Új Néplap, 1998. július (9. évfolyam, 152-178. szám)

1998-07-30 / 177. szám

6. oldal Az Új Néplap Európai Uniós Melléklete 1998. július 30., csütörtök ú ☆ tv a mmt EU-bővítés Szegénység és liberalizáció A keleti bővítés mélyreható változást okoz majd az Euró­pai Unióban, mert az új tagok egyrészt szegénységet, más­részt liberális gazdaságfilozó­fiát hoznak a közösségbe - ál­lapította meg a Handelsblatt című német gazdasági lap. Míg az unió jelenlegi tagálla­mai kitartóan elemzik az új ta­gok felvételének következmé­nyeit és aggodalmaskodva vizsgálják a bővítés költségeit, a közép- és kelet-európai re­formországokban majdnem egy évtizeddel a fordulat után is töretlenül lelkesednek az EU-tagság iránt - írta a lap. Véleménye szerint a jelenlegi tagok még nem döntötték el, hogy a bővítéssel érkező sze­génység és liberális gazdaság- filozófia fenyegetés, vagy ígé­retes lehetőség az unió szá­mára. A lap arra a következtetésre jut, hogy a csatlakozni kívánó reformországok megingatha­tatlan bizakodásába csak időn­ként keverednek olyan véle­mények, amelyek túl szigorú­nak tartják az unió követelmé­nyeit. A jelenlegi átvilágítás idején az EU feltételül szabja a csatlakozók első csoportjának az unió teljes joganyagának átvételét, holott e követel­ménynek számos jelenlegi tag sem felel meg. Az egész bővítés igazi nagy kérdése azonban, hogy az unió hajlandó-e átalakítani agrár- támogatási és struktúrafejlesz­tési rendszerét, és kiterjeszteni ezeknek az alapoknak a műkö­dését a keleti országokra is. A mezőgazdasági termelők mel­lett a struktúrafejlesztési tá­mogatások fő haszonélvezője, Spanyolország és Portugália is tiltakozik az ilyen tervek ellen. A keletiek gazdasági libera­lizmusa is véget ér, amikor a támogatási összegekről van szó. A tagjelölteknél többen félnek attól, hogy nem ismerik majd ki magukat a brüsszeli szubvenciós dzsungelben, ezért máris fölvetették, hogy a svéd és a finn csatlakozáshoz hasonlóan hozzanak majd létre egy új fejlesztési alapot, ezút­tal külön a közép- és kelet-eu­rópai tagok számára. A jelek szerint a szubvenciók területén a keleti bővítés sem hoz liberá­lis forradalmat - állapította meg a Handelsblatt. ÖsszeáUításunk a Külügyminisztérium támogatásával készült. Az oldalpárt szerkesztette: Laczi Zoltán Fotók: Mészáros János Csabai István Új lehetőségek a külkapcsolatokban Az ezredforduló sok tekintetben a változások kora. A gazdasági szereplők egyre inkább nemzetközivé válnak, a pénzügyi piacok lényegében globálisak, és folyik egy alapvető átalakulás a modern információs technológia köntösében. Ugyancsak váltás szükséges ahhoz, hogy az ökológiailag fenntartható fejlődés lehetővé váljék. A gazdasági és társadalmi élet szereplőinek Európában újszerű kihívásokkal kell szembenéz­niük. Az új szabályok alkalma­zása, a helyi, regionális és nem­zetközi programok illesztése az EU programjaihoz speciális is­mereteket igényel, és szükséges, hogy e folyamatok aktív részese­ivé váljanak az önkormányzatok, vállalatok, gazdaságfejlesztő szervezetek. Olyan programokat kell létrehozni és megvalósítani, melynek célja a partnerkapcsola­tok és hálózatok kialakítása, a de­centralizált együttműködés és ta­pasztalatcsere megvalósítása az Európai Unió és a kelet-közép- európai országok régiói között. Ilyenek lehetnek az EU-pályá- zatok, partnerkapcsolatok kiala­kítása, a harmonizációra felké­szítő programok megvalósítása, térségfejlesztési programok elő­készítése az integrációs folyamat szellemében, vállalkozásfejlesz­tési, képzési programok. Jász-Nagykun-Szolnok Me­gye Önkormányzata az elsők kö­zött volt, amely élve a törvény adta lehetőségekkel, a nemzet­közi együttműködés új területeit és formáit kezdeményezte. így lett tagja Európa legnagyobb in- terregionális szervezetének, az Európai Régiók Gyűlésének, melynek egyik prioritása a kö­zép- és kelet-európai régiók meg­ismertetése az EU lehetőségeivel, politikájával, hogy a csatlako­zásra váró országok számára le­hetővé tegyék a regionális szem­pontból fontos Phare, Ecosouver- ture, Interreg II programokat. Négy bizottságában veszünk részt aktívan, mely révén sikerült olyan európai programokba be­kapcsolódni, mint az EU turiz­musfejlesztési projektje. A fla­mand kormány támogatásával elkészült a megyei hulladék- és szennyvíz-elhelyezési keretterv, részt veszünk a pályakezdő és Báli István munka nélküli fiatalok szakmai képzését, idegennyelv-tanulását segítő Eurodyssée-programban, a megye gasztronómiáját bemutató „Európai ízek regionális verse­nyein”, a „Szakmák nemzetközi olimpiáján”, de a Kulturális Örökségek Európai Osztálya el­nevezésű, általános iskolákra épülő programokban is. A határ menti regionális együttműködést szolgálja a Kár­pátok Eurorégió és a Duna-Ma- ros-Tisza regionális szervezet­ben végzett tevékenység. Eredményesen fejlődtek a két­oldalú kapcsolatok francia, né­met, belga, lengyel, román, orosz, ukrán és kazak testvérme­gyékkel, régiókkal, települések­kel. Az oktatási, kulturális, sport és szociális kapcsolatok után a gazdasági együttműködésre he­lyeződött a hangsúly. Jelenleg a megye tizenhat településének ti­zenhárom országból 33 telepü­léssel van testvérkapcsolata. A megyei önkormányzat a nemzetközi kapcsolatok kialakí­tásánál, fejlesztésénél főként a megye erősségeire és lehetősége­ire helyezi a hangsúlyt. Arra pél­dául, hogy a megyében minden hetedik ember az agrár- és élel­miszer-ipari szektorból él. Az együttműködési programok alapja az agrárium szerkezetének megváltoztatása, új kultúrák be­vezetése a gyógyszeripar, kozme­tika számára, biokultúrák meg­honosítása, az intenzív zöldség- és gyümölcstermesztés tovább­fejlesztése, a vetőmagtermesztés, külföldi befektetők vonzása a megye élelmiszeriparába, techno­lógiai transzfer megvalósítása. Sok tennivaló akadhat a falusi turizmus, a termálvízre és a kul­turális hagyományokra épülő tu­rizmus területén is. A ipar fejlesztése kapcsán a külföldi partnerekkel való együttműködés alapján a techno­lógia korszerűsítésére, vegyes vállalatok alakítására, a régió kis­térségeiben ipari alközpontok lét­rehozására kell törekedni. Meg kell teremteni azt a lehetőséget, hogy a betelepült multinacionális cégek helyi gazdasági aktivitást generáljanak, és vissza kell térni a hagyományos keleti piacokra. A megye erőssége a hagyo­mányokra épülő kulturális, mű­vészeti tevékenység, valamint az egyesületek, amatőr művészeti csoportok által kezdeményezett külföldi kapcsolatok. A megye nemzetközi kapcso­latait a kamarákkal, gazdasági szervezetekkel, intézményekkel együttműködve, a fenti adottsá­gokra alapozva kell továbbépí­teni. A technológia transzfer elő­segítése, innovációs parkok lét­rehozása, külföldi vállalatok lete­lepedését elősegítő infrastruktúra megteremtése, nemzetközi vásá­rok, üzletember-találkozók szer­vezése, a vállalkozók felkészítése az európai versenyre, képzési programok indítása, a nyelvtanu­lás ösztönzése, az Európa Pont és az Európa Klub által megszerve­zett programok támogatása, a nemzetközi hálózatban részt vevő egyesületek támogatása, a környezetvédelmi feladatok megoldása, a térségi különbségek csökkentése mind-mind kiemelt feladat. Báli István nemzetközi szakreferens (megyei önkormányzat) A Nyugattól tanulunk, persze nem olyan könnyen A vendégfogadó olykor egy oázis Megyénk falusi vendégfogadóinak munkáját nyugat-európai kapcsolatok is segítik. Herbály Imrét, a megyei falusi turizmus egyesület és a Tisza-tavi Regionális Idegenforgalmi Bizottság elnökét arról kérdeztük: mit jelent konkrétan ez a segítség?- Milyen külföldi kapcsolatai vannak az egyesületnek az Euró­pai Unió tagországaiban?- Francia, német és osztrák. A közeljövőben az osztrák tanyasi és agroturizmus lehet a példaké­pünk. Jó a kapcsolatunk az oszt­rák idegenforgalmi hivatal ma­gyarországi képviseletével is, se­gítenek a tapasztalatok átadásá­ban és a törvényhozásban.- A külföldi kapcsolatok mit tudnak segíteni a falusi vendég- fogadóknak, akik közül sokan kényszerből kezdtek idegenforga­lommal foglalkozni?- Valóban sokszor a kényszer vitt bele embereket, és ez olykor meg is látszik a feltételeken. So­kan azonban már kitörtek ebből, és színvonalasabb szolgáltatást tudnak biztosítani. Egyesületi tagjaink külföldi útjaink során lát­ják a különbséget a vendéglátás színvonalában, a környezeti kul­túrában. Hazatérve igyekeznek ők is ezt a színvonalat biztosítani, képezik magukat, alakítják a kör­nyezetüket. Elünk azzal a lehetőséggel is, hogy a vendégfogadók képzésé­ben részt vevő szakember kül­földi ösztöndíjjal tanulmányúton vegyen részt, és ő adja át - kicsit megszűrve, a mi lehetőségeink­nek megfelelően - azokat a mód­szereket, amelyeket kint látott.- Mit lehet átvenni, és mit nem, mert esetleg nem felel meg a hagyományainknak?- Sok példát át lehet venni például a támogatási rendszerük­ből, ami részben sikerült is. Volt például egy olyan országos pá­lyázat, ahol azokat a falusi ven­déglátókat támogatták, akik vál­lalták, hogy saját termékeiket (zöldség, gyümölcs, hús, tej) használják fel az ellátásban. Ez egyébként osztrák és francia sza­bályozási elem. Nálunk ez nehe­zebben teljesíthető közegészség- ügyi okok miatt, mert kevés a kis regionális vágóhíd stb.- Egy-egy falusi vendégfo­gadó olyan, mint egy oázis: gyönyörű. De ha kilép az ember a kapun, a falu piszkos, rende­zetlen. Mintha az önkormányza­tok nem vennének tudomást róla, hogy ide turisták jönnek.- Nemrégen voltam egy magát színvonalasnak tartó vendégfo­gadónál, és morzsás volt az asz­talterítő, pókhálós a mennyezet. Ez azt mutatja, hogy mi kele­tebbre vagyunk azoknál a régi­óknál, ahol már kialakult ennek a kultúrája. De ha a vendégfogadót elvisszük a németekhez, és látja, hogy egy-egy vendégfogadó ott olyan, mint egy kis ékszerdoboz, akkor abból is tanulni tud. Tehát nem minden vendégfogadónk háza oázis, bár sok esetben igaz ez a hasonlat. A közterületek szépsége, tisztasága nagy részben függ az adott önkormányzattól. Ez nemcsak anyagi kérdés, szem­léleti problémák is vannak. A vendéglátás ugyanis nem egy család, hanem egy település, egy régió problémája is.- Gond a nyelvtudás hiánya. Ön miben látja a megoldást?- Az egyesületünk szervezni fog nyelvtanfolyamokat, és adunk ki útmutatókat is, ame­lyekben a legszükségesebb sza­vak szerepelnek. A megoldást azonban a generációváltásban lá­tom, amikor a fiatalok kerülnek ebbe a vállalkozási formába, az iskolából hozott nyelvtudással. ^ NAGYKUNSÁGI EURÓPA-NAPOK 1998. augusztus 21-22. Nefag-fóhadiszállás Brüsszelben Az előretolt „helyőrség” 1996-ban hozta létre a Nagykunsági Erdészeti és Faipari Rész­vénytársaság (Nefag Rt) a brüsszeli székhelyű Euro-Nefag Re­gionális Térségfejlesztési Kft-t A társaságban a Nefag része­sedése 74 százalék, míg a fennmaradó 26 százalék a Jász- Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat tulajdona. A kft célja, hogy támogatásokat úgymond EU-pénzeket hozzon a ke­let-magyarországi térségbe. Mint azt Szebeni László, a Nefag vezérigazgatója elmondta, a cég mozgástere Brüsszelben sokkal nagyobb, mint idehaza. Sokkal jobb az ügyeket „egyből” Brüsszelben intézni, ahol a jó értelemben vett lobbizásra és információszerzésre is nagyobb az esély, mint mondjuk Budapesten. A cégnek három fő feladatot szabtak meg. Minthogy országunk egyelőre csak társult tagország, ezért az EU csak regionális fejlesz­téseket finanszíroz. Azt gondolják a Nefagnál, hogy régiónkban bőven van helye az ilyen támogatásoknak, elsősorban munkahe­lyek és korszerű technológiák megteremtésével. Ha pedig techno­lógiát szerzünk be, akkor az a legkorszerűbb legyen. A másik célja a kft.-nek, hogy az elgondolások végrehajtásához pénzt teremtsen elő. Hazánkban a tőkeszegénység nehezen finan­szírozható, a bankok rövid lejáratú hiteleket adnak, magas kamatra. A korszerű eljárások azonban drágák, és nem térülnek meg hamar, hiszen legalább 6-8 évet kell a megtérülésre számolni, nem is be­szélve a türelmi időről. Az Európai Unióból ez utóbbi feltételekkel már lehet pénzt felvenni, mégpedig meglehetősen alacsony ka­matra. És akkor még ott vannak a szubvenciós alapok, amelyeket szintén igyekeznek megszerezni. A harmadik nagyon fontos szempont a céggel kapcsolatban, hogy a hazai szakembereket az európai szemléletre nevelje. Sokkal célratörőbben, sokkal egyszerűbben és a problémákra sokkal érzé­kenyebben reagálva kell a kérdéseket immár megközelítenünk. Az Euro-Nefag már az első évben szép teljesítményt nyújtott, több milliárd forint nagyságrendben hozott támogatásokat a régi­óba. Nem elsősorban az Európában is egyedülálló minőségbiztosí­tási rendszerrel rendelkező Nefagnak, amely inkább azt tartotta fon­tosnak, hogy bemutatkozzon egy kiállítással Brüsszelben és ál­landó tárlattal „hozza magát hírbe” az unió fővárosában. Ez a to­vábbi üzleti kapcsolatok kialakításának fontos részét képezi. Az Euro-Nefag révén alakulóban van például egy olyan gépál­lomás, ahonnan a gazdák mindenféle mezőgazdasági gépet tutinak kölcsönözni. Ehhez hasonló lesz az a projekt, amely építőipari gé­pek kölcsönzésének lehetőségét nyújtja. A jövőben a Nefag, brüsszeli cége közvetítésével korszerű fafel­dolgozót szeretne létrehozni, amelyhez szintén EU-forrásokat kí­vánnak megcélozni. ta Az ISO minősítés hosszú távon jelent előnyt Egyelőre nem mondhatjuk el, hogy „divattá” vált volna a bizton­sági szolgáltatásokat nyújtó cégek körében a tevékenységüket, „terméküket” jellemző minőségbiztosítási tanúsítvány megszer­zése. Kétségtelen, hogy az ezzel járó procedúra»és persze a folya­matos ellenőrzési rendszer meglehetősen nagy terheket ró a vál­lalkozások vállára, ugy anakkor a helyzet az, a minősítés, illetve annak hiánya egyelőre nem befolyásolja a piaci érvényesülést A szolnoki székhelyű Sec­tor Hungary Rt. 1997 ok­tóberében vehette át a ISO 9002 minőségbiztosítási tanúsítványát. Ez az igény egyébként jelenleg oly­annyira nem általános, hogy a tanúsítvány meg­szerzésével a Sector egye­dülállóvá vált Közép-Eu- rópa komplex biztonsági szolgáltatást nyújtó társa­ságai között. Bár léteznek rajtuk kívül is olyan cégek, amelyek a szolgáltatások egy részét érintően rendel­keznek minősítéssel, ese­tükben azonban a tevé­kenységük egészét - töb­bek között az őrzési feladatrend­szert is - érinti az a garancia, amelyet az ISO 9002 biztosít ve­lük kapcsolatban. Azt, hogy az országos viszonylatban is jelentős érdekeltségekkel bíró részvény- társaság miért tartotta fontosnak, hogy e bizonyítvány birtokosa le­gyen, az rt. vezérigazgatójától, Fenyvesi Józseftől tudtuk meg.- Amellett, hogy vannak olyan partnereink, akik megkövetelik a tanúsítványt, tény, hogy a szol­gáltatás garanciája egyelőre semmilyen előnyt nem jelent számunkra. Sőt, ez inkább jelen­tős anyagi és adminisztrációs te­herreljár. Mégis fontosnak tartot­tuk, hogy bebizonyítsuk, cégünk Bár egyelőre nem sokat hoz a „kony­hára”, Fenyvesi József mégis büszke cége bizonyítványára fotö: cs. i. képes megfelelni a nemzetközi szabványok által előírt követel­ményeknek. Ennek hosszú távon lesz majd jelentősége, akkor, amikor hazánk európai uniós tag­ságával megnyílnak a határok a biztonsági szolgáltatást nyújtó cégek előtt is. Fenyvesi József szerint ma Magyarországon nemcsak hogy a tanúsítvány nem szükséges egy megbízás elnyeréséhez, de maga a szolgáltatást nyújtó cég meg­bízhatósága is sokadrangú szem­pont a vevők körében. Elsősorban - és szinte kizáró­lag - a vállalkozási díj mértéke az, ami eldönti a piaci versenyt - egyelőre. H. Gy. Berekfürdő - Karcag - Kenderes Augusztus 18-án alkalmi Új Néplap-mellékletet jelentetünk meg.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom