Új Néplap, 1998. szeptember (9. évfolyam, 204-229. szám)
1998-09-10 / 212. szám
2. oldal Körkép 1998. szeptember 10., csütörtök Érdemi tárgyalások Brüsszelben Átmeneti intézkedéseket kérünk a földtulajdon kérdésében Átadták az Európai Unió Bizottságának a kormány által jóváhagyott magyar tárgyalási álláspontokat. Martonyi János külügyminiszter értékelte az egyeztetések eddigi menetét, és tájékoztatást adott a várható fontosabb fejleményekről. Két' hónap múlva, november 10-én kezdődnek meg az érdemi tárgyalások Magyarország belépéséről földrészünk integrációs szervezetébe. Ezt megelőzően tekinti át az unió vezető testületé a tagjelöltek felkészültségét. Martonyi János újságírók előtt kedvezőnek nevezte, hogy a francia álláspont változott. Párizs most már - az Európai Unió többi államához hasonlóan - nem ellenzi, hogy megkezdjék a novemberi tárgyalásokat, még akkor sem, ha addigra nem zárul le az átvilágítási folyamat. A tagjelölt országoknak ennek keretében kell számot adniuk gazdasági, jogi, politikai felzárkózásukról. Ebből még hátravan a feltételezhetően kemény érdekellentéteket felszínre hozó mezőgazdasági kérdéskör is. A külügyminiszter közölte: a kormány a jövő héten dönt Magyarország 2001. december 31- ig szóló jogharmonizációs programjának véglegesítéséről, s felülvizsgálja a magyar nemzeti programot is. Hazánk csak a gazdaság érdekeinek megfelelő mértékben kér átmeneti szabályozást, halasztást az Európai Uniótól - mutatott rá a külügyminiszter. Eddig a gyógyszeripar, a telekommunikáció, valamint a termékfelelősség kérdésében igényeltünk ilyen átmeneti kedvezményeket. Munkatársunk kérdésére válaszolva Martonyi elmondta: várhatóan a külföldiek földtulajdonlásával kapcsolatos témakörben is átmeneti intézkedéseket kérünk. A külügyminiszter túlzottnak tartotta azokat az elképzeléseket, amelyek szerint a csatlakozó országok állampolgárai esetében az uniónak 2015-ig korlátoznia kellene a munkaerő szabad áramlását a tagállamok területén. (t. a.) Felvásárlás kezdődött Oroszországban. Ismét megtanultak sorba állni az emberek: amit csak lehet kapni, mindent megvásárolnak. Főként az élelmiszert veszik, mert teljesen összeomlott a bankrendszer, és elértéktelenedett a rubel. fotó: feb/reuters Katasztrófák. Halálos áldozatot is követelt a Mercalli- skála szerint 7-es erősségű földrengés, amely szerda délután rázta meg Olaszország déli tartományait. A legerősebb rengést délután fél 2-kor érezték Campania, Calabria, Basilicata és Puglia tartományokban. Epicentruma Po- tenza közelében volt, de rengtek a falak Nápolyban is. Kisebb kitöréssel ejtett pánikba számos turistát az olaszországi Stromboli tűzhányó: kedd este izzó kődarabokat lövellt ki magából. A privatizáció ellen tüntettek több mint ezren Varsóban, a törvényhozás épülete előtt. A tiltakozók szerint a magánosításnak egyetlen igazságos formája, amikor azok kapják meg a vagyont, akik azt létrehozták. Felmelegedés nyomai láthatók a múlt héten lezuhant svájci gép roncsain. Nyilvánosságra hozták a gép pilótája, valamint a monctoni (New-Brunswick) és a halifaxi (Új-Skócia) repülésirányítók közötti utolsó üzenetváltás teljes szövegét. Eszerint a pilóta budapesti idő szerint hajnali 3 óra 14 perckor közölte a monctoni toronnyal, hogy füst van a vezetőfülkében és Bostonban kíván leszállni. * Nincs egyetértés. Konkrét kérdések nem kerültek szóba Szájer József fideszes és Kovács László szocialista frakcióvezető tegnapi találkozóján. A politikusok nem jutottak egyetértésre abban, hogy mely témák szerepeljenek a kétoldalú egyeztetés napirendjén, ezért mind a kétharmados törvényeket, mind az MSZP javasolta témákat parlamenti keretek között fogják kezelni. Nagykövetek látogatása. A jelenlegi helyzetben a kormány és a Magyar Nemzeti Bank nem lát okot a forint előre meghirdetett mértéken túli leértékelésére és nem kívánja megváltoztatni az árfolyam-mechanizmust - jelentette ki Járai Zsigmond pénzügyminiszter tegnap az EU tagállamainak budapesti nagykövetei előtt. Több feladat, több ember. A munkaerő-piaci intézményrendszernél nem terveznek létszámleépítést, sőt a többletfeladatok megoldásához több ember szükséges - közölte őry Csaba a Szociális és Családügyi Minisztérium politikai államtitkára. Sikertelen pályázat. Gógl Árpád egészségügyi miniszter eredménytelennek minősítette a Népjóléti Minisztérium tavaly kiírt regionális modernizációs pályázatát. Készül a családi pótlék, illetve az iskoláztatási támogatás új rendszere Búcsú a jövedelemnyilatkozatoktól? A Szociális és Családügyi Minisztériumban már javában dolgoznak a családi pótlék rendszerének átalakításán. A legfőbb változás 1999. január elsejétől az lesz, hogy a szülők jövedelmétől függetlenül minden gyermek után, alanyi jogon igényelhető a támogatás. Harrach Péter miniszter szerint a családi pótlék alanyi jogúvá tételével az új kormány azt az üzenetét szeretné eljuttatni a társadalomhoz, hogy számára minden gyermek egyaránt fontos, legyen az tehetősebb vagy szegényebb családból származó. Az Országgyűlés határozata értelmében a jövő évtől gyökeresen átalakítják a családtámogatások teljes rendszerét. A minisztériumban egyelőre csak a szakértői anyagok készültek el. Ezek egyeztetése még a tárcán belül is hetekbe telhet. A szakértői anyagok alapján a családi pótlékot tanköteles korban az úgynevezett iskoláztatási támogatás váltaná fel, amely a gyermek 23 éves koráig terjedő juttatás lenne. Jelenleg a családi pótlékot a középiskolás kor végéig - legfeljebb 20 éves korig - folyósítják, hacsak nem tartósan beteg gyerekről van szó. Az új rendszerben is igényléshez kötik a támogatásokat, de a jövedelemnyilatkozatok nélkül feltehetően egyszerűsödik majd a sokakat elriasztó adminisztráció. 1999. január elsejétől az igénylők számának várható növekedése ellenére a támogatások mértéke nem csökken, hanem minden kategóriában növekszik. A családi pótlék, illetve az iskoláztatási támogatás mértéke a gyermekek számától és egészségi állapotuktól, valamint az igénylő családi helyzetétől ftígg. Az iskoláztatási támogatást a tervek szerint megvonnák abban az esetben, ha a gyermek abbahagyja az iskolát, vagy ha jövedelme három egymást követő hónapban meghaladná a legkisebb öregségi nyugdíj összegét. Ez évről évre változik, 1998-ban 13 700 forint volt. A tervek szerint az egygyermekes családokat havonta 4200 forinttal támogatnák. Jelenleg jövedelemtől függően 3800, illetve 1900 forintot kapnak. Egyedülálló szülő esetében egy gyermek után 5000 forint járna, jelenleg jövedelemtől függően 4500, illetve 2250 forintot kapnak. A kétgyermekes családokat gyermekenként 5200 forint illetné meg. Jelenleg ők jövedelemtől függően 4700, illetve 2350 forintot kapnak, míg a kétgyermekes egyedülállóknak gyermekenként 6000 forintot folyósítanának. Jelenleg jövedelemtől függően 5400, illetve 2700 forintot kapnak kézhez. A három- és többgyermekes családokban gyerekenként 6550 forintos támogatásra számíthatnának. Jelenleg jövedelemtől függetlenül 5900- 5900 forint jár nekik. Az egyedülálló nagycsaládosok gyermekenként 7000 forinttal számolhatnak a jelenlegi 6300 helyett. A tartósan beteg, testi-lelki fogyatékos gyermekek nevelőinek 8000 forintos támogatást nyújtana az állam. Most jövedelemtől függetlenül 7500 forintot kapnak. Németh Zsuzsa Szerencseposta Hatalmas összeg, 5 millió forint hullott az ölébe ezen a héten annak a Baranya megyei lakosnak, aki engedett a lottózóban dolgozó alkalmazott rábeszélésének és - életében először! - vett egyet a nemrégen piacra dobott kaparós Kenő sorsjegyből. Ma már biztos benne, hogy jól döntött, s abban is, hogy az ilyesmi bárkivel megeshet. Nyereménykínálat Az elmúlt héten nem volt telita- lálatos szelvény az ötös lottón, így annak főnyereménye már 150 milliót ér. A hatos lottón a múlt héten nem csak annak a játékosnak volt szerencséje, aki egyedül nyerte meg a több mint 80 millió forintot, hanem annak is, aki szintén egymaga tippelt helyesen az 5 + 1 találatra és így több mint 17 millió forintot nyert. Ezen a héten 20 millió forintot ígér a hatos lottó főnyereménye. Jó hírrel tudunk szolgálni a Győr és Pécs környékén élőknek, mivel mostantól a két regionális rádióadó is közvetíti szombaton 16 óra 55 perckor a hatoslottó-sorsolást. A jokerrel most 20 millió forintot lehet nyerni, pontosan annyit, amennyit a hatoslottószelvény helyes kitöltésével. Csakhogy a jokeren - állítják a szakavatottak - egyetlen iksszel sokkal nagyobb az esély ennek az összegnek megnyerésére. De ha valakinek nem elég a heti egyszeri jokerhúzás, az bekapcsolódhat a Mai Napban zajló jokerakcióba, ahol naponta értékes nyereményeket sorsolnak. Pechesek szerencséje Az ötös és hatos lottón mellétalálatot elért játékosok vasárnapi „Peches ember szerencséje” vetélkedőjén a nyíregyházi játékos Németh Sándor ügyesebbnek bizonyult a zalaegerszegi Stockente Egyed Emíliával szemben. A szebbik nem képviselőjének ugyanis „csak” 66 ezer forintot sikerült szereznie a szerencsekerekek pörgetése révén, játékostársának viszont 170 ezer forintot. Mázlisták A Telemázli sorsjegyek alól sorra bukkannak fel a kisebb- nagyobb összegű pénznyeremények, és a televíziós játékra jogosító három televíziókészülék ábrája. Most különösen érdemes kaparni, hiszen 28 millió forintot ér a Jackpót. Ezt az összeget bárki megnyerheti, aki egy sorsjegy révén bekerül a játékba. A Telemázli-show keddi adásában alapítványok játszottak jótékony céllal. A legnagyobb összeget, több mint 2 millió forintot Tóth József nyerte a Fonák Alapítvány javára. M.-né György Erika 110 ezer forinttal gyarapította a Gyermekeink Jobblétéért Alapítvány kasszáját, Óbernyik Líviának pedig 72 ezer forinttal sikerült gazdagítani a Gyermekmosoly Alapítványt. Totó és típpmix A totó 13+1 találata ezen a héten 11 millió forintot fizet, a góltotón elnyerhető összeg pedig 120 ezer forint. A tippmix ajánlatában a legerősebb európai bajnokságok mindegyike megtalálható, így például az angol Premier Liga, a német Bundesliga. Az itáliai kínálatban az A- és a B- liga találkozói mellett kupamérkőzések is helyet kaptak a tétlapon. A hazai profi bajnokságból pedig a Vasas-MTK rangadó emelkedik ki. (x) A román vád: zsarolás Körvonalazódik a koalíciós kompromisszum Mértékadó román lapok többsége szerdai kommentárjában úgy véli, hogy megoldási lehetőség körvonalazódik a felsőfokú anyanyelvi oktatás kérdése miatt kirobbant koalíciós vitában. Értesülések szerint ugyanis felülvizsgálják a képviselőház oktatási bizottságában elfogadott - a nemzetiségek anyanyelvén működő egyetemek lehetőségét kizáró - javaslatot, míg a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) kompromisszumként megelégszik a magyar vezetéssel működő magyar-német egyetem alapításával. Radu Vasile kormányfő kedd este ennek a reményének adott hangot. Az Adevarul címoldalán „Markó Béla első győzelméről” ír. A lap megállapította, hogy a keddi találkozó sem hozott ugyan semmi újat, de az RMDSZ már sikert ért el azzal, hogy a partnerek egyetértettek az oktatási bizottságban született döntés felülvizsgálatával. Az ellenzéki pártok a koalíciós vitát egységesen azzal intézték el, hogy az RMDSZ a „politikai zsarolás eszközével él”. A Román Nemzeti Egységpárt egyik képviselője úgy fogalmazott: „Az RMDSZ Magyarországtól azt a feladatot kapta, hogy maradjon a kormányban, és ezzel tartsa tovább ellenőrzése alatt a román államot.”- Budapest szerint kizárólag a Romániai Magyar Demokrata Szövetség hatáskörébe tartozik annak eldöntése, hogy részt vesz-e a bukaresti koalíciós kormány munkájában - jelentette ki Horváth Gábor, a Külügyminisztérium szóvivője. Szeptember végéig várnak a döntéssel Sztrájkra készül az MSZOSZ Ha az Orbán-kormány továbbra sem tartja magát az Érdekegyeztető Tanácsban született megállapodásokhoz, az MSZOSZ az összes szak- szervezeti eszközt felhasználja érdekei érvényesítéséhez - közölte tegnap Sándor László. Az MSZOSZ elnöke megerősítette azokat a sajtóban felröppent híreket, miszerint az MSZOSZ a sztrájkig is elmegy, ha nem tudják a tárgyalóasztal mellett elérni az alacsony és közepes jövedelműek élet- körülményeinek érzékelhető javítását. Szeptember 30-ig mérlegelik, milyen érdekérvényesítő eszközöket vessenek latba. Sándor László szerint az új adótörvények, mint például az adójóváírás felének eltörlése árán bevezetendő gyermekkedvezmény arra utalnak, hogy a kormány a magas jövedelműeket nagyobb mértékben kívánja támogatni. A szakszervezeti vezető hozzátette: a kormányzati szereplők féligazságokat tartalmazó, félrevezető nyilatkozatai becsaphatják a politikában kevésbé járatos embereket, az MSZOSZ pedig kötelességének érzi, hogy ezekre felhívja a választópolgárok figyelmét. A szakszervezeti szövetség elnöke kifogásolta többek között azt a miniszterelnöki bejelentést, amelyben a jövő évre várható nyugdíjak reálértékének két-három százalékos növelését úgy tüntette föl a kormányfő, mintha az „a nyugdíjasoknak szánt ajándék” lenne. Sándor László szerint a törvényileg előírt reálérték-növelésnek valójában hat-hét százalékosnak kellene lennie. B. Z. A tb sokat veszíthet a tőzsdén A július végén kinevezett politikai államtitkár, Selmeczi Gabriella feladata, hogy megóvja a vagyonvesztéstől a társadalom- biztosítási alapokat. A budapesti tőzsde mélyrepülése miatt az új vezetés mérlege egyelőre veszteséges. A nyugdíj-biztosítási pénztár tőzsdei részvényei a nyár óta elvesztették árfolyamértékük csaknem felét, s ma az akkori 55,9 milliárd helyett csupán 28,7 milliárd forintot érnek. Nem járt ennél sokkal jobban az Országos Egészségbiztosítási Pénztár sem, amelynek tavasszal még 235 ezer OTP- és 227 ezer Pannon-Váltó-részvé- nye volt. Ha valóban ez a pakett került át a Miniszterelnöki Hivatal felügyelete alá, akkor az annak idején 26,9 milliárd forintot ért, ma azonban már csak 10,5 milliárdot. A sok milliárd forintos veszteség egyelőre nem bénítja meg közvetlenül az alapokat, hiszen a birtokukban lévő részvényeket - a kormánykörökből származó tájékoztatás szerint - egyelőre nem dobták piacra. k y t i
