Új Néplap, 1998. február (9. évfolyam, 27-50. szám)

1998-02-11 / 35. szám

2. oldal Világtükör 1998. február 11., szerda A grúz elnök túlélte a merényletet Eduard Sevardnadze a grűz televízióban azt mondta, hogy a merénylettel nemcsak ót, ha­nem egész Grúziát fel akarták robbantani. „Nagyon jól előké­szített katonai akció volt, csoda, hogy életben maradtam” - mondta a 70 éves államfő. A merénylők gránátokat lőt­tek ki és géppisztolyból tüzel­tek az elnöki kocsioszlopra. Sevardnadze testőrsége viszo­nozta a tüzet. Az egykori szov­jet külügyminiszter - páncélo­zott gépkocsijában - sértetlen maradt. A tűzharcban életét vesztette az egyik merénylő, a 28 éves csecsen Viszamudin Dzsangalijev és az elnök testőr­ségének két tagja - köztük az is, aki az 1995. augusztus 29-én elkövetett első merénylet idején Sevardnadze életét megmen­tette. Négy testőr megsebesült. A grűz államfő ellen hétfő este elkövetett sikertelen merénylet után Tbilisziben katonák cir­kálnak az utcákon, megerősítet­ték a középületek őrzését. Kaha Targamadze grúz belügymi­niszter elrendelte a határok fo­kozott ellenőrzését. Katonák őrzik a sérült gépkocsit fotó: feb/reuters Az ellenzők is támogatják a bővítést Amerikai kérés a katonai megoldás támogatására Történelmi pillanatnak ne­vezte a NATO-bővítést Zbigniew Brzezinski volt amerikai nemzetbiztonsági főtanácsadó. A neves politológus azon a konferencián beszélt, amelyet az Új Atlanti Kezdeményezés elnevezésű szervezet rendezett a NATO kiszélesítéséről Ko­vács László magyar, Bronis­law Geremek lengyel és Jaros­lav Sedivy cseh külügyminisz­ter részvételével. A szövetség bővítésével szemben határozott fenntartá­sokat hangoztató tekintélyes szenátorokkal is találkozott a három vendégpolitikus. Ha­sonló eszmecserére most első ízben került sor Craig Thomas wyomingi republi­kánus, Max Baucus montanai demok­rata párti és Pat Roberts kansasi re­publikánus szená­torral. Az amerikai törvényhozók rendkívül nagyra értékelték a három közép-európai ország eredmé­nyeit, és közölték: a csatlako­zás feltehetően támogatást fog kapni a szenátusban, még­hozzá meggyőző többséggel. A budapesti Külügyminisz­térium megerősítette: hivata­los felkérést kapott Magyaror­szág az Egyesült Államoktól egy esetleges Irak el­leni katonái akció tá­mogatására. A sajtó­iroda a felkérés tartal­mát egyelőre nem kí­vánja nyilvánosságra hozni. „Hazánk együtt kíván működni a NATO-tagállamokkal, és egyezteti velük ál­láspontját az Irak-el- leni esetleges katonai fellépés kérdésében” - nyilat­kozta az Országgyűlés Kül­ügyi Bizottságának elnöke. Szent-Iványi István hozzátette: „Magyar katonai erő külföldi alkalmazása csak parlamenti hozzájárulással lehetséges, és a képviselők legalább kéthar­madának támogatnia kell.” Kovács László Zágráb nem ad támaszpontokat A horvát közvélemény na­gyobbik része egyelőre eluta­sítja azt, hogy amerikai katonai támaszpontokat létesítsenek az 1991-ben függetlenné vált Horvátország területén. A kormánypárti Vecemi List című lap a felmérést azzal kap­csolatban készíttette, hogy Gojko Susak védelmi miniszter washingtoni látogatása idején Wesley Clark tábornok, a NATO európai erőinek főpa­rancsnoka amerikai csapatok horvátországi elhelyezési lehe­tőségeit firtatta, a horvát mi­niszter Zára és Slavonski Brod térségét ajánlotta e célra. Ha az amerikai csapatok Horvátor­szágban is állomásozhattak volna, az esetleg feleslegessé tette volna a taszári bázist. Su­sak szerint Zágráb előtt lehető­ség nyílt arra, hogy Horvátor­szág az év végéig a békepart­neri program részese legyen. Tőkés László a magyarokról A román és a magyar politikai vezetés a romániai magyarság jogait illetően „nyugati megren­delésre és tetszésre kirakatpoliti­kát folytat” - hangoztatta kedden Tőkés László, az RMDSZ tiszte­letbeli elnöke. A királyhágó-mel- léki református püspök, aki az RMDSZ-en belül kezdettől fogva kritikusan értékelte a kor­mányba való belépést, annak a véleményének ad hangot, hogy „Románia, amelynek hűséges ál­lampolgárai vagyunk, továbbra sem hajlandó a románokéval egyenlő jogokat nyújtani a hatá­rain belül élő magyaroknak”. Tőkés László számon kéri az el­kobzott közösségi és egyházi ja­vak visszaszolgáltatását, az ál­lami magyar nyelvű felsőoktatás helyreállítását is. Káposztalevessel az elbocsátás ellen Nem mindennapi módját vá­lasztotta a román légitársaság, a Tarom 29 légi-utaskísérője an­nak, hogy megőrizhesse az ál­lását. A hölgyek - enyhén szólva - túlsúlyossá váltak, s ezért az elbocsátandók 121 tagú feketelistájára kerültek. Az az­óta lemondott Traian Basescu közlekedési miniszter ugyanis megjegyzéseket tett a Tarom „személyzeti politikájára”. A hölgyek azonban nem ad­ták fel: szigorú káposztaleves- diétába fogtak. Étrendjüket csupán paradicsommal, hagy­mával, zellerrel és fűszerekkel tették változatossá. Az ered­mény: maradhattak. Az orosz államfö a Vatikánban Új alapokra helyezték Moszkva és Róma kapcsolatait Húsz évre szóló együttműködési megállapodást, a két ország kapcsolatait fejlesztő „akciótervet” írt alá Rómában Borisz Jelcin orosz elnök és Romano Prodi olasz kormányfő. Az „akcióterv” különleges kapcsolatokat teremt a politikában, a gazdaságban, a kultúrában és a tudományban. Nagy nyugtalanságát fejezte ki Lamberto Dini olasz és Jev- genyij Primakov orosz kül­ügyminiszter az iraki válság katonai eszkalációjának veszé­lye miatt. A két külügyminisz­ter hétfőn a késő esti órákba nyúló munkamegbeszélésén végezte el az utolsó „politikai simításokat” azon a hosszú távra szóló megállapodáson, amelyet tegnap írt alá Borisz Jelcin orosz elnök és Romano Prodi olász kormányfő. Dini és Primakov az iraki válságon kívül áttekintette a nemzetközi élet minden fontos időszerű kérdését, köztük az Európai Unió és Oroszország kapcsolatait, Oroszország részvételi lehetőségeit az eu­rópai biztonsági és együttmű­ködési fórumok munkájában, az ENSZ Biztonsági Tanácsá­nak tervezett reformját, az el­akadt közel-keleti békefolya­matot. Szóba került a Balkán biztonsága a boszniai SFOR- akciót követő időszakban. Az orosz elnököt kedden magánlátogatáson fogadta II. János Pál pápa. Megbeszélé­seiken állást foglaltak az iraki válság békés rendezése mel­lett. Jelcin igyekezett moszk­vai látogatásra megnyerni a katolikus egyházfőt. „Elkép­zelhetetlen, hogy a pápa a je­lenlegi helyzetben Oroszor­szágba látogasson, és ahhoz is sok időnek kell eltelnie, hogy sor kerülhessen a katolikus egyházfő és az orosz pátriárka találkozójára” - jelentette ki a L’Unitá című olasz lapnak adott interjújában Ilarion (Al- fajev) atya, az orosz ortodox egyház más egyházakkal tar­tott kapcsolatainak felelőse. „Az ortodox és a katolikus egyház kapcsolataiban támadt feszültségek mind Ukrajná­ban, mind Oroszországban nagyon felerősítették a katoli­kusellenes érzelmeket. Ilyen körülmények között a pápa lá­togatása a katolikus teijeszke- dést elszenvedő hívek harag­jának robbanását okozhatná” - mondta Ilarion atya. Borisz Jelcin az olasz kormányfőnél. Akcióterv” az együttműködésre fotó: feb/reuters ”j| VALENTIN API ÖTLETEK A MULTI FOTO KFT.-nél! ! ! > FOTÓALBUMOK óriási választéka! > FOTÓNAGYÍTÁSOK Kodak MINŐSÉGBEN! 7x10 cm-től 25x38 cm-ig! 9x13, 10x15 és 13x18 cm-es méretben AKÁR 1 ÓRA ALATT! > DIGILAB SZOLGÁLTATÁSUNK most igazán alkalomhoz illő! PLAKÁTNYOMTATÁS! A/4-től A/O-ás MÉRETIG! Szolnok, Ságvárí krt. 4/A. Tel.: 56/410-601 PANNON GSM AKCIÓ A SZOLINFOT KFT.-nél! Pannon GSM előfizetés: 10.000 Ft + áfa Előfizetés 10.000 Ft + áfa beszélgetési kedvezménnyel: 15.000 Ft + áfa Ericsson GA 628 készülékbérlet 560 Ft + áfa/hó r A 15.000 Ft + áfás Pannon GSM előfizetéshez vásárolható készülékeink (a készlet erejéig): Motorola d 160 4.800 Ft + áfa Nokia 3110 19.600 Ft + áfa Ericsson GH 688 48.200 Ft + áfa Ericsson GF 768 74.600 Ft + áfa Motorola Star Tac 85 124.200 Ft + áfa SZOLINFOT KFT. SzofnoK, Jubileum tér 6. Tel.: 20/355-447, 56/422-792 Jászberény, Bérkocsis út 4. Tel.: 20/449-323, 57/401-581 A németek számítanak a segítségünkre Ne legyünk tranzitország Növekszik az aggodalom a Nyugat-Európába áramló menekültek miatt - jelentette ki budapesti látogatásán a berlini belügyi szenátor. Jörg Schönbohm újságírók előtt elmondta: csupán a német fővá­rosba 150 ezer olyan személy érkezett Törökországból, akik tartósan maradni szeretnének. Egyharmaduk kurd nemzetisé­gűnek vallja magát, és mene­kültként kéri a nyilvántartásba vételét. A balkáni háború is komoly terhet jelentett Berlin­nek: 36 ezren jöttek a jugoszláv utódállamokból. A német főváros tartományi jogú közigazgatásának a bel­ügyi szenátor véleménye sze­rint az is komoly fejtörést okoz, hogy az Európai Unió belső ha­tárainak „eltörlésével”, a schengeni egyezmény végre­hajtásával megszaporodott az illegális határátlépők száma. Megbeszélésein Jörg Schön­bohm, akit a partnerváros - Budapest - látott vendégül, szorgalmazta: hazánk szigorítsa meg a határellenőrzést, és „ne legyen tranzitország”. A Ma­gyarországra érkezők egy része ugyanis megfelelő okmányok nélkül próbál továbbutazni, s a célja gyakran Németország. „Elgondolkodtató - mondta a politikus -, hogy az Európai Unióban menekülti státusért fo­lyamodók ötven százaléka va­lamely német hatóságnál adja be a kérvényét.” A berlini szenátor hangsú­lyozta: a szakemberek szívesen nyújtanak segítséget a magyar határőrizeti szerveknek, hiszen az unió német-lengyel „külső” határán gazdag tapasztalatok halmozódtak föl. Az úgynevezett schengeni információs rendszernek is kö­szönhető, hogy Németország­ban mérhetően visszaesett a szervezett autólopás, az elkötött gépjárművek jó része pedig megkerül. Eközben a kelet-kö- zép-európai térségben ilyen tendencia nem tapasztalható. A szervezett bűnözés önálló hata­lommá kezd válni, ami sürge­tően veti fel a földrész országa­inak együttműködését. Schön­bohm „imponálónak” nevezte, hogy a magyar rendőrök több­sége fiatal és energikus, ám „ennek árnyoldala lehet a kellő tapasztalatok hiánya”. A szenátor kifejtette: a meg­beszéléseken nagy érdeklődést tanúsítottak a magyar szakem­berek a lakótelepi panellakások sikeres korszerűsítése iránt. „Márpedig ebből egyaránt sok épült a volt NDK-ban és Ma­gyarországon is.” (toronyi) Harc Sztálin unokái között Ki nem állják egymást a diktátor utódai Nyilvános szópárbajba keve­redett egymással a genera­lisszimusz két unokája. A téma - mi más is lehetne - a nagypapa történelmi szerepe. Jevgenyij Dzsugasvili ma 62 éves, és neve is utal a diktátor­ral való rokonságra, hiszen a szovjet vezért valaha szintén így hívták. Jevgenyij apja, Sztá­lin Jakov nevű fia a második vi­lágháborúban német hadifog­ságba esett, majd koncentrációs táborban végezte. Hitler állító­lag cserét ajánlott a Kreml telj­hatalmú urának, de ő azt mondta: a fia is csak egy a szovjet katonák között. Az 57 éves Alekszandr Bur- danszkij Sztálin második fiának - Vaszilijnak - a csemetéje, ám ő, ellentétben unokatestvérével, Jevgenyijjel, már 13 évesen el­határozta, hogy inkább anyja nevét használja. A Sunday Timesnak nyilatkozva kijelen­tette: „Még így is kereszt a vál­lamon, hogy Sztálin unokája vagyok, pedig nem is hívnak Dzsugas vilinek.” Jevgenyij ezzel szemben őrült fanatikus - mondja Bur- danszkij -, mert feltétel nélkül tiszteli a nagypapát; anélkül, hogy tudomásul venné bűneit. Sztálin lelkén több tízmillió ember élete szárad, ám az elva­kult unoka szerint „mindössze’1 37 ezren haltak meg a nagyapa szörnyű gulágjaiban. Jevgenyij Dzsugasvili „feke­telistát” vezet Sztálin bírálóiról, és a névsorban előkelő helyen szerepel az unokatestvér, ám ő ettől nem ijedt meg. „Hiába fe­nyeget, nincs rám hatással. Ha meglátom, elfordítom a fejem.” A Sztálin-tisztelő unoka kér­lelhetetlen. „A listámon sze­replő személyek egytől egyig a nép ellenségei, akik büntetést érdemelnek. Még nem tudom, mit teszünk velük, de megfize­tünk nekik.” Dzsugasvili meg- bocsáthatatlannak tartja, hogy „Gorbacsov és Jelcin romba döntötte a Szovjetuniót. Mind­kettőjüket agyonlövetném, ahogyan ezt nagyapám is meg- cselekedné.” Sztálin lelkes híve mozgal­mat alapított a nagy előd örök­ségének ápolására. Csupán Grúziában - Sztálin hazájában - százezer hívet számlál az egyesület. Ferenczy Europress JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI NAPILAP az Axel Spnnger-.Magyarország Kft. lapja • Felelős vezető az ügyvezető igazgató • Felelős szerkesztő: BERKI IMRE • Szerkesztő: Baranyi György Tervezőszerkesztő: Mohai Gyuláné • Kiadja az AS-M Kft. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Irodája • Felelős kiadó: NÁNAI TIBOR irodavezető • Szerkesztőség és kiadóhivatal: 5001 Szolnok, Kossuth tér I. 1. sz. Irodaház. Ff.: 105. Telefon: 56/424-444, fax: 56/422-853, e-mail: ujneplap@axels.hu • Készíti a Cofinec Hungary Rt. - Petőfi Nyomda, 6001 Kecskemét, Mindszenti kit. 63. • Felelős vezető: Fábián Endre nyomdaigazgató • Telefon: 76/482-192 • Az előfizetők részére terjeszti az AS-M Kft. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Irodája az ügynökségek révén. • Árusításban terjeszti a „Rónahír” Észak-alföldi Hírlap-kereskedelmi Postai Rt. Debrecen, Nyugati u. 5-7. • Levélcím: 4001 Debrecen Pf. 270. Telefon: 52/347-988/21, 22. mellék • Előfizethető közvetlenül az Új Néplap kiadójánál 5000 Szolnok, Kossuth tér 1. földszint (tel.: 56/424-444) és ügynökségeinél, az Új Néplap hírlapkézbesítőinél, postautalványon és átutalással a Postabank Rt. 11993609-03301214 pénzforgalmi jelzőszámra, valamint megrendelhető a kiadónál. • Ügynökségek címe: Szolnok, Magyar u. 9. Telefon: 56/375-620, Jászberény, Bercsényi út 5. Tel.: 57/412-564, Kunszentmárton, Köztársaság tér 12. II. 12. Telefon: 461-445, Törökszentmiklós, Táncsics út 4. Tel.: 56/390-959, 35. mellék vagy 06-60-454-865, Kunhegyes, Kossuth út 40. Tel.: 59/326-961. • Előfizetési díj egy hónapra 650 forint, negyedévre 1950 forint, fél évre 3900 forint, egy évre 7800 forint. • Az áruspéldányok ára: 33 Ft • JNK-Szolnok megye határán kívül az egyhavi előfizetési díj 1874 forint. • Az előfizetéssel kapcsolatos észrevételeket a területileg illetékes ügynökséghez munkanapokon 8-tól 16 óráig telefonon és az Új Néplap kiadójához az 56/424-444 telefonon 7.30-tól 16 óráig kérjük bejelenteni, illetőleg levélben megküldeni. • ISSN 0865-9133

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom