Új Néplap, 1997. augusztus (8. évfolyam, 178-202. szám)

1997-08-18 / 192. szám

4. oldal Gazdasági Tükör 1997. augusztus 18., hétfő Árvíz után Megkezdődött a kárfelmé­rés a Gemenci Erdő- és Vadgazdaság Rt. területén, ahol a 38 ezer hektár csak­nem felét 26 napon át víz borította. Az ár több he­lyen elmosta a kisvasútpá­lyát és az épített utakat, sok nemes fa kidőlt, oda­veszett a művelt vadföldek idei termése. A vadállo­mány idei szaporulatának legalább ötven százaléka elpusztult. Bogiári szüret A Balaton déli oldalán, a Balatonboglári Borgazda­ság szőlőiben már meg­kezdték a szüretet. Az idei évjárat jónak ígérkezik, sőt ha száraz és napsütéses lesz az idő, akár kiváló is lehet a termés. Egyelőre a legko­rábban érő Csabagyöngyét szedik, a muskotályos illatú Irsai Olivért augusztus vé­gén kezdik szüretelni. Gyermekcipőben Mintegy 300 boltban vizs­gálta a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség a gyermek­lábbelik forgalmazását. Az ellenőrzés során mintegy 12 millió forint értékű áru­készletet zároltattak, mert hiányoztak a gyermekcipők minőségi mutatóit doku­mentáló bizonylatok. Mobil K-vonal? A finn Nokia cég bejelen­tette, hogy tárgyalásokat folytatnak magyar kor­mányzati szervekkel egy zárt láncú távközlési rend­szer eladásáról. A mobil digitális rendszert - ame­lyen a beszélgetéseket nem lehet lehallgatni - már számos országban használ­ják az állami, kormányzati szervek bizalmas beszélge­tések1 forgalmazására. Hazai tőkét várnak A román idegenforgalmi miniszter, Birtalan Ákos megküldte a privatizálás előtt álló román kereske­delmi társaságok listáját azzal, hogy szívesen fo­gadnának magyar pályá­zókat. Az 53 cégei, köztük máramarosi, ölti, constan- cai, mamaiai vállalatokat tartalmazó jegyzéket a ro­mán turizmus privatizáci­ója iránt érdeklődők meg­tekinthetik az Idegenfor­galmi Munkaadók Szövet­ségének titkárságán. Köz­vetlen tárgyalással egyéb­ként 15, tenderrel 38 cég magánosítható. Kevesebb hagyma A határszemlék tapasztala­tai szerint az idén a tava­lyinál néhány tízezer ton­nával kisebb lesz a hagy­matermés. Hektáronként átlag 100 mázsásnak ígér­kezik a hozam; a csökke­nés elsősorban annak tud­ható be, hogy a múlt évben eladhatatlannak bizonyult hagymahegyekre emlé­kezve a sokévi átlagnál jó­val kisebb területen ter­mesztették a fűszernö­vényt. Az értékesítési kilá­tások kedvezőek, mert a nagy árvizek miatt külföl­dön jelentős igény mutat­kozik a magyar hagyma iránt. Az MNB hivatalos devizaárfolyamai (1 egységre, forintban) Angol font 315,71 Francia frank 31,87 Japán jen (100) 167,20 Német márka 107,41 Olasz líra (1000) 109,98 Osztrák schilling 15,27 Svájci frank 130,29 USA-dollár 198,05 ECU 211,28 A pénzügyi tárca jelentése a költségvetés első hét hónapjáról Kiadások orrhosszal a bevételek előtt Részletes jelentést tett közzé a Pénzügyminisztérium az ál­lamkassza helyzetéről, a költségvetés első hét hónapjáról. Az adatok tanúsága szerint az ország pénzügyei nagyjából a tervezettnek megfelelően, néhány vonatkozásban annál va­lamivel jobban is alakulnak. Ebben közrejátszik az is, hogy több területen a befizetések a vártnál és az időarányosnál nagyobb mértékben teljesültek. A központi költségvetésben eddig 188,9 milliárd forint hi­ány keletkezett, ami az 1300 milliárdot valamivel megha­ladó bevétel és a csaknem 1500 milliárdos kiadás egyen­legéből adódik. Hét hónap alatt a központi költségvetés éves bevételi előirányzatának 59,5 száza­léka teljesült - a privatizációs bevételek nélkül. Az éves ki­adási előirányzatoknak vi­szont csak 58,5 százalékot használták föl. 1997-re egyébként össze­sen 359,7 milliárd forintos deficittel számolt a kormány­zat; január 1.-július 31. kö­zött ennek 52,5 százaléka ala­kult ki; megvan tehát az esé­lye annak, hogy a költségve­tési hiány alatta marad a ter­vezettnek. Kedvezően befolyásolta a központi költségvetés helyze­tét, hogy az állami és kincs­tári vagyonnal kapcsolatos befizetésekből és az adósság- szolgálattal összefüggő bevé­telekből hét hónap alatt csak­nem annyi folyt be az állam­kasszába, mint amennyit az év egészére terveztek. Ugyanakkor a gazdálkodó szervezetek támogatása jog­címén történt kifizetések a ki­adási oldalon az éves elő­irányzat felét sem érték el, s a tavalyi azonos időszak teljesí­tési adataitól is jelentősen el­maradtak. Néhány fontosabb bevételi tétel: a gazdálkodó szerveze­tek társasági adó címén janu­ártól július végéig az éves elő­irányzat 35 százalékát, 42 milliárd forintot fizettek be. A személyi jövedelemadó bevételei januártól júliusig 231,3 milliárd forintot tettek ki. A vám- és importbefizeté­sek 103,2 milliárd forintnyi bevételt hoztak. A fogyasztáshoz kapcsolt adókból 114,5 milliárd forint­tal több befizetés származott az egy évvel korábbinál. BÁLINT GYÖRGY ROVATA Lapok a kertész noteszából Érnek a korai csemegeszőlő fajtái, a Csa­bagyöngye, a Saszla, a Pannónia kincse, és közeledik a korai borszőlőfaj­ták szüretének ideje is. Ilyenkor még számítani kell a peronoszpóra- és a liszthar- matfertőzésre, a permetlevet azonban már nagyon óvatosan kell összeállítani. Ügyeljünk rá, nehogy az élelmezésügyi vára­kozási idő letelte előtt szüretel­jünk. Előfordult már, hogy a must azért nem erjedt ki, mert a szőlősgazda hosszú várakozási idejű gombaölő szerrel perme­tezte meg a szőlőt és az kipusz­tította a cukor alkohollá erjedé­sét elősegítő élesztőgombákat. Ha az utolsó permetezést több komponensből álló per­medével végezzük, a leghosz- szabb idő alatt lebomló nö­vényvédő szer alapján kell a várakozási időt megállapítani. Valamikor a kertekben sok­kal több nyári alma termett, mint mostanában. Pedig napja­inkban is sokféle nyárialma­fajta csemete kerül forgalomba. Kiváló tulajdonságokkal ren­delkezik a Vieta Bella nevű pi­ros alma, amely ellenálló a tűz- elhalással szemben. Itt van az aszalás, a gyümöl­csök és zöldségfélék legtermé­szetesebb tartósítási módszeré­nek ideje. Kár, hogy a közeli országokban elterjedt kismé­retű elektromos aszalók nem kaphatóak nálunk. Ez azonban nem akadályozhatja meg a ker- tészkedőket, hogy szilvából, almából, körtéből, sárgarépá­ból, vöröshagymából ne készít­senek aszalványokat. A ha­gyományos konyhai tűzhelye­ken például a napon előszárított terményekből kitűnő aszal- ványt lehet előállítani. Akik szép gyepet szeretné­nek, máris munkához láthatnak. Először adjanak a talajnak táp­anyagokat: istállótrágyát, kom- posztot vagy műtrágyát. Ezután gondosan egyengessék el, ássák fel a füvesítendő területet. Felső részét úgy munkálják meg, hogy az aprómorzsás föld jól befogadja az értékes és ér­zékeny fűmagokat. Az idén nem lesz szüksége pótköltségvetésre a mezőgazdaságnak Exporttámogatás jut is, marad is A földművelésügyi tárca szakemberei derűlátók: az idén vár­hatóan nem lesz szükség kényszerintézkedésre, pótköltségvetés készítésére. Az agrárköltségvetésből ugyanis időarányosan, fo­lyamatosan teljesítik a támogatások kifizetését, sőt a mezőgaz­dasági termékek kivitelének segítésére biztosított pénzekből mintegy hárommilliárdos tartalék is képződött. A tárca az idén 42,3 milliárd forintot különített el piacra ju­tási támogatásokra: 31,5 mil­liárdot közvetlen exporttámo­gatásokra, 10,8 milliárdot pe­dig a termelők piaci értékesí­tési lehetőségeinek jobbítá­sára, illetve intervenciós be­avatkozásokra, állami felvá­sárlásokra. Benedek Fülöp, az FM ál­lamtitkára lapunknak el­mondta: az első fél évben az exporttámogatási keretből mintegy 14 milliárdot fizettek ki az eredetileg tervezett 17 helyett, az így képződött 3 milliárdos többlet az év hátra­levő részében természetesen fölhasználható. A támogatások hasznosulá­sát egyébként - a korábbi rossz tapasztalatok alapján - a tárca fokozottan ellenőrzi. A KOPINT-DATORG és az APEH statisztikái alapján termékcsoportonként is fo­lyamatosan figyelemmel kísé­rik a kivitt áruk mennyiségét és a támogatások lehívását. Ennek alapján például a közelmúltban kiugróan ma­gasnak találták az 1-es ter­mékcsoportba sorolt élő- marha- és marhahúsexport támogatására igénybe vett összegeket. A 143 százalékos (!) keret­túllépés okait, körülményeit még vizsgálják a szakembe­rek, de az eddigi megállapítá­sok arra utalnak, hogy az ál­lami pénzt jó néhányan nem az előírások szerinti célra fordították. Az exporthitelek kamattá­mogatására elkülönített 3 mil- liárdból az év első felében szintén a tervezettnél keve­sebbet, 112,5 milliót hívtak le az exportőrök. Az igények ugyan jócskán megnőnek a nagy élelmiszer­feldolgozó cégek nyári kam­pánya nyomán, de a tárca szakemberei szerint könnyen lehet, hogy az exporthitelke­ret jelentős hányada a kasszá­ban marad. Nagyjából hasonló a hely­zet az agrárpiaci támogatásra rendelkezésre álló csaknem négymilliárdos kerettel; ebből az első fél évben csak vala­mivel több mint másfél milli­árd fogyott el. Újvári Gizella Még ebben a hónapban a kormány elé kerülhet a jogszabály tervezete Nonprofittörvény - konszenzussal Hamarosan pont kerül a nonprofittörvény körüli viták vé­gére: jó esély van ugyanis arra, hogy a kormány még ebben a hónapban megtárgyalja a közhasznú szervezetekről szóló törvény tervezetét. A jogalkotási folyamat felgyorsulásához hozzájárult, hogy az érdemi kérdésekben konszenzus ala­kult ki a koalíciós pártok és az előterjesztő kormányzati szervek között. Az elmúlt hónapokban vita bontakozott ki arról, hogy a nonprofit törvény kedvezmé- nyezettei körébe tartozhat­nak-e munkáltatói és munka- vállalói szervezetek. A polé­mia azzal zárult, hogy e szfé­rára ne vonatkozzanak a köz­hasznú szervezetek tevékeny­ségét szabályozó paragrafu­sok. A törvénytervezet már ennek megfelelő előírásokat tartalmaz. Sokan fölvetették, hogy a nonprofittörvény nyomán az államkassza jelentős bevéte­lektől elesik. Ennek kapcsán az az álláspont alakult ki: az ilyen veszteségek bőven meg­térülhetnek, ha a humán szol­gáltatások tág körét nonprofit szervezetek nyújtják. Továbbra is nyitott kérdés, hogy szervezeti formák vagy a közhasznúság kritériuma alapján élvezhessenek elő­nyöket a tömörülések. A par­lamenti pártok szakemberei ez utóbbi megoldás hívei; azt a megoldást támogatják, hogy a jogszabály tevékenységük alapján sorolja be a szerveze­teket. Az „általánosan köz­hasznú” kategóriába kerülő egyesületek, alapítványok azokra a kedvezményekre lennének jogosultak, amelyek jelenleg csak az alapítványo­kat illetik meg. A kormányzati, önkor­mányzati tevékenységeket át­vállaló, állampolgári vagy emberi jogokat védő szerve­zetek pedig ezen túlmenő elő­nyökre is jogosultak lenné­nek. Érték - papír - tőzsde Megtört a lendület Történetének legnagyobb visszaesését élte át múlt héten a Budapesti Érték­tőzsde. A BUX-tőzsdein- dex a hétfői napon 486 ponttal, csaknem 6 száza­lékkal csökkent, és 7861,88 ponton zárt. A visszaesés azt jelentette, hogy egy nap alatt csaknem 100 milliárd forinttal csök­kent a részvények értéke. Kedden kis mértékű nö­vekedést produkált az index, de a hét második felében to­vább folytatódott az árfo­lyamok gyengélkedése. Mindezt elsősorban a TVK, a MÓL Rt, az OTP, valamint a Richter részvényeinek árfo­lyamzuhanása okozta. A visszaesésben kiemelkedő szerepet játszott a MOL a maga 11, illetve a TVK 7,3 százalékos értékvesztésével. A MÓL papírjai csütörtö­kön, a TVK papírjai hétfőn voltak a mélyponton, ekkor 4400, illetve 4100 forint alatt kereskedtek a részvé­nyekkel. Az OTP Bank részvényei 7000 forint alá kerültek a héten. A kárpót­lási jegyre egész héten a 830 forintos árszint környékén kötöttek üzletet, van érdek­lődés irántuk. A tőzsdei megrázkódtatás ellenére különben a befekte­tők többsége hosszú távon továbbra is bizakodó. Bence Balázs Cashline Bróker Határidők cégvezetőknek Augusztus 21.- Az áfa befizetése;- a játékadó befizetése;- a tenyésztési hozzájárulás teljesítése;- a munkavállalói, munkaa­dói járulék befizetése. Augusztus 22.-A pénzváltási tevékenysé­get végzők információszol­gáltatása az MNB-részére. Augusztus 23.- Régi veszélyes anyagok be­jelentése. Felszámolás és számvitel Az augusztus 6-án hatályba lépett csődtörvény-módosí­táshoz kapcsolódóan megje­lent az a kormányrendelet, amely a felszámolás és a vég- elszámolás időszaka alatti számviteli feladatokat szabá­lyozza. A 114/1997. (VII. 1.) Korm. rendeletet a végelszá­molás befejezésekor az egyes évekre külön-külön készí­tendő beszámolók esetében először az 1997. évről készí­tendő beszámolóra kötelező alkalmazni. A felszámolás, il­letőleg végelszámolás alatt álló gazdálkodó szervezetek­nek a számviteli törvény előí­rásait a csődtörvényben, ille­tőleg a fenti rendeletben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. A rendelet meghatározza a felszámolás megindításakor esedékes számviteli feladato­kat (a tevékenységet lezáró mérleg, valamint a hozzá kapcsolódó záróleltár tartalmi előírásait), valamint a felszá­molás időszaka alatti felada­tokat (a nyitó felszámolási mérleg és a könyvviteli nyil­vántartások elkészítésének szabályait, a behajtott követe­lések, illetve értékesített esz­közök elszámolását, a fel­számolás alatti gazdasági események költségeinek el­számolását, a közbenső mér­leg elkészítését) és a felszá­molás lezárásával összefüggő feladatokat (felszámolási zá­rómérleg és vagyonfelosztási javaslat). A rendelet külön ki­emeli az egyszeres könyvvi­telt végző gazdálkodó szerve­zetekre, valamint az egysze­rűsített felszámolásra vonat­kozó eltérő passzusait, és a végelszámolás számviteli szabályait. Védjegybejelentés A védjegybejelentés és a földrajzi árujelzőkre vonat­kozó bejelentés részletes alaki szabályait meghatározó 19/1997. (VII. 1.) IM. rende­let előírásait a Magyar Sza­badalmi Hivatalhoz 1997. jú­lius 1. után benyújtott kérel­mekre kell alkalmazni. A rendelet a bejelentés és a ké­relem tartalmi követelmé­nyeit határozza meg. A kére­lem a Magyar Szabadalmi Hivatalnál díjtalanul besze­rezhető formanyomtatvány kitöltésével is elkészíthető. Áfa-visszaigénylés Az Alkotmánybíróság szerint nem alkotmányellenes az áfa­törvény módosításáról ren­delkező 1996. évi LXXX. törvénynek az a rendelkezése, amely 1997. január 1-jétől megszüntette a behajthatatlan követelések áfa-visszaigény- lésének lehetőségét. Alkot­mányellenesnek találta vi­szont, hogy az adóhatóság csak a hiánytalanul beérkező áfa-visszatérítés iránti kérel­meket bírálja el. A döntés nyomán az adóhatóságnak te­hát hiánypótlásra kell felszó­lítania mindazokat, akiknek valamilyen hiányosság miatt utasította el a kérelmét. A hi­ánypótlás esetén az eredeti határidőben szabályosan be­nyújtottnak kell tekinteni a kérelmet. Kedvező hitellehetőségek felújításokra Lakásonként hatvanezer forint támogatás A mintegy 4 millió hazai lakás egyharmada sürgős felújításra szorul. A rop­pant anyagi tehertételt je­lentő feladat megoldásá­nak könnyítésére többféle lehetőség kínálkozik. Az ipari és a pénzügyi tárca a bankokkal együttmű­ködve pályázatot írt ki la­kásfelújításokra. Mint múlt hét pénteken bejelentették: a pályázatot a Vállalkozásfejlesztési Alapítvány már meg is hir­dette. Eszerint a Környezetvé­delmi Alapból lakásonként hatvanezer forint vissza nem térítendő támogatás igényelhető a tetők, födé­mek és oldalfalak hőszigete­lésére, tehát energiameg­takarítást eredményező kor­szerűsítésekre. Mivel a kivi­telezés saját tőkét is igényel, a szövetkezeti ingatlanok esetében a lakók kétharma­dának, a társasházakban va­lamennyi lakónak a hozzá­járulása kell a támogatás igénybevételéhez. A bérlakásoknál az ön- kormányzat dönt, hogy a támogatás igénybevételével elvégezteti-e a szükséges munkálatokat. A lakásfelújítások finan­szírozását célozza az a 30 millió márkás német hitel is, amely visszafizetendő ugyan, de futamideje 10 év. Ebből a keretből lakáson­ként 800 ezer forintot lehet igénybe venni, elsősorban a panellakásoknak épületgé­pészeti és egyéb felújításá­hoz.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom