Új Néplap, 1997. október (8. évfolyam, 229-254. szám)

1997-10-14 / 240. szám

2. oldal Körkép 1997. október 14., kedd Tetemes a tb hiánya Napirend előtti kritika Maczó címére A Ház tegnap megkezdte az Egészségbiztosítási Alap 1997. évi pótköltségvetésének tárgyalását. Akar László pénzügyi államtitkár expozé­jában kiemelte, hogy a ko­rábbi évektől eltérően csak az egyik tb-alap költségvetése szorul utólagos módosításra. A Nyugdíj-biztosítási Alap ugyanis várhatóan kiegyensú­lyozott mérleggel zár. Az Egészségbiztosítási Alap előirányzatainak megváltozta­tását három tényező: a járulék- és hozzájárulás-befizetések el­maradása, a gyógyszertámoga­tások és az aktív fekvőbeteg-el­látás növekvő kiadásai indokol­ják. Az eredetileg tervezett négymilliárdos hiányt harminc milliárdra kellett módosítani, mert a bevételek csak 94-95 százalékban fedezik a kiadáso­kat. Akar hozzáfűzte: az állam- háztartás más alrendszerei ké­pesek ellensúlyozni a megnö­vekedett egészségügyi hiányt. Az ellenzéki képviselők hangoztatták: már tavaly fi­gyelmeztettek arra, hogy a be­vételek felül-, a kiadások alul­tervezettek. Véleményük sze­rint a pótköltségvetés sem tar­talmaz reális számadatokat. Napirend előtt Kuncze Gá­bor belügyminiszter és Szent- Iványi István, az SZDSZ frak­cióvezetője sajnálatosnak mi­nősítette G. Nagyné Maczó Ág­nesnek, a Ház alelnökének sze­repvállalását a METÉSZ sztrájkbizottságának élén. Mint mondták, a törvényes­ség határát súroló engedetlen­ségi mozgalom vezetése nem fér össze a „sima” képviselő közjogi méltóságával, még ke­vésbé az alelnökével. (s—y) A hónap végén: országos protestáns napok Támogatást várnak az iskolák Nem felelnek meg a valóság­nak azok a vélekedések, ame­lyek szerint az egyházak fi­nanszírozására vonatkozó törvényjavaslat az egyházi is­koláknak kedvezőbb helyze­tet teremtene, mint az állami intézmények számára. Harmati Béla evangélikus püs­pök, a Magyarországi Egyhá­zak Ökumenikus Tanácsának elnöke ezen álláspontjának teg­nap, Budapesten tartott sajtótá­jékoztatóján adott hangot. Mint leszögezte: az egyhá­zak azt az összeget szeretnék megkapni, amelyre a közokta­tási megállapodások alapján jogosultak. A négy nagy törté­nelmi egyház esetében ez az elmúlt évben mintegy másfél milliárd forintot jelentett volna, de ebből csak 950 millió forint­hoz jutottak hozzá. A püspök hangsúlyozta: a négy nagy történelmi egyház tárgyalási alapként elfogadja a kormánynak az egyházak fi­nanszírozására és ingatlanren­dezésére vonatkozó javaslatát. Remélik ugyanakkor, hogy a parlament által meghozott tör­vény jobban megfelel majd el­képzeléseiknek, mint a jelen­legi tervezet. A sajtótájékoztatón elhang­zott: a magyarországi protes­táns egyházak október 23. és 31. között rendezik meg az or­szágos protestáns napokat. Az eseménysorozatnak több ki­emelkedő programja lesz Deb­recenben és Budapesten. Elsőfokú ítélet Lupis József büntetőügyében Két év, felfüggesztve A Fővárosi Bíróság első fokon felmentette a csődbűntett vádja alól Lupis Józsefet, a volt Lupis Brókerház Rt. vezetőjét, ellen­ben sikkasztás és magánokirat­hamisítás vádjában bűnösnek találta, ezért 3 évi próbaidőre felfüggesztve 2 év börtönbünte­tésre ítélte, és 250 ezer forint pénzmellékbüntetéssel sújtotta. A döntés ellen az ügyészség és a vádlott egyaránt fellebbez. Mint ismeretes, a Lupis Bró­kerháznak 1992-93 során több költségvetési intézmény is megbízást adott szabad pénz­eszközeinek befektetésére. A hazai legjelentősebb érték- forgalmazó cégek között szá­mon tartott részvénytársaság­nak az Ybl Bank bukása után jelentős veszteségei keletkez­tek. A hiányt Lupis József úgy próbálta kiegyenlíteni, hogy nagyértékű ingatlanokat vásá­rolt, azért, hogy azokat értéke­sítse. Mivel a cég 1994 elején 25 ügyfelének - egyebek mel­lett a Magyar Honvédségnek, a Belügyminisztériumnak és a MÁV-nak - összesen 2,65 mil­liárd forinttal tartozott, és a kö­veteléseket nem fizette ki határ­időre, a brókerház vezetője a cég ellen csődeljárást kért. Emlékeztetőül: az ügyészég 1994 decemberében nyújtotta be a vádiratot, a Fővárosi Bíró­ság azonban csak tavaly ősszel kezdte meg az ügy tárgyalását. Elsőbbség a népi kezdeményezésnek A referendum nem tartható meg a koalíció kérdéseivel Tegnap délután megszületett a nagy érdeklődéssel várt dön­tés, amelyet a taláros testület nyilvános ülésen, számos köz­életi vezető és újságíró jelenlétében hirdetett ki. Az egyhangú határozat szerint a népszavazásról szóló törvény alkotmány- ellenes, a népi kezdeményezés elsőbbséget élvez. Megállapította, hogy a leg­alább 200 ezer választó által kezdeményezett népszavazás, amelyet az Országgyűlés köte­les elrendelni, elsőbbséget él­vez mind a kormány, mind a képviselők egyharmada, mind a köztársasági elnök által kez­deményezett népszavazással szemben, amelyek elrendelése az Országgyűlés mérlegelésé­től függ. A 200 ezer választópolgár kezdeményezésére kötelezően elrendelendő népszavazást ez az elsőbbség közvetlenül az alkotmány alapján attól az időponttól kezdve illeti meg, amikor a 200 ezer aláírást az országgyűlés elnökéhez be­nyújtották. Ettől kezdve min­den, az aláírásgyűjtés ideje alatt, ugyanabban a tárgyban benyújtott, mérlegelés alapján elrendelhető népszavazási kezdeményezésre vonatkozó döntést, illetve azok végrehaj­tását az aláírások hitelesítéséig fel kell függeszteni. Ha a hite­lesítés eredménye alapján a népszavazást el kell rendelni, ez a mérlegelés alapján elren­delhető népszavazást kizárja. Az Alkotmánybíróság köte­lezte a törvényhozást, hogy az országos népszavazásról szóló készülő új törvényben az alá­írásgyűjtés tartamára is bizto­sítson elsőbbséget a kötelező népszavazásra irányuló kez­deményezésnek úgy, hogy egyben létesítsen megfelelő jogintézményt a népszavazási kezdeményezés alapjául szánt kérdések előzetes alkotmá­nyossági vizsgálatára. Az Al­kotmánybíróság azt is előírta, hogy a törvénynek biztosítani kell a népszavazás tárgyában hozott minden döntés ellen az Alkotmánybírósághoz irá­nyuló alkotmányossági panasz lehetőségét. Mulasztásban megnyilvá­nuló alkotmányellenesség áll fenn annak folytán, hogy az Országgyűlés a népszavazási törvényt nem hozta össz­hangba az alkotmánnyal. Az Alkotmánybíróság ki­mondta a népszavazási tör­vény számos rendelkezésének alkotmányellenességét és az egész törvényt 1997. december 31. napjával megsemmisítette. Az egyes rendelkezéseket a testület úgy semmisítette meg, hogy a határozat kihirdetésétől kezdve lehetőség van a nép- szavazási kezdeményezés bármely okból történt elutasí­tása ellen alkotmányossági panasszal élni az Alkotmány- bíróságnál. A határozat kimondja: az Alkotmánybíróság alkot­mányértelmezése annak kihir­detése napjától mindenkire kö­telező, az a folyamatban lévő népszavazási ügyekre is irányadónak tekintendő. A taláros testület egyhangúlag döntött fotó:FEB/kallus Nem az ellenzéki pártok, hanem az aláírók diadala Több mint 234 ezer hiteles aláírás Az Országos Választási Bizottság nyilvánosságra hozta a népszavazást kezdeményező gyűjtőíveken szereplő aláírások hitelesítésének eredményét. Eszerint az ívek első csomagjá­ban a 287 203 aláírás közül 197 678, a második csomag 52 284 aláírása közül 37 ezer bizonyult elfogadhatónak. Az Alkotmánybíróság állás- foglalását követően mind a koalíciós, mind az ellenzéki pártok kommentálták azt. Medgyaszay Lászlói MDF) szerint az Alkotmánybíróság ítélete nyomán helyreállt az alkotmányos rend. Ez nem egyes pártok győzelme, ha­nem annak a 340 ezer ember­nek a diadala, akik támogatták a népi kezdeményezést. Pokomi Zoltán (Fidesz): „Nem az ellenzék, hanem a polgárok győzelmeként érté­kelem az Alkotmánybíróság döntését. Most az a dolgunk, hogy megtaláljuk a november 16-i népszavazás sikeres lebo­nyolításának módját. Ez nem olyan bonyolult - elegendő az országgyűlési határozatot mó­dosítani.” Szabó Iván (MDNP): az Al­kotmánybíróság döntése nyo­mán a demokrácia győzelmé­ről beszélhetünk. Szerinte egyébként a NATO-csatlako- zás sikere érdekében most egy időre félre kell tenni a földtu­lajdonnal kapcsolatos pártvi­tákat. Bánk Attila (FKGP) szerint pártjuk már az alkotmányügyi bizottságában is elsorolta azo­kat az érveket, amelyek most az Alkotmánybíróság határo­zatában szerepelnek. A koalíció két pártjának ve­zetője, Horn Gyula és Kuncze Gábor este rendkívüli sajtótá­jékoztatón fejtette ki vélemé­nyét. A miniszterelnök szerint a kormányzó pártokat váratla­nul érte az Alkotmánybíróság állásfoglalása. Megnyugtató­nak tartják viszont, hogy a tes­tület nem jutott olyan megál­lapításra, miszerint a kormány vagy az Országgyűlés döntése alkotmány- vagy törvényelle­nes lett volna. Az Alkotmánybíróság dön­tését a kormánypártok tudo­másul veszik, s annak megfe­lelően járnak el. A kormány határozattervezetet küldött át a Ház elnökének. Indítvá­nyozza, hogy a Házszabály előírásaitól eltérően a parla­ment már kedden írjon ki ügy­döntő népszavazást hazánk NATO-csatlakozásról. FEB Kaszást kizárták. Frakciójá­ból való távozásra kérte fel a sza­baddemokrata képviselőcsoport Kaszás Tibor veszprémi képvise­lőt, aki a hét végén lépett ki az SZDSZ-ből. Erről Szent-Iványi István frakcióvezető tájékoztatta az újságírókat. Az érintett tudo­másul vette a frakció döntését. Nőhet a frakció. A Független Kisgazdapárt országgyűlési képviselőcsoportja hétfői ülé­sén feloldotta elvi állásfoglalá­sát, amely szerint nem fogad­nak jelentkezőket a frakcióba - nyilatkozta Lányi Zsolt frak­cióvezető-helyettes. Lányi sze­rint csak azok befogadásáról szavaz majd a képviselőcso­port, akiknek csatlakozása ellen az FKGP illetékes megyei ve­zetőjének sem lesz kifogása. Menetrend. A munkanapok áthelyezése miatt a vonatok ok­tóber 17-én a hétköznapra, ok­tóber 18-án a hét utolsó mun­kanapjára, október 19-én a hét első munkanapját megelőző napra, október 20-án a hétfőre, október 21-én a hétköznapra, október 22-én a hét utolsó munkanapjára, október 23- 24—25-én a munkaszüneti na­pokra, október 26-án a vasár­napra, október 27-én pedig a hétfőre érvényes menetrend szerint közlekednek. Újságíró-együttműködés. Erősíti az újságírók egziszten­ciális gondjaival kapcsolatos információcserét, és közös jog­segélyszolgálat létrehozását tervezi az érdekvédelem haté­konyságának javítása céljából a MÚOSZ és a MÚK. Mint a két szervezet tegnapi nyilatkozata leszögezi, a továbbiakban is fenntartják önállóságukat, ám a sajtóban kialakult helyzetben elengedhetetlen, hogy a szak­mai és erkölcsi érdekvédelmet közösen is képviseljék. Előtérben a szakértők. Az igazságszolgáltatás átalakulása az igazságügy valamennyi résztve­vőjét érinti. A bíróságok munká­jában azonban a jövőben fokozott jelentőséget kap a szakértők köz­reműködése - jelentették be teg­nap az I. Igazságügyi Szakértői Kamarai Konferencián. * Vlagyimir Zsirinovszkij Oroszországot 20-30 kormány­zóságra osztaná fel. A Liberális Demokrata Párt vezetője „teljes gazdasági amnesztiát” javasol az orosz gazdaság meggyógyí- tására, hogy visszacsalogassa az állítása szerint külföldre me­nekített 400 milliárd dollárt. Megkezdődött az önállóságot sürgető ETA párt vezetőinek pere. A madridi Legfelsőbb Bí­róság a baszk szakadár terror­szervezet 23 vezetőjét vádolja terrorizmussal. Szerdán emlékeznek meg a fehér bot napjáról A koraszülöttek között sok a vak Magyarországon napjainkban 39 ezer vakot tartanak nyilván, legalább is ennyien részesülnek személyi járadékban. Ez a szám magasabb a korábbi évekénél, és meghaladja a nemzet­közi átlagot is. A néhány évvel ezelőttinél több a szembeteg is. Erhartné dr. Molnár Katalin, a Vakok és Gyengénlátók Orszá­gos Szövetségének főtitkára elmondta: a hazai 3,9 ezrelék­kel szemben a fejlettebb ré­giókban 2-3 ezrelék az arány. Van tehát olyan ország, ahol fele annyi vakot tartanak nyil­ván, mint nálunk. A hazai adatokban a 70-es évek elején következett be ug­rásszerű növekedés. Az okokat vizsgálva kiderült: döntő mér­tékben a koraszülöttek, illetve a 60 év fölött vakká nyilvánítot­tak rontották le a statisztikát. Viszonylag sokan vesztik el lá­tásukat elhanyagolt cukorbe­tegség miatt is. Helesfai Katalin, a Vakok Általános Iskolája és Nevelő- otthona igazgatója szerint tanu­lóik több mint 65 százaléka született vakon. Mind gyako­ribb a halmozottan, például hal­lásában és értelmileg is sérült újszülött. Az iskolában szép eredményeket érnek el a nem teljesen vakok látásnevelésé­ben, azonkívül mindannyiukat megtanítják többek között a Braille-írásra, és arra, hogy ál­lapotukkal együtt éljenek. Sok az idős szembeteg ­mondja dr. Süveges Ildikó, a SOTE 1. számú Szemklinikájá­nak az igazgatója. A korábbinál sokkal gyakrabban fordul elő az úgynevezett időskori sárga­folt elfajulás, amikor az éleslá­tás középső helyén lévő ideg­sejtek elhalnak. Ä beteg nem lát írni, olvasni, sőt televíziózni sem, és ha nem kezelteti magát, teljesen meg is vakulhat. Megnőtt egy ideje a zöldhá- lyogosak száma is. A jelenség okait még nem ismerik, nem tudni, mitől romlik a szemünk, de semmi jele, hogy a például a televízió vagy a számítógép lenne a ludas. Az idejekorán felismert bajokat tudják gyó­gyítani, ehhez azonban az kell, hogy a legkisebb panasz esetén forduljunk orvoshoz. (cs-d) Ha kedd, akkor Kiskegyed! • Színlelt szerelmi étvágy • Orvosszomorító páciensek • Ha bánatod van, az uradnak mondjad! • A szépség 50 titka Kiskegyed- a legolvasottabb női magazin! yígoM iäw .AtArrnre««.<w>M Bombarí szereteti ■ ■ a /■ ídejen U @ íü»M a* r. IwrW. Ihn k^«hí U wM ►—x­»«•*«<«*>* A»-«»» ftfivs.Sáttvífcf tói®lpÉi m apijiitii JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI NAPILAP az Axel Springer-Magyarország Kft. lapja • Felelős vezető az ügyvezető igazgató • Felelős szerkesztő: BERKI IMRE • Szerkesztő: Tóth András Tervezőszerkesztő: Einvág Zoltán • Kiadja az AS-M Kft. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Irodája • Felelős kiadó: NÁNAI TIBOR irodavezető • Szerkesztőség és kiadóhivatal: 5001 Szolnok, Kossuth tér 1. I. sz. Irodaház, Pf.: 105. Telefon: 56/424-444, fax: 56/422-853 • Készíti a Cofínec Hungary Rt. - Petőfi Nyomda, 6001 Kecskemét, Mindszenti krt. 63. • Felelős vezető: Fábián Endre nyomdaigazgató • Telefon: 76/482-192 • Az előfizetők részére terjeszti az AS-M Kft. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Irodája az ügynökségek révén. • Árusításban terjeszti a „Rónahír” Észak-alföldi Hírlap-kereskedelmi Postai Rt. Debrecen, Nyugati u. 5-7. • Levélcím: 4001 Debrecen Pf. 270. Telefon: 52/347-988/21, 22. mellék • Előfizethető közvetlenül az Új Néplap kiadójánál 5000 Szolnok, Kossuth tér 1. földszint (tel.: 56/424-444) és ügynökségeinél, az Új Néplap hírlapkézbesítőinél, postautalványon és átutalással a Postabank Rt. 11993609-03301214 pénzforgalmi jelzőszámra, valamint megrendelhető a kiadónál. • Ügynökségek címe: Szolnok, Magyar u. 9. Telefon: 56/375-620, Jászberény, Bercsényi út 5. Tel.: 57/412-564, Kunszentmárton, Köztársaság tér 12. II. 12. Telefon: 461-445, Törökszentmiklós, Táncsics út 4. Tel.: 56/390-959, 35. mellék vagy 06-60-454-865, Kunhegyes, Kossuth út 40. Tel.: 59/326-961. • Előfizetési díj egy hónapra 595 forint, negyedévre 1785 forint, fél évre 3570 forint, egy évre 7140 forint. • Az áruspéldányok ára: 29,50 Ft • JNK-Szolnok megye határán kívül az egyhavi előfizetési díj 1644 forint. • Az előfizetéssel kapcsolatos észrevételeket a területileg illetékes ügynökséghez munkanapokon 8-tól 16 óráig telefonon és az Új Néplap kiadójához az 56/424-444 telefonon 7.30-tól 16 óráig kérjük bejelenteni, illetőleg levélben megküldeni. • ISSN 0865-9133

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom