Új Néplap, 1998. augusztus (9. évfolyam, 179-203. szám)
1998-08-18 / 193. szám
6. oldal Az Új Néplap Európai Uniós Melléklete 1998. augusztus 18., kedd A MMJÍS Nőtt a nők szerepe a munkaerőpiacon Az Európai Unióban a munkanélküliségi ráta jelenleg 10,2 százalék. Ezen belül magas a nők és a 25 éven aluliak számaránya, bár a nők esetében a helyzet javuló. A statisztika azt is kimutatja, hogy a heti munkaidő hossza az elmúlt évtizedekben folyamatosan csökkent, míg a részmunkaidő és az alkalmi munka egyaránt megnövekedett. Az Európai Unió minden országában kimutatható, hogy egyre növekszik a nők munkaerő-piaci jelenléte. Miközben a férfiak aktivitása egy százalékkal emelkedett az utóbbi időszakban, addig a nőké 4 százalékkal. A nők aktivitása egyértelműen a rész- munkaidő nagyobb hangsúlyának köszönhető. Érdekes lehet, hogy a nős férfiak aránya a munkaerőpiacon ’92-ben 71 százalék volt, míg az egyedülálló férfiaknak csak 66 százaléka dolgozott. Az Európai Unió tagállamaiban is jellemző, hogy a fiatalok tovább maradnak az oktatásban, míg az idősek tovább maradnak munkahelyeiken. Öregszik a munkaerő az EU-ban. A dolgozók átlagos életkora 38 évre nőtt. A nők szerepe a munkaerőpiacon egyre fontosabb. Az EU-ban nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy a nők közül többen versengjenek a kvalifikáltabb állásokért. Összeállításunk a Külügyminisztérium támogatásával készült Az oldalpárt szerkesztette:’ Laczi Zoltán Van, amire a belgák is „irigykednek” A helyzet talán sokak számára ismerős: vannak törvény által szabott követelmények, ám ezek teljesítésére korántsem áll minden eszköz rendelkezésre. Amikor ez a paradoxon egy - mindannyiunk biztonsága érdekében működtetett - szervezettel van összefüggésben, még elgondolkodtatóbb. Megoldatlan a veszélyes anyagok jelenlétében való tűzoltó beavatkozások problémája is, megfelelő felszerelések híján erre jelenleg egyáltalán nincs felkészülve a hazai tűzoltóság. Műszaki mentésre hivatott gépjárművek ugyan vannak, de azok száma, felszereltsége még jócskán hagy kívánnivalót maga után. Ezeken a területeken mindenképpen szükséges az előrelépés, ha egy európai szintű tűzoltóságot akarunk. A megyei parancsnok szerint nem nélkülözhető a nemzetközi kitekintés. Szerencsére a belga, a francia és a német kapcsolatok sok jót ígérnek. Belgium Limburg tartományával például három évvel ezelőtt írtak alá együttműködési megállapodást. Tőlük például van mit tanulni az önkéntes szervezetek működésével kapcsolatosan, de a veszélyes anyagok jelenlétében történő beHoffmann Imre ezredes- Az Agenda 2000 tartalmazza a tűzoltósággal kapcsolatos európai uniós elvárásokat is - tudtuk meg a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Tűzoltó Parancsnokság vezetőjétől, Hoffmann Imre ezredestől. - Létezik már egy tűzvédelmi törvény is, amelyben pontosan megfogalmazták például a műszaki mentéssel kapcsolatos követelményeket is, ám ezzel egyidejűleg tény, hogy a tűzoltóság jelenleg nem rendelkezik maradéktalanul ennek tárgyi, műszaki feltételeivel. Szükség lenne a katasztrófavédelmi törvény megalkotására is, bár szerencsére az érintett szervezetekkel - a rendőrséggel, a környezetvédelmi felügyelőséggel, a mentőkkel, valamint a polgári védelemmel - ettől függetlenül is jó az együttműködésünk. avatkozások kapcsán is jóval előttünk állnak. Nálunk viszont az ügyeleti informatika színvonala az, ami nemcsak a hazai, hanem a nemzetközi összehasonlításban is elismerésre méltó. A tiszafüredi tűzoltó-informatikai képzés pedig egyedülállónak tekinthető, ilyen még az egyébként sok mindenért ,ángyéit” belgáknál sem létezik. Mi kell ahhoz, hogy Magyar- országon, Szolnok megyében is európai szintű tűzoltóság működjön? Hoffmann Imre szerint bár a vezetői, tiszti állomány jelenlegi képzettségi szintje jó, ettől függetlenül szükség van az újabb és újabb tréningekre. A technikai elmaradottságot is meg kell szüntetni. Ezt a célt szolgálja a most folyamatban lévő, a legöregebb gépjárművek cseréjét előirányzó technikai fejlesztés. Szükség van speciális járművekre, különleges egyéni védő- felszerelésekre. Ezek nélkül csak azzal lehet dolgozni, ami van, mégis muszáj, mert a polgár maximális szolgáltatást vár a tűzoltóságtól, függetlenül attól, hogy Európa melyik pontján él.H. Gy. A megyei tűzoltók munkáját segítő informatikai rendszer a nemzetközi mérce szerint is példaértékű fotó: m. j. Euroinfo Szolnokon Információajánlat a szolnoki a Tudomány és Technika Házában található Európa Pont aktuális adatbázisából: AGENDA 2000- Az Európai Bizottság véleménye Magyarország Európai Unióba történőjelentkezéséről. Katalógusból az Integrációs Stratégiai Munkacsoport Európai Tükör Műhelytanulmányai:- Dr. Kiss J. László-dr. Németh József-Meiszter Dávid: Biztonságpolitika és csatlakozásunk az EU-hoz;- Majoros Pál-Goldperger István-Galamb Vilmos: A versenyképesség gazdaságpolitikai kérdései - külgazdasági teljesítmény, a hozzáadott érték és a szabadalmi rendszer oldaláról;- Mohácsi Kálmán: Kereskedelempolitika, élelmiszer-kereskedelem, agrártámogatás-politika;- Dr. Ehrlich Éva-dr. Csiba József-Fehér László-dr. Jánosi Imre-Lovas József—Maizl Erik-Polgár László-Preislerné dr. Cserhalmi Dóra-Rotoók Pál: Infrastruktúra és szolgáltatásai I. (összefoglaló helyzetkép, helyzetelemzés, helyzetértékelés);- Dr. Nádas Péter-dr. Ruppert László-Tóth Károly-dr. Ver- bóczky János-dr. Zsirai István: Infrastruktúra és szolgáltatásai II. Elektronikus adatbázisunkból: a Külügyminisztérium Weblapjai. Nyitva tartás: hétfő-csütörtök: 8-tól 16-ig, péntek: 8-tól 14-ig. Összeállította: Simon Gábor. Tel.: 56/425-524, E-mail: si- mon@mtesz.hu Kevesebben dolgoznak a földeken Spanyolország kivételével az Európai Unió összes tagállamában tovább csökkent tavaly a mezőgazdaságban teljes munkaidőben foglalkoztatottak száma - olvasható az Eurostat, a közösség statisztikai hivatala elgondolkodtató jelentésében. A becslések szerint az elmúlt évben a 15 tagállamban 1,8 százalékkal, azaz 125 ezerrel csökkent az agrárágazatban teljes munkaidőben foglalkoztatottak száma, a legnagyobb mértékben Luxemburgban (4,4 százalék) és Németországban (3,1 százalék), miközben Spanyolországban a szezonális dolgozók révén 0,2 százalékkal nőtt. A termelékenység növekedését, illetve az ágazati koncentrációt egyaránt tükrözi, hogy 1986 és 1990 között éves átlagban 3,8, 1991 és 1996 között pedig 4 százalékkal mérséklődött az agrárfoglalkoztatás az unióban. A mezőgazdaság termelékenysége egyébként az utóbbi húsz évben a legtöbb tagállamban több mint 100 százalékkal emelkedett, Portugáliában pedig közel 200 százalékkal nőtt az egy foglalkoztatottra jutó agrárproduktum. L. Z. Házasságkötések és válások Az EU-ban sem jobb a helyzet Az Európai Unió intézményei és működése A kormányfőktől a parlamentig Az Európai Unió kétségtelenül egyedüálló nemzetközi „építmény”, hiszen döntési és működési mechanizmusai merőben eltérnek más nemzetközi szervezetek gyakorlatától. Az alábbiakban az EU főbb intézményeit mutatjuk be, a teljesség igénye nélkül. Az Európai Tanács (ET) az Európai Unió legfelsőbb szerve. (Nem tévesztendő össze a strasbourgi székhelyű, 1949- ben létrejött emberjogi szervezettel, az Európa Tanáccsal). A tagállamok kormányfőiből (Finnország és Franciaország esetében az államfőkből) álló testület általában félévente ülésezik, ahol is 32-en ülik körbe a tárgyalóasztalt, miután a tagországok külügyminiszterei és az Európai Bizottság két tagja is állandó résztvevők. Az Európai Tanácsnak ugyan nincs döntési jogköre, ám meghatározza a közösség általános politikáját, az integráció fejlődésének irányát. Az ET általános fellebbvi- teli fórumként is működik olyan esetekben, ahol alsóbb szinten nem sikerült dönteni. Az Európai Parlament (EP) a közösség egyetlen közvetlenül, ötévente választott testületé. A tagországokat összesen 626 „euroatya” képviseli, a legnépesebb Németország 99, a legkisebb Luxemburg hat képviselővel vesz részt a munkában. A havonta összeülő EP- képviselők azonban nem országok, hanem politikai csoportok szerint különülnek el, legnagyobb a szociáldemokrata frakció, ezt követi az Európai Néppárt csoportja. A képviselők közvetlenül felelősek választóiknak. Az EP a nemzeti parlamentekkel ellentétben nem klasszikus jogalkotó szerv, elsősorban a politikai ellenőrzés jogával van felruházva. Leghatékonyabb