Új Néplap, 1998. április (9. évfolyam, 77-101. szám)

1998-04-07 / 82. szám

6. oldal Gazdasági Tükör 1998. április 7., kedd Növekvő átlagkeresetek. Az év első két hónapjában a versenyszférában 20,5 szá­zalékkal növekedett a nettó átlagkereset, ami a fogyasz­tói árindex 17,4 százalé­kos növekedését figyelembe véve a reálkereset 2,6 száza­lékos növekedését jelzi az elmúlt év január-februárjá­hoz képest. Csúcsok után visszaesés. A múlt heti árfolyamcsú­csoknál jóval alacsonyabb árakon kereskedtek tegnap a Budapesti Értéktőzsde rész­vénypiacán: a BUX 125 pontot veszített értékéből, s 8754,91 ponton zárt. A Mol-részvények ára több mint 200 forinttal esett visz- sza, 6765 forintot értek zá­ráskor. A TVK-papírok hét­főn 100 forintot veszítettek értékükből. Alkalmazkodik a vám. A magyar vámeljárási szabá­lyok 93 százalékban már megegyeznek az EU vám­kódexével. A közös keres­kedelmi és agrárpolitikához, a korlátozások rendszeréhez való alkalmazkodás azon­ban még nagy feladatokat ró az ágazatra - állapította meg Arnold Mihály, a Vámőrség országos parancsnoka. Három év alatt csaknem megnégyszereződött az ágazat támogatása Áramlik a hitel a mezőgazdaságba Tavaly már növekedési pályára állt a magyar mezőgazdaság, amit jelez az is, hogy míg 1994-ben kevesebb mint 100 milliárd, 1997-ben már 360 milliárd forint áramlott az agrárgazdaságba - hangoztatta Nagy Frigyes földművelésügyi miniszter a Bu­dapest Bank agrárnapján. A múlt évi források eredetét elemezve a miniszter elmondta: az agrárium tavaly 212 milliárd forint bankhitelhez jutott, s ezt egészítette ki a kormány által garantált 50 milliárd forintnyi tőkepótló hiteltámogatás is. Ezenkívül az ágazat 100 milli­árd forint állami támogatásban is részesült. Nagy Frigyes szerint a jelen­tős forrásbevonás ellenére még mindig a tőkehiány a magyar mezőgazdaság legnagyobb gondja. Az ágazat támogatott­sága továbbra is lényegesen elmarad a fejlett országokétól. Míg az Európai Unióban az ágazat átlagos támogatottsága a megtermelt érték 50 százaléka, az OECD-országokban pedig 35 százaléka, addig Magyaror­szágon még a megemelt támo­gatási szint is mindössze 10-12 százalék. A mezőgazdaság idén mint­egy 125-130 milliárd forintos állami támogatással gazdál­kodhat. Ehhez jön még a tőke­pótló hitelkonstrukció, amely­nek első 50 milliárd forintos ré­szét osztják fel most, de ha az a keret kimerül, akkor újabb 50 milliárd forintos csomagot nyit meg a kormány. Singlovics Béla, a Budapest Bank vezérigazgatója elmondta, hogy az utóbbi időben az agrár­ágazatban és a hozzá kapcsolódó élelmiszer-feldolgozásban meg­kétszereződött a banki hitelek aránya. Ezt az általános gazda­sági fellendülés, a vállalkozások stabilizálódó helyzete, a kor­mányzati támogatás növekedése és a bankok között élesedő ver­seny magyarázza. Tomka József ügyvezető igazgató elmondta: a Budapest Bank portfóliójának egynegye­dét a mezőgazdasághoz kapcso­lódó ügyfélkör adja. A pénzin­tézet követelésállománya mint­egy 30 milliárd forint. Repülőrajt a külkereskedelemben A behozatal gyorsabban nő a kivitelnél-Tovább nő az ipari termelés A VILÁG PIACAIN A tengeri ára is morzsolódik Jelentősen megnőtt az el­adási kedv a búza chicagói határidős piacán, így a jegy­zések az eddig legalacso­nyabb szintek közelébe süly- lyedtek. A drasztikus árcsökkenést több ok is magyarázza. Olyan hírek terjedtek el, hogy Argentínában igen nagy kukoricatermésre van kilátás. Egyidejűleg arról is értesülhettek a befektetők, hogy jelentős indonéz és kí­nai eladásokra keriilt sor, ami még az Egyesült Államok pi­acot kereső termékeinek el­helyezését is alaposan meg­nehezítheti. A nemzetközi piacokat egyébként nyugalom jelle­mezte; a meglehetősen bá­gyadt kereslet miatt lassan fogy az ótermésű búza. Ha nem fordul kedvezőtlenre az időjárás, akkor minden bi­zonnyal tovább morzsolód­nak az árak. A búza FOB francia kikötőbeli ára jelen­leg tonnánként 129 dollár. A kukoricapiacokon is gyönge a forgalom: az időjá­rási és a terméskilátások egyaránt kedvezőek, így vár­hatóan itt is mérséklődnek az árak. A kukorica FOB Mexi­kói-öbölben tonnánként 116 dollárért cserél gazdát. A növényi olajok piacát viszont emelkedő árak jel­lemzik, mert alacsonyak a készletek, csekély a kínálat napraforgó-, repce- és pál­maolajból. A piacelemzők szerint fordulatra nincs kilá­tás. Wágner Katalin Az év első két hónapjában a behozatal 4,5 százalékkal gyor­sabban nőtt, mint a kivitel, ami azt jelenti, hogy az export-im­port aránya 0,5 százalékkal romlott. A behozatal megugrása részben átmeneti jelenség; főként az év eleji nagyobb beszerzé­sek következménye. Az MNB hivatalos devizaárfolyamai (1 egységre, forintban) Angol font 353,41 Francia frank 34,51 Japán jen (100) 158,06 Német márka 115,65 Olasz líra ( 1000) 117,21 Osztrák schilling 16,44 Svájci frank 139,91 USA-dollár 213,22 ECU 229,68 Berényi Lajos, az ipari tárca he­lyettes államtitkára tegnapi saj­tótájékoztatóján arról is beszá­molt, hogy a külgazdaságban továbbra is érvényesül a dina­mikus növekedés tendenciája. Januárban-februárban az ex­port értéke 3,3, az importé pe­dig 3,6 milliárd dollár volt. A kivitel 19,7 százalékkal, a be­hozatal 24,2 százalékkal nőtt a tavaly januári-februári forga­lomhoz képest. A kivitel mintegy 81 száza­léka a fejlett országokba, 17 százaléka a kelet-közép-euró­pai térségekbe, a többi a fejlődő világba irányul. A magyar ter­mékek legnagyobb felvevőpiaca változatlanul Németország, az oda irányuló kivitel 1,3 milliárd dollárt tett ki az első két hónap­ban, 30,8 százalékkal többet, mint a múlt év elején. Kiugróan - 63,2 százalékkal - növekedett a Spanyolor­szágba szállított export, Belgi­umba 35,2 százalékkal, Finnor­szágba 34,3-mal, az USA-ba 27,7 százalékkal több árut ad­tak el a magyar cégek, mint ta­valy az első két hónapban. Cipőüzem épül Tiszaföldváron Lapunk már többször fog­lalkozott a tiszaföldvári új cipőüzem tervével. A hol­land cég már tavaly komo­lyan érdeklődött az önkor­mányzatnál cipőüzem létesí­tése ügyében. Sikerült is megegyezniük a város veze­tőivel, s mindenki várta az építkezés megindulását. A munkálatok azonban késtek, sőt a pesszimistábbak még csalást is emlegettek. Maros­falvi Ernő polgármester la­punk hasábjain eloszlatta a ké­telyeket, mondván, először az úgynevezett láthatatlan mun­kákat, a közművek bekötését végezték. Akit még ez sem győzött meg, az manapság a saját szemével láthatja a le­endő üzem csarnokának osz­lopait. Gőzerővel megindult az építés, most egy pár napra azért álltak le, mert várják az újabb betongerendákat. A tervek szerint százhúsz- száznegyven embernek mun­kalehetőséget biztosító cég Jelenleg a kerítést építik a munkások nem teljesen ismeretlen a kör­nyékbeliek előtt, hiszen felső­részkészítő üzemük működik jelenleg is Martfűn és Tisza­földváron. Ezeket egyébként, amint készen lesz a gyár, meg­szüntetik, a munkát az új épü­letben folytatják, kiegészítve a cipők alsó részét is gyártó részleggel, tehát teljes cipőt fognak Földváron csinálni. A hírek szerint még idén szeret­nék átadni a zöldmezős beru­házást. Pókász E. A törökszentmiklósi ConAvis-dolgozók vállalnák az átjárást Korábbi bérük felét ajánlották Hogy a törökszentmiklósi ConAvis-ügyben egymásnak ellent­mondóak az információk, mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a dolgozók vállalnák az átjárást Zagyvarékasra. Ám az írásban megkapott ajánlattal ellentétben nekik - szóban - csak a miklósi bér felét ajánlotta a munkáltató. Ezzel szemben a tu­lajdonos Hajdú-Bét vezetése egy múlt pénteki fórumon ismé­telten megerősítette: Zagyvarékason a miklósi bért fizetnék. A törökszentmiklósi ConAvis üzem részleges bezárása során több száz embernek szűnik meg a munkaviszonya. A munkáltató ugyan felajánlotta zagyvarékasi gyárát, mint to­vábbfoglalkoztatási lehetősé­get, ám ezt a dolgozók nem fogadták el. Az első informá­ciók szerint azért, mert nem vállalják a mindennapi átjá­rást.- A többség igenis vállalja, pontosabban vállalná, ám a közölt feltételek rendkívül kedvezőtlenek. A Miklóson meglévő 200 forint feletti óra­bér helyett mindössze 95-115 forintos ajánlatot kaptunk - fakadt ki beszélgetésünk során Kece Lajosné, aki tagja az üzemi tanácsnak. Azt is kifej­tette néhány társával közösen, hogy egy hónap állásidőt ugyan fizet a cég, azonban azt követően fizetés nélküli sza­badságra kellene menniük. További gondként említette a folyamatos műszakot. Ázt is megtudtuk, hogy a fizetés nélküli szabadság he­lyett talán Kisvárdán vagy va­lahol máshol végezhetnének munkát, amíg a zagyvarékasi üzem be nem indul. Mindezek miatt választották a felmon­A kivitelben 10 százalék az élelmiszer és élvezeti cikk, 3 százalék a nyersanyagok, 2 százalék az energiahordozók, 33 százalék a feldolgozott ter­mékek és 51 százalék a gépek, berendezések aránya. A behozatal 75 százaléka a fejlett országokból származott, a kelet-közép-európai térség ré­szesedése 17, a fejlődő orszá­goké 8 százalék. Az ipari termelés januárban 8, februárban pedig 11,2 száza­lékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Az ország gazdaságába ve­tett bizalom jele, hogy az év első hónapjában 103 millió dol­lár értékű működőtőke érkezett az országba, vagyis folytatódott a kedvező tőkebeáramlás. Házunk tája Veszélyes „reszelék” A trópusok vidékéről szár­mazó - leginkább fehér kó­kuszreszelékre emlékeztető - japán pajzstetű talán a legve­szélyesebb növénykárosító most a Kárpát-medencében. Hazánkba mintegy hetven évvel ezelőtt hurcolták be Olaszországból. Érdemes fi­gyelni rá, mert komoly gon­dokat okozhat a kiskertekben is. Fő tápnövényei a japán­akác, az eperfa, az orgona, az aranyeső, de már a ribiszkén, a szőlőn, a dió- és őszibarack­fán is előfordult. Az erősen fertőzött fák úgy néznek ki, mintha bemeszel­ték volna őket. A törzs, a váz­ágak és a fiatal hajtások egy­aránt megbetegedhetnek. Kétféleképpen védekezhe­tünk a veszedelmes kártevők ellen. Az egyik lehetőség, hogy a fa törzsét, vázágait drótkefével alaposan és rend­szeresen tisztogatjuk, az elfer­tőzött, száraz ágakat pedig el­távolítjuk és megsemmisítjük. A hatékony védekezés má­sik módja a tavaszi vegysze­res lemosó permetezés, amit nyáron megismételhetünk. Erre a célra a legalkalmasab­bak az Ágról Plusz, a Judo, a Karate és a Thionex 35 EC készítmények. Az eredményesség feltétele azonban, hogy alkalmazásuk­kor pontosan kövessük a ta- sakon feltüntetett használati utasítást. dr. Seprős Imre Mulasztási bírságot alkalmaz a tb, ha valaki „elfelejti” kötelezettségét Vállalkozók: bevallás még havonta Bár a parlament már módosította a tb-törvényt, azonban ad­dig, amíg a Magyar Közlönyben meg nem jelenik a módosítás, továbbra is havonta kell a bevallást eljuttatni a megyei egész­ségbiztosítási pénztárhoz (MEP). A feldolgozások után a szá­mok azt mutatják, hogy megyénkben az egyéni vállalkozók mintegy 2Q százaléka nem tett eleget kötelezettségének. A vállalkozások adminisztratív terheit növelték a társadalom- biztosítási rendszerben bekö­vetkezett januári változások, így például az egyéni vállalko­zóknak minden hónapban kell bevallást adniuk, melyhez csa­tolni kell a befizetésről szóló igazolást is. A parlament ugyan módosította ezt a rendelkezést, azonban eddig még nem jelent meg, így továbbra is az említett rendelkezés szerint kell eljárni - mondták érdeklődésünkre a MEP-nél. A megyei vállalkozóknak mintegy 20 százaléka „felej­tette el” a bevallását havonta beadni, ők arra számíthatnak, hogy még kapnak egy felszólí­tást a MEP-től, azonban ha erre sem reagálnak, akkor mulasz­tási bírsággal sújtják őket. Azt is megtudtuk, hogy van lehetőség - hasonlóan az adó­hoz - a bevallás módosítására utólag. Ehhez egy külön nyom­tatvány áll rendelkezésre, me­lyet az egészségbiztosítási pénztárnál lehet beszerezni. E. Z. Négy év alatt csaknem nyolcszoros területnövekedés Népszerű a termeltetés Mezőtúron A mezőtúri Mentész Rt. 1995-ben még alig 286 hektáron, az idén viszont már 2088 hektáron termeltet integrációs szerződé­sek keretében. A megyei FM-hivataltól a cég kapta meg az egyes sorszámú integrátori igazolványt, ami az ilyen jellegű te­vékenység egyik alapfeltétele az idei évtől. dást a további munka helyett. A múlt hét péntekén megtar­tott fórum után kérdéssel for­dultunk a ConAvist tulajdonló Hajdú-Bét Rt. vezérigazgató­jához, Szűcs Sándorhoz:-A ConAvis ajánlata sze­rint - melyet Ön ismertetett - a miklósi bért alkalmaznák akkor, ha a többség vállalná a zagyvarékasi munkát. Ezzel szemben a dolgozók azt mond­ják, hogy nekik csak a felét ajánlották.- Részletesen elmondtam az ajánlatunkat, mely a bér­rendszerre is vonatkozik, s ki­fejtettem, hogy a miklósi dol­gozókra szükség van. Ez állt eddig is, s áll továbbra is - vá­laszolta a vezérigazgató. Azaz a ConAvis zagyvaré­kasi gyárába várják a miklósi dolgozókat, méghozzá a most meglévő bérükkel. Einvág A meghirdetett kedvezménye­ket, pályázati lehetőségeket csak az említett passzus birto­kában lehet igénybe venni. Mivel a kárpótlás során meg­szűntek a nagy, egybefüggő termőterületek, az optimális táblaméreteket nem lehetett biztosítani. A földhöz jutott gazdák a szükséges gépekkel nem rendelkeztek, a szakérte­lemnek is híján voltak. A fen­tiek miatt egyre többen keres­ték a nagyobb gazdasági egy­ségek kapcsolatát. A Mentész Rt. először csak gabonára, majd egyre több növényféle­ségre kötött termeltetési szer­ződést. Nagypál Ferenc igazgató sze­rint az integráció alapelve a ter­melés és értékesítés feltételeinek közös érdekeken alapuló biztosí­tása. Ehhez felmérik a termelő­ket és földterületeket. Mint na­gyobb gazdasági egység, az in­tegrátor tágabb piaci lehetőséget tud biztosítani a partnerek által megtermelt terményeknek. Égyfajta „nyugati” típusú szövetkezés ez, ahol közösen, de a magántulajdon sérthetetlensé­gének tiszteletben tartásával fo­lyik a gazdálkodás. Nem kocká­zatmentes ez a tevékenység, hi­szen a szerződést kötött gazdák­nak hektáronként 20-25 ezer fo­rintos termeltetési kölcsönt nyúj­tanak. Ezt vetőmagban, gépi munkában, illetve növényvédő szerekben lehet igénybe venni. Ennek forrását a cég hitelből biztosítja. Ha a partner a pénzt nem fizeti vissza, nekik kell ki­gazdálkodni. ses „Berendezkednek” a munkanélküliségre A megyei munkaügyi központ jászberényi kirendeltségének szervezésében „A nők munkavállalásának nehézségei” címmel tartottak tanácskozást a minap Jászberényben. A tanácskozás nyitó előadását Bacher Konrádné, a jászberényi kirendeltség vezetője tartotta, elemezve a jászsági munkanélkü­liség elmúlt évi tapasztalatait. El­hangzott, a kistérségben regiszt­rált átlagosan 3500 munkanélküli 42 százaléka nő. Közülük igen magas, 35 százalék érettségivel vagy annál magasabb iskolai végzettséggel rendelkezik. Külö­nös gondot jelent viszont, hogy a munkaadók, ha kifejezetten női munkaerőt keresnek, akkor jel­lemzően varrodai vagy eladói munkára hirdetnek felvételt. A sok túlórával, kis fizetéssel járó munkakörökbe nehezen tudnak munkavállalókat közvetíteni. A pedagógusokból túlkínálat mu­tatkozik, így a jászberényi tanító­képző - a kirendeltség vezetőjé­nek megfogalmazása szerint -, pályakezdő munkanélkülieket képez... Óriási probléma - húzta alá Bacher Konrádné -, hogy sok kisgyermekes anyuka a kevés le­hetőség miatt a tartós munkanél­küliségre rendezkedik be. A Munkaügyi Kutató Intézet munkatársa, dr. Frey Mária hangsúlyozta, az Európai Unió­ban elfogadott stratégiához iga­zodva hazánkban is meg kell te­remteni a nemek esélyegyenlő­ségét a munkavállalás terén, bcs

Next

/
Oldalképek
Tartalom