Új Néplap, 1998. április (9. évfolyam, 77-101. szám)

1998-04-29 / 100. szám

KÍVÁIVCSIAK vagyunk RÁ Veszélyes-e az idegsebészet? Az idegsebészeti beavatkozások mint veszélyes és nem sok kilá­tással kecsegtető eljárások élnek a köztudatban. A szakembe­rek azonban tudják: ez a nézet idejétmúlt. Gyümölcsök, zöldségfélék, hal, csirke kerül az étrendbe A fitness nem csak sport - életmód is Részlet Kürti Anita gyakorlatából, aki a 15-16 évesek kö­zött úgy került az országos döntőbe, hogy fizikai megjele­nésére a legmagasabb pontszámot kapta. FOTÓ: I. CS. Dr. Bognár László az Országos Idegsebészeti Tudományos In­tézet Gyermekosztályának ve­zetője. Hozzá kerülnek azok a megyénkbeli gyerekek, akik­nek idegsebészeti beavatko­zásra van szüksége. Dr. Bognár László olyan szakember, aki az idegsebészet és a gyermek-idegsebészet színvonaláról és esélyeiről so­kat tud, hiszen korábban évekig Franciaországban dolgozott.- Franciaországban az ideg­sebészet nagyon magas színvo­nalú. Milyen újdonságokat ho­zott onnan ? Élet és halál-A gyermek-idegsebészet na­gyon sokat fejlődött az elmúlt években. Az átlagember gondo­lataiban még most is az él, hogy ez egy rendkívül veszélyes fog­lalkozás. Úgy gondolják, hogy a beteg bemegy az idegsebészetre, és halottan vagy félbénán jön ki. Ehhez képest a betegeink 95 százaléka jobb állapotban távo­zik, mint ahogy bejött, annak el­lenére, hogy valóban mindig élet és halál forog kockán a műté­teknél. A hatalmas technikai fejlő­désnek és a felhalmozódott em­beri tapasztalatnak köszönhe­tően, az idegsebészet egészen megváltozott. Fantasztikus elő­relépések vannak például a da­ganatsebészetben is. Egy új módszerrel, a neuronavigációval az utolsó három koponyaműté­temhez már csak ötcentis bőr­metszést kellett alkalmazni. A beteg haját nem kell levágni, és egy agyműtét után két héttel újra iskolába járhat. Ennek a mód­szernek a segítségével egy más­fél centiméter átmérőjű nyíláson át a koponyából ki lehet venni a daganatot, a beteg pedig tünet- és panaszmentesen távozik.- Tehát Lyonban sem tarta­nak előrébb.- Összesen öt évet dolgoztam kint - 1994-ig. Hazaérkezésem után egy évvel már ugyanolyan gépeink voltak, mint amiket ott alkalmaztak. Van egy ritka műtéttípus is, amit magammal hoztam: a ko­ponyarekonstrukciós műtétek. Magyarországon eddig a valódi igényekhez képest alacsony számban történtek műtétek a szűk koponyájúság gyógyítására. A világ legnagyobb koponya­rekonstrukciós központja Pá­rizsban van, ahol volt módom több időt eltölteni, és Lyonban is nagyobb gyakorlatra tehettem szert. Hazaérkezésem óta intéze­tünk fül-orr-gégészével és egy amerikai plasztikai sebész kol­légával együttműködve rendsze­resen operálunk szűk koponyá- júságban szenvedő betegeket. Az elmúlt évben már 22 ilyen műtétet végeztünk. A nemzetközi adatok alapján a betegség éves előfordulását körülbelül negyvenre becsüljük. A betegek kiszűrése a szülé­szekre és a gyermekorvosokra hárul.- Önhöz küldik megyénkből a gyermek-idegsebészeti be­avatkozásra szoruló betegeket. Mióta él ez a kapcsolat me­gyénkkel?- Hazaérkezésem óta. Nagy megtiszteltetés, ha a kollégák bizalmat éreznek irántunk, és hozzánk küldik a betegeket. A mi szakmánk kicsi, 500 gyer­mek-idegsebészeti beteg van az országban egy évben.-Az ellátás hiánytalan? Nincsenek várólisták?- A „várólista” körülbelül 10 napos a programozható műté­teknél.- Melyek a leggyakoribb be­tegségek, amelyek miatt ilyen beavatkozásra kerül sor?-Az országban az évi 500 gyermek-idegsebészeti betegből 300-at az Országos Idegsebé­szeti Tudományos Intézetben műtünk, a többieket egyéb cent­rumokban. Az operációs igényű gyer­mekbalesetek száma alacsony, évente 7-8 eset fordul elő Buda­pesten. Legnagyobb számban shuntműtéteket végzünk, há­romszázat évente. Ha különböző okok miatt vízfejűség alakul ki, mivel a koponyaüregen belül nem tud az agyvíz felszívódni, ezért a fölösleget el kell vezetni shunttel például a hasüregbe. Évente körülbelül 100 ilyen be­teg jelentkezik intézetünkben. Egy évben mintegy 80-100 agydaganatos pácienst operá­lunk és 50-60 fejlődési rendelle­nességet. Ma már, a diagnosz­tika fejlődésének következtében felfedezünk olyan fejlődési rendellenességet is gyerekkor­ban, amelyek általában idősebb korban adnak tüneteket. Sikerre „ítélve”- Bármennyire fölszereltek modern technikával, mégis nagy lelki teher lehet ilyen be­avatkozásokat végezni.- Amíg nem gyakoroltam, úgy képzeltem a gyermek-ideg­sebészetet, hogy ez nagyon szomorú szakma. Nagy öröm­mel tudom elmondani, hogy a betegeink 80 százaléka sikerre „van ítélve”, ezt úgy értse, hogy a daganatos betegeink fele is meggyógyítható. Ez a szakma rengeteg sikert tartogat számunkra. És a sebészek si­kerorientált emberek. A fitness az egész testet igénybe vevő mozgásforma, amely oly módon alakítja, formálja ezt a sportot mű­velő lányok, hölgyek alakját, fizikai megjelenését, amelyet korszerű, egészséges, zsír­szegény táplálkozás nélkül lehetetlen megvalósítani. Ez a sport - ha úgy tetszik: életmód - a versenyzőtől végtelen sokoldalúságot kö­vetel. Ugyanis a versenyeken a zsú­folt nézőtér és a zsűri előtt a színpadon estélyi ruhában kell pompázni, majd kétrészes für­dőruhában, amikor is a szi­gorú ítészek a fizikai szépsé­get, megjelenést, az izomtó­nust pontozzák. Ide kívánko­zik, hogy Kürti Anita, a szol­noki Varga Katalin Gimná­zium elsőse a Fitness Fit-Kid országos diákolimpia döntő­jébe úgy került, hogy fizikai megjelenésére a legmagasabb pontszámot kapta. Úgy is mondhatnánk, hogy ő volt a legcsinosabb. A megjelenés pontozása után a versenyzőknek be kell mutatniuk egy pergő ritmusú A sportlétesítmények vezetője, Ács Bálint elmondta, a reuma- tológus a közeljövőben vá­lasztja majd ki azt a csoportot - az elsősorban derékbántal- makban szenvedő önként je­lentkezők közül -, akik a ha­tásvizsgálatban részt vesznek majd. Akik ebbe a vizsgálódásba bevonhatók, nagy várakozás­sal tekintenek az eljárás elé. Az eredmények ismeretében lehet majd a gyógyvízzé minő­sítési kérelmet az illetékes mi­talajgyakorlatot. Az említett diákolimpián Anita összesí­tésben a 3. helyen végzett, míg társa, a szintén elsős „vargás” Mezei Eszter hatodikként jutott a legügyesebb, legcsinosabb tizenkettő közé. Edzőjük B. Tóth Jánosné Csábi Ildikó. Kürti Anita szerencsés al­kat, mert mindent ehet, de verseny előtt a gyümölcsök, zöldségfélék, a hal, a csirke­hús kerül az étlapra. Hetente nisztériumhoz benyújtani. Amennyiben a beadvány ked­vező elbírásában részesül. Me­zőtúr nem csak iskola-, hanem gyógyfürdőváros is lehet. Ez a fejlődésben mérföldkőnek számítana, hiszen a térség egyik kitörési pontjaként évek óta az idegenforgalmat tartják számon. Többek között a minősítési eljárás is befolyásolja a fürdő idei megnyitásának időpontját, ami június elejére tehető. A vezető szerint a korábbi kez­hat nehéz edzés várja. Akár társát, Mezei Esztert, akinek versenysúlya tartásához szi­gorúan kell étkeznie: zöld­ség-, gyümölcsféléket, zsír- és cukorszegény ételeket fo­gyaszt, amióta fitnessver- senyző. Mivel a szigorú táplálkozás és a ruhák beszerzése miatt a fitness nem olcsó sport, Esz­ter szponzorokat keres. Egyébként remek aerobikver- senyző is, hiszen nemrégen egyéniben a diákolimpia or­szágos döntőjében második lett. A Fitness Fit-Kid országos döntőjét május 31-én Kapos­várott, a Csiky Gergely Szín­házban tartják hat korcso­portban, 54 versenyzővel. Megyénkből hatan jutottak be a fináléba, a legelőkelőbb he­lyeken a két „vargás”: Kürti Anita és Mezei Eszter. Anita dobogós helyezést remél, Esz­ter az első hat közé szeretne bekerülni. Május végén kiderül, telje­sülnek-e az álmok. D. Szabó Miklós dés nem lenne gazdaságos, mivel többéves tapasztalat, hogy jelentősebb vendégforga­lom csak az iskolai szünet megkezdése után van. Szeren­csére az idei időjárás az uszoda faszerkezetének to­vábbi gombásodását késlel­tette, így annak állapota a tava­lyinál kedvezőbb. A mezőtúri strand felújítására, nyitás előtti karbantartására idén is kevés pénz jut, hiszen az összes sportlétesítményre ötmillió fo­rintot fordíthatnak. Ez nagyon kevés, ha figyelembe vesszük a sportcsarnok „lelakott” álla­potát, és azt, hogy a kültéri pá­lyákra évek óta nem tudtak je­lentősebb összeget fordí­tani. ses Zsírok a konyhában A szív- és érrendszeri, valamint a daganatos betegségek kiala­kulásában a helytelen táplálko­zásnak mintegy 30 százalékos szerepet tulajdonítanak. Egyik fontos kérdés táplálkozá­sunkban, hogy milyen zsírokat használunk. Azokban az orszá­gokban ugyanis, ahol sok telített zsírsavat tartalmazó állati zsira­dékot fogyasztanak, magasabb a népesség vérkoleszterinszintje, és több a szívinfarktus. Ahol pedig több telítetlen zsírsav kerül a szervezetbe, alacsonyabb a la­kosság vérkoleszterinszintje (mint például a mediterrán orszá­gokban), és háromszor-négyszer kevesebb a szívinfarktus. E>e ar­ról sem szabad megfeledkezni, hogy az olajok tartalmaznak szervezetünk számára értékes anyagokat is. Különösen fontos például a linolsav, amely főleg a napraforgó-, a szója-, a kukorica- és a búzacsíraolajban fordul elő. A tapasztalatok szerint egyéb­ként főzéshez és ízesítéshez a kü­lönböző országokban leggyak­rabban használt növényi olajok: napraforgó-, repce-, szezám- mag-, mandula-, avokádó-, föl­dimogyoró- és szőlőmagolaj. A Táplálkozási Fórum szak­emberei ajánlást készítettek arra vonatkozóan, hogy hogyan bán­junk úgy a zsírokkal, hogy azzal szervezetünknek is használjunk. Mint hangsúlyozzák, nem kell mentesíteni a zsiradékoktól a táp­lálkozásunkat, hanem a szokása­inkon kellene változtatni. At ajánlott napi 60-80 gramm zsira­dék helyett ugyanis Magyaror­szágon sokan ennek kétszeresét is elfogyasztják! A Táplálkozási Fórum diateti- kusa, Papp Rita elsősorban a ha­lak (főleg tengeri), a bőr nélküli csirke- és pulykahús, valamint a sovány marhahús, az alacsony zsírtartalmú tej és tejtermék fo­gyasztását javasolja. Főzésre a margarinokat, olajokat ajánlja. A kerülendő ételek listáján szerepelnek a zsiradékban sü­tött, zsírosabb húsú, panírozott halak, az előkészített húsok, amelyeket zsiradékban kell ki­sütni, a panírozott húsok, a zsí­ros húsrészekből készült vag­daltak, a magas zsírtartalmú kolbászok, szalámik, felvágot­tak, húskonzervek. Ide tartoz­nak még: a vaj, a sertés- és ba­romfizsír, a szalonna, a tepertő, a tejszín, a magas zsírtartalmú tej és tejtermékek, a 20 száza­lék zsírtartalom fölötti sajtok. Az oldalt szerkesztette: Paulina Éva Fotók: Illyés Csaba Egy nehéz elem Mezei Eszter előadásában. Eszter egyéb­ként nem csak a fitnessben jeleskedik, hanem aerobikban is, ahol országos második helyezett. Önkénteseken vizsgálják a mezőtúri víz gyógyhatását A derékfájósok „örömmel” tesztelnek A mezőtúri strandfürdő egyik kútjának gyógyvízzé minősítési eljárása rövidesen igen fontos szakaszba ér. Hamarosan meg­kezdődnek a tényleges hatásvizsgálatok, melynek során önként jelentkező betegeken vizsgálják, vajon mennyire és milyen be­tegségek kezelésében lehet hatásos a túri víz. Karcagon egyre fontosabbnak tartják a megelőzést Sok diák gyógytestnevelésre szorul- Elgondolkodtató a karcagi ifjúság egészségi állapota a mozgásszervi elváltozások nagy száma és a látásromlás emelkedése miatt - derül ki az iskola-egészségügyi ellátás helyzetéről, a tanulók és óvodások egészségügyi alapellátásá­ról készült tájékoztatóból. Az iskola-egészségügyi ellá­tás a Háziorvosi Intézmény szervezeti egységén belül tör­ténik. A szakemberek a szű­résen túl bekapcsolódnak az iskolák által szervezett egész­ségvédelmi napok programja­iba, igény esetén részt vesz­nek szülői értekezleteken, ahol felvilágosítással, tanács­csal szolgálnak az egészséges életmódról és szokásokról. A tavaly elvégzett szűrő- vizsgálatok összesítéséből kiderül, hogy a legtöbb tanu­lót mozgásszervi - ezen belül elsősorban statikai lábgyen- geségi és tartási rendellenes­ség - és a látásélességi, -tisz­tasági vizsgálatoknál szűrtek ki. A vizsgálatokból nyomon követhető minden gyermek egészségi állapota. A kimuta­tásokat az iskolavédőnők naprakészen vezetik, így az adott iskolában ezek figye­lembevételével kell a jövőben meghatározni a megelőzés feladatait. A Madarász Imre egyesí­tett óvodában tartásjavító, könnyített testnevelésen 131 óvódás, gyógytestnevelésen az 5-6 évesek közül 26 gyermek vesz részt. Az öt ál­talános és a három középisko­lából kiszűrt több száz diák jó része városi szintű gyógy­testnevelésre jár. Az intézmények is igye­keznek saját szakembert biz­tosítani, hiszen csak az egyik általános iskolából gyógy­testnevelésre kétszázötven tanulót szűrtek ki. A nevelők véleménye sze­rint a gyerekeknek gyenge az állóképessége, fáradékonyak, helytelenül, nem kielégítően táplálkoznak. A nagyobbak körében terjed a dohányzás, az alkoholfogyasztás, és rom­lik a személyi higiéné. A pedagógusok szerint na­gyobb hangsúlyt kell he­lyezni az életkoruknak meg­felelő mozgásra és a korszerű oktatási eszközök - tanulói padok, székek, jobb világítás - beszerzésére. D. E. Hogy a gyekeknek fogalmuk legyen a másik világról Osztályfőnöki óra a másságról A fogyatékosságról, a másságról tart előadást Szolnok iskoláiban Hofgárt Györgyné, a „Kézenfogva” értelmi fogyatékosok megyei érdekvédelmi egyesületének titkára, és Hofgárt Györgyi Anna. A Konstantin Általános Iskola osztályfőnöki órája előtt László Arpádné igazgató így vélekedett: - Azoknak a gye­rekeknek, akik egészséges csa­ládban nőnek fel, fogalmuk sincs erről a másik világról. Ezekről a kérdésekről nem­csak lehet, de kell is beszél­getni velük. Óra után a gyerekek mond­ták el gondolataikat: Volt er Gábor: - Nekem új­donság volt hallani, hogyan viszonyuljak a fogyatékosok­hoz. Saját magamról tudom egyébként, milyen rossz érzés, ha valakit kiközösítenek. Bóka Gergely: - Szerintem nem véletlen, hogy furcsán vi­selkednek a fogyatékosokkal, mert csak azt tudjuk róluk, hogy fogyatékosok. Azt nem, hogy mi a bajuk. Kovács Magda: - Gyermek­színjátszócsoportban játszom, és szoktunk előadást tartani fogyatékos gyerekeknek is, például Mikuláskor. Észrevet­tem, hogy nagyon tudnak örülni kis dolgoknak is. Török Jánosné osztályfő­nök: - Két ok miatt is fontos­nak tartom ezt az előadást. A gyerekek egy része nagyon elégedetlen, nem tud örülni semminek. Rá kell, hogy jöj­jenek, mennyivel szerencsé­sebbek, mint azok, akik nem egészségesen születtek. Amiben ez az előadás segí­tett még, az a másság elfoga­dása. Hogy a fogyatékosokat ne nevessék ki a diákjaink, ne tegyenek megjegyzéseket, ha­nem megértsék a helyzetüket. Mert sajnos, a mai gyerekek keveset hallanak a másságról, inkább a saját problémáikkal vannak elfoglalva. Esetleg apróbb gondokról is úgy gondolják, hogy milyen rossz az ő sorsuk. A hétközna­pokban ritkán mondja meg nekik valaki: nézd meg a sé­rült embert, akinek mekkora problémái vannak, és mégis boldog tud lenni! És te nem tudsz az lenni, amikor olyan szerencsés vagy, hogy egész­ségesnek és értelmesnek szü­lettél?

Next

/
Oldalképek
Tartalom