eszköze a közösségi költségvetés jóváhagyása, a hatalma ezen a téren a legnagyobb. Emellett a parlament hagyja jóvá például az új tagállamok felvételét, az Éurópai Bizottság kinevezését, véleményt alkothat az új törvényekről, és panaszt tehet az Európai Bíróságon. -lz( Folytatjuk) Hazánkban is sok a panasz a fiatalok házasodási kedvére, de azzal nyugtathatjuk magunkat, hogy nincs ez másképpen az Európai Unióban sem. A házasságkötések száma csökken, míg a válások száma nő. Az Európai Unióban a házasodási kedvvel nem volt semmi gond 1960 és 1975 között. Ám a '80-as évektől kezdődően a helyzet megváltozott, és 1993-ra már 1000 lakosra a ráta 5 házasságkötést mutatott. Ez az arányszám 1960-ban még 8 volt az Eurostat szerint. Ugyanakkor a válások száma 1960 és 1992 között megnégyszereződött: 170 ezerről 607 ezerre növekedett. A részletekről annyit, hogy a fiatal egyedülállóak közül a házasságkötések száma állandóan csökken. Az első házasságkötéskor az átlagéletkor ezzel szemben állandóan nő. így 1992-ben a férfiak az első házasságkötéskor 2,4 évvel, míg a nők átlagosan 2,5 évvel voltak idősebbek, mint 1975-ben (az átlagéletkor egyébként 25 és 30 év között mozog, országonként eltérően). A válások száma folyamatosan emelkedő tendenciát mutat. Az 1960 és 1985 közötti időszakban az arány - 2 ezer lakosra vetítve - 0,5-ről 1,7-re emelkedett. A tagországok között persze jelentősen eltérő a válási „kedv”: Németországban csökkent, Portugáliában pedig nőtt a mutatószám. Mindazonáltal a mediterrán népek (görögök, olaszok, spanyolok) között kevesebb a válás, mint az északi országok (Dánia, Finnország, Svédország) lakossága körében. Befejezés előtt áll Szolnok Központi Szennyvíztisztító Telepe, amely kapacitásánál fogva alkalmas lesz a megyeszékhely és a környezetében lévő további tíz település szennyvizének fogadására és tisztítására. A létesítmény hatásfoka és a tisztított szennyvíz paraméterei megfelelnek az EU-normáknak. A tisztítómű kimagasló teljesítményével több évtizedre megoldja a térség szennyvízkezelését. fotó: cs. i. Miért került ki az EU-t létrehozó szerződés fÖ szövegéből a szociális fejezet? Szociálpolitika az Európai Unióban Egy-egy ország lakosságának mindennapi közérzetét, életlehetőségeit nagymértékben meghatározza az a szociálpolitikai, szociális törvénykezési, jogszabály-alkotói gyakorlat, amelyet az adott kormányzat zászlajára tűz. Bár létezik az unión belül egy 1989-ben, a dolgozók szociális jogairól Strasbourgban elfogadott charta, a végrehajtása már nem egységes. A dolgozók alapvető szociális jogait tizenkét pontban felsoroló dokumentum téziseit ugyanis jogilag nem kötelező figyelembe venni a tagországoknak. E helyzet kialakulásában az Egyesült Királyság játszott döntő szerepet. Ä szociális kérdések iránti - „hajthatat- lanul elzárkózó” - magatartása visszavetette azt a törekvést, miszerint a charta végrehajtására akcióprogramot akartak kialakítani. Az Európai Uniót létrehozó 1992. évi Maastrichti Szerződés is úgy készült el, hogy az eredetileg főszövegbe tervezett szociális fejezetet kivették onnan, és csupán jegyzőkönyvként csatolták a korszakos jelentőségű dokumentumhoz. E fejezet tartalmazza többek között a szociális biztonsággal, a felmondással és a közösségen kívüli országokból érkezett dolgozók védelmével kapcsolatos határozatokat. Az Egyesült Királyság szociális kérdések iránti elzárkózásának, továbbá a közösség e kérdéskörben megfigyelhető jelenlegi megosztottságának oka az a magas munkanélküliség, amely nem kedvez a szociális jogok kiterjesztésének, továbbá úgynevezett „szociális döm- pingtől” félnek egyes országok. Ez utóbbi azt a félelmet jelenti, miszerint a nagyobb szociális juttatásokat nyújtó tagállamok attól tartanak, hogy a kevésbé fejlett szociális rendszerű közösségi partnereik verseny- előnyre tesznek szert velük szemben. Összességében tehát megállapítható, vannak biztató törekvések az unióban - hiszen az EK még 1974-ben jóváhagyta az első szociális akcióprogramot - a szociális jogok kiterjesztésére, a szociális biztonság megteremtésére, a megvalósítás azonban igen döcögve, az egyes országokban meglehetősen eltérő módon halad. S. Cs. J.
