oktatás képzés, a kis- és középvállalkozások, valamint a kutatás és a tudomány terén tehát „simán” vettük az akadályokat, a távközlés és az iparpolitika kapcsán azonban derogációs (átmeneti szabályozási) igényt kellett megfogalmazni Az igazi birkózás azonban csak ezután kezdődik a tárgyalóasztalnál. Egyrészt tovább folyik az áprilisban megkezdett úgynevezett átvilágítás, (a közösségi joganyag áttekintése és annak felmérése, hogy a jelölt ország mikorra lesz képes ezt átvenni és alkalmazni), s egyre kényesebb témák kerülnek terítékre. Mindeközben mostantól megkezdődött a tényleges alkufolyamat, azaz a mit, hol, miért és mennyiért megvitatása. Ez úgy zajlik, hogy az Európai Bizottság a tagjelölt országtól adott témában előzetesen bekért írásos álláspont alapján kimunkálja a közösség tárgyalási koncepcióját, majd ezt követi az immár miniszteri, miniszterhelyettesi, illetve főtárgyalói szintű alku. Ami biztosnak tűnik: minél több az átmeneti könnyítési igény, annál messzebb a csatlakozás időpontja. Nem nehéz megjósolni, hogy néhány témában bizony nem lesz könnyű a magyar delegáció dolga. Nagy körültekintést igénylő, aprólékos munka előtt állnak diplomatáink és szakembereink, amelynek eredménye döntően befolyásolhatja egyes ágazatok, térségek fejlődését. Mert ahogy a szólás mondja: az ördög a részletekben rejtik, -lzÖsszeállításunk a Külügyminisztérium támogatásával készült. Szerkesztette: Laczi Zoltán A PHARE-program mellett 2000-től kezdődően további pénzügyi eszközök segítik a csatlakozásra való felkészülés folyamatát. Az alábbiakban ezeket mutatjuk be. ISPA: A jövőben igényelhető Kohéziós Alap felhasználására fölkészítő, közlekedési és környezetvédelmi infrastrukturális projektek megvalósítására igénybevehető támogatási forma, amely a csatlakozás előtt álló 10 ország számára lesz elérhető, 2000-től 2006-ig vagy a csatlakozásig. Magyarország számára ez az első évben 80-100 millió euro támogatást jelent, ami hatékony felhasználás esetén emelkedhet, illetve kihasználatlanság esetén csökkenhet. A támogató projekteknek illeszkedniük kell az országok és az EU közötti Csatlakozási Partnerség dokumentumban meghatározott célrendszerhez, továbbá az egyes országok környezetvédelmi és közlekedésfejlesztési programjaihoz. A környezetvédelmi beruházások terén azok jöhetnek számításba, amelyek a közösség környezeti jogrendszerének érvényesülését teszik lehetővé (például csatornázás, hulladék-kezelés), míg a közlekedési prioritások elsősorban az EU és a kedvezményezett állam közös érdekét képező fejlesztések, ezen belül a Transzeurópai Hálózathoz kapcsolódó, illetve annak megközelítését lehetővé tevő beruházások, valamint a nemzetközi közlekedési hálózatok összekapcsolását elősegítő fejlesztések. Az egyes projektek minimális beruházási összege 5 millió euro. A támogatás a projekt teljes költségvetésének 85 százalékáig teijedhet, csökkentendő viszont abban az esetben, ha a megvalósult infrastruktúra-beruházás bevételeket is hoz. SAPARD . A jövőben a Strukturális Alapok részeként igénybevehető Mezőgazdasági Orientációs Alap felhasználására felkészítő, kifejezetten a mezőgazdaság és a vidékfejlesztés programjainak megvalósítására igénybevehető támogatási eszköz. A támogatás a csatlakozás előtt álló 10 ország számára lesz igénybevehető, 2000-től 2006- ig, vagy a csatlakozásig. Magyarország számára ez az első évben 40 millió euro összeget jelent, de az előbbiekhez hasonlóan ez is nőhet, illetve csökkenhet. A támogatandó projektnek illeszkedniük kell az országok és az EU közötti Csatlakozási Partnerség dokumentumban meghatározott célrendszerhez, továbbá az egyes országok által kötelezően elkészítendő nemzeti vidékfejlesztési tervhez (National Rural Development Plan). A tervet, melynek a 2000. január elsejétől kezdődő hétéves idő- szalma kell kiteijednie, a magyar kormánynak kell az EU Bizottság számára benyújtani. L. Z. Több mint négy éve gyártanak nagyméretű acélszerkeze- . teket német cementipari gépekhez Kunhegyesen a Hydrogép Kft.-nél. A cementiparban ugyancsak fontos az európai unió környezetvédelmi előírásainak betartása, ezért nagy számban készülnek porleválasztó acélszerkezetek is Kunhegyesen. A közös munka folytatódik, hiszen már a jövő évre is kaptak megrendelést a német AUMUND cégtől. FOTÓ: MÉSZÁROS Beszámoló az Európa Pontról A mindössze pár hónapja működő szolnoki Európa Pont vezetőjének, Pelikán Lajosnak a napokban be kellett számolnia az eddigi tapasztalatokról az Országgyűlés európai integrációs bizottságának. A rövid időszakról való érdeklődés azt mutathatja, hogy a poütikusok az EU-csatlakozással kapcsolatos feladatokat sürgetőnek érzik. A beszámolóról kérdeztük az érintettet Pelikán Lajos elöljáróban elmondta, az Európa Pontok szerepe az, hogy felkészítse az ország lakosságát az európai uniós csatlakozásra. A kormány - látva, hogy fontos kérdésről van szó - jövőre minden megye- székhelyen létre szeretne hozni ilyen állampolgári tájékoztatási pontot. Ezek megalapításához elengedhetetlen a már működő EU-pontok tapasztalatainak ösz- szegzése. A vezető a bizottság előtt beszámolt arról, hogy számosán veszik igénybe a pont szolgáltatását, főleg a fiatalok, akik közül leginkább a felsőfokú intézményekbe járók készülnek tudatosan az európai polgárságra. Az idősebb generáció azért keresi fel az információs bázist, hogy már most úgy alakítsa a vállalkozását, hogy a tagság után is megfeleljen az közösség követelményrendszerének. Hozzá kell tenni, az országban az egyik legtöbb EU-anyag a szolnoki Európa Pontnál található meg. A bizottság előtt hangsúlyozta, a pont működtetéséhez szükséges forrásokat nem igazán szerencsés pályázati úton elérni, mert ez bizonytalanná teszi sorsukat, hiszen a pályázatot vagy elfogadják vagy sem. A bizottság is úgy vélte, a jövőben a fenntartást megbízható anyagi alapokra kell helyezni. Mindemellett elengedhetetlen a EuEuro-info Szolnokon A szolnoki Tudomány és Technika Házában működő Európa Pont aktuális információajánlata: Európa számokban (negyedik kiadás) Katalógusból: Az integráció előny-hátrány mérlege az ipar számára Mezőgazdaságunk és csatlakozásunk az EU-hoz, külső szemmel Az EU-ról - kitekintéssel Tanulságos sikertörténet: érdekérvényesítés a francia élelmiszergazdaságban Három tanulmány az EU kereskedelempolitikájáról Elektronikus adatbázisokból: Az Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár honlapja. Szeretettel várnak minden érdeklődőt hétfőtől csütörtökig 8-tól 16 óráig és pénteken 8-tól 14 óráig. Összeállította: Simon Gábor Tel.: 56/425-524, E-mail: simon(kukac)mtesz.hu ___L__________________________________________________ P roblémák a jog területén rópa Ponton dolgozók továbbképzésének biztosítása is. Pelikán Lajos kiemelte, az Európa Pont értéke felbecsülhetetlen, ezt bizonyítja a finn példa, ahol a szisztéma jól bevált a lakosság tájékoztatására. Hozzátette: jó lenne, ha a már eddig lezajlott átvilágítási tárgyalások anyagaihoz hozzá lehetne férni, hisz erre nagy igény mutatkozik. Ugyanakkor az iroda több „csatornát” (újság, rádió, televízió, civil szervezetek, önkormányzati értesítők) is használ az ismeretek széles körű elterjesztésére, amit egyébként a bizottság el is vár. A bizottság tagjai elégedettek voltak a beszámolóval, és megígérték, hogy személyes jelenlétükkel is támogatják majd a Pontok működését, a tapasztalatok megosztását. A képviselők ugyanis egy-egy téma felelősei, így saját területükről tartanának előadásokat. T. A. Jogharmonizáció és csatlakozás a kereskedelmi szakember szemével címmel tartott előadást a napokban a szolnoki Kereskedelmi és Gazdasági Főiskolán prof. dr. Kecskés László egyetemi tanár, az európai jog Jean Monnet professzora. A Európai Unióval kötött magyar társulási szerződés jogi előkészítésében is részt vett szakember elmondta, az közösség az egyetlen nemzetközi szervezet a világon, amely önálló jogrendszerrel rendelkezik. Ez a rendszer azonban meglehetősen eltér a jelenlegi hazai joggyakorlattól. Ennek közös nevezőre hozásában, a jogi csatlakozás lehetővé tételében kap fontos szerepet a jogharmonizáció. A közösségi jog elsődleges és másodlagos joganyagra bontható. Az előbbi az alapító szerződéseket és ezek módosításait, az utóbbi az úgynevezett rendeleteket, irányelveket, precedens értékű bírósági határozatokat, valamint ajánlásokat tartalmazza. A rendeletek az EU-ban a legmagasabb szintű jogi szabályozók, a hazai törvényekhez hasonlíthatók. Az irányelvek a jogharmonizáció legfontosabb eszközei, de a tagállamok jogrendszerének közelítése csak annyira szükséges, amennyire ezt a közös piac működése megköveteli. A csatlakozási tárgyalások során több, mint 100 ezer oldalnyi joganyagot vizsgálnak át pontról pontra a felek. Csatlakozásunk időpontja még nem látható előre, az viszont már most bizonyos, hogy ennek legjelentősebb akadálya az unió komoly és elhúzódó szervezeti-jogi válsága - vélte a professzor. Az integráció pillanatában az egyik legfenyegetőbb problémával Magyarországnak szintén a jog területén kell majd szembenéznie. Egyik pillanatról a másikra beáram- lik ugyanis a közösségi jog elsődleges rendszere és ezzel a precedens-jellegű jogalkalmazás felváltja a hazai konzervatív, dogmatikus eljárási szabályokra épülő joggyakorlatot. Emiatt viszont tovább lassulhatnak a magyar jogi gépezet egyébként is lassan forgó fogaskerekei. Molnár János Megérkezett az Európai Unió felvételünket elbíráló bizottsága. Akinek hagymás-szalonnás tojásrántottát pakolt az asszony, most ne fogyassza el! jelenszky-karikatűra Hatékonyabb rendőrségre van szükség Pozitívan említették Magyarországot az Európai Unió képviselői azon a szemináriumon, amelyet az Európai Parlament belügyi bizottsága rendezett kedden az EU keleti bővítésének bel- és igazságügyi vonatkozásairól. A tanácskozásra a tagjelölt országokból is meghívtak képviselőket. A magyar résztvevők - az alkotmányügyi bizottság nevében Vastagh Pál, a nemzetbiztonsági bizottság nevében Szabó Attila - fontosnak tartották, hogy a hivatalos csatlakozási tárgyalások mellett effajta fórumokon is folyik a belépés előkészítése. Vastagh Pál azt is elmondta: jó lenne, ha a magyar és az Európai Parlament szakbizottságai között rendszeres kapcsolatok alakulnának ki, Szabó Attila pedig jelezte, hogy az EU részéről is van ilyen igény. A találkozón világossá vált, hogy az unión belül egyre nagyobb jelentőséget kap az együttműködés ezen a területen. A közösség jövő októberben - a finn elnökség alatt - rendkívüli kormányfői értekezletet tart a bel- és igazságügyek témájáról. Az EU brüsszeli bizottságának felelőse, a svéd Anita Gradin saját tapasztalatai nyomán méltatta a társult országokban felmutatott fejlődést is. A parlamenti témafelelősök pozitívan említették meg a magyar jogalkotást, miközben a társultak általános hiányosságai között a megbízhatóbb határellenőrzést, és a hatékonyabb rendőrségi munkát sorolták fel. Vastagh Pál egyebek mellett arról beszélt az európai honatyáknak, hogy a csatlakozáshoz fűződő kulcskérdésnek tartja a bírák képzését, mert ők fognak először szembekerülni a feladatokkal, amelyek az EU szabályozásából erednek. Szabó Attila a szervezett bűnözés elleni harc jelentőségéről beszélt, és jelezte: szükség lenne arra, hogy Magyarország már a csatlakozás előtt együttműködjön e kérdésben az EU rendőri koordinációs szervezetével, a Europollal. A határok védelmének szigorításáról a magyar képviselő úgy vélte, ehhez szükség lesz uniós segítségre, de ez az EU- nak is érdeke. (MTI) Az Európai Régiók Gyűlésének, a kontinens legnagyobb inter- regionális szervezetének több mint 300 tagja van, köztük 1992- től szűkebb hazánk is. Jász-Nagykun-Szolnok megye igyekszik a szervezet minden megmozdulásán jelen lenni. A tét ugyanis nagy: az európai uniós csatlakozás folyamatában semmilyen információról, egyáltalán a kapcsolatteremtés lehetőségéről nem szabad lemondani. Az Európai Régiók Gyűlése egyedülálló színtér a kapcsolatok keresésére Reform előtt a szervezet év december 2-án várható, akkor ül össze ugyanis az európai régiók közgyűlése. Jász-Nagykun- Szolnok a megyei közgyűlés elnöke vezette három fős delegációval képviselteti magát az eseményen. A közgyűlésen a - tisztségviselő-választás procedúrája mellett - téma lesz például, hogy milyen szerepet szánnak a régióknak a XXI. században. A reform a szervezet működési stratégiájának korszerűsítésére irányul. Az a cél, hogy az adminisztratív jelleget egyre inkább felváltsa a gyakorlati segítségnyújtás, ami az elmaradottabb uniós térségek - mint például Portugália, Görögország -, illetve a keleti régiók felzárkóztatását egyaránt jelenti. H. Gy. A szervezet célja többek között az, hogy népszerűsítse a regio- nalizmus eszméjét, segítse a kelet-európai régiók felzárkózását. Ebben van nagy szerepe a regionális kapcsolatok kiépítésének. Mint azt Báli István, a megyei önkormányzat külügyi szakreferense lapunknak elmondta, az Európai Régiók Gyűlése színtere a kapcsolatok megteremtésének. Megyénk arra törekszik, hogy kapcsolatai révén, az interregionális szervezet bizottságaiban való aktivitással, különféle információs anyagok, kiadványok bemutatásával kialakítson egy képet magáról. Az együttműködő régióknak meg kell ismerniük megyénk adottságaiban rejlő előnyöket, csak úgy mint az esetleges gyenge pontokat. Az Európai Régiók Gyűlése - Európa változásával párhuzamosan - átalakulás előtt áll. Ennek egyik konkrét állomása ez
