Új Néplap, 1998. november (9. évfolyam, 256-280. szám)

1998-11-26 / 277. szám

1998. november 26., csütörtök Az Új Néplap Európai Uniós Melléklete 7. oldal A felzárkózás egyik lehetséges eszköze Vállalkozók „inkubátorban” A szolnoki inkubátorház hasonló azokban az országokban mű­ködő inkubátorházakhoz, melyek ugyan már az EU tagállamai, azonban a kis- és középvállalkozások még nem felelnek meg telje­sen az egységes piac diktálta követelményeknek. Az indulást se­gítő, a piac valamennyi szegmensét megismertető szolgáltatások összessége az inkubátorház, melyet Szolnokon a megyei vállalko­zásfejlesztési alapítvány hozott létre PHARE-támogatással. Tíz hektár szinte semmit sem ér A megyei vállalkozásfejlesztési alapítvány (VFA) 1997-es, megújult stratégiájának legfon­tosabb eleme, hogy a kezdő vál­lalkozások mellett egyre nö­vekvő figyelmet szentel a már működő, életképességüket bi­zonyított vállalkozásoknak, ja­vítva piaci esélyeiket, segítve az üzleti kapcsolatrendszerük bővítését. A stratégiának meg­felelően az alapítvány a koráb­ban meglévő, hagyományos szolgáltatásai mellett újakat is felvonultatott, melyek között éppúgy megtalálható a forrás- kutatás és koordináció, mint az üzletipartner-keresés és -közve­títés, valamint a vállalkozói in­kubátorház. Ez utóbbit működteti az Inku-Via Kft., mely a megyei VFA tulajdona. A társaság részt vett az idei felújítási munkák­ban, továbbá rendelkezik egy 10 fős épület-karbantartó bri­gáddal is. A másik fő tevékeny­sége az inkubátorházba települt vállalkozások részére külön­böző szolgáltatások nyújtása - mondja Kontra Levente ügyve­zető. A modernizációs program keretében 1996 végén döntött a kormány az iparipark-fejlesz­tési célprogram megindításáról. A program alapvetően arra irá­nyult, hogy a gazdaságpolitikai és a regionális politika össze­hangolásával kedvező kínálati piacot teremtsen a működő­tőke-beáramlás megtartásához, az EU-konform szerkezeti át­alakításához és az egyes régiók foglalkoztatási problémáinak megoldásához. A kezdeménye­zések valóra váltásához új len­dületet adtak a Gazdasági Mi­nisztérium által beindított pá­lyázati rendszerek. Ennek meg­felelően döntött úgy a megyei VFA, hogy az 1991-ben elindí­tott országos, a logisztikai szol­gáltató központok (LSZK) épí­tésére vonatkozó projekt me­gyei tervezetét kibővítve - s ta­nulva az elkövetett hibákból -, az LSZK helyett egy vállalko­zói körben szervezett és a helyi önkormányzat, illetve a VFA támogatásával, magántőkéből létrehozott gazdasági társaság keretében ipari parkot alakít ki. Az elképzelések szerint a déli ipartelepeken alakítják ki az ipari park központját, mely egy virtuális irányítócentrum­ként szervezi a négy árufor­galmi csatorna szolgáltatásait, illetve az ezekhez kapcsolható áruforgalom lebonyolítását, az alapvető logisztikai tevékeny­ségeket. Az alapítvány informatikai munkacsoportjából létrejött Szol-Nex Kft. igazi erősségévé a kábeltelevíziós hálózatok adatátviteli hasznosítása és a vállalati belső, illetve privát számítógép-hálózatok építése vált. Az inkubátorházban az ala­pítványon kívül ma már számos cég működik. A Prima-Prote- tika Gyógyászati és Segédesz­közöket Gyártó és Forgalmazó Kft. a nevében megnevezett te­vékenységeket végzi. A túl­nyomórészt egyedi gyártáshoz szakképzett ortopéd műszeré­szeket, kötszerész végzettségű varrónőket és ortopéd cipésze­ket foglalkoztatnak. Hasonló területen, ám non­profit jeliegűként működik a Mentálhigiénés Konzultációs Szolgálat, melyet az 1989-ben alapítottak. Kiemelt feladata a prevenciós szemléletű mentál­higiénés tanácsadás, a rehabili­tációs munkaerő közvetítése, valamint a fogyatékos és meg­változott munkaképességű em­berek foglalkoztatása. Az inkubátorházba bekerülő vállalkozások palettáját színe­síti az Unitax 2000 Kft., mely könyvelési és pénzügyi tevé­kenységet végez, a Szol-Guard Kft. pedig személy- és vagyon­védelemmel foglalkozik; Az inkubátorház legna­gyobb foglalkoztatója a Re­álba Kft. A közel 200 dolgo­zónak munkát adó cég megvál­tozott munkaképességűeknek kínál összeszerelési munkale­hetőséget. A Dél-alföldi Regionális Fej­lesztési Rt. fő profilja a befekte­tési üzletág, működési területe Békés, Jász-Nagykun-Szolnok megye, Hajdú-Bihar déli tér­sége, valamint Kecskemét vá­ros vonzáskörzete. Alapvető célkitűzése, hogy a rendelke­zésre álló pénzügyi forrásokkal, szaktudással elősegítse a kis- és középvállalkozások fejlődését, továbbá megkönnyítse az ön- kormányzatok számára a terü­letfejlesztéssel és települési va­gyon működtetésével kapcsola­tos feladataik ellátását. E. Z. Országunk mezőgazdaságával ismerkedett a múlt héten egy francia gazdákból álló delegáció. Meglátogattak több mező- gazdasági szövetkezetét, vállalkozót és feldolgozótizemet. Jászapátin a Somos András Mezőgazdasági Szakképző Isko­lában beszélgettünk Mery Laurent csoportvezetővel. A fiatalember a franciaországi Centere régióból érkezett. Családjával átlagosan száz­húsz hektáron gazdálkodik. Főként növénytermesztéssel foglalkoznak, búzából és rep­céből termesztenek a legtöb­bet, de vetnek árpát, naprafor­gót, takarmányborsót is.-A magyar mezőgazdaság néhány területére betekintve, hogyan látja felkészülésünket az uniós csatlakozásra?- Szerintem országukban túl sok a különbség az egyes gazdaságok között. Számos szövetkezet gazdálkodik nagy területen, míg a vállal­kozók apró táblákon dolgoz­nak. Az együttműködést meg kellene teremteni. A szövet­kezeteknek megvan a lehető­ségük arra, hogy továbbra is jól működő gazdaságok ma­radjanak. A kis - 6-10 hektár - területű gazdaságok össze­fogás nélkül csak a falusi tu­rizmusnak ^léhetnek alapjai. Rengeteg Uniós ország keresi annak lehetőségeit, hogy mi­— Franciaországban is sok hasonló növényt termesztenek, mint hazánkban. Néhány év múlva egy piacon jelennek meg ezek. Hogyan fogadják az újabb konkurenseket? Üzemlátogatás a Jásztejnél lyen módon mutathatná be egy-egy tájegységének ha­gyományait, a földművelést, az állattenyésztést. Önöknél ezt a termálvízforrások is ki­egészíthetik. A jó minőségű talajok miatt óriási lehetősé­gei vannak Magyarország­nak. De apró területen ezeket sem lehet kihasználni. FOTÓ: SÁRKÖZI-Természetes, hogy a ma­gyar gazdák a mi konkurense­ink is lesznek. De a Brüsszel­ből elnyerhető támogatások enyhíthetik a problémákat. Biztosra veszem, hogy a mi­nőségi kritériumokat is jobban figyelembe fogják venni. Aki jobbat termel, az tudja majd eladni áruit. -banka­Kitörési pont lehet a Körös Az uniós csatlakozásunk közelsége újra felszínre hozza a magyar megyehatárok műviességét A merev választóvonalak nem egy-egy régió adottságait vették figyelembe, hanem a hagyományokat Az, hogy ez a fajta tagolódás már a múlté, jelzi a Körösvölgyi Euroré- gió megalakulása, melynek Kunszentmárton is tagja. Kunszentmárton számára a to­vábblépés lehetősége egyértel­műen túlmutat a megyehatáro­kon. Mivel a 't'áros meghatározó szereppel bír a Tiszazugban, ezért a térség szemszögéből nézve is fontos a település fejlő­dési irányvonala. Dr. Czuczi Mi­hály, a város újdonsült polgár- mestere úgy véli, az egyik kitö­rési pont a Körös hajózhatóvá té­tele lehet.- Békésig már most is lehet ha­józni, ám ha sikerülne a bökényi duzzasztót rendbe tenni, akkor az egészen Csongrádig, azaz a Ti­száig megoldott lenne. S ez nem csupán az áruszállítás miatt lehet fontos a számunkra, hanem nö­velhetné az idegenforgalmat, se­gítheti a horgászatot, egyszóval komoly haszna lenne ennek a több száz milliós beruházásnak. Ezzel máris túlléptük a megyénk határait. De több település össze­fogása hozhatja tető alá ezt az el­képzelést. Ez persze csupán egy Dr. Czuczi Mihály bizonyítéka annak, hogy meny­nyire kötődünk a szomszédos megyékhez.- Milyen lehetőséget lát ön akár Kunszentmárton, akár a Tiszazug előtt Európa színpa­dára lépve?- Vannak olyan értékeink, amiket erősítenünk kell. Ne fe­ledjük például, hogy Kunszent­márton valamikor híres szűcsvá­ros volt, ennek az adottságnak az alapjaira épült annak idején a Pannónia Szőrmegyár. Szervez­zük a Szent Márton nevét viselő települések európai találkozóját, ezek felkutatásában a bécsi Col­legium Hungaricum ígért segít­séget. Természetesen a találkozó itt lenne nálunk. Ahhoz, hogy gazdaságunkat megismeijék Eu­rópában, a mi adottságainknak megfelelő testvértelepüléseket kell keresnünk. A fóliás kerté­szet itt és Cserkeszőlő környé­kén nagyon elterjedt, csakúgy, mint a szőlőművelés. Az előbbin például egy hollandiai együtt­működési szerződés sokat len­díthetne, s ennek reális esélyei is vannak, mivel vállalkozói kap­csolatokat már kiépítettek hely­béliek holland cégekkel.- Az Ön Kunszentmártoni érintő elképzelései között sze­repelt egy európai arculatú vá­roskép. Ez nem lépi túl a város lehetőségeit?- Nem csupán pénz kérdése a virágos, szép utcakép, a gondo­zott porta. A lehetőségeinkhez igazítva fejlesztünk, s úgy gon­dolom, másfél-két év múlva eu­rópaibb lehet a városkép. PE \ / Európa gyermekeiért A szolnoki Napsugár Gyermek­ház programjaiban az egységes Európa gondolata már jó ideje kifejezésre jut, ugyanis számta­lan rendezvény segítette eddig is a kisebb és nagyobb gyerekeket abban, hogy megismerkedjenek az öreg kontinens népeinek kul­túrájával, az egyes országokban élő lurkók játékaival, szokásai­val. Az intézmény e hagyo­mányt ápolva most újabb vetél­kedő tervével rukkolt elő. Somogyiné Borhi Gizella, a gyermekház igazgatója érdeklő­désünkre elmondta, a szolnoki Európa Klubbal közösen a jövő év elején vetélkedősorozat kez­dődik a felső tagozatos általános iskolásoknak azzal a céllal, hogy a szolnoki nebulók ismereteket szerezhessenek az Európai Unió felépítéséről és működéséről, tagállamairól, az ott élő emberek életmódjáról, a gyerekek min­dennapjairól, természetesen játé­kos formában. A vetélkedőre vegyes korosz­tályú (ötödiktől nyolcadikig) csa­patok jelentkezését váiják de­cember 10-ig. Az első írásbeli forduló jövő év január 15-én lesz, az elődöntőt pedig január 25. és február 19. között rendezik. A to­vábbjutók márciusban újabb írásbeli fordulón mérik össze tu­dásokat, ^rfnelyet a középdöntő, végül májusban a döntő követ. indent a környezetért Az évtizedek alatt felgyülemlett és kellőképpen nem kezelt prob­lémák következményeként az Európai Unió az utóbbi időszak­ban már kiemelten foglalkozik a környezet védelmével, és az erre vonatkozó elvek szinte minden közösségi szintű szabályozásban teste öltenek. A gondok egyik fő forrása a közúti közlekedés, éppen ezért a közösség tagállamaiban intenzív kutatások folynak a járművek légszennyezésének további csökkentése érdekében. Képün­kön egy ígéretes példa: a Merce­des-Benz első tüzelőanyag-cellás kísérleti városi autóbusza, amely - miután hidrogénnel üzemel - nem szennyezi a légkört.- Nemcsak nekünk, hanem az Európai Uniónak is alapo­san fel kell kötnie azt a bizo­nyos alsóneműt az EU bőví­tése kapcsán, minthogy az unió még egyetlen belső re­formot sem hajtott végre a hat csatlakozásra váró or­szág befogadásához - jelen­tette ki a Klub Szolnokban a napokban megtartott előadá­sán dr. Szanyi Tibor, az Or­szággyűlés EU-integrációs bizottságának szocialista al- elnöke, akit a csatlakozási fo­lyamatról faggattunk. Csatlakozásunk pillanatnyi állá­sát külső és belső vetület alapján határozta meg az alelnök. A külső vetület alapján hazánk szemmel láthatóan jól halad az integráció útján, hiszen a hat tag­jelölt ország közül Magyaror­szág kapta a legjobb minősítést. Ez persze csak relatív elsőség, mert nagyon sok teendőnk van még. Ugyanakkor az EU oldalá­ról is bőven van feladat. A kö­zösségnek ugyanis legkésőbb a jövő év végéig be kell fejezni azokat az intézményi reformo­kat, amelyek lehetővé teszik a je­lentkező országok felvételét. Ezen reformokhoz pedig inkább a politikai, mintsem a pénzügyi döntések hiányoznak. V Most jön csak a neheze A belső vetület tekintetében már konkrétabb tud lenni az em­ber - mondta dr. Szanyi Tibor. E téren kettéválik a kép. Egy­részt a kormányzat arra törek­szik, hogy minél kisebb költség­gel, minél nagyobb haszonnal és minél szakszerűbben jussunk el a tagsághoz (ez utóbbit persze nem tartotta rossz elvnek az alel­nök). Az ellenzék viszont úgy véli, a mielőbbi, a minél zökke- nőmentesebb és a minél ered­ményesebb csatlakozás a cél. Az alelnök kifejtette: a nem­zeti érdek definíciója választja el a két pólust egymástól. Ezt úgy érzékeltette, hogy felszállni a mozgó vonatra egyszerűbb, mint a már felgyorsult szerelvényre. A gyorsaságnak tehát különös fontosságot tulajdonít az ellen­zék.- Úgy látom, nekünk igazából nemzeti érdekünk az, hogy mi­nél előbb bekerüljünk az európai közösségbe - jelentette ki. Szerinte a jövő évi integrációs felkészülésre a kormányzat ke­vés összeget szán. Úgy vélte, a hatmilliárd forint nem elég a fel­adatok elvégzésére. Az 1999-es év sorsdöntőnek számít részünkről. Ez olyan kri­tikus, mint az első év az ember életében: talpra áll, vagy sem. Szerencse, hogy az EU pont tíz­szer annyit áldoz csatlakozá­sunkra, mint saját magunk. De fontos a szemlélet kérdése is - hangsúlyozta az alelnök. Mert az EU gyakorlata azt bizo­nyítja, hogy minél többet tesz va­laki az egész rendszerbe a maga fejlődése érdekében, annál töb­bet kap vissza. Most jön még a neheze - szólt a jövőről dr. Szanyi Tibor. Az átvilágítás folyik, ám az igazán nehéz fejezetek még hátravan­nak. A munkának még csak a 10 százalékával végeztünk. A kö­vetkező 3-4 év nemcsak a ma­gyar kormányzatra, hanem a tár­sadalom és a gazdaság egészére vetítve is rendkívül erős felzár­kózási tempót követel meg. Legfontosabb - uniós részről elvárt - feladatunknak jogrend­szerünk alkalmassá tételét ne­vezte meg. Kijelentette: ez egy­ben azt is jelenti, hogy nem a nyugati kultúrkörhöz, nem a Nyugat-Európához való (föld­rajzi) csatlakozásról van szó, ha­nem jogharmonizációról. Meg­jegyezte: az EU-t mint nagyon bonyolult, nagyon összetett in­tézményrendszert kell nézni. Példának a cigányság helyze­tének megoldását mondta. Ha ugyanis így, ilyen rendezetlenül hagyjuk ezt a kérdést, ahogyan most van, akkor soha nem le­szünk az EU tagjai. Talán még nem is tudatosult bennünk, hogy ez mennyire sarkalatos pont. A cigányság felzárkóztatásának el­odázása az EU-csatlakozás ab­szolút gátja lehet. Aztán itt van az EU szociális chartája. Ez olyan széles jogokat biztosít a munkavállalóknak, kü­lön kiemelten a nőknek, a fiata­loknak, az átképzendőknek, ami­ről nálunk még nem is álmodha­tunk. Nyilvánvalóan - a kor­mányzat oldaláról nézve - ez roppant költséges fejezet. Aztán itt van a környezetvéde­lem és az agrárgazdaság kérdés­köre. A környezetvédelemben hatalmas összeget igényel a harmonizáció elérése. Nem va­gyunk azonban tisztában a me­zőgazdaság terén jelentkező ki­hívásokkal. Vegyük például a birtokméretet. Az EU-ban az át­lagos családi birtok mérete 50 hektár, nálunk meg három! Már­pedig ha a támogatási rendsze­rekből nem akarunk kimaradni, ezt a számot fel kell tornáznunk ötvenre Ez azt jelenti, hogy az 50:3 arány adta 16 család közül tizenötnek nem lesz majd földje. Ráadásul a magyar paraszt nem könyvel, nem adózik és nem je­lenti be, hogy mit termel. Ezt pe­dig el sem tudják képzelni az EU-ban. Ráadásul a támogatá­sokat csak az évekre visszamenő dokumentummal rendelkezők kaphatják meg. A sok feladat közül azon - úgynevezett abszorpciós - ké­pességünk növelését tartotta leg­kívánatosabbnak dr. Szanyi, hogy minél több támogatást le­gyünk képesek elnyerni. Vége­zetül kijelentette, csatlakozásun­kat 2004-ig tartja reálisan meg­valósíthatónak. Jövőre ugyanis EU-parlamenti választások lesz­nek. Az alelnök azt szeretné, ha a legközelebbi, azaz a 2004-es voksolás alkalmával már magyar euro-képviselőkre is lehetne szavazni hazánkban. Tóth A.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom