Új Néplap, 1998. június (9. évfolyam, 127-151. szám)

1998-06-30 / 151. szám

6. oldal Az Új Néplap Európai Uniós Melléklete 1998. június 30., kedd A MEGOLDÁS Európa felé, félúton A harmadik évezred küszöbén bizonyára valamennyi honfitár­sunkban megfogalmazódik a gondolat: hogyan kerülhetnénk mi­előbb kontinensünk „pereméről" abba a - világunkban meghatá­rozó jelentőséggel bíró - politikai, gazdasági és szellemi áram­latba, amelynek neve: Európai Unió. Hazánkban minden józan erő egyetért abban, hogy az egyre inkább globalizálódó világ ki­hívásainak csak akkor tudunk maradéktalanul megfelelni, ha ma­gunk is e világrend szerves részévé válunk. Ennek pedig nyilván­való módja és lehetősége az Európai Unióhoz való csatlakozás. Kulturális értelemben ezer éve Európa része vagyunk, ezúttal az a cél, hogy gazdasági vonatkozásban is elmondhassuk ugyanezt. A tavalyi EU-csúcs, majd pedig az idén, március végén Brüsz- szelben történt történelmi jelentőségű eseménysort követően, a csatlakozási tárgyalások első, átvilágítási szakaszának megindu­lásával országunk integrációja belátható közelségbe került, noha egyre távolabbi időpontok látnak napvilágot a teljes jogú tagság elnyerésére. Addig azonban, amíg megtesszük ezt a néhol bizony rögösnek ígérkező, ám a végén új dimenziókat nyitó utat, számta­lan tennivaló akad határainkon belül éppúgy, mint Brüsszelben annak érdekében, hogy mihamarabb és a lehető legharmoniku­sabban, tehát a legkevesebb engedmény árán illeszkedjen be ha­zánk teljes jogú tagként a világ gazdaságilag és szociálisan legfej­lettebb államközösségébe. Már-már közhely, de rendkívül sok múlik azon, mennyire felké­szülten lépjük át az unió küszöbét, hogy áldás avagy átok lesz leg­többünk számára az EU-tagság. Hisszük, hogy ebben a hatalmas munkában jóformán minden egyes embernek jut feladat. A Külügyminisztérium támogatásával most induló összeállítá­sunk szerkesztésénél az a szándékunk, hogy országunk integrációs céljaival összhangban tájékoztassuk olvasóinkat minden ezzel kapcsolatos fontos eseményről, folyamatról, megvilágítsuk a tör­ténések hátterét, beszámoljunk a modernizációt szolgáló helyi erő­feszítésekről. A havonta megjelenő oldalpárokon igyekszünk bemutatni az Európai Unió fejlődésének főbb állomásait, céljait, bonyolult in­tézményi felépítését és működését, a közösség politikáit, régiónk törekvéseit és nem utolsósorban a csatlakozás várható előnyeit, il­letve hátrányait. Tesszük mindezt azért, mert meggyőződésünk, hogy az uniós tagság elnyerése még nem jelent automatikus megoldást társa­dalmi, gazdasági problémáinkra, ám a közösség részeként vannak a legjobb esélyeink az erős gazdaság, a jóléti társadalom feltétele­inek megteremtésére. Laczi Zoltán Terítéken a fogyasztóvédelem Magyarországon a többi tagjelölt országhoz képest igen előre­haladott a jogrendszer összehangolása az Európai Unió fo­gyasztóvédelmi joganyagával - állapította meg Schmidt Péter, az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium főosz­tályvezetője Brüsszelben. Egy-két területen van még joghar­monizációs feladat az ágazatban, és ezek között várhatóan még az idén sor kerül a távollévők közötti szerződésekre vonatkozó uniós irányelv átvételére. Készül a törvény az időben osztott ingatlan megszerzésére vonatkozóan is. Az EU és a hat tárgyaló tagje­lölt ország tizedikként tekin­tette át a fogyasztó- és egész­ségvédelemre vonatkozó uniós jogszabályrendszert. Mint a magyar delegáció­vezető elmondta, rendkívül szerteágazó témakörről van szó, beletartoznak az állat- egészségügy és a növényvéde­lem harmonizációs kérdései, a termékbiztonsággal össze­függő jogszabályok, a termék- felelősség kérdése, továbbá a fogyasztási hitelekkel kapcso­latos irányelvek. Össze kell hangolni az összehasonlító és megtévesztő reklámra vonat­kozójogszabályokat, és át kell A versenyen kiváló eredmény­nyel szereplő három végzős diák, Kovács Norbert, Nagy Zoltán és Paksi Gábor a képzés keretében az unió intézmény- rendszerével, történetével, jog­rendjével, gazdaságpolitikájá­val ismerkedhetett - mondta Kasnya Sándor felkészítő tanár. Az unióval való ismerkedés sarkalatos pontja volt, hogy ha­zánk milyen formában, milyen lehetőségekkel csatlakozhat a közösséghez.- Igaz, az oktatás nem tan­ültetni a magyar jogrend­szerbe a tisztességtelen szer­ződésekre vonatkozó EU- irányelvet is. Az unió listája összesen mintegy tucatnyi kötelezően átveendő jogelemet tartalmaz. Az EU-ban úgynevezett mi­nimális szabályozás van - mu­tatott rá Schmidt Péter -, a ta­gok számára tehát megenge­dett a közösségi előírásoknál szigorúbb szabályozás, és ti­los az enyhébb intézkedések kikötése. Azt azonban a szi­gorú szabályozás sem akadá­lyozhatja, hogy az áruk, a szolgáltatások vagy a tőke szabadon áramoljon. tervi keretek között zajlott, de mindhármunk érdeklődési kö­rének szerves része az Európai Unió története, a magyar csat­lakozás - tette hozzá Kovács Norbert. Az országos versenyre való felkészülést a tanórai foglalko­zásokon túl a szakirodalom részletes tanulmányozása jelen­tette. A fiúk azt tartották külö­nösen fontosnak, hogy a meg­mérettetések alkalmával nem­csak az unióról megtanulható lexikális tudást kérték számon a Egy-két helyen Magyaror­szág esetében is szigorúbb az előírás, mint az unióban. A termékfelelősségről szóló - az EU-éval egyébként teljesen összhangban álló - magyar jogszabály például kimondja, hogy csak 10 ezer forint feletti kár esetén lehet a törvény sza­bályai szerint kártérítést érvé­nyesíteni. Az EU ennél mint­egy 10-szer enyhébb, mert az irányelv 500 ECU-s (csaknem 120 ezer forintos) határt ír elő. Ezt az elemet Magyarország­nak várhatóan módosítania kell a csatlakozás előtt - mondta Schmidt Péter. A mai magyar fogyasztóvé­delmi törvények egyébként már az európai integráció fé­nyében készültek, így súlyos problémák aligha merülnek fel az unióval folytatott csat­lakozási tárgyalásokon. A té­makör kétoldalú átvizsgálá­sára a napokban kerül sor - je­lentette be az IK1M főosztály- vezetője. (MTI) szervezők, de kipróbálhatták kreativitásukat, vitakészségü­ket is. Például különböző or­szágok politikusainak szem­szögéből kellett érvelni az uniós szabályok változásai mel­lett, esetleg azzal szemben. Nagy Zoltán hasznosnak ítélte a versengés egyik „házi felada­taként” jelzett összeállítást, melyben feltérképezték Jászbe­rény helyzetét, a csatlakozás városban kiaknázható lehetősé­geit. A diákok véleménye, hogy az integrációs folyamatnak rengeteg előnye lehet az ország, de az egyes emberek szempont­jából is. Óriási felelőssége van ezért a jelen politikusainak, hogy a lehetőségeket milyen formában és mértékben tudja majd kihasználni hazánk.- Azt látni kell - hangoztatta Paksi Gábor -, hogy a csatlako­zásnak lehetnek vesztesei is. Ha nem készülünk fel kellőképpen, vesztesek lesznek az ország ke­leti megyéi, a kisebbségek és sok, idegen nyelvet nem be­szélő honpolgár is. Kovács Norbert és Paksi Gá­bor az ELTE jogi karára, Nagy Zoltán pedig a Pénzügyi Szám­viteli Főiskolára jelentkezett. Itt minden bizonnyal bőven tudják majd kamatoztatni megszerzett uniós ismereteiket. Jó szolgála­tot tehet majd a versenyen nyert huszonötezer forintos tanulmá­nyi díj is. -banka­SOROKBAN Ellenőrzik a teherautókat Az Európai Unió közlekedési miniszterei a minap úgy döntöt­tek, hogy a jövőben minden elő­zetes figyelmeztetés nélkül meg­állíthatják biztonsági ellenőrzés céljából a nem EU-tagállamok teherautóit és autóbuszait az EU útjain és autópályáin. Az ellenőr­zés, amely a kipufogógáz mérését is tartalmazza, elsősorban a 3,5 tonnánál nagyobb teherautókra és a nyolcnál több személyt szállító autóbuszokra vonatkozik. Csökkenő munkanélküliség Az Európai Unióban áprilisban átlagosan 10,2 százalékos volt a munkanélküliség, változatlan márciushoz képest, és 0,5 száza­lékponttal kisebb a tavaly áprili­sinál -jelentette az Eurostat. A 15 EU-tagállamban össze­sen körülbelül 18 millió állásta­lant tartottak nyilván áprilisban. A közös pénzhez csatlakozó 11 EU-tagállamban magasabb volt az átlag: ezekben az országokban átlagosan 11,3 százalékos mun­kanélküliséget mértek. Luxemburgban volt a legki­sebb a munkanélküliség, 2,3 szá­zalékos, a második helyezett Ausztria, 4,4 százalékkal. A leg­nagyobb munkanélküliséggel küzdő országok közül Spanyol- ország a listavezető, 18,8 száza­lékkal, a második hely Finnor­szágé 12,6 százalékkal. Németor­szágban 10 százalékos, Francia- országban 11,9 százalékos volt a munkanélküliség áprilisban. A brit utak a legbiztonságosabbak Az Európai Unió tagállamai kö­zül Nagy-Britanniában és Svéd­országban a legbiztonságosabbak a közutak, míg Görögország és Portugália a sereghajtó. Az Eu­rostat kimutatásai szerint 1995- ben egymillió lakosra számolva Nagy-Britanniában 64, Svédor­szágban 65 személy lelte halálát közúti balesetekben. Portugáliá­ban csaknem négyszer többen, 217-en vesztették életüket az uta­kon, Görögországban 195-en. Az Európai Unió egész terüle­tére nézve 1995-ben csaknem 44 200 ember lelte halálát közúti balesetekben, 14 százalékkal ke­vesebb, mint 1989-ben. Összeállításunk a Külügyminisztérium támogatásával készült. Szerkesztette: Laczi Zoltán Fotók: Mészáros János, Csabai István Akik már ismerik az Európai Uniót: Kovács Norbert, Nagy Zoltán és Paksi Gábor felkészítőjükkel, Kasnya Sándorral Jászberényi diákok sikere a Schuman versenyen Úgy érveltek, akár a politikusok Az Európai Unióval kapcsolatosan a jászberényi Lehel Vezér Gimnáziumban évek óta folyik rendszeres oktatás a történe­lem- és az osztályfőnöki órák keretében. A képzés hatékonysá­gának talán legjobb mércéje, hogy a gimnázium három diákja az idei Robert Schuman országos tanulmányi versenyen 662 induló csapat közül a negyedik helyen végzett. Brüsszel támogatja a fejlesztéseket Otmilliárd ECU a közlekedésre Ha az Európai Unióhoz csat­lakozni vágyó országok a mai uniós tagokhoz hasonló ará­nyú költségvetési kiadást ál­doznak közlekedési hálózatuk fejlesztésére, akkor brüsszeli segítséggel a csatlakozásra el­érhetik azt a szintet, amely­nek révén hátrányok nélkül be tudnak illeszkedni az EU vérkeringésébe. Ezt Neil Kin- nock, az Európai Bizottság közlekedési felelőse mondta, aki július 3-án Magyaror­szágra látogat. A brüsszeli testület elkészí­tette felmérését a tagjelölt or­szágok közlekedési infrastruk­túrájának szükségleteiről. Az igényeket úgy állapították meg, hogy azok illeszkedjenek az EU hosszú távú terveihez, az öreg kontinenst behálózó közlekedési folyosók rendsze­rébe. A számítások szerint 2015-ig összesen 90 milliárd ECU-t (100 milliárd dollárt) kellene Kelet- és Közép-Euró- pában a fejlesztésre fordítani ahhoz, hogy a felvázolt nagy­szabású tervek megvalósulja­nak. Összesen 18 030 kilomé­ternyi közút, 20 290 kilomé­ternyi vasútvonal érintett, 38 repülőtér, 13 tengeri kikötő és 49 folyami kikötő építésével, illetve korszerűsítésével szá­molnak. Magyarország esetében a becslések azt mutatják, hogy 2015-ig 5,2 milliárd ECU-t kellene fejlesztésre fordítani az optimális megoldáshoz. Ebből 3,617 milliárd közút-, 991 millió vasútfejlesztésre, 180 millió ECU folyami kikö­tők korszerűsítésére, illetve építésére, míg 420 millió légi célokra volna szükséges. A bizottság úgy számol, hogy a fejlesztésekbe jelentős arányú magántőkét is be tud vonni. Az EU az ezredforduló­tól összesen évi félmilliárd ECU többlettel támogatja a ke­leti közlekedési beruházáso­kat, míg a csatlakozás pillana­tától kezdve a belépők össze­sen 40 milliárd ECU-nyi fel­zárkóztatási alapból kérelmez­hetnek közlekedésfejlesztésre. Kinnock szerint már mérsékelt gazdasági növekedés mellett is elviselhető terhet jelentenek a szükséges befektetések a tagje­lölteknek. Magyarország ese­tében például a költségigény csupán a bruttó hazai termék (GDP) 0,2 százalékára rúg. Az EU-ban általában évi 2 száza­lék körüli a közlekedésfejlesz­tési GDP-arány: keleten átla­gosan már 1,5 százalék elég lehet. (MTI) Visszapillantó 1946: Winston Churchill Zürichben az Európai Egyesült Államok megalakításáról beszél. 1949: Megalakul a NATO, valamint az Európa Tanács, mint emberjogi szervezet. 1950: Jean Monnet elgondolásaira építve Ro­bert Schuman francia külügyminiszter felvá­zolja az integráció célkitűzéseit, politikai és gazdasági együttműködést kezdeményez Né­metország és Franciaország között. 1951: Hat ország (NSZK, Franciaország, Olasz­ország, Benelux államok) megalakítja az Euró­pai Szén- és Acélközösséget (Montánuniót). 1957: Ugyanezen országok aláírják a Római Szerződést, létrehozva ezzel az Európai Gazda­sági Közösséget. Megalakul az Európai Atom­közösség. 1967: Egyesítik a három integrációs szervezet, a Montánunió, az Európai Gazdasági Közösség és az Európai Atomközösség intézményeit, ez­zel létrejön az Európai Közösség (EK). 1968: Megvalósul a tagországok között a vám­unió, az áruk szabad áramlása. Kiépül a közös agrárpolitika. 1970: Javaslat a politikai együttműködésre. 1973: Nagy-Britannia, Dánia és Írország csat­lakozik az Európai Közösséghez. 1979: Létrejön az Európai Monetáris Rendszer, „megszületik” a közös valutaegység, az ECU. 1981 : Tizedik tagállamként csatlakozik Görög­ország. 1986: Újabb bővítés: Spanyolország és Portu­gália az EK-ban. 1987: Életbe lép az integrációt kiszélesítő Egy­séges Európai Okmány. 1989: Rendszerváltás Kelet-Közép-Európában. A Phare-program létrejötte. 1991: Európai megállapodás, társulási szerző­dés Magyarországgal, Lengyelországgal és a Cseh Köztársasággal. 1993: Megvalósul az egységes piac. Hatályba lép a Maastrichti Szerződés, ezzel létrejön az Európai Unió. 1994: Magyarország benyújtja csatlakozási ké­relmét. 1995: Ausztria, Svédország és Finnország csat­lakozik, az EU 15 tagúra bővül. Életbe lép a Schengeni Egyezmény. 1997: Döntés az unió keleti bővítéséről. 1998: Megkezdődnek a csatlakozási tárgyalá­sok többek között hazánkkal. 1999: A pénzügyi unió fináléja, az euro premi­erje.

Next

/
Oldalképek
Tartalom