Új Néplap, 1998. június (9. évfolyam, 127-151. szám)
1998-06-30 / 151. szám
1998. június 30., kedd Az Új Néplap Európai Uniós Melléklete 7. oldal Versenyképes lehet a fóliakertészet Búcsú a márkától, schillingtől, franktól, lírától, pesetától... Start előtt a közös pénz, az euro Talán hihetetlennek tűnik, de a közös európai pénz gondolata már régen megfogalmazódott. Aristide Briand francia külügyminiszter 1929-ben, a Népszövetség elé beterjesztett tervezete azonban, amely a közös pénz mellett távlati célként az európai államszövetséget jelölte meg, akkor még messze tűnt a realitásoktól. Több, kudarcot vallott elképzelést követően a ’70-es évek végére fejlődött olyan szintre az integráció, hogy létrejöhetett az Európai Monetáris Rendszer. A jövő évtől viszont már valósággá válik a dédelgetett terv, a nemzeti valutákat felváltó közös pénz. Cserkeszőlőn kis túlzással az egész község fóliás növénytermesztéssel foglalkozik, s ez az az ágazata a mezőgazdaságnak, amivel komoly esélyeink vannak méltó versenytársává válni az ebben élen járó mediterrán országoknak. Varga Károly, akinek Cserkeszőlőn a legtöbb fóliája van, egyenesen hiánypótlónak nevezte a magyar gazdák termékeit. A vállalkozó öthektámyi fóliasátrában paradicsomot és uborkát termel, termékeit az exportőrök régóta szállítják az uniós államokba.- A magyar fóliázok télen nem tudnak versenyre kelni a mediterrán országokkal, főleg Spanyolországgal, hiszen nálunk óriási energiaköltség jelentkezik ilyenkor. Azonban éppen a mostani időszak, a nyár eleje nekünk kedvez. Júniusra a spanyol és portugál zöldségek kifutnak, a mienk pedig éppen ekkor érik. Ezért gondolom úgy, hogy komoly szerepünk lehet ezen a téren az unióban.- Mire kell a legjobban figyelni afóliázónak, ha jó minó'- ségu termékekkel akar a piacon megjelenni? Geszti Jánosné, a kunhegyesi falusi turizmus egyesület elnöke szerint az egyik legnagyobb gond a megfelelő nyelvtudás hiánya.- A városban ketten beszélnek jól idegen nyelven, az egyikük németül, a másik franciául. A vendégfogadóink többsége csak minimális szókészlettel rendelkezik, folyamatosan nem tud beszélni. Az egyesületnek nincs annyi pénze, hogy egy intenzív tanfolyamot tudnánk biztosítani a vendégfogadóknak, pedig egyre több németül beszélő turista jön. Téli időszakban megoldható volna a Az Európa-napok jelszava: a Nagykunság is Európa része. Kisújszállás mellett Berekfürdő, Karcag, Kenderes, Kunhegyes, Kunmadaras, Túrkeve is társult a programokhoz. A nyitórendezvény augusztus 21-én fél 10-kor dr. Ducza Lajos polgármester köszöntőjével kezdődik. Az Európa Himnuszt a Phoenix kórus énekli el, majd Eurosprint futóversenyt és mo- tokrosszversenyt rendeznek. Aznap nyílik az EU tagálla- Ez egy nagyon összetett kérdés. A kötelezően jó minőség mellett a megfelelő ár is meghatározó, de nem lehet fertőzött a paradicsom, a növényvédő szerek maradványaira is nagyon oda kell figyelünk, ám része a piacképességnek az is, hogy a szállítás előtt minden egyes leszedett paradicsomot megtörölnek a munkások.- Melyik lehet az a növény- kultúra, mellyel meghatározók lehetünk a zöldségpiacon ?- A magyar éghajlat leginkább a paradicsomnak felel meg, iganyelvtanfolyam, de valamilyen segítségre, pályázatra lenne szükségünk. A legkényesebb pont, amikor telefonon jelentkeznek. németül. Ilyenkor megkérjük a vendéget, hogy faxoljon, a faxot lefordíttatjuk egy tolmáccsal, és megírjuk a választ.- Nincs is ígéret a nyelvtan- folyamra?- Még nem került szóba, pedig mostanában jönnek a hollandok, akik angolul beszélnek, és megjelentek az angolok is. Sajnos angolul még annyira sem tudunk, mint németül. Nagyon kellene ezt a nyelvet is tárnáit bemutató kiállítás. Egy tanácskozást is tartanak, melynek témája az EU vállalkozáspolitikája lesz. A térség városainak gazdasági szervezetei, a Nagykun Együttműködési Társulás itt ismerteti majd a terület gazdaságfejlesztési programját és a kapcsolódási lehetőségeket az EU irányába. A másnapi szórakoztató programok között az Európa-parkban lesz totó az unióról, játékos ismeretterjesztés, Két keréken az EU-ba címzából már az uborka sem a mi profilunk. A másik növény, ami nem is annyira zöldségpiacra való, az a kukorica. Én például belevágtam most a csemegekukorica termesztésébe. A fólia alatt palántákat neveltünk a télen, és tavasszal kiültettük. Hamarosan le is szedhetjük. Ebben óriási lehetőségek vannak, nagy a kereslet a korai kukorica iránt mind itthon, mind pedig külföldön. Arról pedig még nem is szóltunk, hogy hány meg hány embernek tudunk a bővülő piaccal biztos megélhetést adni. Pókász E. nulnunk, de segítség nélkül nem megy, mert nem tudok Kunhegyesen olyan személyről, akitől tanulhatnánk angolul.- Mit szeretnek a külföldiek Kunhegyesen?- Egy angol hölgyvendég például, amikor meglátta a nádtetős házban a mestergerendát, elkezdte ölelgetni, annyira tetszett neki. Kedvelik a házias ételeket, a falusias környezetet. Kialakítottunk például egy verandát, amelyik régiséggel van tele: szőlőprés, szerszámok, edények - ez a külföldiek kedvenc helye. Értékelik, hogy nem a nyugati stílust akarjuk másolni, hanem a hagyományainkat bemutatni. A régi, de karbantartott bútorokat, épületeket, tárgyakat nagyon kedvelik. Az itteni üdülés fénypontja például a folklórest, házias ételekkel, citerazenekarral, kékfestő ruhába öltözött szereplőkkel. Most például kitaláltuk - és biztos sikere lesz -, hogy hozunk ide kosárfonót, lássák a vendégek, hogyan dolgozik.- Mi hiányzik ahhoz, hogy színvonalasabb legyen a kunhegyesi vendéglátás?- A városról nem készült képeslap, és nincs ajándékboltunk sem. Az is furcsa, hogy nem helyeztek el szemeteseket, így a német vendégek egész nap gyűjtik a szemetüket, és este hazahozzák ide, mert napközben nem tudják hová kidobni. P. E. mel pedig családi vetélkedőt is rendeznek a kisújiak. A Nagykunsági Népfőiskola a Fiatalok Éurópáért elnevezésű találkozóra vátja a testvérvárosok ifjait, Berekfürdőn az idegenforgalom fejlesztéséről cserélnek eszmét a szakemberek. Kenderesen pedig a magyar mezőgazdaság uniós esélyeit tekintik át. Kunhegyesen a falusi turizmus, Kunmadarason a cigány kisebbség helyzetének javításáról és a volt szovjet katonai reptér hasznosításáról lesz szó. Túrkevén az oktatás és a csatlakozás együttesen kínálja a tanácskozás témáját, Karcagon pedig kórusok adnak egymásnak randevút, nemzetközi fesztivál keretében. D. E. A közösség az Európai Monetáris Rendszer megalakításával 1979- ben hívta életre a tagországok valutáinak értékéből képzett mesterséges pénzt, az európai valutaegységet, közismert névén az ECU-t, valamint egy sajátos árfolyam- és hitelmechanizmust, amely összességében sikerrel működött eddig. Nem sokáig váratott azonban magára a felismerés, hogy az integráció, az egységes belső piac működésének magasabb szintje a közös pénz révén valósulhat meg. Tíz évvel később Jacques Delors bizottsági elnök bejelentette a monetáris uniót felvázoló tervét, amelyet a tagországok gazdaságpolitikájának közelítésére és a pénzügyi fegyelemre alapozott. A koncepció célul tűzte ki a nemzeti valuták visszavonhatatlan konvertibilitását, egymáshoz viszonyított árfolyamuk rögzítését és a nemzetközi tőkemozgások felszabadítását. Első lépésben 1994-től „szabaddá vált” a tőke, megszűntek a korlátozások, ezzel egy időben létrejött a közös jegybank csírájának tekinthető Éurópai Monetáris Intézet Frankfurtban, mely a felkészülést hivatott elősegíteni. Meghatározták azokat a feltételeket is, az úgynevezett maastrichti konvergenciakritériumokat (meghatározott szintű államadósság, költségvetési deficit és infláció, valutastabilitás, kamatlábak), amelyek teljesítésével léphet be adott tagország az elit klubba, A címben leírt mondat sokszor elhangzik, amikor külföldi együttesekkel találkozik valamelyik megyebeli énekkar vagy zenekar. Közhely, de a közhelyek igazságából mit sem von le, hogy gyakran használjuk őket. A megyében több olyan énekkar, zenekar, táncegyüttes van, amelyek rendszeresen utaznak külföldre, illetve találkoznak külföldi csoportokkal. Ezúttal három szolnoki együttes külföldi kapcsolatairól lesz szó. A Szolnoki Szimfonikus Zenekar első nyugati útja Ausztriába vezetett, utána Németország, Franciaország, Finnország, Olaszország és Portugália következett. A Franciaországgal ma meglévő szoros kapcsolatok úttörője a zenekar volt, a megye gazdasági, intézményi és egyéb francia kapcsolatai csak később alakultak ki. Gyakran látnak vendégül karmestereket a világ számos országából, például Spanyolországból, Svájcból, s a szolnoki együttes karmestere, Báli József is sokszor vezényelt külföldi együtteseket. A zenekar kapcsolatainak nagy része nem alkalmi jellegű, hanem hosszú évek óta tartó folyamatos kapcsolat, így szorosabb és hatékonyabb az együttműködés. Ami a jövőt illeti, június vé- gén-július elején Franciaországba, augusztus elején pedig egy hétre Finnországba utazik a zenekar. Ez utóbbi esetben egy azaz a monetáris unióba. (Ezzel kapcsolatban gyakran elhangzik, hogy e feltételeket lényegében csak Luxemburg tudta maradéktalanul teljesíteni.) A közelmúltban az állam- és kormányfők mindenesetre döntöttek az euro 11 tagú „kezdőcsapatáról”, azaz hogy mely tagországok lépnek (léphetnek) a monetáris unió 1999. január elsejétől induló fináléjába. A menetrend is ismertté vált, az Európai Monetáris Intézet Európai Központi Bankká „nőtt”, vezetőinek neve nyilvánosságra került, s megjelentek az első felvételek a leendő közös bankjegyekről és érmékről. A jövő év első napján véglegesen rögzítik a monetáris unióban részt vevő valuták árfolyamát, működésbe lép az egységes árfolyam-politika, és megkezdi pályafutását az euro, egyelőre bankszámlapénzként. Május óta készülnek az új euro bankók és érmék, amelyek 2002. január elsejéig forgalomba is kerülnek. A nemzeti valuták 2002. július elsején végképp befejezik pályafutásukat, akkor ugyanis bevonják azokat, nem lesznek többé törvényes fizetőeszközök. Az euro előnyei kézenfekvők. hiszen többek között megkönnyíti a kereskedelmet, ösz- szehasonlíthatóvá teszi az árakat, ösztönzi a versenyt, stabilizálva az árakat. Nem lesz többé átváltási veszteség (jelenleg például ezer francia frankot „körbeváltva” a tagországokrangos egyházzenei fesztiválon vesz részt, immár negyedszer. Jövő nyáron pedig Spanyolországba utazik a tervek szerint. A Szolnoki Kodály Kórus 1973 óta jár rendszeresen nyugat-európai vendégszereplésre. Németországban kilencszer, Olaszországban ötször járt a kórus, de énekelt már Angliában, Írországban, Finnországban, Franciaországban és Ausztriában is. A testvérvárosi kapcsolatok valamennyi együttes számára megkönnyítették az együttműködést. Különösen a reutlingeni és a riihimáki kapcsolat bizonyult ilyen szempontból eredményesnek. Az olaszországi For- líval kötött testvérvárosi szerződésnek is van már kulturális eredménye, a napokban utazott ban a fele marad meg), megszűnik az árfolyamkockázat, kevesebb devizatartalékra lesz szükség, hosszabb távra lehet befektetni, a szigorú monetáris politika végeredményben tehát serkenti a gazdaságot, és nem utolsósorban a politikai egységesülés irányába mutat. Az euro bevezetését sokan kulturális forradalomhoz hasonlítják, ám nem kevesen aggodalmuknak adnak hangot, mondván, a nemzeti valuta eltűnésével tovább veszítenek nemzeti identitásukból. Az emberek egy részének bizonyára nem lesz könnyű megszokni, hogy egy darabig „másképp” kell számolni a boltban vagy éppen a villanyszámla kifizetésekor. A további félelmek abból táplálkoznak, hogy miután nem lehet majd nemzeti banki szinten leértékelni a pénzt, és az adók egyelőre még eltérőek a tagországokban, tömegesen költözhetnek el cégek számukra vonzóbb régiókba, ami rányomja bélyegét a fejlődésre, és bizonyos térségekben szociális feszültségeket szülhet. Az euróra való átállás ráfordításait illetően is óriási számokat hallani, olvasni. A kalkulációk szerint az átállás költsége a cégek forgalmának 0,8-1 százalékát teszi majd ki a következő 3-4 évben. Legérzékenyebben ez nyilvánvalóan a bankokat, biztosítókat, kereskedőket érinti majd. A bankoknak 11 milliárdot, a biztosítóknak 7 milliárdot, a nagyáruházláncoknak pedig 28 milliárd ECU-t kell a számítások szerint az átállásra költeniük. Lehet persze tovább gombolyítani a fonalat, hiszen át kell fogalmazni sok ezer szerződést, ki kell cserélni a számítógépes könyvelési programokat, a pénzváltó és egyéb automatákat, a parkolóórákat stb. A gazdasági integráció csúcsának nyilván ára van, ám mindez nem mérhető a rövidebb és hosszabb távon jelentkező előnyökhöz. L. Z. el Szolnokról egy onnan érkezett énekkar, amely a Kodály Kórus vendége volt. Érdekes eredménye a kóruskapcsolatnak, hogy többen az énekesek közül az érintkezés megkönnyítése érdekében kezdtek nyelvet tanulni, s ma már nyelvvizsgával rendelkeznek. A 123 éves MÁV Járműjavító Férfikara először 1976-ban utazott külföldre, de ezután sűrűn követték egymást a fellépések, Nyugat-Európába, főleg Németországba és Olaszországba utazott gyakran a kórus, és természetesen vendégül is látta ottani partnereit. A „hivatalos” kóruskapcsolatok nyomán sok személyes barátság is szövődött, ami jó néhány kölcsönös egyéni látogatáshoz is vezetett. B. A. A külföldi turisták a hagyományainkat becsülik a legtöbbre Az angol megölelte a gerendát Eddig többnyire német turisták jelentették a külföldi vendégkört Kunhegyesen, a falusi turizmus vendégfogadóinál. Sokan közülük visszajárnak, de a vendégfogadók tudják, a sikerek ellenére nem lehetnek elégedettek az eddigi színvonallal. A régiségekkel teli veranda a külföldiek kedvenc helye A Nagykunság is Európa része A szolnoki, majd a Körös-völgyi Európa-napok után augusztusban Kisújszálláson ismerkedhetnek meg az Európai Unióval a térség lakói. Az augusztus 21-22-i rendezvénysorozathoz a nagykun települések is csatlakoztak. A programokról a kisújszállási polgármesteri hivatalban érdeklődtünk. Kórusainkat, zenekarainkat már sokfelé ismerik Európában A zene nem ismer határokat A Szolnoki Szimfonikus Zenekar Báli József karmesterrel A paradicsom jelentős része az unió piacára kerül
