Új Néplap, 1998. február (9. évfolyam, 27-50. szám)
1998-02-11 / 35. szám
Lehet-e ésszerű, ami kényszerű? 3. o. Gazdasági tükör 4. o Nőkről (nem csak) nőknek 6. o, A Kunságban jártunk 7.0, / Érdekességek 9. o. ÜGYFÉLSZOLGÁLATUNK MA is w * 7 *°-16 ORAIG HÍVHATÓ! 56/424-444 56/426-6«« MBtiBMIttüH Martfű döntés előtt Lesz-e orgona a templomban? Amennyiben a martfűi képviselő-testület holnapi ülésén úgy dönt, akkor hamarosan orgonát építenek a katolikus templomban. Az előzetes számítások szerint több mint 182 ezer márka lenne egy komoly, gyakorlatilag minden célra megfelelő korszerű orgona megépítése. A testületi tagok döntése már csak azért is fontos, mert a teljes költséget a városnak kellene állni jelen állás szerint. Kérdés persze, hogy a magyar pénzben kifejezve 18 millió forintot megadja-e az önkormányzat. Szintén egyházi témájú az a kérés is, amely a Martfűi Misz- sziói Egyházközösségtől érkezett a képviselőkhöz. A főtéren lévő templom és umakegyhely mellé egy lelkészi lakást szeretnének építeni, s ehhez kívánják megnyerni az önkormányzat támogatását. A tízmillió forintos költséggel felépítendő épület a tervek szerint illeszkedik az új főtér arculatába. Ahhoz, hogy idén elkészüljenek a munkával, mintegy négymillió forintnyi támogatásra lenne szükség. PE Sámánok nyomában Tiszafüreden, a Kiss Pál Múzeumban tegnap nyílt meg a Sámánok nyomában című kiállítás. Az egyedülálló felvétek a jeles néprajzkutató, Hoppál Mihály Ázsia sámánhitű népeinél végzett gyűjtőútjain készültek. A képek felidézik a színházi drámához hasonló sámánszertartást, annak kellékeit, a sámán öltözetét, fejdíszét, jelvényeit, sámánszerszámait, köztük mitikus ábrákkal díszített, a sámán túlvilági utazását előkészítő sámándobot. A képanyagot néhány tárgy egészíti ki. Az Abmiram Duó mutatkozott be „Ütőhangszerek az ősembertől napjainkig” címmel a martfűi Városi Művelődési Központ műsorán tegnap a filharmóniai bérletsorozat programjaként. Az érdeklődők a különleges hangszerek között hallhatták a duó világviszonylatban egyedülálló üvegxilofonját is. fotó: csabai István „Jó napot kívánok, az adóhivataltól jöttem, pár ezret kérek .. A Alrevizor bírságol megyénkben Még a megyei adóhivatal is közvetetten jött rá arra, hogy megyénkben álrevizor bünteti a kereskedőket nevükben. Nem tudni - bár valószínű -, hogy az illető álnéven mutatkozik-c be, ám minden bizonnyal , jogos” hiányosságokért szedi a helyszíni bírságot. Az APEH figyelmezteti a vállalkozókat: az ő valódi revizorai a helyszínen nem vehetnek át készpénzt. Arra, hogy álrevizor bírságol megyénkben, az adóhivatal onnan jött rá, hogy néhány ügyfelük betelefonált: egy bizonyos nevű adóellenőrt keres. A megadott néven azonban ellenőr sem a megyénkben, sem az ország egyetlen adóhivatalában nem dolgozik. Szolnokon viszont lakik ilyen nevű személy, így a konkrét nevet nem közölte érdeklődésünkre a megyei .dóhivatal. Az álellenőr bírságolása ugyanakkor bizonnyal „jogos” lehet, mert egyetlen telefonáló sem volt hajlandó elárulni nevét, címét. így a csalót sem egyszerű azonosítani, s a „büntetések” összegéről sincs tudomása a hivatalnak. (Folytatás a 3. oldalon) Kárrendezési hivatal: közel a vég Március 31-ig még rengeteg munka vár rájuk Időből rendelkezik a legkevesebbel a megyei kárrendezési hivatal, munkából azonban annál több adódik - mondta lapunknak dr. Horváth Gabriella, a hivatal vezetője. A megyei szervezet 1991 óta több mint 140 ezer kárpótlási kérelmet bírált el, és még mindig van munkája. Lényegében elmondható, hogy nincs olyan személy megyénkben - de hazánkban sem -, akinek valamely rokona ne lett volna a H. világháború és a kommunizmus áldozata és ezáltal a rendszerváltás után ne lett volna érintett a kárpótlásban. Mint dr. Horváth Gabriella elmondta, március 31-ével megszűnik a hivatal. Addig azonban még rengeteg munkájuk van, ráadásul csökkentett létszámmal dolgoznak. Jelenleg tizenheten végzik feladatukat. Hol van már az az idő, amikor százan is voltak? Az elmúlt években hatalmas munkát végzett a hivatal. 1991-ben az úgynevezett „Vagyoni I-es” törvény alapján öt- venhátezer kárpótlási kérelmet bíráltak el megyénkben. Ezt követően a „Vagyoni Il-es” törvény 1300 igényt jelentett. A személyi kárpótlások első lépcsőjében 34 ezer, míg a kettes lépcsőjében 21 ezer kérelem adott munkát. Négy éve, 1994-ben, amikor a törvény ismételten megnyitotta a kárpótlási kérelmek benyújtásának lehetőségét, mintegy 22 ezren éltek kérelemmel. (Folytatás a 4. oldalon) A hagymánál sok a százforintos ár A kvóta nem csípi a szemet Kvótarendszertől várja a Hagyma Terméktanács azt, hogy se túl sok, se túl kevés hagymát ne termeljenek a termelők. Az intézkedéssel összefüggésben 6500 hektárban és 154 ezer tonna hozamban állapították meg a termesztés sarokszámait. Megyénkre 1750 hektár és 43 ezer 800 tonna hagyma jut. A Hagyma Terméktanács tegnap ülésezett Szolnokon. A szervezet titkára, Füleki László elöljáróban többek között felvillantotta, hogy míg 1980-ban egy vállalat exportálta a hagymát, ma már 110 cég foglalkozik ezzel. (Folytatás a 3. oldalon ) Szexuális zaklatás testvérek között Feljelentés a furcsa báty ellen A megyei rendőr-főkapitányság sajtófőnökétől kapott információ szerint a rendőrség vizsgálatot indított egy húszéves kisújszállási fiatalember ellen, akivel szemben felmerült a gyanú, hogy megerőszakolta kishúgát. A furcsa családi história ügyében a Karcagi Rendőrkapitányság bűnügyi osztálya rendelt el nyomozást. Az esetre úgy derült fény, hogy miután a 12 éves kislány sérelmeit apjának elpanaszolta, maga a családfő kereste fel a rendőrséget és tett feljelentést saját fia ellen. Mint azt a vizsgálatot végző rendőrségi szolgálat vezetőjétől, Fekete Miklós alezredestől megtudtuk, egyelőre még nem sok konkrétumot lehet ez ügyben elmondani. A körülmények ugyanis még messze nem tekinthetők tisztázottnak, sőt magának a bűncselekménynek a minősítése is kétséges. Mindenesetre volt, amit az erőszakos közösülés alapos gyanúja miatt kihallgatott báty beismert a feltételezett eseményekkel kapcsolatban. A fiút egyébként nem is vették őrizetbe. Ahhoz, hogy a nyomozók több adathoz juthassanak, orvos szakértőt is kirendelnek az eljárás során. -hEgyüttműködés a szolnoki főiskola és az MTV között Az oktatásfejlesztés a jövő alapja Átadták tegnap a szolnoki Kereskedelmi és Gazdasági Főiskolán a Magyar Televízió Részvénytársaság eszközeivel berendezett helyiséget, amely a hallgatók marketing-kommunikációs képzésében jelent nagy előrelépést. Az MTV Rt. nevében dr. Skul- téty Sándor főigazgató adta át az eszközöket a főiskola vezetésének, illetve hallgatói ön- kormányzatának. Dr. Molnár István főigazgató az átvevők nevében elmondta, hogy az 1994 óta önálló főiskola az utóbbi években jelentős fejlődésen ment keresztül. A legújabb lépés, hogy szeptembertől indul az új, a negyedik szakuk is. Mint hangsúlyozta, Szolnok életében számottevő előrelépést hozhat a jövőben az oktatás, a kutatás, a fejlesztés, a tudományos munka támogatása. Az átadási ünnepséget követően a meghívott vendégek és a főiskolai hallgatók megtekintették a televízió által biztosított technikai felszerelést, amely segíti a hallgatókat abban, hogy készségeik (reklám-grafikai, kifejező, üzleti magatartási) javuljanak. Az MTV által támogatott részleg mellett fontos az oktatásban az úgynevezett Trans- elektro oktatási centrum is, amelyet szintén bemutattak a tegnapi ünnepségen. A Transelektro Kereskedelmi Rt. az egyik legjelentősebb magyar külkereskedelmi cég, amely egyedül a szolnoki főiskolán hozott létre kabinetet. Ez az együttműködés lehetővé teszi, hogy az rt. szakemberei segítsék a főiskolai hallgatókat a külkereskedelmi elméleti és gyakorlati ismeretek megszerzésében. P. É. „Aranyfácán” a vadászok terítékén Megyénkben még nem volt példa arra, hogy külföldi vadászok kifejezetten védett madarakra vadásztak volna. Ilyen lehetőségük sincs, a vadásztatok pedig teljes felelőséggel tartoznak vendégeikért. Dr. Kovács Sándor, a megyei vadászkamara elnöke szerint nem lenne szerencsés, ha az országban külföldiellenesség alakulna ki. Ez utóbbinak nem csak a vadász- társaságok innák meg a levét, hanem az ország is. A külföldiek magyarországi vadászatát nagy irodák szervezik, ezek keresik meg a társaságokat és kötik meg a szerződéseket, melyek szabályozzák a vadászat során követendő lépéseket is. A határainkon túlról érkezők, mielőtt egy puskalövést is tennének, tájékoztatást kapnak a hazai rendelkezésekről. Ha az említetteken túl egy külföldi mégsem tartja be az előírást, akkor el is lehet tiltani a vadászattól. Ilyenre már volt példa szőkébb hazánkban. A kamara elnöke ugyanakkor hozzátette, hogy a társaság persze érdekelt a megkötött szerződés teljesülésében, mert pénzt csak ebben az esetben lát. Megyénkben jelenleg 71 vadásztársaság működik. Számuk növekedett az új vadászati törvény életbe lépése óta. Nem könnyű a magyar vadászok és vadásztársaságok helyzete. Az általuk megtermelt vadnak döntő többségét külföldiek lövik ki, s maga a hús is hazánk határain túl kerül asztalra. Az apróvadnál - fácán, nyúl - a külföldiek részesedése eléri, illetve meghaladja a 80 százalékot, de ugyanez a helyzet az őznél is. Ennek okát is kifejtette a kamara titkára, Kővári Ferenc. Példaként említette a fácánnevelést, melyben 180 forint plusz áfát kémek egy napos csibéért, míg a Mavad 170 forintot ad egy fejlett, lőtt kakasért. A nevelés során befektetett pénz, munka és végül a , fiatal más haszon” mind a vad- feldolgozóé. Éppen ez a kényszer vezette el a társaságokat ahhoz, hogy a vadat nem saját vadászaik lövik le és viszik haza, hanem eladják azt még „lábon” a külföldieknek vagy a pénzesebb magyaroknak. Ok ugyanis nem elsősorban a húst, hanem magát a szolgáltatást, a vadászatot fizetik meg. Érdekesen jellemezte a helyzetet az elnök: a magyar vadászok, a társaságok tagjai majdnem „aranyfácánt” is vehetnek azon a pénzen, amit befektetnek a saját szórakozásukba. Ez ugyanis éves szinten eléri vagy meghaladja fejenként a 40 ezer forintot, melyért aztán talán még a végén 3-4 fácán, illetve néhány nyúl is felkerülhet a családi asztalra. Melyet ráadásul néha nem is ők puf- fantanak le ... ein Két műszakban tizennégyen gyártják a kedvesebbnél kedvesebb állatfigurákat a szolnoki inkubátorházban a Zunifer Bt. és a Luxin Kft. megváltozott munkaképességű dolgozói fotó: mj
