Új Néplap, 1998. március (9. évfolyam, 51-75. szám)

1998-03-11 / 59. szám

ÚJ NÉPLAP « A KUNSÁGBAN JÁRTUNK * ÚJ NÉPLAP * A KUNSÁGBAN JÁRTUNK ” ÚJ H É I wmmÊmÊmÊÊÊÊBÊÊÊmÊMÊmÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊmËMÊÊÊÊÈÊÊKËMÈÊÊm ÍUNSAGBAN JÁRTUNK * ÚJ NÉPLAP * A KUNSÁGBAN JÁRTUNK * ÚJ NÉPLAP « A KUNSÁGBAN JÁRTUN JÁRTUNK A KUNSÁGBAN JÁRTUNK - ÚJ NÉPLAP » A KUNSÁGBAN JÁRTUNK « OJ NÉPLAP * A KUNSÁGBAN JÁRTUNK * ÚJ NÉPLAP * A KUNSÁGBAN JÁRTUNK - »J NÉPLAP - A KUNSÁGBAN JÁRTUNK » ÚJ NÉPLA Karcag Olvasni lehet a lemezeket Az olvasók szívesen használják a CD-ROM-ot A városi Csokonai könyvtár ta­valy sikerrel pályázott a Nem­zeti Kulturális Alaphoz, CD-ROM-leolvasó vásárlására. Az elnyert 250 ezer forintból ötven lemezt vásároltak, az elő­zetesen felmért igénynek meg­felelően az általános lexikonok, anyanyelvi, filmművészeti CD-k mellett egyes tantárgyak­hoz - biológia, történelem - is vettek lemezeket, melyeket az olvasók egyeztetett időpontban használhatnak is. Számára a festés kikapcsolódás Mátyus Sándorrá (Kiss-Pál Róza) évtizedekig tanította a szak­munkásképzős osztályokat művészettörténetre, s az általa ve- yr K»tt szakkörre - ahol sókerámiát éppúgy készítettek, mint fa­liképeket - ma is szívesen emlékeznek diákjai. Mióta nyug­díjba ment, már van ideje arra is, hogy fessen. Az alkotás szá­mára kikapcsolódást jelent. Kiss-Pál Róza munka közben fotó: b. l. Róza kézügyességét szüleitől örökölte, hiszen édesanyja szé­pen kézimunkázott, nádtetőké­szítő édesapjának pedig nem okozott gondot a bútorfaragás sem. A Vasút Úti Általános Is­kolában rajztanára, Vilmányi Sándomé biztatta, menjen kép­zőművészeti gimnáziumba. Áz élet azonban közbeszólt, így a mezőgazdasági technikumba jelentkezett, s már férjnél volt, amikor elvégezte a mezőgazda- sági, háztartási ismeretek és gyakorlati szakokat, valamint a rajztanári szakot. 1977-ben ke­rült nevelőtanárként a szak­munkásképzőbe, ahol művé­szettörténetet is tanított. Igye­kezett fejleszteni diákjai kéz­ügyességét. A tanítás mellett kevés ideje maradt a festésre. Egyszer vett részt alkotótábor­ban, s két kiállítása volt eddig. Képeit olajjal, pasztellel és ak- varellel készíti. Szívesen örö­kíti meg a karcagi tájat, de csa­ládi kirándulások alkalmával látott szép házat, erdőrészletet is elraktározza, s ezek képein később visszaköszönnek. Festményeit először férjének mutatja meg, aki a legjobb kri­tikusa is egyben. Plazmavágót Magyarországon csak itt készítenek Hegesztőgépeiket világszerte ismerik A főleg mezőgazdaságból élő városban van néhány jól menő ipari cég is. Ezek egyike a Weld-Impex Termelő és Kereske­delmi Kft., mely tavaly megfelelt az ISO 9002 minőségbiztosí­tási rendszernek. Csúcstechnológiával készülő hegesztőgépeik Ausztráliától Németországon át Finnországig is eljutnak. A cég terveiről Kis$ István ügyvezető igazgatót kérdeztük. tása, illetve bővítése manapság elképzelhetetlen a minőségtanú­sítás nélkül. Az auditálás után sokkal áttekinthetőbbé vált a cég. A tanúsítvány megszerzése jelen­tős anyagi erőforrásokat vont el, ez a költség azonban rövidesen Ezek a hegesztőgépek Ausztráliába készülnek- Tavaly 592 milliós árbevélt ér­tek el. Hányán dolgoznak az ön­álló exportjoggal is rendelkező cégnél?- Szájnegyvenöt dolgozónak, s ezáltal több mint ezer karcagi­nak biztosítunk megélhetést. Ti­zenegy mérnök és tizenöt techni­kus szervezi a fejlesztést, gyár­tást, értékesítést. Tavalyi árbevé­telünk 70 százaléka exportból származott.- Milyen berendezéseket készít a kft.? '- Termékeinket három nagy csoportba sorolhatjuk. Ezek közé tartoznak a hagyományos foko- zatkapcsolós, fogyóelektródás, védőgázas berendezések, az ar- gonvédőgázas volframelektródás gépcsalád, valamint a sűrített plazmavágó berendezések. A plazmavágót Magyarországon csak mi gyártjuk és forgalmaz­zuk, az argonvédőgázas berende­zések 90 százalékát ugyancsak a mi cégünk gyártja és forgalmazza a hazai piacon. Tapasztalataink szerint a magyar vállalkozók többsége úgy gondolkodik, hogy a nyugati gyártmányok még mindig jobbak, megbízhatóbbak, mint a hazaiak, holott ez már ré­gen nem igaz. A jó minőségű bel­földi eszközök ugyanazt tudják, mint a külföldi eredetűek.- A világ hegesztőgyártó cégei- köztük a Weld-Impex is - az es­sem szakkiállításon mutatták be 1997-ben termékeiket. Milyen si­kerük volt?- Elmondhatom, nagy volt az érdeklődés hegesztő- és plazma­vágó gépeink és forgóasztalunk iránt. Itt mutattuk be legújabb fej­lesztésű gépünket, a Weldi Mig 400 Puls hegesztőgépünket is, mely a hegesztési folyamatban az egyik legkorszerűbb eljárás, ugyanis a-’, impulzusé,es. ''édő- gázas, fogyóéjetecdás hegesz­téskor az áramforrás impulzus jellegű hegesztőáramot hoz létre. A géppel fföcskölés nélkül meg­oldható az aprócseppes anyagát­vitel, az acélhuzalokon kívül króm, nikkel, és alumíniumhuza­lok hegesztésére is kiválóan al­kalmas.- Említette, hogy tavaly meg­szerezték az ISO minősítést. Mi­én tanották ezt fontosnak?-Többek között azért, mert hazai és külföldi piacok megtar­megtérül.- A kft. már most is a legkor- szerííbb hegesztéstechnikát bizto­sítja pannereinek. Tciveznek-e újabb fejlesztéseket?-Néhány éven belül szeret­nénk hegesztéstechnológiai eljá­rásokkal is meglepni leendő part­nereinket, hiszen mérnökeink olyan tudással és tapasztalattal rendelkeznek, hogy ezzel a fel­adattal is sikeresen megbirkóz­nak majd.- Idei árbevételi tervünket 650 millió forintban határoztuk meg. Legnagyobb gondunk a források optimális elosztása lesz a dolgo­zók jövedelmének biztosítása, a fejlesztés és forgalom finanszíro­zása tekintetében. A lakosság biztonságára vigyáznak A Karcag Városi Polgárőr Egyesület 1995 novemberében ala­kult. A szervezet tagja az országos és megyei polgárőr szövet­ségnek, együttműködési megállapodásuk van a rendőrkapi­tánysággal és az országos bűnmegelőzési tanáccsal. megelőző drogprogrammal - melynek alapötlete dr. Váczi Im- rénétől származott. Az elnyert 200 ezer forintból most készít­tetik a „Drogról nektek” című Az LSD-bélyegeket is bemutató kiadvány hamarosan kész Márki Sándor egyesületi elnök­től megtudtuk, 33 tagjuk tavaly 3380 órát töltött szolgálatban. À rendőrséggel közösen részt vet­tek a közrend, közbiztonság vé­delmében. Az önkormányzat idén 100 ezer forinttal támogatja a polgárőrséget, és helyi vállal­kozóktól is kapnak segítséget. A polgárőröket járőrözésük alkalmával a rendőrség látja el rádióval, hogy az általuk észlelt bűncselekményekre minél gyor­sabban és hatékonyabban tudja­nak reagálni. A tagok folyamato­san részt vesznek a zárt kertek őr­zésében, fokozott figyelőszolgá­lattal igyekeznek megakadá­lyozni a kerékpár- és falopásokat. Áz oktatási intézmények környé­két is rendszeresen figyelik, és bekapcsolódnak országos és he­lyi akciókba is. Ennek részeként sikeresen pályáztak az Országos Bűnmegelőzési Tanácshoz egy kiadványt, melyet a Humán irodával közösen juttatnak el a helyi iskolákba. Á drog veszé­lyeiről előadásokat is szervez­nek majd a diákoknak. Aranyos napok Az Arany János Általános Is­kolában az elmúlt héten tartot­ták az Aranyos napokat, me­lyet a 8. z osztály és a diákön­kormányzat szervezett. Elő­ször a névadóról, Arany Já­nosról emlékeztek meg a he­tedikesek, majd Ki mit tud?- on vers, zene, tánc kategóri­ákban mérték össze tudásukat a diákok. Emellett volt játé­kos akadályverseny, sport- délután. Csütörtökön az is­kola rendezte meg az Arany János vers- és prózamondó verseny városi fordulóját, pénteken pedig a felsőben fordított nap és jelmezes far­sang várta a diákokat. Most kellett beadni a korábban meghirdetett Arany János és a szabadságharc pályázatra ké­szült műveket is. Egy kis várostörténet A Jász-Nagykun-Szolnok Me­gyei Levéltár legújabb köteté­ben (Zounuk 12.) három, Kar­cagot is érintő dolgozatot ol­vashatunk. Vadász István köz­lekedéstörténeti írása az 1896- ban megnyitott karcag-tiszafü- redi vasút létesítésének körül­ményeit vizsgálja. A ma is mű­ködő vonalat 1895-ben engedé­lyezték, a menetrendszerű for­galmat 1896 májusában indítot­ták meg. Pap Béla református lelkész (1942-51-ben Karcagon szol­gált) életét és munkásságát mél­tatja dr. Fazekas Mihály írása. Pap Bélát 1929-ben szentelték fel, s ettől kezdve tevékenyen részt vett a Soli Deo Gloria mozgalom és a Szeretetszövet- ség Országos szervezésében, munkájában. Karcagon a berek­fürdői templom és iskola, a vá­rosi „imaház” építtetése fűző­dik a nevéhez. Az 1948 után kezdődő korszak elején kiállt az egyházközség létesítménye­inek érdekében, majd 1951-ben a református zsinat figyelmét hívta fel a kitelepítésekre. 1951 november 27-én letartóztatták és 4,5 év börtönbüntetésre ítél­ték. 1957 nyarán egy bakonyi kiránduláson eltűnt. A 18. századi Karcag népe­sedési és egészségügyi történe­téhez szolgáltat adatokat Elek György, aki a református egy­házközség anyakönyveinek felhasználásával a város re- demptio kori népességének számáról ad képet. 1770-79 közötti évek házasságkötési, születési és halálozási mutatói alapján a korabeli egészségügy, demográfia, valamint a város- történet iránt érdeklődőknek ad olvasnivalót. Az oldalt írta: Daróczi Erzsébet Fotók: Csabai István és Bartha László Többségük már nyugodtan jár iskolába A Zádor Úti Általános Iskola 8. a osztályába 12 fiú és 11 lány jár. Többségüket már előfelvételivel felvették valamilyen kö­zépiskolába. Az osztállyal a biológiaórán beszélgettünk. Rövid közvélemény-kutatás után abban mindenki egyetér­tett, hogy bár szigorú hozzá­juk, nagyon szeretik osztály- főnöküket, Kovácsáé Kerekes Katalint, aki matematikát, fi­zikát is tanít nekik. Az osztály felének kedvence a számítás- technika, s ötüknek van otthon saját gépe. Kovács Józsi ezzel szeretne majd foglalkozni, így Székely Lajos tanár úr segítsé­gével délutánonként az iskola számítógépén most a grafi­kusprogrammal ismerkedik. Andrea és Edit a kisújszállási, Széli Sándor, Anna, Éva a kar­cagi gimnáziumba, Kovács Sándor pedig a Szentannai szakközépiskolába jelentke­zett. A lányok ruhakészítő, fodrász, cipőfelsőrész-készítő szakmát tanulnak majd, ám Fodor Móni a rendőri pályát választotta. Az osztály legmagasabbja Federics László (172 cm) és Kovács Éva (170 cm), a fiúk szerint a legszebb Edit, a lá­nyok szerint pedig Kovács Sanyi, aki jól öltözik, és szép a szeme. Az osztály kitűnője Gyurasits Ági, akinek ked­vence a biológia. Az iskola gyermekeiért báloztak A Györffy István Általá­nos Iskolában most is megrendezték a Györffy- napokat. A két hét alatt kalap- és népművészeti babagyűjtemény-kiállí­tás, kosárkupa, farsang, Ki mit tud? is szerepelt a programban, mely ala­pítványi bállal zárult. A megjelent bálozókat, valamint a bál fővédnö­két, dr. Fazekas Sándor polgármestert és védnö­keit, dr. Horváth József dr. Kasuba János és Varga Mihály országgyű­lési képviselőket Pánti Ildikó igazgató köszöntötte, majd átadta a szót a polgármesternek, aki arról szólt, hogy a mai, ro­hanó világban, amikor erkölcsi, gazdasági, társa­dalmi válság van, mennyire fontos kiállni egy jó dologért, s felvállalni - nem kis erőfeszítés mel­lett - az oktatás ügyét. A köszöntő után a 3. c-sek verses mesét, a nyol­cadikosok bajor sörtáncot, a 6. b-sek kalapos tán­FOTÓ: BARTHA cot, a 6. c-sek néptáncot adtak elő, s a meglepetés A dzsungel könyve a volt tanárok, diákok előadá­sában. A nonstop vetélkedő egyik csapata pedig a Macskák musicalből adott elő részletet. A hajnalig tartó jó hangulatról Farkas Rozika, Karcagi Nagy Zoltán és Andy előadóművészek, Bíró Imre és Andrea néptáncosok, a talpalávalóról F. Tóth La­jos és zenekara gondoskodott. Részlet A dzsungel könyvéből

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom