Új Néplap, 1998. július (9. évfolyam, 152-178. szám)

1998-07-30 / 177. szám

1998. július 30., csütörtök Az Új Néplap Európai Uniós Melléklete 7. oldal Szót érteni másokkal Azt mondják, a 21. században lényegében analfabétának minősül, aki nem ért egy bizonyos színvonalon a számítógépek kezeléséhez. Ennek a gondolatnak a mintájára mondhatjuk, hogy szűkebb élette­rén kívül biztosan, de olykor még ott is süketnémának érezheti ma­gát az, aki nem beszél nyelveket legalább társalgási szinten. Már ma is számtalan helyen kézzelfogható előnye van a nyelv­tudásnak. Sok állásajánlatban föltétel egy, sőt két nyelv valamilyen szintű ismerete. Közepes méretű cégeknek is rendszeresen vannak külföldi kapcsolatai, de említhetnénk az önkormányzatokat, az in­tézményeket, nem is számítva a tudományos intézeteket, ahol már évtizedekkel ezelőtt sefn lehetett komoly karriert befutni nyelvtu­dás nélkül. Ha pedig tagjai leszünk az Európai Uniónak, az igény még job­ban megnövekszik a nyelveket tudó munkavállalók iránt. Külföldi tulajdonú cégeknél már a középvezetőknek, sőt a szakmunkások­nak is nagy előny lesz (olykor már ma is az) a nyelvtudás. Ha pedig megvalósul a munkaerő szabad áramlása (mert bár a korlátok való­színűleg ezen a téren maradnak meg legtovább, távlatilag biztosan megvalósul), akkor kinyílik a világ a vállalkozó szellemű és nyelve(ke)t tudó fiatalok előtt. Ebből a szempontból példaadó lehet némely nyugat-európai or­szág gyakorlata. Sok honfitársunknak is kellemes tapasztalata, hogy például Hollandiában vagy a skandináv országokban az utcán lehet angolul kérdezni a járókelőket, és a kérdező szinte mindig kap használható választ. Az angol a nemzetközi érintkezés leggyakrab­ban használt, de nem kizárólagos nyelve. Nincs olyan nyelvtudás, amely nem használható valamire, amely ne növelné meg birtoko­sának lehetőségeit a világban. Gyakran ér bennünket külföldiek részéről a vád, hogy Magyar- országon kevesen beszélnek idegen nyelvet. Pedig soha annyi nyelvtanuló nem volt, mint most, soha annyi nyelviskola nem kí­nálta a szolgáltatásait, mint most. Azt hiszem azonban, ez olyan probléma, amely idővel szinte magától megoldódik, egy nemzedék alatt utol lehet érni Európát ezen a területen, ezt ugyanis maga az élet kényszen'ti majd ki. Az orosz nyelv tanítása annak idején nem azért hozott katasztrofálisan rossz eredményeket, mert politikai alapon ellenállás volt vele szemben, vagy mert nehezebb lett volna más nyelveknél, hanem azért, mert szinte semmire sem lehetett fel­használni, még utazásra, kapcsolatteremtésre sem. Ha a nyelvtanulás nem kevesek hobbija lesz, hanem a társada­lom széles rétegeivel szemben felmerülő sürgető igényt elégít ki, akkor gyorsan behozzuk a mai hátrányunkat. A fiatalabb korosz­tályokban ennek máris jól látható jelei vannak. Bistey András Információk az unióról Az idén március 31-én kezdte meg tevékenységét a szolnoki Európa Pont a Tudomány és Technika Házában. Az infor­mációs pont feladata az állampolgárok tájékoztatása az Eu­rópai Unióval kapcsolatos kérdésekben. A továbbiakban rendszeresen közzéteszünk néhány, itt elérhető adatbázist: Heti ajánlat'. Közép- és Kelet-Európa társult országainak felké­szülése az Európai Unió egységes belső piacába történő integ­rációra (Fehér könyv). Katalógusból. Az Integrációs Stratégiai Munkacsoport Európai Tükör Műhely tanulmányai: 1. Sieber Edit: Magyarország csatlakozása az EU bel- és igazságügyi együttműködéséhez és a Shengeni Egyezményhez; 2. Török Adám: Ipar- és versenypolitika az Európai Unióban és Magyarországon (helyzetértékelés); 3. dr. Takács Albert-dr. Bóján Ferenc-Novák Katalin-dr. Kardos Gábor-dr. Szívós Péter: Az európai integráció szociális és egészségügyi kérdései; 4. dr. Farkas György: Az Európai integráció vállalati szem­mel; 5. dr. Varga Gyula: Agrárgazdaság és agrárpolitika; kérdője­lek és teendők az EU-csatlakozás tükrében. Elektronikus adatbázisokból. Az Európai Unió hivatalos kiadója magyarországi képvisele­tének Web-lapjai. Nyitva tartás: hétfő-csütörtök: 8-16, péntek: 8-14 óráig. Tel.: 56/425-524, E-mail: simon@mtesz.hu . A gyógynövények sok embernek adhatnának munkát Agrár-szemléletváltásra van szükség Dr. Tóth Albert kandidátus, a GATE Mezőtúri Mezőgazdasági Főiskolai Kara Tájgazdálkodási Tanszékvezetője hivatásából adódóan is a táj-, természet- és környezetvédelem elkötele­zettje. Tevékenysége nem csak régiónkban ismert. Arról kér­deztük, milyen tennivalók várnak még a szakemberekre az eu­rópai uniós csatlakozással kapcsolatban ezen a területen.- Azzal tisztában kell lenni - hangsúlyozta -, hogy a termé­szeti tájak és a politikai régiók nem esnek egybe. Ebből már több konfliktus keletkezett. A Kárpát-medence egységes táj, az itt található vízrendszer különö­sen egységessé teszi. A határokat az első világháború nyomán úgy húzták meg, hogy az összhang megbomlott. De a táj ettől nem változott. Szerencsére a különböző együttműködések a politikai ha­tároktól függetlenül biztosíthat­ják természeti értékeink megőr­zését. Erre a legjobb példa a Fertő-tó, melynek kezelését már hosszabb ideje Ausztriával közö­sen végzi hazánk. A keleti részen is vannak kezdeményezések, hi­szen előrehaladott tárgyalások vannak a Berettyó-Körös-Maros vidékének egységes tájként tör­ténő fenntartásáról. Az illetékes tárca kezdeményezésére előké­szület alatt van egy magyar-uk­rán és egy magyar-román nem­zeti park terve. A vízgazdálkodás kérdéseit államközi szerződések­kel szabályozzuk.- Melyek azok a teendők, amelyek elengedhetetlenül fon­tosak a csatlakozás szempont­jából?- Az unió a jelenlegi magyar agrárstruktúrát több ponton is módosítaná. S ez érthető is, hi­szen el kell gondolkodnunk, mi legyen azzal a csaknem 4 millió hektár termőfölddel, amit eleink az árvízmentesítéssel szereztek. Itt a termelés az időjárás rapszo­dikussága miatt állandó veszély­ben van, egyben a másodlagos vizesedés fő területei ezek. Mű­velésben tartásuk csak nemzet- gazdasági veszteséggel valósít­ható meg.- Mi lehet e területek sorsa?- Jelentősen megfogyatkoztak a gyepterületek-, kaszálóvá, rétté alakításuk megoldható. Mivel az Alföld eleve ligeterdős tájegység volt valamikor, ezért a fásítás sem elképzelhetetlen. Igen sok haszon- és gyógynövény terem vadon, ezek begyűjtése, feldol­gozása sok családnak és kis­üzemnek adna munkát. De ennek meg kell valósítani a törvényi fel­tételeit, a termékstruktúra-váltás­hoz pedig biztosítani kell támoga­tásokat. A váltás nem lesz köny- nyű, mivel alapvető szemléletvál­tásra van szükség.- Mezó'túr környékén milyen feladatok varínak?- Sajnos a belvízkérdés itt is gondot jelent, szükséges a csa­tornarendszer vizsgálata. Fontos lenne a rizstermesztést a régi szintre fejleszteni, és vannak ígé­retes kezdeményezések. A nö­vénytermesztés szerkezetén is változtatások szükségesek. A tér­ségben található holt medrek hasznosítását, akár állami támo­gatással is, szorgalmazni kell. Halastavak kialakításában is lehet gondolkodni. A bányagödrök re­habilitációjára forrásokat kell ta­lálni, a mezőtúri bányató példa lehet mások előtt. Az önkor­mányzatoknak rendeletet kell hozni a helyi értékek számbavé­teléről és megőrzéséről. A kun­halmokra vonatkozóan Karcagon és Túrke vén már előrelépés mu­tatkozik - mondotta Tóth Al­bert. ses Az Európa Klubtól az Európa Pontig Négy éve, ’94 április 1-jén, amikor a magyar kormány be­nyújtotta Magyarország hiva­talos csatlakozási szándékát az Európai Unióhoz, a megyei ön- kormányzat, a Francia Magyar Baráti Társaság, az AGRYA megyei egyesülete és a MTESZ megyei szervezete megalakí­totta a Szolnoki Európa Klu­bot, amelynek egyetlen fő célja: minél több ismeretet megsze­rezni az EU-ról, és azt minél több polgárhoz eljuttatni. Az eddig eltelt időszak színtiszta sikertörténet, hiszen mint Peli­kán Lajostó1, a klub egyik alel- nökétől megtudtuk, országos visszhangot váltottak ki a klub rendezvényei (például a szolnoki Európa-nap), sőt neves fővárosi személyiségek is kérték felvéte­lüket. Hans Beck, az EU budapesti delegációjának márciusban lekö­szönt vezetője szinte hazajárt a klubba, Eckhard Jaedtke taná­csos pedig folytatja ezt a hagyo­mányt. Előfordult, hogy tizenegy magyarul beszélő nagykövet volt egyszerre jelen összejövetelükön, de államtitkárok, kutatóintézetek vezetői és EU-szakértők szintén szívesen jönnek hozzájuk, s tar­tanak előadásokat. A klub össze­jövetelei az úgynevezett közös­Pelikán Lajos alelnök ségi politikák nagyvonalú átte­kintésére adnak kiváló alkalmat, a témák részletesebb megvitatá­sára azonban a konferenciák a legalkalmasabbak. A klub sokszínű tevékenysége nagyban hozzájárult az Európa Pont-pályázat elnyeréséhez. A Külügyminisztérium mindehhez szakmai és anyagi támogatást nyújtott. A csatlakozásra való felkészü­lés egyik fontos eleme a polgárok magas színvonalú tájékoztatása. A vidéken élő emberek számára is fontos, hogy megismeijék az unió működését, a tagországok polgárainak életét, hogy el tudja­nak igazodni a közösség berkei­ben. Ahhoz azonban, hogy min­dennapi gyakorlattá váljon az uniós joganyag, sok-sok infor­mációra van szükség. Ezekhez az ismeretekhez lehet hozzájutni a szolnoki Európa Ponton, a Tu­domány és Technika Házában. Az érdeklődők itt megtalálják az alapvető dokumentumokat, (például Fehér könyvek. Agenda 2000), a hazai kutatóintézetek ta­nulmányait, elemzéseit, a közös­ségi politikák leírásait, pályázati kiírásokat stb., nyomtatott és elektronikus formában. Megvá­sárolható kiadványokat is tarta­nak, a budapesti könyvtárakkal és kutatóintézetekkel kialakított együttműködés alapján pedig a szakirodalom jegyzéke is rendel­kezésre áll. Az információszol­gáltatás általában ingyenes, azonban vannak olyan adatbázi­sok, amelyek használata költség- térítés ellenében lehetséges. A klub az ősz folyamán több jelentős összejövetelt szervez, ahol a csatlakozási tárgyalások részleteinek megbeszélésére nyí­lik mód. Elkészült az EU-szemi- náriumsorozat tantárgyi prog­ramja is, amelyet elsősorban az elfoglalt emberek számára ter­veztek, akik 60-70 órát - hetente néhány órát - azért még ki tudnak szorítani az életükből. L. Z. Europd: talán nem is olyan elérhetetlen A rendszerváltást követően a rendőrség igénye is megerősö­dött a nemzetközi kapcsolatok kiépítésére, ápolására. Magda Júlia százados, a megyei rendőr­főkapitányság nemzetközi refe­rense úgy látja, ma már jócskán túl vagyunk azon, hogy csupán rácsodálkozzunk a Nyugat rendőrségeire, Magyarországot, regionális szinten pedig me­gyénket egyre inkább egyen­rangú félként tisztelik a külföldi szakemberek. Ez év tavaszán, egy Hollandi­ában megtartott nemzetközi rendőri konferencián is leszögez­ték: hazánkat egyenrangú félként Ismerik el a külföldi partnerek. Szó sincs arról, hogy az együtt­működés Magyarország támoga­tását jelentené kizárólag, a kap­csolatok teljességgel a kölcsö­nösség elvén alapulnak. Ahhoz azonban, hogy hazánk az Euró­pai Unió tagjaként élvezhesse a tagállamok rendőri szervezete, az Europol minden előnyét, bi­zony sokat kell még tenni. Az Europolhoz való csatlako­zás eredményeként egyébként mód nyűik a szervezet igen pre­cíz adminisztrációs hátterét használni, ami felbecsülhetetlen lehetőségeket teremt akár a napi bűnügyi vagy éppen az igazga­tásrendészeti munkában.- Úgy gondolom - vélekedik a nemzetközi referens -, nem ál­lunk nagyon messze a céltól, jó esélyünk van a csatlakozásra. Nagy hangsúlyt fektetünk mun­katársaink képzettségére, egyre több az idegen nyelveket jól be­szélő kolléga. Ha a jogharmoni­zációs folyamat eredményeként a jogszabályi hátteret is tudjuk biztosítani, nem lehet akadálya annak, hogy mi is tagjai lehes­sünk Európa rendőrségének. Magda Júlia szerint minthogy a jogszabályainkat már most is bizonyos rugalmasság jellemzi, Magyarország helyzete ebből a szempontból is példaértékűnek számít a volt szocialista orszá­gok között. Szűkebb hazánk rendőrségé­nek külföldi kapcsolatrendszerét egyébként a regionális szemlélet jellemzi. Optimálisnak tűnik például, hogy a három, az együttműködést hivatalosan is vállaló, a hollandiai Twente ré­gió, a lengyel Zjelena Gora vaj­daság, valamint Jász-Nagykun- Szolnok megye egy olyan cso­portot alkot, amelynek tagjai kü- lön-külön is jó, napi kapcsolat­ban vannak egymással.- Korábban elsősorban a nyu­gati orientáció jellemezte kap­csolatainkat, az ésszerűség - ami földrajzi helyzetünkből is követ­kezik - azonban azt diktálja, hogy kapcsolatainkat keletre is bővítsük. H. Gy Kapcsolatok nélkül nincs tudományos munka A tudományos kutatások műhelyei számára a személyes és az írott kapcsolatok egyaránt nélkülözhetetlenek, ha nem akarnak lemaradni a fejlődésben. A megyei múzeumi igaz­gatóságnak a múltban is voltak sokrétű kapcsolatai, ám az utóbbi időben ezek még intenzívebbé váltak. Mint Kertész Róbert igazgató elmondta, fontos állomása volt a kapcsolatok fejlődésének a há­rom ízben (1987-ben, ’91-ben és ’96-ban) Szolnokon megren­dezett régészeti szakmai konfe­rencia. Rendszeresen jönnek rö- videbb-hosszabb időre külföldi muzeológusok tanulmányútra. Jelenleg is tartózkodik itt ösz­töndíjjal egy belga régész, nem­rég utazott el egy cseh régész, de jártak itt az utóbbi időben Jugo­szláviából, ásatáson dolgoztak együtt olasz tudósokkal, néhány hete pedig egy Cambrigde-ben dolgozó kínai geológusprofesz- szort láttak vendégül. Egyete­mek szerveznek ide tanulmány­úinkat, például Bécsből, Tübin- genből, ezek során oktatók és diákok jönnek tapasztalatcserére a megyébe. Az Akadémia tu­dományos kutatóhellyé nyilvá­nította a megyei múzeumi igaz­gatóságot, ez is növelte rangját. A kapcsolatok természetesen nem merülnek ki a külföldiek idejövetelében, a múzeum szak­emberei is sokat utaznak kong­resszusokra, egyetemekre, ahol előadásokat tartanak. Legutóbb Örsi Julianna járt Hollandiában, az ottani múzeumi szervezetet tanulmányozta, Kertész Róbert pedig Krakkóban az egyetemen. A megyéről visznek hírt a vi­lágba a külföldön megrendezett kiállítások is, ilyet az utóbbi időben Németországban, Fran­ciaországban és Finnországban rendeztek. Szolnok finnországi testvérvárosából, Riihimákiből legutóbb egy képzőművészeti múzeum vette föl a kapcsolatot a Szolnoki Képtárral. A személyes együttműködé­sen és a kiállításokon kívül a publikációk cseréje is intenzív kapcsolatot jelent, hiszen zöm­mel ezekből ismerhetik meg egymás tudományos eredmé­nyeit. Mint Kertész Róbert el­mondta, a megyei múzeumok kiadványai kemény valutát ér­nek, ugyanis cserében megkap­ják értük azokat a külföldi kiad­ványokat, amelyekhez anyagiak híján nem tudnának hozzá­jutni. B. A. A szabad verseny nem jelenti, hogy mindent szabad az Európai Unióban A büntetés óriási összegű Mára hegemóniába került a li­berális gazdaságpolitika, mely mind nemzeti, mind nemzet­közi szinten a lehető legkeve­sebb korlátozást érvényesíti, így működik ez az Európai Unió egységes piacán is, ahol azonban felügyelik a versenyt. A piacgazdaságok valamennyi szereplője egyetért a verseny szabadságával, de aki csak te­heti, a saját piacain az első adandó alkalommal igyekszik korlátozni a versenyt. A gyengék „nemzeti érdekekre” hivatkozva kémek védelmet az államtól, de ez az érv a nagyvállalatok szótá­rából sem hiányzik. Ugyanakkor a kormányok is hajlamosak a verseny torzítására: védik a hazai piacot, s támogatják az általuk fontosnak ítélt cégeket, szekto­rokat. Az EU versenypolitikájá­nak így mind a vállalatok, mind a kormányok versenykorlátozó magatartásával szemben fel kell lépnie. Már az EGK-t létrehozó szer­ződés megtiltotta a verseny kö­zösségi szintű korlátozását. A „főbűnök” között említhető a méltánytalan ármeghatározás, a termelés korlátozása és a pia­conként eltérő szerződéses felté­telek alkalmazása. Az egyik fő gond, hogy a vál­lalatok közötti megállapodások, egyeztetett magatartások a ver­seny korlátozásával járnak. E versenykorlátozások jó részét szóban kötik, szemben a vállalati fúziókkal, melyek láthatóak, de megítélésükről és kezelésükről még igen sok a vita. A közösségi versenypolitiká­nak kényszerítő eszközök nélkül nem sok foganatja lenne. Ezért már 1962-ben a Miniszterek Ta­nácsa rendeletben hatalmazta fel a Bizottságot arra, hogy nyo­mozzon, ítélkezzék és bünteté­seket szabjon ki versenykorláto- zási ügyekben. Ez a rendkívüli jogkör azt is jelenti, hogy bár­mely cégnél bármikor felbuk­kanhatnak a Bizottság képvise­lői, és a helyszínen minden do­kumentumot átvizsgálhatnak. Az ügyek 90 százalékát azonban informálisan, vizsgálat nélkül oldják meg, méghozzá igen kö­rültekintően, mert a döntés ellen a cégek csak a luxemburgi szék­helyű Európai Bírósághoz for­dulhatnak. A Bizottság jogosult büntetést is kiszabni, a szokásos tarifa óri­ási összeg: 10 millió ECU. E. Z. ‘1

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom