Új Néplap, 1997. augusztus (8. évfolyam, 178-202. szám)

1997-08-07 / 183. szám

10. oldal Körkép 1997. augusztus 7., csütörtök Foglalkozása: teknőkészítő A párja kalocsai térítőkét hímez Még egy-két simítás, és kész a teknő Amikor majd ősszel vala­melyik ártéren vagy erdőben megvásárolja a fát és elkezdi a munkát, azt szokták mondani: kopácsol már a harkály, körbe- körbejárja a teknőt. Mert azt fával kissé fel kell támasztani az oldalán, hogy jobban a kéz alá essen. Összesen öt gyereke szüle­tett, akik most Tiszainokán él­nek. Az első feleségétől elvált, és tíz-egynéhány éve Kocsis Margit a párja. Nem vette el, úgy volt vele, hátha nem válik be, de jó asszony lett belőle. Mindig tesz-vesz a ház körül, ha meg kevéske szabadideje marad, akkor meseszép kalo­csai hímzések kerülnek ki a keze alól. Aprólékos, babra munka ez, olykor hetek kelle­nek hozzá, hiszen akad olyan nap, amikor csak egy virágot tud kihímezni. Ennek egyszerű oka van: egy asszonyra mindig vár a ház körül valamilyen munka. D. Szabó Miklós Tiszaroffon, a Mártírok útja közepén vagy inkább a végén lakik Nyerlucz József, a köz­ség, de a környék leghíresebb teknőkészítő, -vájó mestere. Ősei valamikor Erdélyből vándoroltak a Nagyalföldre, és hatvanegy esztendeje már ő is Bács-Kiskunban, Kecelen látta meg a napvilágot. Mert a vándorteknősök ott ütötték fel a tanyájukat, ahol anyag volt, és ha az árokparton árválko­dott egy kiszáradt rönk, már a tűzrevaló is megvolt. Ő nem folytatta ezt az életmódot, hi­szen párjával, a békéscsabai Kocsis Margittal tizenhét éve jóban, rosszban együtt élik a napokat. Tizenhárom éves volt, ami­kor az édesapja a teknővájó szerszámot, a kapucskát a ke­zébe nyomta:- Nesze, fiam, ismerd meg, de vigyázz, meg ne szaladjon a fában, mert olyan, akár a bo­rotva! Tizenhat múlt, amikor elké­szítette élete legelső teknőjét, és azóta annyit faragott, hogy az országutat hosszan ki le­hetne dekorálni velük. Több száz került ki a keze alól. Az alapanyagok közül a nyár a legjobb. A fűz is megfelelő lenne, de hát egyre kevesebb fordul elő belőle. Teknőkből is különbözőek akadnak: bélmosó, tészta- gyúró-sütő, kisteknő meg só- zóteknő. Leginkább az ősz meg a tavasz a teknőkészítés ideje, hiszen ilyenkor még él a fa. Fejsze, bárd, kapucska, kétnyelű kés szükségeltetik hozzá, meg jó szem. Mérősza­lagot nem használ a teknővájó, nem szabó ő, hogy méricskél­jen, így se hibázhat többet az egyik végétől a másikig egy centinél. Kocsis Margit kalocsai térítőkét hímez FOTÓK: M. J. Íme a művek és elkövetője: Nyerlucz József A kapucskát meg kell fenni, mert az akkor jó, ha borotvaéles Szakember a drogok élettani hatásáról Kevesen érik meg a 40 évet Orvosi statisztikák szerint úgy 100 ezerre tehető a magyaror­szági drogfogyasztók száma. A kábítószerek élettani hatásai­ról, illetve a függőség kialakulásáról és a gyógyulásról dr. Veér Andrást, az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet fő­igazgató főorvosát kérdeztük.- A drogoknak három alaptípu­sát különböztetjük meg - mondja az ismert szakember. Az első csoportba az úgyneve­zett lágy drogokat soroljuk, például a marihuánát és a ha­sist. A másodikba a hallucino­gén anyagokat - ilyen az LSD végül a harmadikba tartoz­nak a kemény drogok, köztük a kokain, illetve a különféle ópi­umszármazékok.- Minél erősebb egy szer, annál roncsolóbb hatású. A lágy drogok leginkább az alko­holos kábulathoz hasonló érzést okoznak. Akik ilyenekkel él­nek, azok esetében csak pszi­chés hozzászokásról, nem pe­dig biológiai függőségről be­szélünk.- Az LSD nem „klasszikus” kábítószer, mivel hallucinációt okoz. Ez azonban az esetek nagy részében életveszélyes helyzetekbe sodorhatja élvező­jét. Az ópiumszármazékok és általában a kemény drogok nagymértékben ölik az agysej­teket, s az idegekre is roncsoló- lag hatnak. Ezek gyakran káro­sítják a májat és a hasnyálmiri­gyet.- Ami a droghoz való kötő­dést illeti: kábítószer-függőség főleg a kemény drogok fo­gyasztása következtében alakul ki. Azonos hatás eléréséért ugyanis folyamatosan növelnie kell az adagot a kábítószeres­nek. Aki eljut a kokainig vagy az ópiumszármazékok valame­lyikéig, annak elég két-három kóstoló, máris függővé válik: állandó késztetése lesz a rend­szeres szedésre.- A kábítószer-élvezőknek sajnos azzal is számolniuk kell, hogy igencsak lerontják életki­látásaikat.-A tapasztalatok sze­rint a komoly drogosok közül csak kevesen élik meg a 40. születésnapjukat. A szerek sok­féle roncsoló hatása miatt a gyógyítás tudniillik meglehető­sen nehéz és hosszadalmas fel­adat.- A kezelés három szakasz­ból áll. Az első a biológiai kúra, amely a tulajdonképpeni elvo­nás időszaka. A drogmentesség elérését követi a második fázis, a pszichológiai kezelés, végül a záró harmadik szakasz, a reha­bilitáció.- Siker azonban csak akkor várható, ha a beteg a gyógyulás érdekében hajlandó maximáli­san együttműködni kezelőorvo­saival. Szalóky Eszter (Ferenczy Europress) Kétéves a Magyar Áruk Klubja „Hajrá, Hazai!” „A magyar termék vásárlásával Ön végső soron Önmagán segít!” - áll a két évvel ezelőtt alakult Magyar Aruk Klubja legfrissebb akciójának brosúrájában. Ez pedig a hazai munkahelyek megőr­zésére, számának növelésére is az egyik alapvető lépés. A Magyar Áruk Klubja Egyesü­let (MÁK) megalakítását az ve­zérelte, hogy ha a hazai fo­gyasztó a magyar termékek vá­sárlását részesíti előnyben, az kihat azok minőségének és kül­lemének javulására is, sőt, hosz- szú távon munkahelyteremtés­hez is vezethet. Az egyesület „Hajrá, Hazai!” mozgalmának célkitűzései között szerepel a magyar áruk, termékek, szolgál­tatások piaci fogyasztásának, vásárlói keresletének fellendí­tése, illetve meg kívánja terem­teni a nemzeti termékek vásárlá­sának kultúráját. Ahogy fogalmaznak - s törté­nelemből még emlékezhetünk is -, ez a kezdeményezésük nem új keletű. Már a reformországgyű­lések politikusai Kossuth igaz­gatása alatt 1844-ban Védegyle­tet alapítottak, ahol a tagok hazai termékek vásárlására kötelezték magukat. Petőfi Sándort is idé­zik: „... kötelesség, mit az ember a hon jólétéért teszen.” A kezdeményezés a nyugat­európai országoktól sem idegen, hiszen ma már szinte valameny- nyi országban vásárlói szoká­sokká alakult a hazai termék ke­reslete. A MÁK kiemeli, hogy a ma­gyar áruk egyáltalán nem rosz- szabbak a külföldön gyártottak­nál. Még létezik azonban a haza­iakkal szemben az az érték-elő­ítélet, hogy a külföldi csak jobb lehet annál, melyet itthon készí­tettek. Az egyesület működése alatt részt vett a Vásárolj magyarul! akció meghirdetésében és elindí­tásában, rendszeres szószólója a hazai piacvédelemnek. A két év alatt összegyűlt tapasztalat sze­rint a legfontosabb feladat a tár­sadalmi összefogás megvalósí­tása egy egységes piacvédelmi kampány érdekében. Ennek az akciónak lett a neve a „Hajrá, Hazai!”, hogy ezzel is felhívják a figyelmet a magyar termékek és szolgáltatások vásárlásában rejlő nemzetgazdasági érde­kekre. Még 1995-ben fogadták el a magyar termékkövetelmény rendszerét, melynek kialakításá­ban részt vett a Magyar Áruk Klubja is. A nemrég elvégzett felmérésük szerint fontos, s az eredmény is biztató, hogy szá­mos terméken található már meg az eredet jelölése, megismerte­tése a fogyasztóval. A pihenés szokatlan a nyugdíjas „örökmozgónak” Lajos bácsi, aki betegen is dolgozik Richter Lajos bácsit, a tiszader- zsi Nemzeti Parasztpárt elnö­két örökmozgóként ismerik, nemcsak a faluban, hanem me­gyénkben is. Nem is csoda ez, hiszen a 75. évét taposó nyugdí­jas úgymond funkcióhalmozó. Sokáig ő volt a helyi legeltetési bizottság elnöke, amellett, hogy képviselőként is intézte a helyi választópolgárok ügyeit. Mind­ezeken túl tagja volt a földkiadó és a földrendező bizottságoknak is, és vezetője a juhtenyésztők társulásának. Arról nem is be­szélve, hogy játékvezetőként, va­lamint a derzsi sportegyesület ak­tivistájaként évtizedekig szol­gálta a megyei sportéletet.- Lajos bátyám! Nagyon so­kan keresték manapság, de nem nagyon találták. Miért?- Sajnos betegségem nyolc hétig a kórházba szólított. Június végén jöhettem csak haza, de az az igazság, hogy még mindig csak lábadozom, és így a legtöbb időmet a betegágyamban töltöm.- Mint megtudtam, betegségé­hez jelentősen hozzájárult az a stressz is, amit örökmozgósága, állandó tenni akarása okozott. Nem is lehet csodálkozni ezen, hiszen korábban említette, hogy legtöbbször hajnal négykor kelt, és csak este tíz után került az ágyba. Hogyan lesz ezután?- Ez csak az egészségi állapo­tomtól függ! Remélem, hogy képviselőként még a falu hasz­nára tudok lenni, ha végleg fel­épülök. Ha nem, akkor írd meg, hogy én már csak az elmúlást vá­rom ... Hosszú szünet következett ezek után, amikor Lajos bácsi csak felesége s az én közös un­szolásomra, miszerint az még jó­val odébb lesz az ő kitartását is­merve, folytatta: - Szeretnék még pártelnökként is jól, hasznosan dolgozni, de a többi funkciómat orvosi tanácsra már lemondtam vagy le fogom mondani...- Látom, fáj a lelke ezek miatt - fogalmazok kicsit udvariatla­nul, de hallva nehezen formá­lódó mondatait, nézve szomorú tekintetét, tudom, hogy nem fe­leslegesen.- A lemondások miatt nem, de az nagyon rosszul esett, hogy a többségtől még köszö­netét sem kaptam azért, hogy hosszú évekig minden ellen­szolgáltatás nélkül tevékeny­kedtem a faluért. Ezért is érzé­kenyülök el egy kicsit, ha bará­taim, ismerőseim felhívnak, vagy személyesen érdeklődnek állapotom iránt. Különben ha tehetem, még a betegágyamban is dolgozom, mert nem szeretek tétlenségben élni. P. M. A világ különböző térségeiből (Brazília, Ausztráüa, Kanada, Afganisztán stb.) vá­sárolt nyerskövek egy részét a saját műhelyében dolgozza fel Csernóczki László szolnoki drágakőcsiszoló. Méretre vágja a köveket, majd egy speciális csiszológépen - ami drágakö­vek csiszolására szolgál (képünkön) - alakítja ki a drágakő végleges formáját. fotó: m. j.

Next

/
Oldalképek
Tartalom