Új Néplap, 1998. október (9. évfolyam, 230-255. szám)

1998-10-21 / 247. szám

1998. október 21., szerda 5. oldal Hazai Tükör Az 1956-os forradalom és szabadságharc 42. és a Magyar Köztársaság kikiáltásának 9. évfordulója al­kalmából tegnap Pintér Sándor belügyminiszter kitünteté­seket adott át a forradalom ártatlanul meghurcolt résztve­vőinek. A Magyar Köztársaság érdemkeresztjét, az ’56-os emlékérmet és emléklapot hetvenen vehették át. Húszán posztumusz elismerésben részesültek, fotó: feb:kallus györgy Ismét alkotmánybírákat keres a parlament Kukorelli magas mércéje A tb-járulékokat is az APEH szedi be Emelkedik a televíziók üzemben tartási díja Tegnap az adózás rendjéről és a jövedéki adóról szóló törvé­nyekkel folytatta az Országgyűlés a költségvetés bevételi ol­dalát biztosító jogszabály-módosítások sorát. Elfogadták a képviselők az ország 1997. évi költségvetésének végrehajtá­sáról alkotott törvényt.- Se igent, se nemet nem vála­szoltam a parlament alkot­mánybírói jelölést előkészítő testületének felkérésére, csupán jeleztem, hogy nem vagyok döntési helyzetben - mondta érdeklődésünkre Kukorelli Ist­ván alkotmányjogász, az OVB elnöke. Mint ismeretes, a T. Háznak november végéig három új ta­got kell állítania az Alkot­mánybíróságtól mandátumuk lejárta miatt megváló bírók - Sólyom László, Kilényi Géza és Ádám Antal - helyére, de konszenzus híján mindeddig nem kerülhetett sor a szava­zásra. A jelölőbizottság Czucz Ottó és Strausz János mellett Kukorelli Istvánnak, az ELTE Állam- és Jogtudományi Kara tanszékvezetőjének is „ajánla­tot tett”, ám a pártok bizalmát A közoktatásban dolgozók jövő évi béremeléséről és a normatívák alakulásáról tár­gyaltak a Pedagógusok De­mokratikus Szakszervezeté­nek (PDSZ) kezdeményezé­sére az önkormányzatok, az érintett társszakszervezetek, illetve a szakminisztérium képviselői kedden, Buda­pesten. Molnár Péter, a PDSZ ügyvi­vője elmondta: a kormány a jövő évben a közoktatásban dolgozóknak mindössze tizen­két százalékos emelést ígér a korábbi tizenhat százalékkal szemben. A szakszervezet azonban ennek fedezetét sem látja biztosítottnak. Az ügyvivő hangsúlyozta: élvező szaktekintély egyelőre nem vállalta a jelölést, pedig az ismert szakembert valamennyi frakció szívesen látná a legfőbb bírói testületben megüresedő székek egyikében. Kukorelli azért vonakodik, mert mint mondja, több mint húszéves szakmai múltja ugyan elegendő volna a fontos poszt betöltéséhez, de a másik - vagylagos - feltétel, az egye­temi tanári címe hiányzik.-Mit tenne, ha -soron kívül megkapná a címet? - kérdeztük a jogtudóst.- Bevallom, maximalista va­gyok, amikor ilyen követelmé­nyeket támasztok önmagámmal szemben. Ha soron kívül kine­veznének? Ez ugyan csak felté­telezés, de az adott pillanatban legjobb belátásom szerint dön­tenék. (takács) nem keresetnövekedésről szóló megállapodást, hanem konkrét bérmegállapodást akarnak kötni a kormánnyal. A kereset- növekedésről szóló egyezségek ugyanis korábban sem vezettek eredményre, mi több, a közok­tatásban dolgozók más felső­fokú végzettségűekhez ' viszo­nyított bérhátránya mára elérte a 36-40 százalékot. A PDSZ szükségesnek tar­taná, hogy az úgynevezett bejá- rónormatíva-juttatást a közép­iskolák is megkaphassák. A támogatásnak ezt a formáját az általános iskolák már kiharcol­ták, azok után a diákok után kapják, akik nem a lakóhelyük önkormányzatához tartozó is­kolában végzik tanulmányai­kat, és nem is kollégisták. 1997-ben 2525 milliárd forint folyt be az államkasszába és 2703 milliárdot költöttünk. A 178 milliárdos hiányt a kor­mány túlnyomó részben ál­lamkötvények értékesítéséből pótolta, de felvett 15 milliárd forint értékben külföldi hitele­ket is. Az ország óriási össze­get - 2510 milliárd forintot - költött adósságai törlesztésére, ennek fedezetéül elsősorban a privatizációs bevételek és az államkötvények értékesítése szolgált. Az adózás rendjében a jövő évtől a legnagyobb változás az lesz, hogy az adókat és a járu­lékokat egy szervezet, az adó­hatóság fogja beszedni. Ennek érdekében formailag a járulé­A változtatások részben az Alkotmánybíróság egyik tava­szi határozata miatt váltak szükségessé. A tárca fő célja azonban a javaslattal a sokak által kedvelt munkaügyi kis­kapuk lezárása, mondta a mi­niszter, majd hozzátette: a munkaadók és a munkaválla­lók ezentúl keményebb ellen­őrzésekre számíthatnak. Pál József helyettes állam­titkár a változtatásokról el­mondta: a javaslat szerint a munkavállalóval betegállo­mány idején is közölni lehetne a felmondást, bár a munkavi­kokat adókká nyilvánítja a tervezet. A társadalombiztosí­tási járulékok beszedésével kapcsolatos reform előkészíté­séhez hosszabb idő szükséges - mondta a kormány képvise­lője -, ezért januártól csak a két apparátus formai különál­lása szűnik meg. A járulékbe­szedők ugyanott, ugyanazt fogják végezni, mint eddig, legfeljebb a hivatali cégtáblát festik át. Az adminisztrációs terhek csökkentéséhez a törvénymó­dosítás a bevallási kötelezett­ségek ritkításával, az adók és a költségvetési támogatások be­vallásának egységesítésével, és a túlhaladott, az adóztatás során érdemben nem hasznosí­szony megszűnését attól a naptól számítanák, amikor a munkavállaló ismét keresőké­pessé válik. Ez a módosítás azt volna hivatott megakadá­lyozni, hogy valakit csak azért ne lehessen elbocsátani, mert újra és újra betegszabadságra „menekül” a felmondás elől. Az új rendelkezések sem engednék, hogy felmondjanak terhes anyáknak, sorkatonák­nak, vagy gyermeküket illetve rászoruló hozzátartozóikat gondozóknak. Különösebb indoklás nélkül ki lehetne tenni azonban állá­tott adatszolgáltatási kötele­zettségek megszüntetésével járul hozzá. A jövedéki adókról szóló törvény módosítása elsősor­ban azt a célt szolgálja, hogy a tételes adók mértékét a vár­ható inflációhoz igazítsa. Ki­vétel a cigaretta, ahol a mai 41 százalékos adószintről gyorsí­tott ütemben kell felzárkóz­nunk az Európai Unió által megkövetelt 57 százalékra. Itt a tételes adó jövőre 16 száza­lékkal emelkedik. Napirend előtt szóba került a Magyar Televízió Rt. igen nehéz anyagi helyzete és fel­halmozódott köztartozásai. Várhegyi Attila kulturális ál­lamtitkár egyrészt leszögezte, hogy az MTV gazdálkodásá­nak felügyelete és az abba tör­ténő esetleges beavatkozás nem a kormány joga és köte­lessége, másrészt vázolta a megoldás lehetőségét. Az üzemben tartási díjat havi 640 forintra kívánják emelni, a be­folyt összegből az MTV ré­szesedését az eredeti 50 száza­lékra növelik. Pető'Iván (SZDSZ) interpel­lációjában azt tette szóvá, hogy a kormány felügyelete alatt álló, állami tulajdonú Postabank szeptember végén úgy függesztette fel a kor­mányt számos esetben bíráló Kurír című napilap megjele­nését, hogy közben a bankhoz tartozó másik, szintén veszte­séges országos napilap, a nyíl­tan kormánypárti Magyar Nemzet állami finanszírozását tovább folytatja. S. Á. sukból az öregségi nyugdíj- korhatárt elérőket. Pál József úgy véli, a rendelkezés előse­gíti majd a pályakezdők elhe­lyezkedését. Az idősek érde­keinek védelmét szolgálná vi­szont a tervezet azon része, amely kiköti: az öregségi nyugdíjkorhatár elérése előtti öt évben csak különösen indo­kolt esetekben lehetne fel­mondani. A minisztériumi javaslat ér­telmében a jogtalanul elbocsá­tottakat megillető végkielégí­tés mértékéről és az eredeti ál­lásba való visszahelyezésről ezentúl a bíróság döntene. A javaslatok nem véglege­sek, a tárca már e héten meg­kezdi tárgyalásait az Érdek­egyeztető Tanáccsal, és csak a szociális partnerek vélemé­nyezése után terjeszti azokat a kormány elé. (bereczki) A szocialistáknak széles körű együttműködésre kell tö­rekedniük az önkormányzati testületekben, de az MSZP el­nöksége kifejezetten ellenzi a kooperációt a MIÉP-pel - is­mertette a szocialista párt el­nökségének tegnapi állásfogla­lását Kovács László. A pártel­nök közölte: össze kell fogni az SZDSZ-szel, a civil szerveze­tekkel és minden, demokratikus értékek alapján működő politi­kai erővel. Elutasította az Országgyűlés Honvédelmi Bizottsága kedd reggeli ülésén azt a szabadde­mokrata javaslatot, hogy a Boszniában szolgálatot teljesítő magyar műszaki alakulat kato­náit ne fegyverezzék fel, de amennyiben veszély fenyegeti a katonák biztonságát, az alaku­latot vonják vissza. Több baleset történt az idén, mint tavaly. A közutakon közel 11 ezer személyi sérüléses bal­esetet regisztráltak július vé­géig - derül ki a Központi Sta­tisztikai Hivatal (KSH) gyorsje­lentéséből. Száz balesetből ti­zenkettő az alkoholfogyasztás­sal függött össze. 5500 esetben járművek ütköztek, ebből vas­úti kereszteződésben 41 alka­lommal történt tragédia. A bal­esetek következtében elhuny­tak, megsérültek száma csak­nem 15 százalékkal nőtt Észak- Magyarországon, az Észak-Al- földön és a Dél-Dunántúlon. Teljes összeolvadáshoz ve­zethet néhány éven belül a vegyipari-, az építőanyagipari- és a papíripari dolgozók szak- szervezetei között kedden aláírt együttműködési megállapodás. A dokumentum egyebek mel­lett a VDSZ, az EDSZ és a PDSZ aktivistái közös képzé­sének feltételeit, illetve a kül­földi kapcsolatkeresés miként­jét rögzíti. Negyedmilliárd forint értékű hűtlen kezeléssel, csalással, s azzal összefüggő köz- és ma­gánokirat-hamisítással, illetve gazdasági vesztegetéssel gya­núsítja a rendőrség H. L.-t, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Me­gyei Egészségbiztosítási Pénz­tár volt igazgatóját és M. T.-t, az egyik főosztály vezetőjét, továbbá nyolc vállalkozót. A tíz gyanúsított az egészségbiztosí­tási pénztárnak járó köztartozá­sok behajtásánál követte el a bűncselekményeket. Ékszert akart csempészni kézitáskájában egy 34 éves magyar nő, aki amszterdami át­szállással érkezett Washing­tonból. A nála talált 319 ezer USA dollárt érő igazgyönggyel, smaragddal, rubinnal, zafírral és gyémánttal díszített arany nyakék után 56 millió 580 ezer forint vámot és áfát kellett volna befizetnie. Pedagógusperspektívák Adók és szociális kiadások a GDP százalékában, 1997 s-W Misr'óa SvéóortíW éÉ " Módosítják A munka törvénykönyvét A felmondásról, az öregségi nyugdíjakról és a leltári felelős­ségről szóló paragrafusok változtatását tervezi a Szociális és Családügyi Minisztérium. A munka törvénykönyvének mó­dosítását igénylő rendelkezések egy részét már jövő év már­ciusától bevezetnék, de a törvénykönyv átfogó tanulmányo­zása után további, nagyobb léptékű korrekciókra is sor kerül majd - jelentette ki Harrach Péter miniszter. Jirí Menzel Budapesten. A ’68-as Prágai Tavaszra emlékező Bohémia Budapest 1998 fesztivál keretében tegnap a jeles cseh író-színész-rendező dedikálta „Hát, nem tu­dom... II.” című könyvét az írók Boltjában. fotó: feb/stefler balázs Nehezen értik meg a gyerekek, hogy mit olvasnak Kisebb falu - nagyobb hátrány Egy pedagógiai vizsgálat szerint az általános iskolások tanul­mányi eredményei a tehetségen és a szorgalmon kívül nagy­mértékben attól függnek, hogy a fővárosban, valamelyik me­gyeszékhelyen vagy kistelepülésen töltik-e fejükbe a tudást. A teljesítménybeli különbségek az utóbbi években nőttek. Az Országos Közoktatási Inté­zet kutatói arra a következte­tésre jutottak, hogy a települé­sek közötti műveltségi olló fő-, leg a nyolcadikosoknál és kü­lönösen az olvasási teljesítmé­nyeket illetően nagyra nyílt. Az érdemjegyek romlása a fővá­rosban lelassult, a megyeszék­helyeken stagnál, a kisebb vá­rosokban és községben azonban tovább folytatódik. A tapasztalatok azt bizonyít­ják, hogy a falusi, tanyasi isko­láknak nem sikerül kiegyenlí­teniük a kisebb települések fej­letlenségéből adódó hátrányu­kat. Az egyes osztályok és tan­tárgyak összehasonlítása is ér­dekes eredményeket mutat. A legkisebb eltérés a 4. osztályo­sok természettudományi isme­reteinél figyelhető meg, a leg­nagyobb az olvasott szövegek megértésénél. A 6. valamint a 8. osztályo­sok esetében is a természettu­dományi tantárgyaknál, például a földrajznál, biológiánál a leg­kisebb a budapesti gyerekek előnye. Egészében elmondható, hogy a településtípusok közötti szakadék minden tudásterüle­ten széles, még ha eltérő mér­tékben is. A szakemberek külön rámutattak arra, hogy a megye- székhelyeken tanulók teljesít­ménye jóval kisebb mértékben marad el a fővárosiakétól, mint az egyéb városokban tanulóké. Különösen így van ez a 8. osz­tályban, amiből arra lehet kö­vetkeztetni, hogy a lakókörnye­zet jelentősen befolyásolja a továbbtanulási esélyeket. A nagyobb városokban élő diákok ugyanis többnyire ott­honuk elhagyása nélkül, és így jóval kisebb költséggel folytat­hatják tanulmányaikat, mint a kisebb vidéki településeken lakó társaik. A városi gyerekek helyben is több iskola közül vá­laszthatnak. (deregán)

Next

/
Oldalképek
Tartalom