Új Néplap, 1997. október (8. évfolyam, 229-254. szám)

1997-10-14 / 240. szám

1997. október 14., kedd Megyei Körkép 3. oldal Közös kiállítás Felsőfokú fazekas­szakképzés? A Jászberényi Tanítóképző Főiskolán hatodik éve mű­ködő fazekas-önképzőkör, valamint a Túri Fazekas Kft. közös éves tárlatát nyi­totta meg tegnap délután az intézmény kollégiumában dr. Benedek Sándor, a taní­tóképző főigazgatója. A főigazgató kiemelte, az évek óta működő önképző kör a résztvevők egy csoport­jának hobbi, de másik, jelen­tős részének szakmai alapokat teremt a továbbfejlődéshez. Az intézményen belül meg­van minden feltétel ahhoz, hogy a közeljövőben felső­fokú szakképzés keretén be­lül, a hallgatók második vagy harmadik szakként vegyék fel a fazekasságot. A kiállítást Vdczi Gyula, az önképző kör vezetője érté­kelte, aki felelevenítette a he­rényi kör, valamint a mezőtúri Túri Fazekas Kft. között öt éve kialakult kapcsolat előz­ményeit. Bemutatta a mező­túri kiállítók munkáit, de szót ejtett a túri fazekasság törté­netéről, jellemző vonásairól is. A kézműves, népi iparmű­vész remekeket október 23-ig tekinthetik meg az érdeklő­dők a főiskola kollégiumának klubhelyiségében. bcs Költözések sokasága Nagy lesz mostanában a moz­gás az egykori járási hivatal­ban Kunszentmártonban. Most sok szervezet lakik az épületben, ám rövidesen „ki­szorítja” őket a rendőrség. Mint ismeretes, új rendőrkapi­tányság épül a városban. Amíg az építők végeznek a munkával, addig új helyet kell találni a rend őreinek, ugyanis a jelen­legi kapitányság helyén Penny Market kap helyet. Az igazán nagy feladatot az jelenti majd, hogy megoldják annak a sok szervezetnek, párt­nak a helyiséggondját, amelye­ket ha csak ideiglenesen is, de kiköltöztetnek az épületből. PE Szívbéli törődés az öregekkel (Folytatás az 1. oldalról) A 15 millió forintos beruházás ugyanis - a Népjóléti Miniszté­rium és a megyei munkaügyi központ hathatós támogatásá­val - egy elöregedő faluban adja meg az esélyt azoknak az idős abádszalóki polgároknak, akik a szó legnemesebb értel­mében kiérdemelték, hogy tö­rődjenek sorsukkal. Ezt is igazolta a tiszafüredi Vöröskereszt távirata, ami első­sorban arról szólt, hogy „az őrző szívek, a legtisztessége­sebb emberi jóságból varázsol­ták igazi kényelmes otthonná ezt a helyet.” -p­Nem fenyegeti elsorvadás a szakoktatást a Életrevaló a martfűi cipőipar Amióta nyílt titok, hogy a martfűi Tisza Cipő Rt. jelentős részét eladják, már többen ke­resték meg lapunkat, aggodal­mukat fejezvén ki a cipőipari oktatás miatt Volt közöttük több szülő is, akinek gyermeke a szakközépiskolába jár, s nem érzi biztosítottnak a jövőjét Rágyanszky István, a Martfűi Szakképző Iskola és Gimnázium igazgatója szerint egyáltalán nem kell ettől félni.- A Tisza Cipő Rt. életében végbemenő változások két rész­ről érintik az intézményt - nyi­latkozta lapunknak Rágyanszky István.- Egyrészt kiköltözik a tan­műhelyünk a mostani helyéről, s egy másik épületbe helyezik át. A másik változás az lesz, hogy december 31-től már nem a Ti­sza Cipő Rt. működteti ezt a műhelyt, hanem az intézmény fenntartója, Martfű város ön- kormányzata. Tehát minden megszűnésről, elsorvadásról szóló találgatás véleményem szerint alaptalan. A cipőipar nem szűnik meg Martfűn, sőt, a majdani külföldi tulajdonos biz­tosabbá teheti ezt az iparágat. Az igazgató úgy látta, sokkal több terhet jelent majd a Nem­zeti alaptanterv átültetése a gya­korlatba. A tanműhely átköltöz­tetése egyébként a napokban megkezdődik, s a tervek szerint valamikor novemberben be is fejeződik. PE Kárpátok Eurorégió vándorlegény szakmai tanulmányi versenyt rendeztek a hét végén Miskolcon, melyen a magyarokon kívül lengyelek, ukránok, románok és szlovákok is részt vettek. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei önkormányzat szervezésében több középis­kola tanulói is ott voltak a versenyen. A számítástechnikusok között szép sikerrel tértek haza a szolnoki Pálfy János Műszeripari és Vegyipari Szakközépiskola tanulói, akik közül Olcsák Lajos (jobbra) első helyezést ért el, míg csapatban (Fejes Roland, Tóth Attila és Olcsák La­jos) harmadikok lettek. fotó: mészáros A lezárt berekfürdői átkelő esete „Megadta magát” a régi katonai fahíd Ötvennégymillióba kerülne egy korszerű hidat építeni helyette A berekfürdői fahíd, mely 21 éve épült, nemrég egy megrakott teherautó alatt beszakadt. Azóta az önkormányzat egy a szak­értői döntésnek megfelelően lezárta a forgalom elől. Az ügy miatt az üdülőtulajdonosok beadványukban fegyelmit kértek a település vezetői ellen. A témával a képviselők is foglalkoztak. A berekfürdői kempingnél el­vezető út folytatása a híd, me­lyet még 1975-ben épített az akkori Magyar Néphadsereg Szolnoki Műszaki Zászlóalja kiképzési feladatként - tudtuk meg Németh József alpolgár­mestertől. A könnyűszerkezetű fahíd egy kapcsolatnak köszönhe­tően aztán ottmaradt a falu­ban, melyet azóta is használ­tak. Az elmúlt 22 év időjárása azonban igencsak megviselte a hidat. Az önkormányzat most is kisebb javításokat akart rajta végezni, így eltávo­lították róla a magasságkorlá­tot, csak a gépjárműforgalmat tiltó tábla maradt ott. Amikor elkezdték a munká­kat, kiderült, az üdülőrész felé eső részen meg van roggyanva a kereszttartó faszerkezet, emiatt a híd azon részét „le­korlátozták” A táblákat az au­tósok nem vették figyelembe, emiatt egy este egy megrakott tehergépkocsi alatt beszakadt a híd. Akkor zárták le végleg a járműforgalom elől. Az önkormányzat a kem­pingen át oldotta meg az üdü­lők közlekedését. Nagy nehe­zen találtak egy olyan darut, amelynek a segítségével meg tudták emelni a leszakadt ke­reszttartót, és felkértek egy szakértőt, vizsgálja meg, ho­gyan lehetne felújítani a falu­dat. Az általa ajánlott legol­csóbb változat 4 millió forint, egy hasonló vasbeton híd pe­dig 54 millióba kerülne. Az önkormányzat legutóbbi ülésén foglalkozott a kérdés­sel. A határozat szerint sürgő­sen meg kell építeni az Ifjú­sági tábortól az összekötő út­szakaszt az Északi üdülőtele­pig. Amíg az nem készül el, addig a fürdő a kempingen ke­resztül biztosítja a jármű- és gyalogosforgalmat. A fahíd felújítására tavasz- szal fognak visszatérni. A tes­tület egyébként megvizsgálta az üdülőtulajdonosok beadvá­nyát is, amelyben fegyelmit kértek a jegyző, polgármester és a TESZ vezetője ellen. A képviselők határozata szerint egyikőjük sem kap fegyelmit, mert nem történt részükről olyan mulasztás, ami ezt vonná maga után. D. E. Közérzetünk Végül mégis a nép dönt Hamar munka ritkán jó - idézhetnénk a népi bölcsességet az Al­kotmánybíróság tegnapi döntése ismeretében, mely kimondja: a több mint 200 ezer aláírással megerősített népszavazási kezde­ményezés, amely az ellenzék által megfogalmazott kérdésekről kér referendumot, elsőbbséget élvez a kormány által kezdemé­nyezett népszavazással szemben. Felesleges volt tehát annyira si­etnie a parlamentnek a kormány népszavazási kísérletének jóvá­hagyásával a múlt héten (csak emlékeztetőül: az ellenzéki pártok kivonultak a szavazásról, ám a majd’ teljes létszámban megjelent koalíciós pártok így is simán keresztülvitték akaratukat) az Al­kotmánybíróság döntésének ismerete nélkül. S akárhogy nézzük, az is világos: Göncz Árpád megítélésének sem tett jót az, hogy „kissé” elsiette a népszavazás kiírását e döntés ismerete nélkül. Az Alkotmánybíróság döntése mindenesetre meglepetésként hathatott. Leginkább persze azoknak, akik úgy gondolhatták, hogy több mint 200 ezer ember akaratát majd figyelmen kívül le­het hagyni. Mert ha elsőbbségeket keresünk, azt azért ne felejtsük el: a népszavazás kiírására, s az azon szereplő, földdel kapcsola­tos kérdés megfogalmazására mindenképpen az ellenzék jelen­tette be hamarabb „igényét” az aláírásgyűjtés elkezdésével, s csak utána lépett a kormány a saját elképzelésével. Amely aztán persze előnyre tett szert, hiszen a parlamenti 70 százalékos többségével simán vette az akadályt. Ám van egy, a népszavazásról szóló jog­szabály, mely alapján - s most idézem az alkotmánybírósági dön­tés idevágó részét - „minden, az aláírásgyűjtés ideje alatt, ugyan­abban a tárgyban benyújtott, mérlegelés alapján elrendelhető népszavazási kezdeményezésre vonatkozó döntést, illetve annak végrehajtását az aláírások hitelesítéséig fel kell függeszteni. Ha pedig a hitelesítés eredménye alapján a népszavazást el kell ren­delni, ez a mérlegelés alapján elrendelhető népszavazást kizárja.” Tehát egyértelmű: visszakoznia kell a kormánynak, s teret kell engednie az ellenzék kérdéseinek. Az mindenesetre a kormány­pártok javára írható, miszerint máris bejelentették: elfogadják az Alkotmánybíróság döntését. S hogy ebből mi is érthető a,.halandónak”? Valószínűleg van­nak, akik már azt sem tudják, mi is lesz itt november 16-án? És ez legkevésbé sem használ majd a harmadik, a NATO-csatlakozá- sunkkal kapcsolatos kérdésnek. (Talán mégis jó lett volna meg­fontolni, hogy más-más időpontban döntsünk NATO- és földkér­désügyben.) Nagy hiba lenne, ha a földkérdés kormánypárt-el­lenzék csatáján elvérezne a NATO-csatlakozás kérdése - miköz­ben annak szükségességéről és fontosságáról (mármint hazánk NATO-csatlakozásáról) minden parlamenti párt egyetért. A kormányé a kérdezés joga - írhattuk az elmúlt héten a par­lament döntése után. Most azt írhatjuk, hogy az ellenzék teheti fel mégis a kérdést. Persze értelmetlen lenne kihirdetni győztest és vesztest. „Csata” volt ez, amit most az ellenzék nyert meg (és nem győzöm hangsúlyozni: több százezer aláírással a háta mö­gött!). Azonban kérdezés joga ide vagy oda, a választ - s ezzel a „háború” kimenetelét - végül úgyis a magyar nép fogja meghatá­rozni a népszavazáson ... Baranyi György Hergeljük csak az embereket! Mint az várható volt, a földtörvény tervezett módosítása kapcsán el­indult a választási kampány. Ez önmagában még nem is volna olyan nagy baj, hiszen legalább ilyenkor felértékelődik a kisember. Csakhogy úgy tűnik, nem a megszokott, „normális” eszközök játsszák a főszerepet a meggyőzésben, hanem a legegyszerűbb, ám kétélű módszer, az emberek hergelése. A Kosa Gyula vezette, lassan kifejezetten politikai töltésű me­zőgazdasági érdekképviselet, a Metész szombati közgyűlésén ugyanis nem más, mint a magyar Országgyűlés alelnöke szólí­totta fel tüntetéssorozatra, útelzárásokra, blokádra az embereket - a termőföld védelmében. Sőt, a híradások szerint a rendezvényen G. Nagyné Maczó Ágnest kérték fel a sztrájkbizottság elnöki tisz­tére, aki elvállalta a feladatot. Bevallom őszintén, a földtörvény módosítása és az ezzel össze­függő népszavazás kapcsán sok mindenre számítottam és számí­tok ezután is, arra azonban gondolni sem mertem volna, hogy a parlament kisgazda alelnöke az anarchia irányába mutató lépése­ket támogat. Naivan azt hittem, hogy a törvényhozás tagja - le­gyen bármely párt képviselője, pláne az Országgyűlés egyik alel­nöke -, még magánemberként sem buzdíthat például az ország életét megbénító útelzárásokra. De úgy tűnik, tévedtem. Parlamenti alelnök, a demokrácia alap- intézményének egyik vezető tisztségviselője is egészen nyíltan az élére állhat egy olyan kezdeményezésnek, amelyről nem tudni, milyen kockázatokat rejt, s mi lesz a következménye, milyen ká­rokat okozhat az ország egészének. Egy ilyen esetleges megmoz­dulás ugyanis könnyen ellenőrizhetetlenné válhat, könnyen a tö- megpszhichózis irányíthatja az eseményeket... Laczi Zoltán Száznyolcvanmilliós... (Folytatás az I. oldalról) húsz százalékát a szerződéskö­tést követő 45 nap múltán visz- szautalják a társasághoz tőke­emelési céllal. Ezt is, részben vagy egészben - az új közgyűlés döntéséről függően - felajánlják a dolgozóknak, mint korlátozot­tan, tehát cégen belül forgal­mazható részvényt. E két rész­vényvásárlási lehetőség együtte­sen körülbelül 180 millió forint értékű. Az idén 5,2 milliárd forintos, az ezredfordulón viszont már 8,5-9 milliárdos árbevétellel számoló társaságnál november­től alkatrész-kereskedőház kezdi meg működését, ahol nem csu­pán a Mezőgép saját termékei­hez kínálnak alkatrészeket, ha­nem féltucat világcég gépeihez is. Dr. Sziráki, miután Göncz Árpád köztársasági elnök társa­ságában áprilisban felkeresett négy dél-amerikai országot, s tárgyalt több potenciális üzlet­féllel, nagy erővel dolgozik azon, hogy miképpen lehet be­jutni eddig többnyire az USA- beli cégek uralta hatalmas pi­acra. Az irdatlan területű legelők hazájában ugyanis a szálasta- karmánytermesztés-technológia gépsorait kínáló Mezőgépnek van keresnivalója. Ezt bizonyí­totta az élénk érdeklődés, s erről győzték meg a cég első emberét a dél-amerikai tárgyalópartnerei. A tejelő szarvasmarhatartás előtérbe kerülésével főként a nagyobb teljesítményű kaszákra, szárzúzókra, takarmánykiosz- tókra lenne igény az Atlanti­óceán túlpartján. Mivel a szállítási költségek jelentősek, az elképzelések szerint a gépek „lelkét” konté­nerekben hajóznák át az eső­erdők és a füves puszták kon­tinensére, és ott, részben hely­ben gyártott alkatrészekből szerelnék össze azokat. L. Z. Rövidesen megkezdhetik a rendelést Martfűn az új központi orvosi rendelőben. A városgondnokság emberei már az utolsó simításokat végzik az egykori bölcsődéből átalakí­tott épületen és környékén. fotó: csabai i. Pihenőhely a „kunbabáknál” A 4-es főút karcag-magyar- kai szakaszánál kialakított kun emlékhelynél pihenőhe­lyet létesít Karcag. A beruhá­zás költségét az önkormány­zat és a megyei területfejlesz­tési tanácstól kapott 700 ezer forintból fedezik. A kunok betelepülésének 750. és a redemptio 250. évfordulója tiszteletére állított emlékhelyet két éve avatták fel. Az emlékhely kilenc, nagyméretű kamennaja babára emlékeztető kőszobra egy kunhalom tetején található, amelyet a város lakosai, de a tu­risták is egyre gyakrabban keres­tek fel. A látogatottság további bővítése érdekében fejlesztést tervez a város. A büfé folyamatban lévő ki­alakítása mellett a tervek között egy fazsindely fedésű, rönkfából faragott ülőkével körülvett sza­lonnasütő kialakítása is szerepel.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom