Új Néplap, 1998. március (9. évfolyam, 51-75. szám)

1998-03-11 / 59. szám

6. oldal Mezőgazdaság 1998. március 11., szerda A magyar agrárágazat kritikus pontjai Alternatívák és alkupozíciók az EU-csatlakozást előkészítő tárgyalásokon - a kutató szemével Legutóbb talán az Európa-nap vonzott annyi külföldit Szol­nokra, mint a február 21-25. között megrendezett európai ré­giók fiatal mezőgazdászainak első fóruma. A 12 ország 24 régió­ját képviselő 116 fiatalnak diplomaták, valamint neves hazai és külföldi szakemberek tartottak tájékoztatókat. Az Agrár és Fa­lusi Ifjúsági Körök Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Egyesülete szervezésében megvalósult rendezvény talán legnagyobb sikert kiváltó előadása dr. Varga Gyula, az Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézet főigazgató-helyettese nevéhez fűződik, aki tényszerűen vázolta fel a magyar agrárágazat integrációs esélyeit. A professzor szerint az Európai Unió agrárgazdaságát továbbra is a - bizonytalan kimenetelű és céljaikat illetően sem kellően tisztázott - reformok körül zajló viták jellemzik. Mint azonban fogalmazott: „az Unió agrárgaz­daságának reformkényszere szinte majdnem teljes egészében független a keleti kibővüléstől. Ezt tárgyalásaink során is érde­mes lesz szem előtt tartani, érv­ként és tényként egyaránt.” Az előadó rámutatott: a ma­gyar mezőgazdaságot lényegé­ben továbbra is a stagnáló, sod­ródó helyzet jellemzi, erőteljes differenciálódással, veszélyesen leszakadó, a termelési potenciál 20-30 százalékát kitevő üzemi körrel és régiókkal. A termelés műszaki színvonala nem javult említésre méltó módon, a kor­szerű termelés követelményei­nek megfelelő módszerek és eszközök használata a gazdál­kodók kis körére jellemzők. Ezért megnövekedett a veszélye annak, hogy a hazai mezőgazda­ság a mind igényesebb élelmi­szeripar nyersanyagszükségletét nem tudja kielégíteni, és a bő­vülő exportlehetőségeket kellő árualapok hiányában nem tudjuk kihasználni. A hazai agrárium tőkehiánya az új intézkedések ellenére is év­ről évre nő. A hitelkínálat bősé­ges ugyan, de a termelők nem nagyon tudnak és nem is nagyon mernek élni a hitelek fölvételé­nek eszközével. Az egyetlen je­tulajdonlás mai korlátozása mel­lett semmilyen reális lehetőség sincsen. Az ésszerűség ezért azt diktálná, hogy a fejlesztési tá­mogatásokat a versenyképes magán- és társas vállalkozá­sokra koncentrálják - fejtette ki dr. Varga Gyula. Mire készüljünk? A professzor szerint áttörés két- három év alatt, a mainál sokkalta offenzívebb politika mellett sem lenne várható. Azt azonban a mai. ösztönzési szintet megha­ladó, kedvezőbb közgazdasági adottságok és feltételrendszer mellett elérhetjük, hogy az ága­zatot a csekély, de érzékelhető növekedés felé tereljük, mégpe­dig szorosan összekötve a szer­kezetváltozással. Teljesen reménytelen, ugyan­akkor szükségtelen minden fon­tosabb ágazatban fejleszteni. A gabonatermelésre, a tárolásra és a gabonapiac szabályozására, a mezőgazdasági üzemek és a ke­reskedelem közötti integrációs kapcsolatok erősítésére, az el­avult termelőeszközök cseréjére, a mezőgazdasági termelés mű­szaki fejlesztésére, az érdek- képviseleti rendszer fejleszté­sére, a számvitel, a sta­tisztikai nyilvántartás, a piaci információs rend­szer korszerűsítésére, a termelők regisztráció­jára, valamint a csatla­kozási tárgyalások sike­res lebonyolítására kell összpontosítani - húzta alá a kutató. Ami az integrációra való felkészülést illeti, az igazi gyenge pont maga az ágazat csekély és nem javuló verseny- képességével. „Szüksé­gessé vált egy olyan szervezet létrehozása, amely a piac gyakorlati szabályozásának min­dennapi kérdéseivel, az export engedélyezésé­nek és a támogatások odaítélésének, illetve fo­lyósításának, a belföldi termelői piacon szükséges intervenciós beavatkozások végrehajtásának kérdéseivel foglalkozik.” Nagyon fontos a statisztika és az információs felkészülés to­vábbi, átfogó gyorsítása, mert e nélkül - az előadó szerint - „nem lesz elég eszköz a kezünk­ben ahhoz, hogy azonos nyelve­zettel, az EU nyilvántartási rend­jével megegyező tartalommal, reális és a partnerek számára is elfogadható formában folytas­suk le a tárgyalásokat.” Dr. Varga Gyula rámutatott: kényes pont lehet az a hallgató­lagosan megtűrt mai magyar gyakorlat, amely szerint még a közepes méretű családi gazda­ság sem igazán része a legális gazdaságnak. Ezzel kapcsolato­san pedig az EU részéről nem várható „megértés”. Az agrárkutató úgy vélte: mindenképpen külön kezelést kíván a kisegítő gazdaságok és a hozzájuk kapcsolódó, zömmel önellátó, de esetenként az integ­ráción keresztül az áru-előállí­tásban is részt vevő, ha akarom, termelő, ha akarom, szociális foglalkoztató kisgazdaságok köre, amely a nálunk kialakult módon és mértékben nincs jelen az EU tagállamaiban. Ezeket az egységeket az unióban valójá­ban nem kezelik üzemként, így termelői támogatásokat sem kapnak. A legsúlyosabb kérdések Nagyon fontos lenne már most megkezdeni azokat a tárgyalá­sokat, amelyekkel talán már a je­lenlegi időszakban támogatá­sokhoz is lehetne jutni, de ettől függetlenül tisztázni lehetne az élelmiszer-termelésből kikap­csolandó területek jövőjét - hangsúlyozta a professzor. Nyilvánvaló ugyanis, hogy a kedvezőtlen adottságú területe­ken a veszteséges szántóföldi termelés helyett az erdősítési, esetenként gyepesítési progra­mokat kellene szorgalmazni. „Nem szabad elfogadni a kö­zösség restriktiv agrárpolitiká­ját, hanem - legalábbis a korábbi szint újbóli eléréséig -, növeke­dés- és hatékonyságorientált fej­lesztési politikát kell folytatni.” Dr. Varga Gyula szólt arról, hogy az első kényes és fontos Dr. Varga Gyula kérdés a kiinduló bázis meghatá­rozása, amelyhez a termelésnek valamilyen mértékben igazodnia kell. Az előadó szerint az egye­düli reális kiindulópont az 1985-1990 közötti évek terme­lése lehet csak, amelyet a nem­zetközi átlag harmadának-ne- gyedének megfelelő agrártámo­gatással ért el az ország. Az utóbbi évek termelése ettől mint­egy 30 százalékkal marad el. A gabona jelentősége A mennyiségi szabályozásba vont, vagy kvótákkal kordában tartott termékek közül az EU négynek tulajdonított kiemel­kedő jelentó'séget (gabonafélék, cukor, tej és marhahús). A ku­tató álláspontja: „Magyarország számára kiemelkedő jelentősége csak a gabonatermelésnek van. Ezért annak érdekében, hogy ezen a területen a legjobb pozí­ciókat vívjuk kijelentős termék- többlet elérését kell célul ki­tűzni. Csak a bőséges és a nem túl drága hazai gabonatermelés mellett remélhetjük, hogy a mennyiségi szabályozástól men­tes sertés- és baromfihús-terme­lésben kihasználhatjuk majd a növekvő piaci lehetőségeket.” A gabonától eltérően a tej- és a marhahústermelésben lénye­gében az önellátásra kell töre­kedni, azzal a fontos megkötés­sel, hogy ez a racionális fogyasz­tási színvonal egyenletes kielé­gítéséhez indokolt mennyiséget kell, hogy jelentse. A cukorter­melésben is a hazai igényt kielé­gítő alapkvóta a cél. Az előadó kifejtette: az EU eddigi megnyilatkozásai rendre azt hangsúlyozták, hogy a kompenzáció csak azoknak a termelőknek jár, akik az EU tagországaiban - a világpia­choz való igazodás és a ver­senyképesség javítása érdeké­ben tett árcsökkentések nyo­mán - jövedelemcsökkenést kénytelenek elszenvedni. Ez a kompenzáció nem járna az újonnan belépő országok ter­melőinek, mivel ők az áraikkal nem visszakozni kénytelenek, hanem jelentős jövedeleme­melkedésre számíthatnak. Az érvelésben elhangzik, hogy ez a jövedelemnövekedés akár szo­ciális feszültséghez is vezethet a jövő Európájában. Ezt azon­ban nyilvánvaló túlzásnak nevezte a professzor. A kutató ennek kapcsán utalt arra: az EU tagorszá­gai első- és a másodosztá- lyúakra tagolónak, ha a közvetlen kifizetésben csak a régi tagok részesülnek. A „közösségi vívmányok” így nem vonatkoznának min­den tagra. Ilyen megoldás esetében nyilvánvalóan sé­rül az egységes piac elve. A közvetlen támogatás a ter­melők számára akkor is pi­aci pozíciójukat javító be­vétel, ha azt formálisan a termelési folyamattól „füg­getlenül” kapják. Ez a bevé­tel mindazonáltal súlyos pi­actorzító hatású, indokolat­lan előnyhöz juttatja az új fotó: nagy L belépőkkel szemben a ko­rábbi tagokat. „A gyakorlati ellenvetések közül mindeddig kevés hang­súlyt kapott az a körülmény, hogy nem csak a termelői árak növekedése várható az újonnan belépő országok mezőgazdasá­gában, hanem a ráfordításoké is. Márpedig ezek szintje Magyar- országon - lényegében az ener­giaszektort kivéve - minden esetben jóval alacsonyabb, méghozzá a mezőgazdasági árak színvonalához képest is, mint az EU-ban. Vagyis, a csatlakozás­sal egyidejűleg, az agrárolló új­bóli nyílására kell felkészül­nünk.” ET-komfőrm nagyüzemek Az utóbbi években elterjedt az a nézet, hogy a nagyüzemi struktúránk „nem EU-kon- form". A professzor úgy látja: a magyar tárgyaló félnek a mad­ridi állásfoglalásból kell kiin­dulnia, amely szerint az EU el­ismeri a sajátos kelet-európai fejlődés következményeit, s tényként, adottságként kezeli a nagyméretű gazdaságokat, ha azok megfelelnek a piacgazda­ság kritériumainak. „A jelenlegi hazai üzemi és vállalati struktúra azonban nem felel meg a versenyképességi követelményeknek. Egymillió- nyi kisegítő jellegű, egy hek­tárnál jóval kisebb területtel rendelkező, s az igencsak távoli múltat idéző termelési színvo­nalon működő termelő egység van, amelynek zöme, hason­lóan az 1-10 hektáros, egy csa­lád tisztességes eltartásához elégtelen méretű kisgazdasá­gokkal, a megélhetés kény­szere, jobb esetben a tradíciók továbbélése, vagy a tulajdono­sok mezőgazdaság iránti von­zalma következtében áll fenn és működik. Nagyüzemi integrá­ció hiányában létük múlékony” - mondotta dr. Varga Gyula. Laczi Zoltán Jász-Nagykun-Szolnok megyei programok az AGRO+MASHEXPO ’98 alkalmával Budapest 1998. március 11-15. A kiállítás hivatalos megnyitója Megnyitja: Benedek Fülöp, az FM közigazg. államtitkár Köszöntő: Iváncsik Imre, a JNSZ Megyei Önkormányzat elnöke JNSZ megyei stand ünnepélyes megnyitása. Köszöntő és megnyitó: Herbály Imre, a JNSZ Megyei Önkormányzat alelnöke Szakmai konferenciák: 1998. március 12., csütörtök (9.00-12.30 között) Konferenciaközpont - nagyterem A magyar agrárgazdaság felkészülése az Európai Uniós csatlakozásra 11.50 Szolnok megye bemutatkozik - Jász-Nagykun-Szolnok megye mezőgazdasági termelése, feladatok és lehetőségek az EU-csatlakozás tükrében Előadó: Papp László, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Agrárkamara titkára A szakmai tanácskozásokon a részvétel ingyenes. 1998. március 13., péntek (9.00-12.30 között) B pavilon - Tanácsterem A mezőgazdasági gépgyártás és kereskedelem 1996/1998 9.10 óra A magyar mezőgépipar 1997. évi teljesítménye és az 1998. évi kilátások Előadó: Dr. Sziráki András, a Szolnoki MEZŐGÉP Rt. elnöke A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kézműves Kamara által szervezet bemutatók 1998. március 11., szerda Bárándi János, tiszaföldvári kosárfonó Március 12., csütörtök Sarus Istvánné, tiszaföldvári kézimunka előnyomó, hímző Március 13., 14., péntek, szombat Túri Szőnyeg Kft. mezőtúri szőnyegszövői Március 15., vasárnap Kissné Kugler Erika, Kiss János szolnoki keramikusok \ Agroturizmus, falusi vendégfogadás fejlesztéséhez igényelhető támogatások Megyénkben a következő telepü- Kereskedelmi és Idegenforgalmi léseken élők: Hunyadfalva, Kő­telek, Nagyiván, Tiszabő, Tisza- bura, Tiszaderzs, Tiszagyenda, Tiszaigar, Tiszakürt, Tiszaörs, Tiszaroff, Tiszasas, Tiszasüly, Tiszaszentimre, Tiszaszőlős, Ti- szaug, Tomajmonostora pályáz­hatnak a Földművelésügyi Mi­nisztérium, valamint az Ipari, Minisztérium pályázata alapján, az agroturizmus, falusi vendég- fogadás fejlesztéséhez igényel­hető támogatásokra. Átéltétek*« ről a Magyar Közlöny 1997/121. számából vagy Jászapátiig, a Vállalkozásfejlesztési Irodától (57/440-516 Kocsis Zoltán) sze­rezhetnek további információt. f KÖZELEDIK A TAVASZ... ~) KERESSE FEL GAZDAARUHAZUNKAT! Gazdag választékban kaphatók: Hibridkukorica vetőmagvak • DEKALB • MARTONVÁSÁRI fajták Tavaszi kalászos vetőmagvak • TAVASZI ÁRPA, ZAB Borsó, napraforgó, lucernamag Tavaszi vetésre - több mint 100 fajta - kerti virágmag Burgonya vetőgumó Kedvező áron megvásárolhatók: műtrágyák, növényvédő szerek, szerszámok, fóliák, s minden, ami tavasszal a kertben, meg a gazdaságban használatos. Címünk: DÉL-PEST MEGYEI \ MEZŐGAZDASÁGI RT. Gazdaáruház 2700 CEGLÉD, Külső-Kátai út 98. Telefon: 53/310-796/130 mellék. VELÜNK - A EÖLÚJE TÖBBET ÉR! DPMGRT Beruházási hullám indulhat az agráriumban Érdemes tájékozódni a támogatásokról Tavaly a megyében több mint 530 milliós fejlesztési célú költ­ségvetési támogatás révén 1,5-1,6 milliárd forint értékű beru­házás valósult meg az agrárágazatban. Mivel az idén az elmúlt évinél szélesebb körben működik a támogatás rendszer, és a keretösszeg is nagyobb, így ’98 valószínűleg még inkább a be­ruházások éveként vonul majd be az agrártörténelembe. A megyei tapasztalatok alapján elmondható: egyre pontosab­ban körülhatárolható az a kör, ahol a fejlesztések oroszlánré­sze történik. A klasszikus nagyüzemek mellett egyre je­lentősebb beruházásokat valósí­tanak meg a kisebb gazdasági társaságok, valamint a zömében 100-300 hektáros magánterme­lők. A néhány hektáros gazdák ezzel szemben, úgy tűnik, egyre távolabb kerülnek a mo­dernizáció lehetőségétől. A pályázati lehetőségek döntő hányada jogvesztő határ­időhöz kötött, ezért is érdemes mielőbb tájékozódni. Az építési jellegű fejlesztési és felújítási pályázatok benyújtási határ­ideje már egészen közel van: március 31 -ig kell az igényeket eljuttatni az FM-hivatalba. A mintegy 500 milliós támogatási keret várhatóan kétmilliárdot meghaladó beruházást tesz majd lehetővé. A kedvezőtlen adottságú térségek fejlesztési támogatására a pályázatok bea­dási határideje május 31. A földhaszonbérlet támogatására június 30-ig, a földhasznosítást elősegítendő pénz elnyerésére pedig július 31-ig kell jelent­kezni. A gép- és tenyészállat­támogatás lényegében folyama­tosan történik, a foglalkoztatást elősegítő (havi 3000 forint/fő) konstrukció igénybevételére azonban ugyancsak márciusban kell jelentkezni az APEH-nél. A támogatások döntő részét ez­zel szemben a megyei FM-hi- vatalban intézik. A pályázatokkal kapcsolatosan részletes információval szolgál­nak a megyei földművelésügyi hivatal munkatársai, valamint a kamarai gazdajegyzők. L. Z. A siker titka: minőség és gyorsaság A cserkeszőlői Varga Károly kertészetét valószínűleg a mi­enknél fejlettebb mezőgazda­sággal rendelkező országok gazdái is megirigyelnék. Ösz- szesen öthektámyi földet véd az időjárás viszontagságaitól fóliával. A hírnevére mi sem jellemző jobban, mint hogy most éppen egy francia fiatal­ember érkezett hozzá szakmai gyakorlatra. Varga Károly nak van mit megtanítania külföldi vendé­gével, a négyzetméterenkénti 30 kilogrammos terméshozam kiváló eredmény. Mára sikerült akkora kertészetet kialakítania, melyeket például Hollandiában láthat az ember. A Varga-biro­dalom uborkái és paradicsomai nemcsak idehaza, hanem a ha­Az uborkát gondozza a magyar—francia csapat táron túlra is eljutnak. A siker titka Varga Károly olvasatában a kiváló minőségen túl az, hogy a megrendeléstől számítva né­hány óra alatt bárhová az or­szágban eljuttatják terméküket.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom