Új Néplap, 1997. november (8. évfolyam, 255-279. szám)

1997-11-13 / 265. szám

1997. november 13., csütörtök Megyei Körkép 3. oldal Gazdaságtalan működés miatt, ideiglenesen Bezár a tiszaszőlősi gondozóház Amiről beszélünk Most legalább választhatunk NATO vagy nem NATO. Ez itt a kérdés. Három nap múlva olyan döntést hoznak az ország választópolgárai, amely - túlzás nélkül állíthatom - hosszú évtizedekre, de remélhetően évszá­zadokra meghatározza Magyarország helyzetét, szerepét, biz­tonságát, nem utolsósorban pedig fejlődését. A hangsúly a biztonságon, valamint a fejlődésen van. Hiába is kardoskodnak egyesek a semlegesség mellett, be kell látni, egyedül nem megy. Egyedül nem vagyunk képesek megvédeni magunkat semmiféle külső csapással szemben. Mert ne gondol­juk, ha egy vérzivatar kerekedne térségünkben, hogy azt meg­úsznánk. Jelenleg még nem „dőlhetünk hátra”, hiszen túl sok, ősinek nevezett és sajnos még létező ellenségünk van, akik a nacionalizmustól áthevülten nem törődnek senkivel sem, pláne ha rólunk, magyarokról van szó. Egy szakértő úgy fogalmazott, hogy a nagy kiterjedésű, tö­megpusztító fegyverekkel vívott háború elképzelhetetlen ma­napság, hiszen az világégéssel járna. Ezzel szemben kis méretű konfliktusok bármikor, bárhol kipattanhatnak, ha egy forrófejű politikus így akarná levezetni a feszültségeket. Erre pedig bár­hol lehet példát találni a Földön ... A magány nem jó, az ember családra vágyik, ahogyan egy ország is hasonszőrű társakra vágyik. Ha egy ország egyedül van, kiszolgáltatott az agresszornak. Ugye nem kell ecsetelni a boszniai helyzetet, ahol ezreket lőttek a sírokba. Ilyen véreng­zés egy NATO-országban elképzelhetetlen lenne. Mert a tagok körében a demokrácia játékszabályainak alkalmazása, nem pe­dig a nyers erőszak fitogtatása a meghatározó ... A másik elem a fejlődés. Hozzá kell szoknunk, oly korban élünk (negyven-egynéhány év múltán ismét), ahol a pénz, a tőke az úr. És a tőke a nyugalmat, a biztonságot szereti, nem pedig a zűrzavart, a káoszt. Nem kell neki olyan ország, ahol diktatórikus rendszerek egy csapásra elzavarják a tulajdonost, és elzabrálják mindazt, amit a tőkés, azaz a tulajdonos sok-sok évi munkájával, pénzével létrehozott. De ha megadatott a nyu­galom, akkor gyarapodik az ország is a befektetések révén. (Meg kell jegyezni, a NATO-tagság helyzeti előnyt jelent az európai uniós csatlakozáshoz is.) Apropó, diktatúra. 1955-ben úgy lépett be hazánk a szovjet rezsim által elképzelt Varsói Szerződésbe, hogy nem volt par­don, nem volt mellébeszélés. Hogy parlamenti vita, vagy netán választás a kérdésről?! Ugyan. Küldték a szerződést, hogy itt és itt kell aláírni. És rögtön benne voltunk. Nyakig. Most legalább választhatunk és szabadon fejezhetjük ki vé­leményünket, hogy kell-e nekünk a NATO? És ha rá szavazunk, akkor a szövetség .révén végre békés, ki­számítható korszak köszönthet ránk, és a diktatúrák, a félelem kora is örökre leáldozik szeretett hazánkban. Tóth András Immár a kiképzőközpontokba várják a fiatalokat Népszavazás után bevonulás Első alkalommal vonulnak a hadkötelesek az új bevonulási rend szerint. A fiatalokat ugyanis az ország különböző pontjain ki­alakított bevonulási központokba várják november 17-én és 18- án, ahol az esküt is leteszik - már a jövő héten. Bíróság színpaddal Lapunkban már foglalkoz­tunk a kunszentmártoni mű­velődési ház tulajdonjogának megváltozásával. Mint isme­retes, az önkormányzat meg­vásárolta az épületet, így a tu­lajdonába került. Van azon­ban egy kisebb telekrész, ami miatt még tárgyalások vár­nak a város irányítóira. Jelenleg a bírósághoz tartozik a szabadtéri színpad, amire ért­hető okokból nincsen szüksége a szervezetnek. Annál inkább a kunszentmártoni művelődési háznak, akik eddig is használ­ták a színpadot. Az önkor­mányzat szeretné rendezni en­nek a területnek is az ügyét, s emiatt értesüléseink szerint fel is vették már a kapcsolatot Vas- tagh Pál igazságügy-miniszter­rel. Amennyiben kedvezően alakulnak az egyeztetések, ak­kor hamarosan jogilag is a vá­rosé lesz a szabadtéri színpad.-pókász­Később tudtak nyitni Újra van élet a motelban Hosszú ideig állt üresen a szolnoki tiszaligeti motel. A faházak leromlottak, és min­dent, ami mozdítható volt, el­loptak belőlük. Az idei turis­taszezon végén a TIMBA 2000 Bt. üzemeltetésében is­mét kinyitott a motel. A létesítmény eladásának ügye ugyanis decembertől márciusig húzódott, így a tervezett nyár eleji nyitás elmaradt, vagyis éppen az a két hónap maradt ki, ami gazdaságossá tehette volna a működését. A négy épület közül jelenleg kettő van felújítva, az éttermi rész, a vendégek számára 20 szoba és a közös mosdók. A következő épületben 10 fürdőszobás szobát fognak ki­alakítani. Az udvaron vizes­blokkot terveznek a 120 szemé­lyes kempinghez. Egyúttal megindul egy fatelepítési prog­ram is, amely illeszkedik a Ti- szaliget parkosítás terveihez: hosszú élettartamú díszfákat ül­tetnek. Tavaszra elkészülnek a belső utak is, és 60-70 vendég foga­dására lesz alkalmas a motel (jelenleg ötvenet tudnak elhe­lyezni). A teljes beruházás után - amelyet a területfejlesztési alap is támogatott - 120 turistát tudnak majd fogadni. A beruházás egyúttal mun­kahelyteremtés is volt: most heten dolgoznak a motelben, később tízre tervezik a létszá­mot. A szezon utolsó napjai mu­tatták, hogy milyen vendé­gekre számíthatnak elsősor­ban. Leginkább hátizsákos, bi­ciklis turisták érkeztek, több­nyire hollandok, németek. A nyitás óta a szolnokiak is kezdik újra fölfedezni a mo­telt: szívesen veszik igénybe partikra, bulikra, baráti talál­kozókra. P. É. A tiszafüredi képviselő-testü­let 1993-as határozata alapján a városi gondozási központ te­vékenységi körébe sorolta a Tiszaszőlősön lévő, akkor böl­csődei ellátást biztosító intéz­ményt, az ottani nyugdíjas klubbal kapcsolatos szakfela­datokkal együtt. Az alaptevé­kenységi körben ekkor leg­alább 8 bölcsődés gyermek, valamint 15 idős klubtag ellá­tását határozták meg. Ezen túl itt volt a házi szociális gondo­zás telephelye, s innen biztosí­tották 70 helybéli szociális ét­keztetését is. Ez év októberére azonban csak méltányossági alapon kerültek a gyerekek felvételre, hiszen há­rom állami gondozott bölcsődés nevelőszülei otthon vannak, 5 Megyénkben még nem indult büntetőeljárás számítógépes programok hamisítása, jogta­lan felhasználása miatt. Ez azonban nem azt jelenti, hogy nálunk minden rendben van ezen a téren. Kopasz Árpád ezredes, megyei rendőrfőkapitány szerint a fel­derítés még nem áll azon a szin­ten, ami szükséges lenne, azon­ban adatok utalnak a probléma jelenlétére szűkebb hazánkban, megyénkben is. A szoftvergyártók érdekvé­delmi szövetsége (BSA) elhatá­rozta, a rendőrséggel együtt­működve minden erejével igyekszik gátat szabni a kaló­zok eddigi virágzó tevékenysé­gének. Eddig a felhasználók felvilá­gosításával próbáltak eredmé­nyeket elérni, ám egyre jelentő­gyermek édesanyja pedig gyes­en, illetve anyasági segéllyel szintén odahaza van. Az idősek klubjának szolgáltatását pedig csupán három ember veszi igénybe. A fenti okok játszottak közre abban, hogy a tiszafüredi városi gondozási központ vezetője java­solta a képviselő testületnek, hogy egyelőre ’98 március 1-ig ideiglenesen záijon be a gondo­zóház. Ezzel az intézkedéssel, amellyel egyébként 80 ezer forin­tos havi dologi kiadás spórolható meg. A képviselők úgy döntöttek e hét elején, hogy március 1-ig be­zár a szőlősi gondozóház. Egy­előre ideiglenesen, hiszen tavasz- szal újra tárgyalják, megterem­tődtek-e a feltételek, van-e egyál­talán igény az újbóli megnyitásra. sebbé válik a jogi lehetőségek kiaknázása is. A BSA a fekete- gazdaság visszaszorításában érdekelt szervezetek szakmai segítőjeként kíván fellépni a Pappné Szabó Janka, a gondo­zási központ vezetője arról tájé­koztatta lapunkat, hogy Tiszasző­lősön továbbra is dolgozik két ápolónő, és a helyi mezőgazda- sági szövetkezet konyhája bizto­sítja majd szociális étkeztetés fel­tételeit. A szőlősi gondozóház öt dol­gozójának a városi központ fel­ajánlotta a füredi foglalkoztatást. A szőlősi vezető, a bölcsődei gondozónő és a gondozóházi konyha szakácsa el is fogadta ezt, de ketten - a kisegítő és a kony­halány - nem vállalták a beuta­zást. Az ő munkaviszonyuk így közös megegyezéssel úgy szűnik meg, hogy nem csak 1997. évre esedékes jogosultságukat kapják meg, hanem bírják az ígéretet: újbóli nyitás esetén ismét dol­gozhatnak. -p­jogsértések ellen. Úgy tűnik, erőfeszítéseiket a szellemi alko­tásokra vonatkozó jogszabá­lyok küszöbön álló módosítása is elősegíti. horváth A megyei hadkiegészítő pa­rancsnokságtól kapott informá­ciók szerint a bevonulás ideje a vasárnapi NATO-népszavazás miatt módosult november 17-18-ra. Jász-Nagykun-Szol- nok megyéből mintegy 320 fia­talt vár három kiképzőközpont: Szombathely, Szabadszállás és Kalocsa. A hadkötelesek ré­szére a behívóparancsot már október végén kiküldték. A be­hívóparancs egyben ingyenes utazási igazolványként is szol­gál. A bevonulok feltétlenül vi­gyék magukkal személyi iga­zolványukat, útlevelüket, gép­jármű-vezetői és munkagép­kezelői engedélyüket, betegbiz­tosítási kártyájukat és a TAJ- számot tartalmazó hatósági bi­zonyítványukat, valamint tisz­tálkodó felszerelésüket. Az uta­zás egyénileg történik. A katonai esküt az újoncok már a bevonulás hetén leteszik a kiképzőközpontokban - de immár a hagyományoktól elté­rően, hozzátartozók nélkül. A kiképzőközpontokban ezután három hónapot töltenek el, és utána hat hónapig pedig a csa­patoknál szolgálnak. Nem árt tudni, hogy minden hadköteles, aki bevonul sorka­tonai szolgálatra, behívás előtt egyszeri bevonulási segélyre jogosult. Ezt az állandó lakó­hely szerinti jegyző folyósítja, még a bevonulás előtt. A bevo­nulási segély összege nőtlenek és gyermektelen nősök eseté­ben a legkisebb havi munkabér 60 százaléka (10 200 forint), ha pedig a hadkötelesnek eltar­tásra jogosult gyermeke van, akkor a legkisebb havi munka­bér 100 százaléka (17 ezer fo­rint). Élettársi viszony esetén, ha a hadköteles gyermek eltar­tásáról gondoskodik, ugyanúgy kapja a segélyt, mint nős, gyermekes személy esetében. B. Gy. Milyen program fut a gépeken, kalóz vagy valódil fotó: m. j. Együttműködés a programtulajdonosok és a rendőrség között Egyelőre a szoftverkalózok vezetnek A Tanexpo iránt már az Európai Unió is érdeklődik A legjobb befektetés a tudás Huszonkét kiállítóval tegnap megnyílt a szolnoki Városi Műve­lődési Központban a Tanexpo. Az esemény újdonsága, hogy immáron nemzetközi konferencia is színesíti a többségében is­kolákat, oktatási eszközöket bemutató expót. Az expo köszöntőjét tartó M. Román Béla, az önkor­mányzati képviselő-testület ok­tatási bizottság elnöke Széche­nyi István szavait idézte: Egy nemzet ereje a kiművelt ember­fők sokaságában rejlik. Az ifjú­ságot minél jobban fel kell vér­tezni tudással, ismerettel, mert ezen múlik a nemzet jelene és jövője. Ezeket a gondolatokat szimbolizálja a Tanexpo, mert­hogy vannak még ma is olya­nok, mint a reformkorban, akik nem keserednek el attól, hogy jelenleg az oktatás nem siker­ágazat. A legjobb befektetés a tudás - szokták mondani. Ugyanak­kor adatok bizonyítják, hogy a tudósok egyharmada elhagyja országunkat, a többiek pedig méltatlan körülmények között dolgoznak. Ez ellen sürgősen tenni kell - mondta M. Román Béla. Ezután Nánási Zsanett, a Ti- szaparti Gimnázium 3. évfo­lyamos tanulója nyitotta meg a Tanexpót. Zsanett hangsúlyozta: büsz­kék lehetünk arra, hogy ha­zánkban Szolnokon volt elő­ször Tanexpo, amely mára jócskán kinőtte magát, hiszen nemzetközi konferenciával is bővült az esemény, sőt legújab­ban az Európai Ünió is érdek­lődik iránta. Ma előadásokkal, holnap nemzetközi konferenciával folytatódik a program. ta Ez aztán víg opera! E néhány sor az öröm hangja: ismét született valami, valami izgalmasan érdekes és kelleme­sen élvezetes a Szigligetiben - egy vígopera aratja diadalát, a közönség végtelen boldogsá­gára. Ami eredetileg csak egy vizsgaelőadásnak indult, Ker­tész Marcella vizsgázott benne, immár hódító útra lépett: Ros­sini felhőtlenül derűs alkotása, a Szevillai borbély jött, láttuk és győzött. Hétfőn este másod­szor is. Lelkes, fiatal csapat viszi diadalra, melyet Selmeczi György zenei direktor verbu­vált egybe, s aki rendezőként is jegyzé a bemutatót, s aki pajkos társul szegődött a zeneszerző­höz: merőben új köntösbe öl­töztette a több mint százéves operát, mondhatni, lenge ruhát adott rá. Egy mai nyaraló kör­nyezetébe ültette át mulatságo­san a szerelmi történetet, meg­szabadítva ezzel - jótékonyan - szokványos műfaji sablonjaitól, unalmától, és felszabadítva ugyanakkor a benne rejlő gaz­dag humort. Itt Bartolo doktor csokornyakkendős úr, nevelt lánya, Rosina rövid szoknyát hord, a többiek is civilben, pol­gári öltözékben. Nyoma sincs a rizsporosan parókás XVIII. századi világnak! (Illetve csak játékból kerül elő a paróka.) És a ravaszul mesterkedő Figaró, egy ízben ő is biciklin érkezik, a házigazdát, illetve a rendet őrző kft. tagjai védik, talpig fe­ketében. Sok-sok ötlet, formai csintalanság, pazar játékosság. És ami a lényeg: mindez, a szo­katlan megjelenítés „meztelení- tően” profán szellemiséget hor­doz, azt a rációt, amely fényé­vel átvilágítja, finom iróniájá­val megkérdőjelezi az úgyne­vezett nagy érzelmeket is, ami egy kicsit talán kamaszos mó­don „tiszteletlen” is. Van az előadásnak egy „külső” szerep­lője, az alkalomra teremtetett, az úgynevezett néző, aki mind­végig követi a cselekményt, aki menet közben hol beleszól, hol meg kiszól belőle, hol értel­mezi, hol magyarázza, hol egy- egy fintorával idézőjelbe teszi a látottakat. Sőt cselekszik is af­féle modem, mai manó módjára különböző alakot öltve magára. Ezt Mészáros István - ő eme néző - kitűnően érti; ő nem énekel, de kottázni lehetne, ahogyan a humor széles skálá­ján játszik; ahogyan például a dolgok végeztével - megkötte­tik végül Rosina és Almaviva frigye - ott ül egy székben rez- zenetlen arccal, távolba révedő tekintettel, széles mosolyra hú­zódó szájjal - mintha a nagy franciát, Louis de Funes-t lát­nánk. Na és persze a zene, Rossini szellemes, ragyogó muzsikája. A jegyzet írójának zenei szak­ismeret híján csak arra van ille­tősége, hogy tömören megje­gyezze: igen illúziót keltőén szólalt meg Kesselyák Gergely varázspálcájára. Fényesen vizsgázik Kertész Marcella, (Rosina) a legnehezebb akadá­lyokat is bravúrosan véve; Tóth János Don Bartolo szerepében nyújt figyelemre méltót, maga­biztos ének, erőteljes játék; Szabó Bálint (Don Basilio) basszusa betölti a hatalmas te­ret, rágalomról szóló dala dör­gedelmes; Lengyel Gábor ola­szos tenoija kellemes (Alma­viva), csak a felső régiókban nem eléggé fényes; Vincze Gá­bor Figarója lendületes, nagy áriája szép teljesítmény; Szől- lőskei Tímea (Berta) és Magyar Tivadar (Fiorillo) - milyen erős, érces hangja van - kisebb szerepben jól illeszkedik az odaadó együttesbe. Ezen az estén az is megsze­retheti az operát, aki táján sem járt az Operaháznak, s életében sohasem hallgatott még opera­muzsikát. V. M. Az őszi szolnoki művészeti hetek rendezvénysorozatának keretében tegnap este a megyeháza dísztermében adott közös koncertet Egri Mónika és Pertis Attila zon­goraművész. FOTÓ: CSABAI ISTVÁN

Next

/
Oldalképek
Tartalom