Új Néplap, 1998. április (9. évfolyam, 77-101. szám)
1998-04-29 / 100. szám
ÚJ NÉPLAP * Mt ÚJSÁG A TISZA-TÓ VIDÉKÉN ? » ÚJ NÉPLAP * Ml ÚJSÁG A TISZA-TÓ VIDÉKÉN ? * ÚJ NÉPLAP » Ml ÚJSÁG A TISZA-TÓ VIDÉKÉN ? * ÚJ NÉPLAP * Mi ÚJSÁG A TÍSZA-TÓ VIDÉKÉN ? * UJ NÉP Ml ÚJSÁG A TISZA-TÓ VIDÉKÉN ? Ml ÚJSÁG A TISZA-TÓ VIDÉKÉN ? * ÚJ NÉPLAP * Ml ÚJSÁG A TISZA-TÓ VIDÉKÉN ? * ÚJ NÉPLAP * Ml ÚJSÁG A TISZA-TÓ VIDÉKÉN ? * ÚJ NÉPLAP * Ml ÚJSÁG A TISZA-TÓ VIDÉKÉN ? * ÚJ NÉPLAP * Ml ÚJS Abádszalóki iskolások Picardiában Baráti „tájolvasás” középkori szemüveggel „Talpra, Petőfi” verseny Mint a mesében Templomot építeni dicsőség, azt megóvni kötelesség Az idegenforgalomhoz is igazodik a helyi járat Midibusz - maxi színvonal A Értő kezekbe került a vágóhíd Kiutazásuk előtt röviden beharangozta lapunk is az abádszalóki Kovács Mihály Általános Iskola 24 negyedik, ötödik és hatodik osztályos tanulójának, valamint négy nevelőjének egyhetes franciaországi programját. Azóta kiderült, hogy a „Classe de Patrimoine” hagyományőrző és -ápoló francia mozgalom keretén belül Laon városában vendégeskedő magyar delegáció élményekkel tele tarsollyal tért haza április 11-én. Az abádszalóki delegáció a laoni székesegyház előtt Elöljáróban csak annyit: az iskola, köszönhetően a megyei önkormányzat és a Soros Alapítvány támogatásának is, kiválóan szőtte tovább megyénk és Picardia tartomány pár évvel ezelőtt szerződéses formában is szentesített barátságának szálait. A gyerekek tartalmasabb történelemórákon nem is lehettek volna, ugyanis egy hétig a középkor elevenedett meg számukra. Laon ugyanis egyike azoknak a patinás francia városoknak, amelyekben, köszönhetően védettségének, ma is élő a múlt. A szervezők erre a felbecsülhetetlen értékre alapozva építették fel az abádszalóki vendégek programját úgy, hogy a gyerekek közben megismerhették a gótikát, a középkori építészetet, öltözködést, viselkedéskultúrát, a zenés és táncos hagyományokat is. Igazán hab volt a tortán, hogy ezt a baráti táj- és városolvasást kisrepülőgépes városnézés, ős-filmtörténeti értékű „Camera- Opscurás” fotókészítés, esténkénti közös zenélés és tánc is színesítette. Jutott idő Párizsra is: az Eiffel-torony gyalogtúrás felfedezésével, a Szajna, a Diadalív látképével, a louvre-béli kincsek megtekintésével. így egyáltalán nem csoda, hogy az idő gyorsan repült. Úgy, mint az a Malév-gép, amely Charles de Gaulle reptérről hazahozta a szalóki kisdiákokat, akik május 9-én váiják francia barátaikat a Ti- sza-tóhoz. Molnár Imre ötödikes tanuló igazi középkori lovaggá vált a francia öltöztetők jóvoltából Gazsó Évikének a története abból a szempontból mesébe ülő, hogy a március 15-i, „Talpra, Petőfi” országos vers- és prózamondó verseny 300 résztvevője közül ő kapta meg a különdíjat, mint a legfiatalabb versenyző. Ám ahhoz, hogy ez a mese ilyen szép legyen, természetesen kellett a kilencéves Éviké Isten áldotta tehetsége és vers- szeretete is. Nem véletlenül mondta róla a szakmai zsűri, hogy korát meghazudtoló érettséggel szavalta el Petőfi „Tisza” című költeményét, amit a Szolnoki Városi Televízió is rögzített. A mesés történet ezzel még nem ért véget: április 17- én levelet kapott Évi, amiből mégtudta, hogy műsorszárhát viszontláthatja május 2-án, az MTV 1-es csatornájának az „Én Petőfim” című műsorában. így gondolhatták ezt az abádszalóki református egyház- község tagjai is, amikor pályázati lehetőségek kiaknázása mellett gyűjteni kezdtek az 1789-ben épült templomuk felújítására. részt növeli a szállítható utasok létszámát, másrészt különjárati jelleggel, lehetővé teszi a távolsági utazásokat is. Ez a terv pár napja már valóság, hiszen az elmúlt hét péntekjén Abádsza- lókra érkezett egy vadonatúj, 4580 köbcentis. MAN turbódízelmotorral ellátott Ikarus 543.37. M. típusú busz. A midi kategóriás jármű úgymond maximalis színvonalon tudja teljesíteni az elvárásokat. Élsősor- ban azzal, hogy 44 utast - 22 ülő- és 22 állóhellyel - tud szállítani a vasútállomásról és Ti- szaderzsről e népszerű üdülőközségbe. Másodsorban pedig gyorsaságával és megbízhatóságával kiválóan alkalmas arra is, hogy igény szerint a Mátrába, a Bükkbe, a Hortobágyra, a tokaji borvidékre is elvigye kirándulni Abádszalók vendégeit, jó szolgálatot téve ezzel a Ti- sza-tavi idegenforgalomnak. Az abádszalóki önkormányzat két fordulóban hirdette meg vágóhídja bérleti üzemeltetését. Több pályázó közül végül Rausz Károly helyi vállalkozó lett a befutó. Ügy néz ki, mindenki nagy reményt fűz az együttműködéshez. A döntéshozó önkormányzat azért, mert bízik, hogy a 25 éve a szakmában dolgozó vállalkozó jó lokálpatriótaként nem csak új munkalehetőségeket teremt, hanem javítja a helyi ellátást - egy piactéri húsbolt üzemeltetése is szerepel a bérleti szerződésben (a szerk.). Rausz Károly pedig azért, mert azt tapasztalta, hogy a hivatal maximálisan segíti elképzelései megvalósítását. Egyelőre ez abból áll, hogy a vállalkozó 1,5 millió forintból rendbe teszi a vágóhidat úgy, hogy az megfeleljen az EU követelményeknek is. A nem is any- nyira távlati elképzelések szerint pedig egy új húsfeldolgozó üzem épül, hiszen Rausz Károly határozottan ezért vásárolt meg egy telket a vágóhíd mellett. Már folyik a tervezés, és ha minden jól megy, akkor jövőre elkészülhet a 4,4 hektáros területen az a 700 négyzetméteres üzem, amely várhatóan húsz helyi dolgozót foglalkoztat majd. Rausz Károly, aki a Nagykun Hús Kft. ügyvezetője volt, és húsipari technikusként mestervizsgát is szerzett, a versenyképesség érdekében nagy gondot fordít a minőségre. Ezért az abádszalóki sertésfeldolgozást egy számítógépes minősítő berendezés is segíti majd. Most azonban még csak a vágóhíd rendbetételét kezdi el, ahol hat munkással várhatóan júniusban kezdődhet a vágás. Most örömmel számolhatunk be arról, hogy már összegyűlt annyi pénz, hogy elkezdődhessen a felújítás első üteme. Ez rá is fér a helytörténeti szempontból is nagyon értékes épületre, hiszen az egyébként gyönyörű templomot utoljára 1887-ben újították fel. Május első hetében először a toronyhoz csatlakozó tetőrész javítását és cseréjét kezdi meg a helyt amelynek komoly kihívás lesz a torony külső rendbetétele. Idén lényegében ezt teszi lehetővé a gyűjtésből, az adományok, és a régi parókia értékesítéséből ösz- szegyűlt pénz. A Műemlék- védelmi Felügyelőség által jóváhagyott és félmillió forinttal támogatott felújítási terv, amelynek kalkulált kivitelezési költsége 1995- ben 17,4 millió forint volt, még további három ütemmel számol. Az elsőben a komplett külső egység újul meg, a másodikban a templom belső tere kapja vissza eredeti állapotát, majd a harmadikban a berendezést rehabilitálják korhű formában. Ezért is remélik, hogy miharambabb megkapják önerejükhöz a Környezetvédelmi és Terület- fejlesztési Minisztériumtól az igényelt pályázati támogatást. Abádszalókon, kísérleti jelleggel ugyan, de nagyon jól szolgálta a helyi közlekedést az a Volkswagen kisbusz, amelyik korábban a budapesti Várban futotta kilométereit. Ám az idő felette is eljárt, nem is beszélve arról, hogy a tipikusan belvárosi turistaközlekedésre konstruált panorámabusz nem éppen gyorsaságáról volt híres, óránként 50 kilométerben maximált tempójával. Ezért is gondolta a Jászkun Volán Rt., hogy több irányban is fejleszti szolgáltatását: egyPéntek délután érkezett Abádszalókra a midibusz, amely- lyel Havellant Ferenc buszvezető is elégedett fotó: sz. m A „Jeanette” megbízható partner Idén huszonöt éves a varroda Utoljára 1994-95 fordulóján írtunk az idén 25 éves abádszalóki varrodáról, a Jeanette-ről. Az akkori híradás bizony nem volt szívderítő, hiszen egy bérlő távozásával ötven környékbeli leány és asszony vált munkanélkülivé. A tulajdonos, a budapesti Jeanette Ruházati Kft. ekkor döntött úgy, hogy saját maga veszi kézbe a működtetést. Ez azt eredményezte, hogy azóta 75 embernek stabil munkahelyévé vált a varroda, mindazok mellett, hogy időközben még fejlesztésekre is tellett. Ehhez „csak” az kellett, hogy a cég megfelelő piackutatás után, jó minőségben teljesítse a svájci és a német nőiruha-igé- nyeket. Abádszalókon büszkék arra a dolgozók, hogy ők a Jeanette minőségi versenyében hét varroda közül legtöbbször az 1-2. helyen állnak. Persze mindezek mellett a teljesítménybéres szalagrendszerben dolgozó jeanette-es nőiruha-készítők szeretnék, ha egyszer az eddiginél több pénzt vihetnének haza hó végén. Ám ha azt nézzük, hogy milyen foglalkoztatási nehézségekkel küzd a térség, akkor ez a szerénynek mondható jövedelem - ami egyébként megfelel a térségi varrodák átlagbérszínvonalának - is aranyat érhet. Különösen akkor, ha a helyben lévő munkahely ezt hosszú távra biztosítja. így talán abban is lehet bízni, hogy az igényes termelés egyszer majd megvastagítja a fizetési borítékokat is. Svájci és német piacra készülnek a ruhák FOTÓ: SZ. M. Az abádszalóki mozgássérültek közgyűlése után Akiket sohasem hagyhatunk magukra Abádszalókon nemrég ülésezett a mozgássérültek helyi egyesülete. Az ülés után lapunk kíváncsi volt arra, hogy milyen évet zártak és az idei esztendőre mit terveznek az egyesület tagjai. Ezért kerestük meg Virág János egyesületi elnököt, aki elöljáróban leszögezte: mindenekelőtt azoknak kell köszönetét mondania, akik 1997-ben sem hagyták magukra a rászorulókat. Ennek köszönhetően az elnök tartalmas munkáról számolhatott be. A mozgássérültek közgyűlésén ugyanis arról beszélt Virág János - Herbály Imre, megyénk közgyűlésének alel- nöke, dr. Kasuba János térségi országgyűlési képviselő, valamint a nagyközségi közéletről, fejlesztésekről részletes tájékoztatót tartó Bordás Imre polgármester jelenlétében -, hogy a segítőknek, támogatóknak és nem utolsósorban az aktív tagságnak köszönhetően igen mozgalmas esztendőt zárhatott 1997-ben az egyesület. Távirati stílusban talán elég azt megemlíteni, hogy volt ortopédiai, reumatológiai szakrendelés gyógytornász- foglalkozásokkal, helyszíni mintavétel után többen jutottak hozzá kedvezményes gyógycipőhöz, s három új tolókocsi is gazdára talált Abádszalókon. Az egyesület sikeres pályázata révén kapott 370 ezer forintja mellett ebben jelentős szerepet vállalt a megyei egyesület, a helyi önkormányzat, a szolnoki Hetényi és a MÁV-kórház, valamint a Győgycipő Kft. Megszokott már a népszerű üdülőfaluban, hogy az egyesület kiváló programokat szervez a rokkantak napjára. Tavaly sem volt ez másképp, így nem csoda, hogy közel háromszázan vettek részt az augusztusi rendezvényen. Ahhoz, hogy a nap sokáig emlékezetes legyen, nagyban hozzájárult a Melegtanyai Szövetkezet vezetője, Nagy János személyes példamutatásával. Valószínű, hogy Perge Attila és családja óriási örömet szerzett a tombola fő nyertesének, aki a díjat felajánló família jóvoltából egy komplett számítógépes szettel lett gazdagabb. A sorban számtalan üzlet, vállalkozás, magánszemély mellett Virág János külön kiemelte Gyarmati István és főzőcsapata működését, akik az elnök szavai szerint gasztronómiai csodákkal varázsolták el a közel 300 kóstolót. Ám mégis talán egy dolog a legfontosabb: Abádszalókon egyre markánsabban körvonalazódik egy olyan összefogás, ami nem csak az ünnepnapokon figyel a mozgás- sérültekre. Ezért csak azt kívánhatjuk az egyesületnek, hogy idén is kapják meg azt a 450 ezer forintot, amire pályáznak, amivel együtt bizonyosan jól kamatozik majd a karitatív segítők adománya is: több egészségügyi, rehabilitációs programmal, gyógyci- pővel, tolókocsival s a remények szerint még több munkával párosuló beilleszkedési lehetőséggel. Ha ez sikerült, akkor valószínűsíthető, hogy még ünnepibb lesz idén augusztus 22-én a rokkantak napja. Mert erre most is készülnek azok Abádszalókon, akikre manapság nagy terhet raknak, a számunkra, egészségek számára is igen küzdelmes hétköznapok. Az oldalt írta: Percze Miklós
